Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 02. 24- 2014. 11. 01Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014 (X.31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2016-02-24-tól
Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének
10/2007. (III.28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Püspökmolnári Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló (továbbiakban: Mötv.) 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei
- §.
(1)A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Püspökmolnári Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Püspökmolnári Község Önkormányzata.
(3) Az önkormányzat székhelye: 9776 Püspökmolnári, Kossuth L. u. 81.
(4) Illetékességi területe: Püspökmolnári község közigazgatási területe.
(5)A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalának neve: Rábahídvégi Közös Önkormányzati Hivatal, címe: Rába
hídvég, Bertha Gy. u. 13.
(6) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.
2. §.
- A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
- A képviselő-testület szervei:
- a polgármester
- a képviselő-testület bizottságai
- Közös Önkormányzati Hivatal.
3. §
Az önkormányzat hivatalos jelképei: címer, és a zászló. Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
4. §.
Az önkormányzat, a polgármester, a polgármesteri hivatal kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
- Püspökmolnári Községi Önkormányzata
- Püspökmolnári Községi Önkormányzat Polgármestere
5. §.
Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza.
6. §.
- Az önkormányzat lapja: „Püspökmolnári Hírözön”, mely félévente jelenik meg.
- Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai, az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapják.
- Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, az aktuális információkat mely a lakosság széles körét érintik. Az önkormányzati lapban a helyi civil szervezetek, vállalkozók térítésmentesen közölhetnek cikket, információt.
- Az önkormányzat lapját 5 évente be kell köttetni, ezzel biztosítani kell a lehetőséget a település történetét feldolgozó kutató munkához, a „Falukrónika" továbbvezetéséhez.
II. Az önkormányzati jogok
7. §
- A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (Ötv. 1. §. (2) bek.)
- A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (Ötv. 1. § (3) bek.)
8. §.
(1) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak felhatalmazására
- bizottsága,
- társulása,
- polgármester, illetőleg helyi népszavazás hozhat. (Ötv. 2. §. (2) bek.)
9. §.
A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaság-
szervező munkában - ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal, kistérségi társulással.
A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.
III. Az önkormányzat feladata, hatásköre
10. §.
Az önkormányzati feladatok hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben a polgármesterre, bizottságra vagy társulására átruházhat.
11. §.
- A képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezetbiztosítással egyidejűleg foglal állást.
- Az új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.
12. §.
(1) Az önkormányzat köteles ellátni az Ötv. 8. §. (4) bekezdésében foglalt feladatait.
(2) Önként vállalt feladatként gondoskodik:
- a sport feladatokról.
13. §.
(1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.
(2)A képviselő-testület elfogadja az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési programokat tartalmazó koncepciót.
- A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik, melyet az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogad el.
14. §.
A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik - az Ötv. 10. §-ában foglaltakon túlmenően - új önkéntes feladat vállalása, illetőleg önként vállalt feladatról történő lemondás.
15. §.
- A képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. Egyes hatásköreit rendeletében átruházhatja a polgármesterre, bizottságára, társulására. Az átruházott hatáskör jegyzékét a Szabályzat 1. Sz. melléklete tartalmazza.
- A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.
- A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
- Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.
16. §.
A képviselő-testület, polgármester illetve a bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése és a döntések végrehajtásának szervezése a Polgármesteri Hivatal feladata.
IV . fejezet
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület ülései
17. §.
- A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki tevékenységét és gyakorolja jogkörét.
- A képviselő-testület alakuló ülésére az Ötv. rendelkezései az irányadók.
- A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök hívja össze, és vezeti le. (Ötv. 31. §.)
- A testületi ülés lehet: alakuló, rendes és rendkívüli ülés. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
- A képviselő-testület üléseit általában a Polgármesteri Hivatalban tartja, de kihelyezett ülést is tarthat, amennyiben ezt a napirend indokolttá teszi.
A testületi ülés összehívása
18. §.
- A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását a polgármester telefonon is kezdeményezheti, az ülés előtt a sürgősség okát azonban meg kell indokolni.
- Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők és meghívottak részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.
- A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
- A képviselő-testület ülésének időpontjáról – az ülés előtt legalább 3 nappal - a település lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.
