Nagygyimót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Nagygyimót község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2023. 11. 07

Nagygyimót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Nagygyimót község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

2023.11.07.

Nagygyimót Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

Általános előírások

Az előírások hatálya

1. §

.

Jelen építési szabályzat hatálya Nagygyimót község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2. §

.

(1) Az előírásokat az R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

A szabályozás elemei

3. §

.

(1) Irányadó szabályozási elemek:
a.)Irányadó telekhatár
Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.
b.)Telekhatárt megszüntető jel
A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.
(2) Kötelező szabályozási elem az összes olyan szabályozási elem, mely nem irányadó.
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.
(4) Az irányadó szabályozási elemek csak telekalakítási javaslatot rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező.

Telekalakítási rendelkezések

4. §

.

(1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett
volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m2-t, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet.
(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásbanrögzítettől kisebb telek is kialakítható.
(5) Az új saroktelkek előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

Az építési engedélyezési eljárás egyéb szabályai

5. §

.

Azon új beépítésre szánt területek esetén, ahol új feltáró közút létesül, építési engedély csak abban az esetben adható ki, ha az új feltáró közút közlekedés hatósági engedély alapján, legalább mechanikai stabilizációval, illetve csapadékvíz elvezetéssel kiépült.

Építési tilalmak, korlátozások

6. §

.

(1) A repülőtér környezetében a repülés biztonságát szolgáló védőterület a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km-es távolságon belüli terület, amely az alábbi részekből áll:
a. légi megközelítési sáv: a légi megközelítés irányában (109°37’) a repülőtér üzemi területének szélétől, a repülés irányától jobbra és ballra 15-15 %-os széttartású terület, amit 2 %-os emelkedésű sík (akadálysík) határol,
b. oldalsáv: a védőterületnek a megközelítési sávon kívüli része, amit a repülőtér vonatkozási pontjától (ARP pntjátol (EOVx=225549, EOVy=533041)) 4 km távolságig 2 %-os emelkedésű kúpfelület, majd 4km sugaron kívül 5 %-os emelkedésű kúpfelület (akadálysík) határol.
(2) A szabályozási terven jelölt légi megközelítési sávban, a repülőtér építési telkének szélétől mért:
a.) 360 m-en belül semmilyen bevágásból vagy kiemelkedésből származó akadály sem létesíthető, e területen belül csak 1,20 m-nél nem magasabb növésű lágyszárú kaszás növény termeszthető,
b.) 1000 méteren belül építmény nem helyezhető el,
c.) 1000-5000 m között a tervezett építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 25 métert. Magasabb építményt csak az illetékes légiközlekedési hatóság eseti előírásai szerint szabad létesíteni.
(3) Az oldalsávban a repülőtér építési telkének szélétől mért:
a.) 300 méteren belül építmény nem helyezhető el,
b.) 300-3000 m között a tervezett építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 25 métert. Magasabb építményt csak az illetékes légiközlekedési hatóság eseti előírásai szerint szabad létesíteni.
c.) 15000 m-en belül 40 m-nél magasabb építményt csak az illetékes légiközlekedési hatóság eseti előírásai szerint szabad létesíteni.
(4) A zajgátló védőövezetekre vonatkozó építési korlátozásokat a magasabb szintű jogszabályban rögzítettek szerint be kell tartani.
(5) A repülőtér építési telkének szélétől mért 1000 m-en belül, a légi megközelítési sávban 5000 m-en belül erősáramú szabadvezeték és távközlési légvezeték és az ahhoz tartozó átalakító és kapcsoló-berendezés, továbbá terepszint alatti nyomvonal jellegű építmény csak az illetékes légiközlekedési hatóság eseti előírásai szerint szabad létesíteni.
(6) A repülésirányítás és ellenőrzés célját szolgáló távközlési, irányítási fénytechnikai rádiólokációs és egyéb berendezések 1000 m-es körzetében építményt csak a Honvédelmi Minisztérium és a légügyi hatóság eseti
előírásai szerint szabad létesíteni.
(7) A szabályozási terven jelölt földgáz szállítóvezeték (FGSZ nagynyomású gázvezeték) biztonsági övezetében a vonatkozó magasabb szintű jogszabály értelmében az építési, étesítési, tárolási, tevékenységi korlátozásokat be kell tartani.

Építési telkek beépítési módjának meghatározása

7. §

.

