Püspökmolnári  Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2007. (III.28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Püspökmolnári Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló (továbbiakban: Mötv.) 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. §.

(1)A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Püspökmolnári Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Püspökmolnári Község Önkormányzata.

(3) Az önkormányzat székhelye: 9776 Püspökmolnári, Kossuth L. u. 81.

(4) Illetékességi területe: Püspökmolnári község közigazgatási területe.

(5)A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalának neve: Rábahídvégi Közös Önkormányzati Hivatal, címe: Rába

hídvég, Bertha Gy. u. 13. 

(6) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

2. §.

1. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
2. A képviselő-testület szervei:

1. a polgármester
2. a képviselő-testület bizottságai
3. Közös Önkormányzati Hivatal.
   

3. §

Az önkormányzat hivatalos jelképei:  címer, és a zászló. Használatuk rendjét külön önkormányzati  rendelet szabályozza.

4. §.

Az önkormányzat, a polgármester, a polgármesteri hivatal kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

1. Püspökmolnári Községi Önkormányzata
2. Püspökmolnári Községi Önkormányzat Polgármestere

5. §.

Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendeletben szabályozza.

6. §.

1. Az önkormányzat lapja: „Püspökmolnári Hírözön”, mely félévente jelenik meg.
2. Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai, az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapják.
3. Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, az aktuális információkat mely a lakosság széles körét érintik. Az önkormányzati lapban a helyi civil szervezetek, vállalkozók  térítésmentesen közölhetnek cikket, információt.
4. Az önkormányzat lapját 5 évente be kell köttetni, ezzel biztosítani kell a lehetőséget a település történetét feldolgozó kutató munkához, a „Falukrónika" továbbvezetéséhez.
   

II. Az önkormányzati jogok

7. §

1. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (Ötv. 1. §. (2) bek.)
   
2. A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (Ötv. 1. § (3) bek.)
   

8. §.

(1) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak felhatalmazására

• bizottsága,
• társulása,
• polgármester, illetőleg helyi népszavazás hozhat. (Ötv. 2. §. (2) bek.)

9. §.

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaság-

szervező munkában  - ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal, kistérségi társulással.

A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

III. Az önkormányzat feladata, hatásköre

10. §.

Az önkormányzati feladatok hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben a polgármesterre,  bizottságra vagy társulására átruházhat.

11. §.

1. A képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezetbiztosítással egyidejűleg foglal állást.
2. Az új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.
   

12. §.

(1) Az önkormányzat köteles ellátni az Ötv. 8. §. (4) bekezdésében foglalt feladatait.

(2) Önként vállalt feladatként gondoskodik:

• a  sport feladatokról.
  

13. §.

(1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2)A képviselő-testület elfogadja az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési programokat tartalmazó koncepciót.

1. A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik, melyet az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogad el.
   

14. §.

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik - az Ötv. 10. §-ában foglaltakon túlmenően - új önkéntes feladat vállalása, illetőleg önként vállalt feladatról történő lemondás.

15. §.

1. A képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. Egyes hatásköreit rendeletében átruházhatja a polgármesterre, bizottságára, társulására. Az átruházott hatáskör jegyzékét a Szabályzat 1. Sz. melléklete tartalmazza.
2. A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.
3. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
4. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.
   

16. §.

A képviselő-testület, polgármester illetve a bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése és a döntések végrehajtásának szervezése a Polgármesteri Hivatal feladata.

IV . fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület ülései

17. §.

1. A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki tevékenységét és gyakorolja jogkörét.
2. A képviselő-testület alakuló ülésére az Ötv. rendelkezései az irányadók.
3. A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester  hívja össze. Polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök hívja össze, és  vezeti le. (Ötv. 31. §.)
4. A testületi ülés lehet: alakuló, rendes és rendkívüli ülés. A képviselő-testület szükség  szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
5. A képviselő-testület üléseit általában a Polgármesteri Hivatalban  tartja, de kihelyezett ülést is tarthat, amennyiben ezt a napirend indokolttá teszi.
   

A testületi ülés összehívása

18. §.

1. A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.  Rendkívüli ülés összehívását a polgármester  telefonon is kezdeményezheti, az ülés előtt a sürgősség okát azonban meg kell indokolni.
2. Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők és meghívottak részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.
3. A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
4. A képviselő-testület ülésének időpontjáról – az ülés előtt legalább 3 nappal - a település lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.
5. A képviselő-testület összehívását a Kormányhivatal  indítványozhatja.
6. A polgármester köteles ezen kívül összehívni a képviselők egynegyedének (2 fő), vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára, melyet a polgármesternél kell kezdeményezni.
   