- A képviselő-testület összehívását a Kormányhivatal indítványozhatja.
- A polgármester köteles ezen kívül összehívni a képviselők egynegyedének (2 fő), vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára, melyet a polgármesternél kell kezdeményezni.
- A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
- A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:
- Vöröskereszt püspökmolnári Alapszervezet,
- Püspökmolnári Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület,
- Polgárőr Szövetség Püspökmolnári Szervezete,
- Püspökmolnári Községi Sportkör,
- Szabadidősportok Egyesülete,
- önkormányzati intézményvezetőket
- továbbá azon helyi civil szervezetek, önszerveződő közösségek képviselői akiknek jelenléte a napirend megtárgyalásához szükséges.
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
19. §.
- A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a 19. §. (7) bekezdése szerint felszólalhat.
- Az állampolgárok a nyilvános ülésen a részükre kijelölt helyet foglalhatják el, véleménynyilvánítással a testület munkáját nem zavarhatják.
- Amennyiben a választópolgár az ülés rendjét zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.
- A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint fele jelen van. Határozatképtelen testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
- A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. §. (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
- A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. §. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben, a képviselő-testület minősített többségű szavazatával.
20. §.
- A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az előterjesztésért felelős, meghívása esetén az érintett, valamint a szakértő vesz részt.
- A zárt ülés anyagába arra jogosulatlan – az (1) bekezdésben fel nem sorolt – személy nem tekinthet be.
21. §
- A képviselő-testület ülését – elnökként – a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök képviselő vezeti.
- A napirend tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad:
- a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
- a két ülés között történt fontosabb eseményekről, intézkedésekről.
- A polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot, melyről a testület vita nélkül határoz.
- A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
- Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre még a vita előtt kell választ adni.
- A képviselő-testület ülésén a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A vita lezárását bármely képviselő vagy a polgármester javasolhatja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
- Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak amennyiben a polgármester megadja a szót. Amennyiben a polgármester ezt elutasítja a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a hozzászólási lehetőség biztosításáról.
- A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben a döntésnél jogszabálysértést észlel és ezt jelezni kívánja a képviselő-testületnek.
22. §.
- A polgármester feladatai és jogosítványai a testületi ülés vezetése során:
- megnyitja és berekeszti az ülést,
- megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,
- előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,
- napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
- kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,
- hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót, a képviselő-testület ezt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja,
- hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy annak lezárását,
- felhívja a hozzászóló figyelmét ha eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,
- napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
- biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
- tárgyalási szünetet rendelhet el,
- biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
- berekeszti az ülést.
23. §.
A sürgősségi indítvány
- A képviselő-testület bármely tagja és a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős megtárgyalását.
- A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend meghatározásával egyidejűleg egyszerű szótöbbséggel dönt. A polgármester lehetővé teheti az indítványozónak a sürgősség tényének rövid ismertetését.
Kérdés, interpelláció
24. §.
- A települési képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben kérdést, interpellációt terjeszthet elő.
- Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre a megkérdezett - polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző - köteles választ adni.
- Amennyiben a képviselő nem fogadja el a kérdésre adott választ, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
- Interpelláció: olyan, önkormányzati ügyben benyújtott írásos felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.
- Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletes vizsgálatot rendelhet el. Ilyenkor az
- Interpellációra 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz másolatát valamennyi képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a testület a következő ülésen dönt.
Az előterjesztés
25. §.
(1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.
(2) Írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:
- rendeletalkotás,
- az önkormányzat szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása,
- helyi népszavazás kiírása,
- az önkormányzat gazdasági programja,
- intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése,
- településrendezési program és tervek jóváhagyása,
- társulás létrehozása, társulathoz csatlakozás, társulatból való kilépés,
- intézmény beszámoltatása.
- Az előterjesztés elkészítéséért a napirend előadója felelős.
(4) Az előterjesztés két részből áll:
Az első rész tartalmazza:
- a napirend pontos címét,
- utalás arra, hogy már szerepelt-e napirenden, s ha igen, milyen döntés született,
- a jelenlegi körülmények bemutatása, tények ismertetése,
- előterjesztés elkészítés során végzett összehangoló munkát, eltérő véleményeket,
- ez elérendő célkitűzéseket, a végrehajtás anyagi-technikai szükségletét,
- a meghozandó döntés indokait.
