Nagygyimót Község Önkormányzat Képvisedlő-testülete13/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelete A környezet védelméről

A környezet védelméről

Hatályos: 2013. 12. 01

Nagygyimót Község Önkormányzat Képvisedlő-testülete13/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelete A környezet védelméről

A környezet védelméről

2013.12.01.

Nagygyimót Község Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. § A rendelet célja, hogy meghatározza az önkormányzat környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait, segítse elő a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, továbbá a természeti, illetve védett természeti értékek, területek és az épített környezet értékeinek megőrzését, fenntartását, ösztönözze a hatékony környezetvédelmi megoldásokat.

Általános rendelkezések

2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Nagygyimót község közigazgatási területére (továbbiakban: község)

(2) A rendelet személyi hatálya vonatkozik a község területén lakó és tartózkodó természetes személyekre, valamint a községben székhellyel, telephellyel, vagy ingatlannal rendelkező jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és a községben ideiglenesen munkát végző, illetve bármilyen tevékenységet folytató szervezetekre.

II. Fejezet

A köztisztaságról és a köztisztasági szolgáltatásról szóló rendelkezések

I. rész

3. § A község köztisztaságának megőrzésében mindenki köteles hathatósan, a tőle elvárható legnagyobb mértékben közreműködni, a települési környezet és a közterületek szennyezését, fertőzését és elcsúfítását eredményező tevékenységtől, magatartástól tartózkodni.

E rendelet alkalmazásában

4. § (1) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodás (pihenés, szállás, stb.) céljára szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek – valamint a közterületek tisztántartása.

1. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet (közút, járda, tér, közpark).

(3) Köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztán tartása, vagy az önkormányzat ilyen jellegű tevékenysége.

(4) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg por és gyom mentesítése.

(5) Települési folyékony hulladék:

- az ideiglenes tárolásra szolgáló létesítmények, berendezések ürítéséből,
- a nem közüzemi csatorna és árokrendszerek szennyvíztisztító berendezések tisztításából,
- a gazdasági, de nem technológiai eredetű tevékenységből származó - nem közcsatornán keresztül elvezetésre kerülő – hulladékok.
(6) Zöldfelület: a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett területeinek egésze, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén belül helyezkedik el.
(A zöldterületnél általánosabb fogalom.)
(7) Zöldterület: terület-felhasználási egység. A település területének állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része (közpark).
(8) Avar és kerti hulladék: falomb és minden kertben termő növényi maradvány.
II. rész

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása, közterületek szennyezésének megelőzése

5. § (1) Tilos a közterületet beszennyezni, közterületen bárminemű szemetet (háztartási hulladékot, ürüléket, állati tetemet és trágyát, fertőző, robbanás- és tűzveszélyes anyagot, göngyöleget és veszélyes hulladékot), veszélyes hulladékot, veszélyes anyagot, elhasznált tárgyat (csomagoló anyagot, roncsot, tartós fogyasztási cikket), gumiabroncsot (kivéve reklámozás céljára egy darab maximum 80 cm átmérőjű gumiabroncsot), hatósági jelzés nélküli járművet, járműelemet elhelyezni, elszórni, eldobni.

1. Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket (hulladékgyűjtőket, padokat, játékokat, világítótesteket, virágosládákat, utcatáblákat, kopjafát, térplasztikát), műtárgyakat, műalkotásokat beszennyezni, megrongálni.

1. Tilos dugulást, rongálást okozó anyagot vagy tárgyat (törmelék, homok, hulladék, tűz- és robbanásveszélyes anyag), veszélyes hulladékot közcsatorna víznyelőjébe, csapadékvíz elvezető árokba, felszíni vízfolyásba helyezni, önteni vagy bevezetni.

1. Az elhullott állatok elhelyezéséről az önkormányzat és az ATEV Fehérje feldolgozó Rt. Győri Gyára között létrejött állati hulladékok elszállítására és ártalmatlanítására vonatkozó szerződésben foglaltak szerint kell gondoskodni.

1. Az elszállíttatásról az elhullott állat tulajdonosának kell gondoskodni. Az elszállítás és ártalmatlanítás díját az állat tulajdonosa az önkormányzatnak megtéríti.