(1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás lehetővé teszi.
(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások
rögzítik.
(3) Ahol a terv csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabályzat övezeti előírásaiban foglaltak szerint biztosítandó.
(4) Ahol a terv, építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.
(5) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább
felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:
a.) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányaba) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő magastető beépítését, illetve a lapostető magastetővel való beépítését; ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
b.) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,
c.) ha a telken található meglévő építmények építménymagassága meghaladja a vonatkozó övezeti előírásokban rögzített értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg a vonatkozó övezeti előírásban a legnagyobb építménymagasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

Az építményekre vonatkozó általános előírások

8. § (1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(3)

(4) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékét nem lépheti át az építmény közterület felé néző homlokzatának magassága.

(5) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

(6) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximimum 0,5 méterrel térhet el egymástól. A szomszédos épületek tömegformálásukkal, színvilágukkal egymáshoz illeszkedjenek.

(7) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

a.) Terepszint alatti építmény - lápterület, Ev övezeti jelű védelmi erdőterület, továbbá Má0 övezeti jelű mezőgazdasági terület kivételével - bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhetki a terepszintből.
c.) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK-ban rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.
d.) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt beépíthetőség mértékét.
(8) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását és kültéri berendezését az épület fő (utcai) homlokzatára nem lehet elhelyezni.

Reklámfelületek kialakítása

9. §

.

(1) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térképvagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.
(2) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más
ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.
(3) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbá közterületi korlátokon, közműoszlopokon kerülhet kialakításra. Hideg
színhőmérsékletű megvilágítás (neon, halogén, lézer fényfényforrás), vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

Külterület és belterület

10. §

.

(1) A belterületi határ földhivatali átvezetése a szabályozási tervnek ésjelen előírásoknak megfelelően történhet.
(2) A belterületbe vonásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vonást megelőzően is beépíthetők az övezeti előírásokban szabályozott módon. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés.
(3) Utak területe csak a közvilágítás kiépítését követően vonható belterületbe.

Területfelhasználás

11. §

.

A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:
a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:
- lakóterület:
- falusias lakóterület,
- gazdasági terület:
- ipari terület,
- különleges terület:
- mezőgazdasági üzemi terület,
b.) beépítésre nem szánt területek
- közlekedési- és közműterület,
- zöldterület,
- erdőterület,
- mezőgazdasági terület,
- vízgazdálkodási terület,
- különleges beépítésre nem szánt terület:
- temető terület,
- honvédségi terület.

Beépített és beépítésre szánt területek

12. §

.

Beépítésre szánt területen épület építésére építésügyi hatósági engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, illetve az engedélyek érvénye csak akkor hosszabbítható meg, ha a közművesítettség az alábbi mértékben biztosított:
a.) a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés;
b.) a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi vagy egyedi közműves ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.

Lakóterületek

Falusias lakóterület

13. §

.

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
- lakóépület,
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
- a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari építmény,
- vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a gazdasági tevékenységből származó környezetterhelési kibocsátások nem érintik, nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.
(4) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a. az építési hely előkerti vonala a kialakult beépítés homlokvonala, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter,
b. oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján,
c. az építési hely hátsókert felé eső határvonala, a közterületi határvonaltól mért 45,0 méter, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem6,0 méternél.
(5) Az épületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai határvonalára kell elhelyezni.
(6) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el.
(7) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
Lf-1. jelű építési övezet
Beépítési mód oldalhatáron álló
Kialakítható telek legkisebb területe 750 m2
Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség 30 %, de max 500 m2
Megengedett legkisebb építménymagasság 3,5 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
Lf-1*. jelű építési övezetben a fésűs beépítés szerint az épületek
utcai homlokzata az oldalkerti telekhatárra merőlegesen épülhet.

Lf-2. jelű építési övezet
Beépítési mód oldalhatáron álló
Kialakítható telek legkisebb területe 900 m2
Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség 25 %
Megengedett legkisebb építménymagasság 3,5 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %

Lf-3. jelű építési övezet
Beépítési mód oldalhatáron álló
Kialakítható telek legkisebb területe 1000 m2
Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség 30 %
Megengedett legkisebb építménymagasság 3,5 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
Tetőhajlásszög 35-45°
Az övezetben elhelyezendő épületek legnagyobb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert.
A hátsókert legkisebb mérete a (4) c.) pontjában rögzítettől eltérően 6,0 m.
(8) Az épületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki.
(9) A lakóépületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez, bitumenzsindely. A kiegészítő tetőelemek a (7) bekezdésben rögzítettől eltérő hajlásszögben is kialakíthatók.
(10) A lakóépülettől különálló, a főfunkció építményét/építményeit (továbbiakban: főépület(ek)) kiegészítő épületek a főépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető, homlokzatának magassága, illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni.
(11)
(12) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(13) A lakótelkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, tömör vagyáttört utcai kerítések létesíthetők, melyek nyers beton felülettel nem jelenhetnek meg.