A második rész tartalmazza:
- az egyértelműen megfogalmazott, indoklást nem tartalmazó határozati javaslatot,
- az esetleges alternatív döntési javaslatokat, jól elkülönítve,
- a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.
A képviselő-testület döntései, a döntéshozatal módja
26. §.
- A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
- Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata - szükséges:
- rendeletalkotás,
- az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethet való csatlakozáshoz,
- külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
- intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
- a települési képviselő kizárásához,
- zárt ülés elrendeléséhez,
- a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
- a polgármester tisztségének megszüntetését kérő kereset benyújtásához,
- helyi népszavazás kiírásához az Ötv. 47. § (1) bek a. b. c. pontjai esetében,
- a polgármesterrel, jegyzővel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, ezen személyekkel szembeni fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához,
- a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,
- kitüntetés, cím adományozásához,
- vagyonértékesítés, vagyonkezelési jogának átengedéséhez.
(4) A szavazás - a titkos szavazás kivételével - kézfeltartással történik.
27. §.
- A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
- A titkos szavazáshoz a képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
- a szavazás helyét, idejét,
- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás során felmerült körülményeket,
- a szavazás eredményét.
- A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
28. §.
- A név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
- azt törvény írja elő,
- a képviselők egynegyede (2 fő) írásban benyújtott javaslatában indítványozza.
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük elhangzását követően „igen” „nem”, ”tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(4) A név szerinti szavazás minden esetben a képviselők nevét alfabetikus sorrendben tartalmazó névsor szerint történik, melyet a – képviselő-testületi ülésről készült - jegyzőkönyv eredeti és másolati példányához kell csatolni.
29. §.
- A képviselő-testület döntései:
- önkormányzati rendeletek és
- képviselő-testületi határozatok.
- A képviselő-testület az Ötv. 16. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján rendeletet alkot.
- Rendelet alkotását kezdeményezheti:
- a képviselő-testület tagja,
- a képviselő-testület bizottsága,
- a polgármester,
- a jegyző,
- a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek,
- népi kezdeményezés.
- A rendelet-tervezet indokolásával együtt írásban kell benyújtani a képviselő-testülethez.
- A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
- A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet jelölése: Püspökmolnári Község Önkormányzatának …/200.. (kihirdetés hónapja római, napja arab számmal) számú rendelete.
- A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
- A hatályban lévő rendeletek a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetők.
- A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról és nyilvántartásáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik. A nyilvántartás tartalmazza a rendelet számát és tárgyát, kihirdetésének időpontját, címét.
- A képviselő-testület határozata egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezését és a végrehajtás határidejét tartalmazza. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és a meghozatal időpontjának megjelölésével kell ellátni.
- A képviselő-testület határozatának jelölése: „…/200… (hó, nap) számú képviselő-testületi határozat”. A határozatokról a Polgármesteri Hivatal sorszám és tartalom szerinti, valamint határidő-nyilvántartást vezet.
- A határozatokat, határozat-kivonatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
- A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester folyamatosan beszámol a képviselő-testületnek.
A jegyzőkönyv
30. §.
- A képviselő- testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni az Ötv. 17. §-ában meghatározott tartalommal.
- A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, a jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv 1 példányát az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Közigazgatási Hivatalnak. A másik – eredeti példányt mellékleteivel együtt évente be kell köttetni. A nyilvános ülések 1 másolati példányát a könyvtárban kell elhelyezni.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
- az ülésre szóló meghívót,
- az írásos előterjesztéseket,
- az elfogadott rendeletet
- a jelenléti ívet.
- Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek kezeléséről – a korlátozott betekintési jogra tekintettel – a jegyző külön gondoskodik.
V. fejezet
A települési képviselők
31. §.
- A képviselőt az Ötv-ben, valamint e Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
- A képviselő-testület tagja a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.
- A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz. Az eskü szövege az alábbi:
„Én …………….. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Püspökmolnári község javát szolgálom.”
- A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
32. §.
