1. §¹ A HÉSZ mellékleteinek megnevezése:

2. § (1)

(2)

(3)

4. §² (1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint

(3) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit az építéshasználatuk jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint

6. § Kerítés létesítés szabályai:

1. A Mko jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek telek határvonalain kerítés nem létesíthető.

(2)

(3)

(4)

(5)

7. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt terület felhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3)

(4)

9. §³ (1) Ahol a terv építési vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.

(2) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(3) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló kialakult beépítésnél 16,0 m-nél keskenyebb telek esetén 3,0 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb telek esetén 6,0 m-nél, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.

(4) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén, kialakult 16,0 m-nél keskenyebb telkek esetén 4,5 m-ben.

(5) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(6) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani saját területen belül.

10. § Általános előírások:

(1)

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

11. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.

(3) Az Lf lakóterületre vonatkozó övezeti előírást a 6. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb kialakult építmények bontásukig megtarthatók.

(5) Az Lf jelű 4,5(6,0) építménymagasságú övezetben új épület elhelyezhető 6,0 m építménymagsággal amennyiben a szomszédos épületek között van legalább 6,0 m építménymagasságú épület.

(6) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

12. § Általános előírások:

(1)

(2) A területen önálló parkolóház, üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(4)

(5) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.

13. § Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.

(2) A településközpont övezeti előírásait a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3)

14. § Általános előírások:

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A rendezési terv szerint az üdülőterület lehet:

(3)

15. § Építési övezetre vonatkozó előírások:

(4)

17. § Általános előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú építmények, mező- erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:

18. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek elsősorban beépítettségük, karakteri különbségük, esetenként szerepkörük alapján két övezetekre tagozódnak.

(2) A megengedett legkisebb építménymagasság épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti egyedi és részletes előírásokat a 9. számú melléklet tartalmazza.

(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételével, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az oldalkert mérete min. 8,0 m, a hátsókert mérete minimum 15,0 m legyen.

18/A. § 1. A területen az OTÉK 20. § (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el legalább 3,0 m építménymagassággal.

2. Az ipari területen kivételesen elhelyezhető:

3. Az egyéb ipari gazdasági terület övezeti előírásait a 10. számú melléklet tartalmazza.

(4)

(5)

(6) A területet kiszolgáló gazdasági forgalmat a község É-i részén kijelölt tehermentesítő út igénybevételével kell megoldani külön forgalmi vizsgálat alapján, amennyiben az a település lakóterületeinek jelentős terhelését okozza.

19. § Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11. §; 12. §; 13. §; 14. §; 15. §; 16. §; 17. §; 18; 18/A. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

(3) A sportterületen mindenfajta sportépítmény elhelyezhető legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.

(4) A temető különleges területen elhelyezhető építmények:

20. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) A K-S sportterületre vonatkozó övezeti előírás:

22. § Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

(2)

(3)

(4)

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

(7)

(8) A tervezett Püspökmolnári csomópont kialakítására és helyigényének rögzítésére tanulmányterv készítendő a végleges nyomvonalak ismeretében.

(9) A tervezett gyorsforgalmi utak területének véglegesítése után a nyomvonalakon bányászati tevékenység csak úgy végezhető, amennyiben az út tanulmánytervben igazoltan nem okozza a majdani útépítés műszaki akadályát, vagy indokolatlanul nagy költségét.

(10) A Kök jelű vasúti közlekedési területek használata, kialakítása:

23. § (1) A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélességét a 11. számú melléklet tartalmazza.

(2)

(2) A közmű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület. Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.

(4)

24. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény- épület, műtárgy-építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

25. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.

(3) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

(4) A KP jelű kegyeleti park övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

(5) A Z-Kk és Z-Kp jelű zöldterületi közkert övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

(6) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(7)

26. § Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

27. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

28. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

29. § (1) Az övezet jele V.

(2) A területen vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, a vízi sport, a sporthorgászás és az üzemeltetéssel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(3)

(4) Horgásztavak esetén a higiéniás feltételeket legalább vizes blokk kialakításával (WC, mosdó) kell biztosítani.

29/A. § (1) A nyersanyag lelőhely a község területén működő Püspökmolnári III és Püspökmolnári IV. kavicsbányák külterületi szabályozási terven jelölt területeit foglalja magába.

(2) A K-Ny jelű nyersanyag lelőhely területen különleges terület a működő a külszíni bánya fenntartásával, működtetésével összefüggő épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A területen kizárólag a működtetéshez, rekreációhoz szükséges üzemi, adminisztrációs és szociális jellegű épületek és építmények helyezhetők el legfeljebb 3 %-os beépítéssel. A bányászati tevékenység befejezése után az épületeket el kell bontani, legkésőbb 12 hónapon belül, a tulajdonos kötelezettségére.

(4) Az övezetben folytatott bányászati tevékenység befejezése után, bányászati rekultivációt kell végrehajtani a rekultivációs tervekben meghatározottak szerint.

(5) Új bánya kutatás, új bányatelek fektetése, illetve bővítése kizárólag a külterület szabályozási terven nyersanyag lelőhely különleges területen és kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a bányászati tevékenység negatív környezeti hatása (pl. határértéket meghaladó zaj-, rezgésterhelés, légszennyező hatás) a bányászathoz kapcsolódó előzetes vizsgálatban, illetve környezeti hatásvizsgálatban igazolt módon, a Szabályozási terven jelölt beépítésre szánt területeket nem érinti és természeti értéket nem veszélyeztet.

(6) Az ökológiai hálózattal érintett területeken új bányakutatás, bányanyitás, bányatelek fektetése, illetve bővítése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával történhet.

(7) A bányászati tevékenységgel érintett régészeti területeket védőpillérbe kell foglalni.

29/B. § Különleges beépítésre nem szánt sport, szabadidős (KbSz) övezetbe sorolt terület

30. § (1) A rendelet előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.

(2)

(3)

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználási övezet előírásai vonatkoznak.

33. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. §(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

35. § (1)

(2)

(3) Az alaprendelet 2003. szeptember 1-én lépett hatályba. A II/2007.(II.16.) sz. módosító rendelettel beiktatott rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált, illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(4) E rendelet 2012. január 01. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(5) E rendelet 2012. augusztus 01. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(6) E rendelet 2013. április 23-á lép hatályba, de rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.