Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete  Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva  az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. §.

1. A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Püspökmolnári Község Önkormányzata.
3. Az önkormányzat székhelye: 9776 Püspökmolnári, Kossuth L. u. 81.
4. Illetékességi területe: Püspökmolnári község közigazgatási területe.
5. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított  szervezet:  Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
6. A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalának neve: Rábahídvégi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13.
7.  A képviselő-testület tagjainak száma - a polgármesterrel együtt - 5 fő, tagjainak felsorolását az 1. sz. függelék, az ügyrendi bizottság tagjainak felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.
   

2. §

Az önkormányzat hivatalos jelképei:  címer, és a zászló. Használatuk rendjét külön önkormányzati  rendelet szabályozza.

3. §.

Az önkormányzat, a polgármester kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

1. Püspökmolnári Község Önkormányzata
   
2. Püspökmolnári Községi Önkormányzat Polgármestere.
   

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat és hatásköre

4. §

(1) Az önkormányzat  ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkciókhoz tartozó szakfeladat rend szerint az 1. sz. melléklet tartalmazza.

 (3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) civil szervezetek támogatása,

b) helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről – eltérő rendelkezés hiányában – a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.

(6) A képviselő-testület a Prinz Gyula ÁMK intézményvezetőjének kinevezését, megbízását a Püspökmolnári-Rábahídvég Intézményfenntartó  Társulás Tárulási Tanácsra ruházza át.

5. §.

1. Az önkormányzat lapja: „Püspökmolnári Hírözön”, mely negyedévente jelenik meg.
2. Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai, az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapják.
3. Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, az aktuális információkat mely a lakosság széles körét érintik. Az önkormányzati lapban a helyi civil szervezetek, vállalkozók  térítésmentesen közölhetnek cikket, információt.
4. Az önkormányzat lapját 5 évente be kell köttetni, ezzel biztosítani kell a lehetőséget a település történetét feldolgozó kutató munkához, a „Falukrónika" továbbvezetéséhez.
   

III . fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület ülései

6. §.

1. A testületi ülés lehet: alakuló, rendes és rendkívüli ülés. A képviselő-testület szükség  szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
2.  A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
3. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze az ülést
   

(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a napirend előadóját,

b) akinek meghívását a polgármester és a testület indokoltnak tartja,

c) önszerveződő közösségeket tevékenységi körük szerint:

• Püspökmolnári Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület,
  
• Polgárőr Egyesület,
• Nyugdíjas Klub,
• Püspökmolnári Községi Sportkör.
  

7. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.  Rendkívüli ülés összehívását a polgármester  telefonon is kezdeményezheti, az ülés előtt a sürgősség okát azonban meg kell indokolni.
2. Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők és meghívottak részére az ülés előtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni.
3. A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
4. A képviselő-testület ülésének időpontjáról – az ülés előtt legalább 3 nappal - a település lakosságát a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.
5. A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
   

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

8. §.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) A képviselő-testület tagjai – az ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá. 

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.

Napirend előtti témák és a napirend

9. §

(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag indoklással ellátott javaslatot tehet. A képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

10. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet.

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat két percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

11. §

(1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, vagy a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

12.§

A tanácskozás rendjének fenntartása

(1) A levezető elnök gondoskodik  a  tanácskozás  rendjének  a fenntartásáról, ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendreutasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(2) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

Nyílt szavazás

13. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülés elnöke a vita lezárása után az elhangzás sorrendjében először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az „igen” szerinti válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra.

(3) Az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát.

(4) Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni.

(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

Név szerinti szavazás

14. §

(1) Név szerinti szavazást a  képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet. 

(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A  szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

Titkos szavazás

15. §

1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot.
2. A titkos szavazáshoz a képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját.

(3) A  szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg, két egymást metsző vonallal.

 (5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

- a szavazás eredményét.

(6) A bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján kihirdeti a szavazás eredményét.