(1) A képviselő főbb jogai:
- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében,
- kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, társulásának – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
- megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
- a polgármesteri hivataltól a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni,
- sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, melyre a jegyző köteles 8 napon belül érdemi választ adni,
- a benyújtott írásos hozzászólásának a jegyzőkönyvhöz csatolását, illetve véleményének jegyzőkönyvi rögzítését kérni,
- tanácskozási joggal részt venni bármely bizottság ülésén,
- a képviselő-testület rendeletében meghatározott tiszteletdíj, természetbeni juttatás felvételére.
33. §.
(1) A képviselő főbb kötelezettségei:
- tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
- írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület, vagy bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van.
- a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni,
- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
- kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő közösségekkel,
- bejelenteni személyes érintettségét,
- a vagyonnyilatkozatában feltüntetett azonosító adatokat a bizottság felhívására bejelenteni.
- Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről részben vagy egészben távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.
33/A. §
(1) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozik.
(2) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(3) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta a képviselőt 10.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja.
VI. fejezet
A képviselő-testület bizottságai
34. §.
- A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó bizottságokat, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
- A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és ezen Szabályzat keretei között maguk határozzák meg.
- A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.
34. § (4) Az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 fő.
35. §.
- A képviselő-testület alakuló ülésén mandátumának időtartamára az összeférhetetlenségi ügyek valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére Ellenőrző bizottságot hoz létre.
- A polgármester, alpolgármester, képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet az Ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja.
- A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
- A vagyonnyilatkozatokat az ellenőrző bizottságnak kell benyújtani, és azokat a Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni. A képviselő vagyonnyilatkozata – az azonosító adatok kivételével – nyilvános. Megtekinteni a bizottság legalább két tagjának jelenlétében a kérelem benyújtását követő 8 napon belül lehet.
- A képviselő hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
- A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
36. §.
- A képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
- Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
- Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
- Esetenként jelentkező mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,
- Egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,
- Társulási megállapodások előkészítése,
- Vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
37. §.
(1) A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2) A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
- A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint.
- A bizottság üléséről 15 napon belül jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.
VII. fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester
38. §.
- A polgármester a képviselő-testület tagja. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala és működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
- A polgármester tisztségét főállásban látja el.
- A képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, állapítja meg tiszteletdíját jogszabályi keretek között.
- A polgármester feladatai az önkormányzat működésével összefüggésben:
- segíti a képviselők munkáját,
- összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
- képviseli az önkormányzatot,
- aláírja az önkormányzati rendeleteket és a jegyzőkönyveket,
- szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
- biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
- ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekét sértőnek tartja, úgy azon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását,
- a bizottságot indítványára össze kell hívni,
- felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
- A polgármester minden kedden 8 órától 12 óráig fogadóórát tart.
39. §.
- A polgármesternek a polgármesteri hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:
- a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
- szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
- a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához egyetértése szükséges.
Az alpolgármester
40. §
- A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
- Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
- Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
40/A. §
A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára az Mötv. 75. § (2) bekezdése alapján nem képviselő-testületi tagként 1 fő alpolgármestert választhat.
41. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a szociális- igazgatási ügyintéző, felsőfokú végzettségű köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.
A közös önkormányzati hivatal
42. §
A képviselő-testület a Mötv. 84. §-ában foglalt feladatok ellátására Rábahídvég, Gersekarát, Sárfimizdó és Telekes önkormányzataival megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
VIII. fejezet
A társulások
43. §.
Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az Ötv-ben biztosított lehetőségekkel társulásokban vehet részt.
43/A. §
- A képviselő-testület Rábahídvég Község Önkormányzatával közösen intézményfenntartó társulást működtet. A közösen fenntartott intézmény neve: Prinz Gyula Általános Művelődési Központ.
- A közösen fenntartott intézmény fenntartója: Püspökmolnári-Rábahídvég Általános Művelődési Központ Intézményfenntartó Társulása.
- A képviselő-testület a Prinz Gyula ÁMK vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával, valamint az intézményfenntartó társulás létrehozásáról szóló megállapodás III. fejezetében foglalt általános- és szakmai hatáskörökkel kapcsolatos döntések meghozatalát átruházza a társulási tanácsra.
IX. fejezet
Lakossággal való kapcsolattartási formák, lakossági fórumok.