7. A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
8. A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:
9. Vöröskereszt püspökmolnári Alapszervezet,
10. Püspökmolnári Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület,
11. Polgárőr Szövetség Püspökmolnári Szervezete,
12. Püspökmolnári Községi Sportkör,
13. Szabadidősportok Egyesülete,
14. önkormányzati intézményvezetőket
15. továbbá azon helyi civil szervezetek, önszerveződő közösségek képviselői akiknek jelenléte a napirend megtárgyalásához szükséges.

16. 
    

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

19. §.

1. A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a  19.  §. (7)    bekezdése szerint felszólalhat.
2. Az állampolgárok a nyilvános ülésen a részükre kijelölt helyet foglalhatják el, véleménynyilvánítással a testület munkáját nem zavarhatják.
3. Amennyiben a választópolgár az ülés rendjét zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.
4. A  képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek  több mint fele jelen van. Határozatképtelen testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
5. A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. §. (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
6. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. §. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben, a képviselő-testület minősített többségű szavazatával.
   

20. §.

1. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az előterjesztésért felelős, meghívása      esetén az érintett, valamint a szakértő vesz részt.
2. A zárt ülés anyagába arra jogosulatlan – az (1) bekezdésben fel nem sorolt – személy nem tekinthet be.
   

21. §

1. A képviselő-testület ülését – elnökként – a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök képviselő vezeti.
2. A napirend tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad:

- a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

- a két ülés között történt fontosabb eseményekről, intézkedésekről.

3. A polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot, melyről a testület vita nélkül határoz.
4. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
5. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre még a vita előtt kell választ adni.
6. A képviselő-testület ülésén a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A vita lezárását bármely képviselő vagy a polgármester javasolhatja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
7. Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak amennyiben a polgármester megadja a szót. Amennyiben a polgármester ezt elutasítja a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a hozzászólási lehetőség biztosításáról.
8. A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben a döntésnél jogszabálysértést észlel és ezt jelezni kívánja a képviselő-testületnek.
   

22. §.

1. A polgármester feladatai és jogosítványai a testületi ülés vezetése során:

1. megnyitja és berekeszti az ülést,
2. megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,
3. előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,
4. napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
5. kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,
6. hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót, a képviselő-testület ezt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja,
7. hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy annak lezárását,
8. felhívja a hozzászóló figyelmét ha eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,
9. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
10. biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
11. tárgyalási szünetet rendelhet el,
12. biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
13. berekeszti az ülést.

23. §.

A sürgősségi indítvány

1. A képviselő-testület bármely tagja és a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős megtárgyalását.
2. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend meghatározásával egyidejűleg egyszerű szótöbbséggel dönt. A polgármester lehetővé teheti az indítványozónak a sürgősség tényének rövid ismertetését.

Kérdés, interpelláció

24. §.

1. A települési képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben kérdést, interpellációt terjeszthet elő.
2. Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre a megkérdezett - polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző - köteles választ adni.
3. Amennyiben a  képviselő  nem fogadja el a kérdésre adott választ, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
4. Interpelláció: olyan, önkormányzati ügyben benyújtott írásos felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.
5. Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletes vizsgálatot rendelhet el. Ilyenkor az
6. Interpellációra 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz másolatát valamennyi képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a testület a következő ülésen    dönt.
   

Az előterjesztés

25. §.

(1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(2) Írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

• rendeletalkotás,
• az önkormányzat szervezeti és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása,
• helyi népszavazás kiírása,
• az önkormányzat gazdasági programja,
• intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése,
• településrendezési program és tervek jóváhagyása,
• társulás létrehozása, társulathoz csatlakozás, társulatból való kilépés,
• intézmény beszámoltatása.

1. Az előterjesztés  elkészítéséért  a napirend előadója felelős.

(4) Az előterjesztés két részből áll:

     Az első rész tartalmazza:

• a napirend pontos címét,
• utalás arra, hogy már szerepelt-e napirenden, s ha igen, milyen döntés született,
• a jelenlegi körülmények bemutatása, tények ismertetése,
• előterjesztés elkészítés során végzett összehangoló munkát, eltérő véleményeket,
• ez elérendő célkitűzéseket, a végrehajtás anyagi-technikai szükségletét,
• a meghozandó döntés indokait.

