1. § 1. A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Püspökmolnári Község Önkormányzata.

3. Az önkormányzat székhelye: 9776 Püspökmolnári, Kossuth L. u. 81.

4. Illetékességi területe: Püspökmolnári község közigazgatási területe.

5. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

6. A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalának neve: Győrvári Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9821 Győrvár, Balogh Ádám u. 85.

7. A képviselő-testület tagjainak száma - a polgármesterrel együtt - 5 fő, tagjainak felsorolását az 1. sz. függelék, az ügyrendi bizottság tagjainak felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.

2. § Az önkormányzat hivatalos jelképei: címer, és a zászló. Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza

3. § Az önkormányzat, a polgármester kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

4. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkciókhoz tartozó szakfeladat rend szerint az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről – eltérő rendelkezés hiányában – a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.

(6)

5. § (1) Az önkormányzat lapja: „Püspökmolnári Hírözön”, mely negyedévente jelenik meg.

(2) Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai, az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapják.

(3) Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, az aktuális információkat mely a lakosság széles körét érintik. Az önkormányzati lapban a helyi civil szervezetek, vállalkozók térítésmentesen közölhetnek cikket, információt.

(4) Az önkormányzat lapját 5 évente be kell köttetni, ezzel biztosítani kell a lehetőséget a település történetét feldolgozó kutató munkához, a „Falukrónika" továbbvezetéséhez.

6. § (1) A testületi ülés lehet: alakuló, rendes és rendkívüli ülés. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze az ülést

(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

7. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását a polgármester telefonon is kezdeményezheti, az ülés előtt a sürgősség okát azonban meg kell indokolni.

(2) Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők és meghívottak részére az ülés előtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni.

(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról – az ülés előtt legalább 3 nappal - a település lakosságát a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.

(5) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

8. § (1)¹ A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük illetve a tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) A képviselő-testület tagjai – az ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.

9. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag indoklással ellátott javaslatot tehet. A képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

10. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat két percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

11. § (1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, vagy a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

12. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

(2) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

13. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülés elnöke a vita lezárása után az elhangzás sorrendjében először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az „igen” szerinti válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra.

(3) Az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát.

(4) Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni.

(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz

14. § (1) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

15. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot.

(2) A titkos szavazáshoz a képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg, két egymást metsző vonallal.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(6) A bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján kihirdeti a szavazás eredményét.

16. § (1)

(2) Az egyedi és normatív határozatok, valamint a rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint: ...../...... (... ...) számú határozat

17. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: a jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet szóbeli, vagy írásos indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (.....) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével.

(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

18. § A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, határozati javaslatokat, a tárgyalt írásbeli anyagokat és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

19. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta a képviselőt 10.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

19/A. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén szóbeli előterjesztésében kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

20. §² (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére 1, azaz egy állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.

(3) A testület által létrehozott állandó bizottság: Ügyrendi Bizottság

21. §³ (1) A Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő. Elnökből és 2 tagból áll, akik közül az elnök és 2 tag települési képviselő.

(2) Fő feladatai különösen:

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint az aljegyző.

(4) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti.

(5) A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.

(6) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.

(7) Előterjesztést tehetnek a polgármester, az alpolgármester, képviselők, jegyző, aljegyző.

(8) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 4 nappal korábban ki kell küldeni. Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.

(9) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vevő személy a bizottság ülésén kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat. A bizottság döntésében részt venni azonban csak a bizottság tagja jogosult, szavazati joggal kizárólag csak a bizottság tagja rendelkezik.

(10) A bizottság ülését követően 3 napon belül a határozatokat az elnök által jóváhagyott formában írásba kell foglalni.

(11) A határozatokat bizottságonként külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a bizottság nevének feltüntetésével kell ellátni, feltüntetve a végrehajtásért felelős személy nevét és a határidőt.

(12) Önkormányzati ügyekben a polgármestert, alpolgármestert, jegyző és a bizottság elnökét vagy tagját lehet végrehajtásért felelősként megjelölni.

22. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart

24. § (1)⁴ A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2)⁵ A képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, állapítja meg tiszteletdíját, költségtérítését jogszabályi keretek között.

(3)⁶

25. § (1)⁷ A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2)⁸ Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

26. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzői képesítési előírásoknak megfelelő jegyzői referens látja el.”

27. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzat döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Andrásfa, Bérbaltavár, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Püspökmolnári községek közös hivatalt hoznak létre, amely a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik.

28. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz rész

(2)

(2)

29. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

29/A. § A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok, civil szervezetek, önszerveződő közösségek tájékoztatására – fontosabb kérdések előkészítésébe való bevonására falugyűlést hívhat össze.

30. § Helyi népszavazást a település legalább 150 választópolgára kezdeményezhet.

31. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2007. (III.28.) önkormányzati rendelete.