Közmeghallgatás
44. §.
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:
- A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települései képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
- A közmeghallgatás idejéről, helyéről, témájáról a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a rendezvény előtt 5 nappal kell tájékoztatni a lakosságot.
Falugyűlés
45. §.
- A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok, civil szervezetek, önszerveződő közösségek tájékoztatására – fontosabb kérdések előkészítésébe való bevonására falugyűlést hívhat össze.
- A falugyűlés összehívására a 44. §. (2) bek. 2. pontját kell alkalmazni.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
46. §.
A helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre az Ötv. 45-51. §-ai az irányadók.
47. §.
- A választójoggal rendelkező állampolgárok közül legalább nyolcvan fő helyi népszavazásra irányuló kezdeményezést nyújthat be a polgármesternek.
- A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az (1) bekezdésben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
48. §.
- A választópolgárok legalább 5 %-a kezdeményezheti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását.
- A népi kezdeményezés megtárgyalása kötelező a képviselő-testületre, amennyiben a választópolgárok legalább 10 %-a indítványozza.
- A népi kezdeményezés ügyében a képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb 1 hónapon belül dönt.
- A helyi népszavazás eredményéről a választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
X. fejezet
Az önkormányzat gazdasági alapjai
49. §
- Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:
- a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
- a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról történő rendelkezés során.
- A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben jelen szabályzatban, valamint a költségvetésben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást.
- Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa megbízott személy jogosult.
- A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
- A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatás keretében köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
50. §.
- A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
- Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetve vonhatja el.
- Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
- Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező ellenőr útján gondoskodik a képviselő-testület.
Belső ellenőrzési kötelezettség
51. §
- Az önkormányzat az intézményeinél ellátandó belső ellenőrzési feladatokat a kistérségi társulás által biztosított belső ellenőr útján látja el.
- A feladatellátás részletes szabályait a jegyző által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv és a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának a költségvetési ellenőrzésről szóló rendelkezései tartalmazzák.
- A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek tekintetében a Polgármesteri Hivatallal kötött megállapodás alapján a Hivatal köteles gondoskodni a feladatellátásról.
- A jegyző, illetve az általa írásban megbízott belső ellenőrzési vezető köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső Ellenőrzési Kézikönyv” által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzéséről.
- A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.
- A jegyző köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
- éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembe vételével,
- az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,
- az ellenőrzési módszerek kiválasztása, következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés készítése.
- A belső ellenőr ellenőrzési tevékenységén kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
- A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezi felépítést a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.
- A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység
- bármely helyiségébe beléphet,
- számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,
- kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni,
- A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél
- államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve
- személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.
- A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer ellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszer ellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat és az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani.
- A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminisztérium által közzétett módszertani útmutatók, nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi.
Felterjesztési jog
52. §
A képviselő-testület felterjesztési jogát az Ötv. 101. §-ában foglaltak szerint gyakorolja.
XI. fejezet
Záró rendelkezések
53. §
Ez a rendelet 2007. április 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2003. (IV.17.) számú és az azt módosító 8/2005. (VII.17.) és 12/2006. (X.10.) számú, valamint a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 5/1997. (II.20.) és a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörökről szóló 9/2001. (IX.06.) számú rendelet.
Püspökmolnári, 2007. március 14.
Varga Lajos sk. Kissné Mátyás Éva sk.
polgármester jegyző
Záradék:
Ez a rendelet 2007. március 28.napján kihirdetésre került.
- számú melléklet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT
HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE
A képviselő-testület a következő hatásköröket ruházza át a polgármesterre:
- dönt temetési segély kiutalásáról,
- házi segítségnyújtás megállapítása,
- dönt rendkívüli átmeneti segély kiutalásáról,
- szociális étkeztetés megállapítása,
- közterület-használat engedélyezése,
- 100.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről,
- 100.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyonkezelési jogának átengedéséről,
- 100.000 Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről.
A képviselő-testület a következő hatásköröket ruházza át a társulási tanácsra:
- Prinz Gyula ÁMK vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása
- Intézményfenntartó Társulás létrehozásáról szóló megállapodás III. fejezetében foglalt általános- és szakmai hatáskörökkel kapcsolatos döntések meghozatala