    A második rész tartalmazza:

• az egyértelműen megfogalmazott, indoklást nem tartalmazó határozati javaslatot,
• az esetleges alternatív döntési javaslatokat, jól elkülönítve,
• a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

A képviselő-testület döntései, a döntéshozatal módja

26. §.

1. A képviselő-testület  döntéseit nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
2. Minősített többség -  a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata - szükséges:

1. rendeletalkotás,
2. az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
3. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethet való csatlakozáshoz,
4. külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
5. intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
6. a települési képviselő kizárásához,
7. zárt ülés elrendeléséhez,
8. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
9. a polgármester tisztségének megszüntetését kérő kereset benyújtásához,
10. helyi népszavazás kiírásához az Ötv. 47. § (1) bek a. b. c. pontjai esetében,
11. a polgármesterrel,  jegyzővel szemben  fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, ezen  személyekkel szembeni fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához,
12. a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,
13. kitüntetés, cím adományozásához,
14. vagyonértékesítés, vagyonkezelési jogának átengedéséhez.

(4) A szavazás  -   a titkos szavazás kivételével   -   kézfeltartással történik.  

27. §.

1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
2. A titkos szavazáshoz a képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

• a szavazás helyét, idejét,
• a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
• a szavazás során felmerült körülményeket,
• a szavazás eredményét.

1. A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke  ismerteti a képviselő-testülettel.
   

28. §.

1. A név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

1. azt törvény írja elő,
2. a képviselők egynegyede (2 fő) írásban benyújtott javaslatában indítványozza.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük elhangzását követően „igen” „nem”, ”tartózkodom”   nyilatkozattal szavaznak.

(4) A név szerinti szavazás minden esetben  a képviselők nevét alfabetikus sorrendben tartalmazó névsor szerint történik, melyet a – képviselő-testületi ülésről készült - jegyzőkönyv eredeti és másolati példányához kell csatolni.

29. §.

1. A képviselő-testület döntései:

1. önkormányzati rendeletek és
2. képviselő-testületi határozatok.

2. A képviselő-testület az Ötv. 16. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján rendeletet alkot.
3. Rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a képviselő-testület tagja,
2. a képviselő-testület bizottsága,
3. a polgármester,
4. a jegyző,
5. a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek,
6. népi kezdeményezés.

4. A rendelet-tervezet indokolásával együtt írásban kell benyújtani a képviselő-testülethez.
5. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
6. A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet jelölése: Püspökmolnári Község Önkormányzatának …/200.. (kihirdetés hónapja római, napja arab számmal) számú rendelete.
7. A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
8. A hatályban lévő rendeletek a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetők.
9. A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról és nyilvántartásáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik. A nyilvántartás tartalmazza a rendelet számát és tárgyát, kihirdetésének időpontját, címét.
10. A képviselő-testület határozata egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezését és a végrehajtás határidejét tartalmazza. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és a meghozatal időpontjának megjelölésével kell ellátni.
11. A képviselő-testület határozatának jelölése: „…/200… (hó, nap) számú képviselő-testületi határozat”. A határozatokról a Polgármesteri Hivatal sorszám és tartalom szerinti, valamint határidő-nyilvántartást vezet.
12. A határozatokat, határozat-kivonatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
13. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester folyamatosan beszámol a képviselő-testületnek.

A jegyzőkönyv

30. §.

1. A képviselő- testületi ülésről  jegyzőkönyvet kell készíteni az Ötv. 17. §-ában meghatározott tartalommal.
2. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, a jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv 1 példányát az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Közigazgatási Hivatalnak. A másik – eredeti példányt mellékleteivel együtt évente be kell köttetni. A nyilvános ülések 1 másolati példányát a könyvtárban kell elhelyezni.

(3)  A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

• az ülésre szóló meghívót,
• az írásos előterjesztéseket,
• az elfogadott rendeletet
• a jelenléti ívet.

3. Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek kezeléséről – a korlátozott betekintési jogra tekintettel – a jegyző külön gondoskodik.
   

V. fejezet

A települési képviselők

31. §.

1. A képviselőt az Ötv-ben, valamint e Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

2. A képviselő-testület tagja a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.
3. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen esküt tesz. Az eskü szövege az alábbi:

„Én …………….. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Püspökmolnári község javát szolgálom.”

4. A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
   

32. §.

