A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) határozza meg a talajterhelési díj mértékét azon kibocsátók számára, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá. A törvény a talajterhelési díj mértékét 1.200,- Ft/m3-ben határozza meg.

A Ktdt. 11. § (1) bekezdése alapján a talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatóság, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztárolót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

A 12. § (1) bekezdése alapján a talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésében meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

A talajterhelési díj mértékének számításához szükséges területérzékenységi szorzót a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet tartalmazza. Németbánya a fokozottan érzékeny kategóriába van besorolva, szorzója: 3.

A kibocsátó az önadózás szabályai alapján állapítja meg, vallja be és fizeti meg a talajterhelési díjat a tárgyévet követő év március 31. napjáig.

Németbánya községben 2025. június 30. napjával készült el a szennyvízhálózat, azonban több ingatlan is van, amelyek mindezidáig nem kötöttek rá a közcsatornára, így ezek az érintettek a díjfizetési kötelezettség alanyai.

Az önkormányzat a rendelet megalkotásával a helyi ivóvíz közszolgáltatót is bevonja az eljárásba, mert a szolgáltató által megadott adatok alapján a csatornabekötéssel nem rendelkező ingatlantulajdonosok válnak a talajterhelési díjfizetés alanyaivá, kötelezettjeivé. A talajterhelési díjat minden évben – a tárgyévet megelőző évről – március 31-ig készített bevallás alapján a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania, megfizetnie. Az önkormányzat rendeletében eljárási szabályokat állapíthat meg, valamint meg kell határoznia azt az elkülönített számlát, amelynek javára a talajterhelési díjat meg kell fizetni: ez a környezetvédelmi alap számla. A talajterhelési díjból származó bevételt az önkormányzat a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi és minőségi védelmére használhatja fel (csatornázás, szennyvíztisztítás, vízbázis-védelem, kármentesítést, stb.).

Fentiek alapján javaslom a Képviselő-testületnek a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási és adatszolgáltatási szabályokról szóló rendelet megalkotását.