Gazdasági terület

14. §

.

(1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terült lehet
- ipari terület
- egyéb terület.
(3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(4) Gazdasági területen az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.
(5) A telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők.
(6) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes növényállománnyal telepítve, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni. A növényzetet a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki.

Ipari terület

(Egyéb terület)

15. §

.

(1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(2) (2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
- egyéb ipari terület - ipar /GIPe/
- egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/
(3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célúépület,
- egyéb irodaépületek,
- üzemahyagtöltő.
(4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(5) A GIPe. jelű építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
- előkert mértéke minimum 5,0 méter,
- oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
- a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(6) A GIPT. jelű építési övezetében a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.
(7) A GIPT. jelű építési övezetében az építmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, és legalább 3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el, maximim 50 %-os beépítettséggel.
(8) A GIPT. jelű építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők.
(9) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
GIPe. jelű építési övezet
Beépítési mód szabadon álló
Kialakítható telek legkisebb területe 2000 m2
Kialakítható telek legkisebb szélessége 20 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség 40 %
Megengedett legkisebb építménymagasság 3,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 20 %

Különleges terület

16. §

.

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső
hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
a.) KMÜ övezeti jelű mezőgazdasági üzem terület,
b.) KK övezeti jelű közmű terület.
(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(5) A különleges beépítésre nem szánt terület építési övezetben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
KMÜ. jelű mezőgazdasági üzemi terület
Beépítési mód K - szabadon álló
Kialakítható telek legkisebb területe 10.0000 m2
Kialakítható telek legkisebb szélessége 40 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség 30 %
Megengedett legkisebb építménymagasság 3,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
Egy tömegben megjelenő épület alapterület max. 2000 m2
Az építési övezetben elhelyezhető a növénytermesztést és állattartást kiszolgáló létesítmények, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény, üzemanyagtöltő.
Az építési övezetben az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.
A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes növényállománnyal telepítve, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a
telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni. A növényzetet a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki.
A legközelebbi lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.
Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.

KK. jelű közmű terület
Beépítési mód szabadon álló
Kialakítható telek legkisebb területe nincs korlátozás
Megengedett legnagyobb beépítettség 50 %
Megengedett legkisebb építménymagasság nincs korlátozás
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
Az építési övezetében az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.
Az építési övezetében az építmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, és legalább 3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el.
Az építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők.
A telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők.
(6) A különleges területen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.) és szabályozási előírásait.
(7) Az építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterület

17. §

.

(1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(3) A közutak számára a szabályozási tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell.
(4) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:
a.) főút (KÖU),
b.) forgalmi út, összekötő út (KÖU1),
c.) gyűjtőút (KÖU2),
d.) kiszolgáló utak (KÖU3),
e.) vegyesforgalmú utak (KÖU4),
f.) gyalogos és kerékpárutak (KÖU5),
g.) földutak (KÖU6),
h.) vasút (KÖk).
(5) A közlekedési és közműterületen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény, továbbá a magasabb szintű jogszabályok betartása mellett:
a.) hirdető berendezések,
b.) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d.) szobor, díszkút,
e.) távbeszélő fülke.
(6) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
(7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozza.
(8) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter, főútvonal esetén 100 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(9) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el, építés esetén be kell szerezni a vasúti pálya üzemeltetőjének hozzájárulását.
(10) A közút és a vasút szintbeni keresztezésénél a magasabb szintű jogszabályban meghatározott rálátási háromszög területén belül az út és a vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50
cm-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(11) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.
(12) Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni.

18. §

.

(1) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(3) A szennyvízcsatona hálózattal ellátott területeken az ingatlanokat a hálózatra kell kötni, és a kelekezet szennyvizeket a csatornában kell elvezetni.
(4) Beltrületen a vezetékes szennyvízhálózattal nem rendelkező területen, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvíz elhelyezése szakszerű közműpótló létesítményekkel oldható meg, és engedélyezett települési folyékony hulladék fogadótelepre szállítandó.
(5) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.
(7) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
(8) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közműüzemeltetőkkel.
(9) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak tájékoztató jellegű. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.

