Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017. (II. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 09. 15- 2022. 07. 21Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017. (II. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei
1. § 1. A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Püspökmolnári Község Önkormányzata.
3. Az önkormányzat székhelye: 9776 Püspökmolnári, Kossuth L. u. 81.
4. Illetékességi területe: Püspökmolnári község közigazgatási területe.
5. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
6. A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalának neve: Győrvári Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9821 Győrvár, Balogh Ádám u. 85.
7. A képviselő-testület tagjainak száma - a polgármesterrel együtt - 5 fő, tagjainak felsorolását az 1. sz. függelék, az ügyrendi bizottság tagjainak felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.
2. § Az önkormányzat hivatalos jelképei: címer, és a zászló. Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza
3. § Az önkormányzat, a polgármester kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Püspökmolnári Község Önkormányzata
b) Püspökmolnári Községi Önkormányzat Polgármestere.
A képviselő-testület feladat és hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkciókhoz tartozó szakfeladat rend szerint az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
a) civil szervezetek támogatása,
b) helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása.
(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(5) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről – eltérő rendelkezés hiányában – a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.
(6)
5. § (1) Az önkormányzat lapja: „Püspökmolnári Hírözön”, mely negyedévente jelenik meg.
(2) Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai, az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapják.
(3) Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, az aktuális információkat mely a lakosság széles körét érintik. Az önkormányzati lapban a helyi civil szervezetek, vállalkozók térítésmentesen közölhetnek cikket, információt.
(4) Az önkormányzat lapját 5 évente be kell köttetni, ezzel biztosítani kell a lehetőséget a település történetét feldolgozó kutató munkához, a „Falukrónika" továbbvezetéséhez.
III . fejezet
A képviselő-testület ülései
6. § (1) A testületi ülés lehet: alakuló, rendes és rendkívüli ülés. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze az ülést
(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirend előadóját,
b) akinek meghívását a polgármester és a testület indokoltnak tartja,
c) önszerveződő közösségeket tevékenységi körük szerint:
ca) Püspökmolnári Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület,
cb) Polgárőr Egyesület,
cb) cc) Nyugdíjas Klub,
cd) Püspökmolnári Községi Sportkör.
7. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását a polgármester telefonon is kezdeményezheti, az ülés előtt a sürgősség okát azonban meg kell indokolni.
(2) Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők és meghívottak részére az ülés előtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni.
(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról – az ülés előtt legalább 3 nappal - a település lakosságát a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.
(5) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.
(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
(3) A képviselő-testület tagjai – az ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.
(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.
Napirend előtti témák és a napirend
9. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag indoklással ellátott javaslatot tehet. A képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
10. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet.
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat két percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
11. § (1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, vagy a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
A tanácskozás rendjének fenntartása
12. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
d) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(2) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
Nyílt szavazás
13. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Az ülés elnöke a vita lezárása után az elhangzás sorrendjében először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az „igen” szerinti válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra.
(3) Az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát.
(4) Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni.
(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz
Név szerinti szavazás
14. § (1) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.
(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(4) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
Titkos szavazás
15. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot.
(2) A titkos szavazáshoz a képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját.
(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.
(4) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg, két egymást metsző vonallal.
(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás eredményét.
(6) A bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján kihirdeti a szavazás eredményét.
16. § (1)
(2) Az egyedi és normatív határozatok, valamint a rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(3) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint: ...../...... (... ...) számú határozat
17. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) a polgármester, az alpolgármester; a jegyző;
c) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői;
d) önkormányzati társulás tagjai;
e) választópolgárok.
(2) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: a jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet szóbeli, vagy írásos indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (.....) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével.
(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
18. § A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, határozati javaslatokat, a tárgyalt írásbeli anyagokat és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
Képviselő személyes érintettsége
19. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta a képviselőt 10.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja.
19/A. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén szóbeli előterjesztésében kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
A képviselő-testület bizottságai
20. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó bizottságokat, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2)
(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.
(4) Az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 fő
21. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésén mandátumának időtartamára az összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek kivizsgálására, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére Ellenőrző bizottságot hoz létre.
(2)
(3)
(4) A vagyonnyilatkozatokat az Ellenőrző Bizottságnak kell benyújtani, és azokat a Hivatalban kell megőrizni. A képviselő vagyonnyilatkozata – az azonosító adatok kivételével – nyilvános. Megtekinteni a bizottság legalább két tagjának jelenlétében a kérelem benyújtását követő 8 napon belül lehet.
(5) A képviselő hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ellenőrző Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ellenőrző Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
22. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart
23. §
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester
24. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, állapítja meg illetményét, költségtérítését jogszabályi keretek között.
(3) A polgármester minden kedden 8 órától 12 óráig fogadóórát tart.
Az alpolgármester
25. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Mötv. 75. § (2) bekezdése alapján nem képviselő-testületi tagként 1 fő alpolgármestert választhat.
(2) Az alpolgármester/ek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.
A jegyző
26. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzői képesítési előírásoknak megfelelő jegyzői referens látja el.”
A közös önkormányzati hivatal
27. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzat döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Andrásfa, Bérbaltavár, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Püspökmolnári községek közös hivatalt hoznak létre, amely a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik.
A társulások
28. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz rész
a) Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás (Vasvár),
b) Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (Szombathely)
(2)
(2)
Közmeghallgatás
29. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települései képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
b) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, témájáról a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a rendezvény előtt 5 nappal kell tájékoztatni a lakosságot.
Falugyűlés
29/A. § A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok, civil szervezetek, önszerveződő közösségek tájékoztatására – fontosabb kérdések előkészítésébe való bevonására falugyűlést hívhat össze.
Helyi népszavazás
30. § Helyi népszavazást a település legalább 150 választópolgára kezdeményezhet.
Záró rendelkezések
31. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2007. (III.28.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 4/2017.(II.28.) önkormányzati rendelethez
2. számú melléklet a 4/2017.(II.28.) önkormányzati rendelethez
2. elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését;
3. dönt a közterület használat iránt benyújtott kérelmekben.
4. dönt a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Szoc. Ör.)
ea) 7/A. §-a alapján, eb) 7/B. §-a alapján, ec) 7/C. §-a alapján, ed) 7. §(6) bekezdése alapján,
a) közköltségen történő eltemettetésről,
b) települési támogatásról lakhatási kiadásokhoz a Szoc. Ör. 5. §. alapján,
c) rendkívüli települési támogatásról a Szoc. Ör. 7. § (1) bek. a) pontja alapján
d) települési támogatásról temetési költségek viseléséhez a Szoc. Ör. 7. § (1) bek. c. pontja alapján,
e) települési támogatásról a Szoc. Ör.
f) étkeztetés megállapításáról, megszüntetéséről.
5. dönt a közterület-használatáról és a település védelméről szóló rendeletben meghatározott ügyekben.
6. nyilatkozik a nem önkormányzati rendelettel alapított elővásárlási jogokkal kapcsolatban,
7. tulajdonosi nyilatkozatot tesz az önkormányzati vagyon megterhelésével nem járó ügyekben,
8. dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői feladatok ügyében.
9. dönt az önkormányzatot megillető követelések lemondásáról 500.000,- Ft összeghatárig.
10. nyilatkozik a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos ügyekben.