(1) A képviselő főbb jogai:

• részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében,
• kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, társulásának  – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
• megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
• a polgármesteri hivataltól a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni,
• sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, melyre a     jegyző köteles 8 napon belül érdemi választ adni,
• a benyújtott írásos hozzászólásának a jegyzőkönyvhöz csatolását, illetve véleményének jegyzőkönyvi rögzítését kérni,

• tanácskozási joggal részt venni bármely bizottság ülésén,
• a képviselő-testület rendeletében meghatározott tiszteletdíj, természetbeni juttatás felvételére.
  

33. §.

(1) A képviselő főbb  kötelezettségei:

• tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
• írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület, vagy bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van.

• a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni,
• olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
• kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő közösségekkel,
• bejelenteni személyes érintettségét,
• a vagyonnyilatkozatában feltüntetett azonosító adatokat a bizottság felhívására bejelenteni.

1. Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület  üléséről részben vagy egészben távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.
   

33/A. §

 (1) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ellenőrző   Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(3) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta a képviselőt  10.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

34. §.

1. A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó bizottságokat, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
2. A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és ezen Szabályzat keretei között maguk határozzák meg.
3. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.

34. § (4)  Az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 fő.

35. §.

1. A képviselő-testület alakuló ülésén mandátumának időtartamára az összeférhetetlenségi ügyek valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére Ellenőrző bizottságot hoz létre.
2. A polgármester, alpolgármester, képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet az Ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja.
3. A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
4. A vagyonnyilatkozatokat az ellenőrző bizottságnak kell benyújtani, és azokat a Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni.  A képviselő vagyonnyilatkozata – az azonosító adatok kivételével – nyilvános. Megtekinteni a bizottság legalább két tagjának jelenlétében a kérelem benyújtását követő 8 napon belül lehet.
5. A képviselő hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

36. §.

1. A képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
2. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
3. Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
   

• Esetenként jelentkező mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,
• Egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,
• Társulási megállapodások előkészítése,
• Vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

37. §.

(1) A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

1. A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a képviselő-testületre vonatkozó  szabályok szerint.
2. A bizottság üléséről 15 napon belül jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

VII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

38. §.

1. A polgármester a képviselő-testület tagja. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala és működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
2. A polgármester tisztségét főállásban  látja el.
3. A képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, állapítja meg  tiszteletdíját jogszabályi keretek között.
4. A polgármester feladatai az önkormányzat működésével összefüggésben:

• segíti a képviselők munkáját,
• összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
• képviseli az önkormányzatot,
• aláírja az önkormányzati rendeleteket és a jegyzőkönyveket,
• szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
• biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
• ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekét sértőnek tartja, úgy azon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását,
• a bizottságot indítványára össze kell hívni,
• felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

5. A polgármester minden kedden 8 órától 12 óráig  fogadóórát tart.
   

39. §.

1. A polgármesternek a polgármesteri hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

• a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

• a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
• dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
• a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
• szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
• gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
• a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához egyetértése szükséges.

Az alpolgármester

40. §

1. A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára -  a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
3. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó  szabályok.
   

40/A. §

A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület  megbízatásának időtartamára az Mötv. 75. § (2) bekezdése alapján nem képviselő-testületi tagként 1 fő alpolgármestert választhat.

41. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a  szociális- igazgatási ügyintéző, felsőfokú végzettségű köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

A közös önkormányzati hivatal

42. §

A képviselő-testület a Mötv. 84. §-ában foglalt feladatok ellátására Rábahídvég, Gersekarát, Sárfimizdó és Telekes önkormányzataival megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

VIII. fejezet

A társulások

43. §.

Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az Ötv-ben biztosított lehetőségekkel társulásokban vehet részt.

43/A. §

1. A képviselő-testület Rábahídvég Község Önkormányzatával közösen intézményfenntartó társulást  működtet. A közösen fenntartott intézmény neve:  Prinz Gyula Általános Művelődési Központ.  
2. A közösen fenntartott intézmény fenntartója: Püspökmolnári-Rábahídvég Általános Művelődési Központ Intézményfenntartó Társulása.
3. A képviselő-testület a Prinz Gyula ÁMK vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával, valamint az intézményfenntartó társulás létrehozásáról szóló megállapodás III. fejezetében foglalt általános- és szakmai hatáskörökkel kapcsolatos döntések meghozatalát  átruházza a társulási tanácsra.

IX. fejezet

Lakossággal való kapcsolattartási formák, lakossági fórumok.