16. §

(2) Az egyedi és normatív határozatok, valamint a rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint:

...../...... (... ...)  számú  határozat

17. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) a polgármester, az alpolgármester; a jegyző;

c) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői;

d) önkormányzati társulás tagjai;

e) választópolgárok.

 (2) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé  terjesztése és elfogadása:

 a jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet szóbeli, vagy írásos indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (.....)  önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának  megjelölésével.

(5)Az önkormányzati rendeletek kihirdetése  a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

18.§

A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket,  az elfogadott rendeleteket, határozati javaslatokat, a tárgyalt írásbeli anyagokat és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

Képviselő személyes érintettsége

19. §

1. A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

 (2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ellenőrző  Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

 (4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta a képviselőt  10.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

19/A. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén szóbeli előterjesztésében kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

IV. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

20. §.

1. A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó bizottságokat, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
2. 
   
3. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.
4. Az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 fő.

21. §.

1. A képviselő-testület alakuló ülésén mandátumának időtartamára az összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek kivizsgálására, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére Ellenőrző bizottságot hoz létre.
2. 
   
3. 
   
4. A vagyonnyilatkozatokat az Ellenőrző Bizottságnak kell benyújtani, és azokat a Hivatalban kell megőrizni.  A képviselő vagyonnyilatkozata – az azonosító adatok kivételével – nyilvános. Megtekinteni a bizottság legalább két tagjának jelenlétében a kérelem benyújtását követő 8 napon belül lehet.
5. A képviselő hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ellenőrző Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ellenőrző Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

22. §.

1. A képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
2. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

V. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

24. §.

1. A polgármester tisztségét főállásban  látja el.
2. A képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, állapítja meg illetményét, költségtérítését  jogszabályi keretek között.
3. A polgármester minden kedden 8 órától 12 óráig  fogadóórát tart.

Az alpolgármester

25. §

1. A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Mötv. 75. § (2) bekezdése alapján nem képviselő-testületi tagként 1 fő alpolgármestert választhat.

2. Az alpolgármester/ek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

A jegyző

26. §

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a  szociális- igazgatási ügyintéző, felsőfokú végzettségű köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

A közös önkormányzati hivatal

27. §

A képviselő-testület a Mötv. 84. §-ában foglalt feladatok ellátására Rábahídvég, Gersekarát, Sárfimizdó és Telekes önkormányzataival megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

VI. fejezet

A társulások

28. §

1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz rész
   
2. Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás (Vasvár),b. Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (Szombathely)
   
2. A képviselő-testület Rábahídvég Község Önkormányzatával közösen intézményfenntartó társulást  működtet. A közösen fenntartott intézmény neve:  Prinz Gyula Általános Művelődési Központ.  
3. A közösen fenntartott intézmény fenntartója: Püspökmolnári-Rábahídvég Általános Művelődési Központ Intézményfenntartó Társulása.

VII. fejezet

Közmeghallgatás

29. §.

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett  közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

• A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez  az egyes települései képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
• A közmeghallgatás idejéről, helyéről, témájáról a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a rendezvény előtt 5 nappal kell tájékoztatni a lakosságot.

Falugyűlés

29/A. § A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok, civil szervezetek, önszerveződő közösségek tájékoztatására – fontosabb kérdések előkészítésébe való bevonására falugyűlést hívhat össze.

30. §

Helyi népszavazás

 Helyi népszavazást a település  legalább 150 választópolgára kezdeményezhet.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

31. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2007. (III.28.) önkormányzati rendelete.

Püspökmolnári, 2017. február 10.

                         Rodler Csaba                                Kissné Mátyás Éva                                           

                          polgármester                                               jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetése 2017. február  28.   napján megtörtént.

A rendelet kihirdetése 2019. május 31. napján megtörtént.

Kissné Mátyás Éva

jegyző

                                                                                                                      1.sz.melléklet                                    

Kormányzati funkciók

011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320            Köztemető-fenntartás és- működtetés

013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232            Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120            Út, autópálya építése

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030            Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020            Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

064010            Közvilágítás

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

081030            Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

104037            Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106010            Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

107051            Szociális étkeztetés szociális konyhán