Zöldterületek

19. §

.

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) Zöldterület területfelhasználási kategóriájú területek:
a.) Z övezeti jelű zöldterület.
(3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.
(4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell. Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani.
(6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.
(7)
(8) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartását, esetenkénti felújítását biztosítani kell.
(9) Zöldterületeken elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.
(10) A parkosításnál, növényzet telepítésnél a tájjeleg megőrzése mellett allergiát nem okozó fafajok, cserjék, dísznövények alkalmazhatók. Gyermekjátszóterek fa- és cserjeállományánál tövises, és mérgező virágú és
termésű növények nem alkalmazhatók.

Erdőterület

20. §

.

(1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(2) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(3) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve atermőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az
erdőről más művelési ágra való átminősítés.
(4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:
a.) védelmi (Ev)
b.) gazdasági (Eg)
(5) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(6) Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.
(7) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (10) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb építmény nem helyezhető el.
(8) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.
(9) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni.
(10) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(11) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(12) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(13) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).

Mezőgazdasági terület

21. §

.

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el.
(2) A mezőgazdasági terült lehet
a.) általános mezőgazdasági terület,
b.) kertes mezőgazdasági terület.
(3) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni.
(4) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell. A szükséges pótlásokhoz a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges az 5. számú függelékben felsorolt fajlista felhasználásával.
(5) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken az fás-cserjés foltok, erdő-gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztosítani kell.
(6) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne
rontsa.
(7) Az épületek – a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapot figyelembe vételével létesíthetők. Az épültetek a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével csak
magastetővel létesíthetők. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, sík, vagy bordáslemez fedéssel is építhetők.
(8) Mezőgazdasági területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatás, közüzemi villamos energia szolgáltatás, továbbá amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

Általános mezőgazdasági terület

22. §

.

(1) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályoszási elemek
végrehajtása során kialakuló földrészleteket.
(2) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(3) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tar-
toznak.
(4) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.
(5) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a továbbiakban Terület) az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:
a.) szántóföldi művelés esetén, 5 ha-nál nagyobb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 1 %-át, illetve az 2000 m2-t nem haladhatja meg;
b.) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb Területen állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, a beépített alapterület a Terület 3 %-át, illetve az 2000 m2-t nem haladhatja meg;
c.) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb Területen a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 3%-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg,
d.) az övezetben található Területeken több épülettömeg is elhelyezhető.
(6) Az Má2 jelű általános mezőgazdasági övezetben 0,6 ha-nál nagyobb telken, a mezőgazdasági termelést és feldolgozást, az állattartást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 3%-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg.
(7) Az Má1 és Má2 jelű általános mezőgazdasági övezetben az (5) bekezdésben foglaltakon túl a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság egyetértésével az alkalmazott technológiai szerint elhelyezhető távközlési torony és szélerőmű is.
(8) Az Má1 és Má2 jelű általános mezőgazdasági övezetben a lakófunkció a gazdasági terület részeként, vagy önállón úgy helyezhető el, hogy az a megengedett beépítettség felét nem haladhetja meg.
(9) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítható ki.
(10) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
(11) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 6,0 méter legnagyobb építménymagasságú épületek helyezhetők el. Amennyiben az alkalmazott technológia indokolttá teszi, legfeljebb 10,0 méteres legnagyobb építménymagasságú épületek is elhelyezhetők. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

Kertes mezőgazdasági övezet

23. §

.

(1) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el.
(2) Meglévő épület felújítható, átalakíthatók.

Vízgazdálkodási terület

24. §

.

(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a.) a folyóvizek medre és parti sávja,
b.) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.
(2) A szabályozási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkodás folytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető.
(5) A vízgazdálkodási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető.

Különleges beépítésre nem szánt terület

25. §

.