Közmeghallgatás

44. §.

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett  közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

• A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez  az egyes települései képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
• A közmeghallgatás idejéről, helyéről, témájáról a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a rendezvény előtt 5 nappal kell tájékoztatni a lakosságot.
  

Falugyűlés

45. §.

1. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok, civil szervezetek, önszerveződő közösségek tájékoztatására – fontosabb kérdések előkészítésébe való bevonására falugyűlést hívhat össze.
2. A falugyűlés összehívására a  44. §. (2) bek. 2. pontját kell alkalmazni.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

46. §.

A helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre az Ötv. 45-51. §-ai az irányadók.

47. §.

1. A választójoggal rendelkező  állampolgárok közül legalább nyolcvan  fő helyi  népszavazásra irányuló kezdeményezést nyújthat be a polgármesternek.
2. A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az (1) bekezdésben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
   

48. §.

1. A választópolgárok legalább 5 %-a  kezdeményezheti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását.
2. A népi kezdeményezés megtárgyalása kötelező  a képviselő-testületre, amennyiben a választópolgárok legalább 10 %-a  indítványozza.
3. A népi kezdeményezés ügyében a képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb 1   hónapon belül dönt.
4. A helyi népszavazás eredményéről a választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
   

X. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

49. §

1. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

1. a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról történő rendelkezés során.

2. A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben jelen szabályzatban, valamint a költségvetésben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást.
3. Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa megbízott személy  jogosult.
4. A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
5. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatás keretében köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
   

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

50. §.

1. A  helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás      szabályszerűségéért a polgármester felelős.
2. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetve vonhatja el.
3. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
4. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező ellenőr útján gondoskodik a képviselő-testület.
   

Belső ellenőrzési kötelezettség

51. §

1. Az önkormányzat az intézményeinél ellátandó belső ellenőrzési feladatokat a kistérségi társulás által biztosított belső ellenőr útján látja el.
2. A feladatellátás részletes szabályait a jegyző által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv és a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának a költségvetési ellenőrzésről szóló rendelkezései tartalmazzák.
3. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek tekintetében a Polgármesteri Hivatallal kötött megállapodás alapján a Hivatal köteles gondoskodni a feladatellátásról.
4. A jegyző, illetve az általa írásban megbízott belső ellenőrzési vezető köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső Ellenőrzési Kézikönyv” által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzéséről.
5. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.
6. A jegyző köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
   1. éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembe vételével,
   2. az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,
   3. az ellenőrzési módszerek kiválasztása, következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés készítése.
7. A belső ellenőr ellenőrzési tevékenységén kívül más tevékenység végrehajtásába nem    vonható be.
8. A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezi felépítést a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.
9. A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység

• bármely helyiségébe beléphet,
• számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,
• kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni,

10. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél

• államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve
• személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.

11. A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer ellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszer ellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat és az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani.
12. A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminisztérium által közzétett módszertani útmutatók, nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi.

Felterjesztési jog

52. §

A képviselő-testület felterjesztési jogát az Ötv. 101. §-ában foglaltak szerint gyakorolja.

XI. fejezet

Záró rendelkezések

53. §

Ez a rendelet 2007. április 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2003. (IV.17.) számú és az azt módosító 8/2005. (VII.17.) és 12/2006. (X.10.) számú, valamint  a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 5/1997. (II.20.) és a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörökről szóló 9/2001. (IX.06.) számú rendelet.

Püspökmolnári, 2007. március 14.

                          Varga Lajos  sk.                                  Kissné Mátyás Éva sk.                              

                          polgármester                                               jegyző

Záradék:

Ez a rendelet 2007. március 28.napján kihirdetésre került.

1. számú melléklet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT

HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE

A képviselő-testület a következő hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

1. dönt temetési segély kiutalásáról,
2. házi segítségnyújtás megállapítása,
3. dönt rendkívüli átmeneti segély kiutalásáról,
4. szociális étkeztetés megállapítása,
5. közterület-használat engedélyezése,
6. 100.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről,
7. 100.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyonkezelési jogának átengedéséről,
8. 100.000 Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről.

A képviselő-testület a következő hatásköröket ruházza át a társulási tanácsra:

1. Prinz Gyula ÁMK vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása
2. Intézményfenntartó Társulás létrehozásáról szóló megállapodás III. fejezetében foglalt általános- és szakmai hatáskörökkel kapcsolatos döntések meghozatala