(1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, melyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási kategóriájú területek:
a.) KkTE övezeti jelű temető terület,
b.) KkH övezeti jelű honvédségi terület.
(3) A különleges beépítésre nem szánt területen az övezetek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
d.) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
e.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, és 5,0 méternél,
f.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, és 10,0 méternél.
(5) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetben található kialakult telken új épület akkor helyezhető el, amennyiben meghaladja a telek területe a 2000 m2-t, szélessége a homlokvonalon a 20 m-t.
(6) A különleges beépítésre nem szánt terület övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
KkTE. jelű temető terület
Beépítési mód szabadon álló
Kialakítható telek területe 2000 m2
Kialakítható telek szélessége 40,0 m
Megengedett legnagyobb beépítettség 2 %
Megengedett legkisebb építménymagasság K
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %
Harangláb, harangtorony esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől eltérő is engedélyezhető.
A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni.

KkH. jelű honvédségi terület
Beépítési mód szabadon álló
Kialakítható telek területe 10000 m2
Megengedett legnagyobb beépítettség 2 %
Megengedett legkisebb építménymagasság 2,5 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 60 %
A különleges honvédségi területet a Magyar Honvédség előírásai szerint lehet hasznosítani.
(7) Az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést kell alkalmazni.

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

26. §

.

(1) A föld védelme,
a.) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(2) A levegő védelme
a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.
b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszenynyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.
(3) Zaj és rezgés elleni védelem
a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
b.) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.
c.) Az erdő kiemelkedő védelmi szerepére tekintettel a környezeti károk mérséklése érdekében az erősen szennyező emissziós forrás, a repülőtér térségében, elsősorban a zajszennyezés csökkentése érdekében véderdők telepítése, védőfásítások létesítése szükséges.
(4) A vizek védelme
a.) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.
b.) Tilos szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
c.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
d.) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
e.) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe
f.) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
(5) Hulladékgazdálkodás
a.) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.
b.) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
c.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.
d.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

Természet- és tájvédelem

Természet- és tájvédelem általános előírásai

27. § (1) A településen az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.

(2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megoldásokat kell alkalmazni.

(3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú épületeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(4) Hír- és távközlő létesítmény tájképvédelmi szempontból megengedhető legnagyobb magassága 20 m lehet.

(5) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.

(6) A településen a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található növénylista felhasználásával. A növénylista bővíthető, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a

Ökológiai folyósok övezete

28. § (1) Az ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység tartható fenn.

(2) Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő, gyep, nádas stb.) meg kell tartani. Művelésiág-váltás csak az intenzív módból az extenzív irányba történhet.

(3) Minden építéssel járó műszaki beavatkozás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat és létesítményeinek elhelyezése, fejlesztése) csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(4) A szárazföldi ökológiai folyosók megőrzése érdekében erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fafajokkal, természetkímélő módon a termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

Tájképvédelem

29. § (1) Az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág szerint történjen.

(2) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint tájra jellemző, lombhullató fafajokkal történő pótlásukról gondoskodni kell.

(3) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.

Egyedi tájértékek

30. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.

(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.

(3) Az egyedi tájérték védelme érdekében folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését el kell végezni.

(4) A magasabb szintű jogszabály előírása szerint, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántatásba vétt egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsorolni. A függelék aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.

Kulturális örökség védelme

31. §

.

32. §

Helyi építészeti értékvédelem

33. §

.

(1) A védelemben részesített helyi építészeti értékek az 3. sz. függelékben kerültek felsorolásra.
(2) A helyi védelemben részesített építészeti értékek építési engedélyezési eljárásához a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
a. fénykép-dokumentációt
b. homlokzati színtervet.
(3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket. Az átalakított homlokzatok eredeti állapotukba visszaállítható.
(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
(5) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület
formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(6) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A védett épület bontási engedélyéhez a jogszabályban előírt mellékleteken túl fénykép-dokumentáció készítése is szükséges.
(7) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcai fénykép-dokumentációval, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.

Tűzvédelem

34. §

.

(1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.
(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani. A föld alatti kivitelű tűzcsapokat föld feletti kivitelűre kell cserélni.
(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(6) Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásában előírtakat kell alkalmazni az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.
(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el az OTÉK szerint megállapított telepítési távolság mértékét.
(8) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.

Záró rendelkezések

35. §

.

(1) Jelen rendelet 2011. április 1.-én lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a körjegyző gondoskodik.
(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. A hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben abban az esetben kell alkalmazni, ha az kedvezőbb az ügyfél részére.
(4) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet.

1. melléklet1

2. melléklet2

Függelékek

1

Az 1. melléklet a Nagygyimót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (XI. 6.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 2. melléklet a Nagygyimót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (XI. 6.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.