1. A közterületen elhullott, vagy elgázolt állatok eltávolításáról az önkormányzat köteles haladéktalanul gondoskodni. Kivételt képez a vadelütés, ebben az esetben a helyi vadásztársaság gondoskodik a vad elszállításáról.

1. Közterületen a szemét és a hulladék elhelyezésére a szemétgyűjtő és szelektív edényzet szolgál.

Közterületen tevékenységet végzők kötelességei

6. § (1) A közterületen kereskedelmi és vendéglátói tevékenységet folytatók kötelesek az általuk bérelt területet és a tevékenységtől függően annak környékét tisztántartani, az árusításból eredő hulladékot összegyűjteni és a bármilyen jogcímen használatában lévő szeméttárolóba naponta elhelyezni, ennek hiányában a hulladék elszállításáról naponta gondoskodni.

1. Közterületet is igénybevevő rendezvények alatt és után a közterület takarítását az engedélyező hatóság a résztvevőknek köteles előírni, a végrehajtást ellenőrizni, a kötelezett pedig köteles az előírásnak eleget tenni.
Ha az engedélyező hatóság a közterület takarítását nem látja biztosítottnak, a bérleti díjban ennek költségét érvényesítenie és a rendezvény után a takarításról megfelelő vállalkozóval gondoskodnia kell.
(3) Az építést, bontást végző engedélyes és bejelentés köteles biztosítani a rendet és tisztaságot az építkezés körüli közterületen.
(4) Építési, bontási törmelék és ömlesztett építési nyersanyag (homok, mész, kavics stb.) közterületen csak az építkezés ideje alatt, illetve a használatba-vételi engedély kiadásáig tartható.
(5) Építési anyagot elsődlegesen magánterületen kell tárolni, amennyiben erre nincs mód, abban az esetben a közterület felhasználási engedélyben meghatározott helyen, módon és időtartamig szabad elhelyezni.
(6) Tilos közterületen járművet és mezőgazdasági gépeket mosni, szerelni.

Az ingatlan tulajdonosának kötelességei

7. § (1) Az egyes ingatlanok, ingatlanrészek tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, illetve az azt bármilyen jogcímen használó köteles gondoskodni.

Ezen belül:
1. a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló épületek tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak,
2. a lakásnak és a lakás céljára használt egyéb helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.
3. vegyes, valamint önkormányzati tulajdonú épület esetén a kötelezettség a hatályos jogszabály szerint áll fenn.
1. A közforgalmú utak, utcák, gépjárműparkolók, terek (piac, vásár- játszótér, temető), azok berendezései, padok, járdák, belterületi buszmegállók és azok tartozékai (fedett buszváró), út menti árkok és azok műtárgyai, a forgalomtechnikai berendezések (jelzőtáblák, útburkolati jelek) rendszeres, szervezett tisztántartásáról, az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról a közterület kezelője gondoskodik, kivéve a (7) bek. a) pontban és a (3) bekezdésben foglaltakat.
Ennek keretében:
- a közterületek tisztántartásáról, síkosság mentesítéséről, a hó eltakarításáról, a keletkezett települési szilárd hulladék összegyűjtéséről és kijelölt helyre szállításáról.
- Az utcai hulladékgyűjtők kihelyezéséről, azok folyamatos ürítéséről, tisztántartásáról, karbantartásáról, pótlásáról.
1. A tulajdonos, vagy a használó köteles gondoskodni
1. az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) rendben tartásáról, fák metszéséről, növények gondozásáról.
1. az ingatlan előtti nyílt csapadékvíz elvezető árok, folyóka és az ezeken lévő műtárgyak (átereszek, víznyelő rácsok) folyamatos tisztántartásáról.
1. Közös udvar esetén a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére szolgáló terület állandó tisztántartásáról, az úttest, vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, bokrok, cserjék nyeséséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
1. A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek a beépítetlen – használaton kívüli – ingatlanokra is vonatkoznak
1. A szórakoztató, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt és árkot az azt működtető, valamint ennek hiányában a tulajdonos köteles tisztántartani és a hulladék elszállításáról gondoskodni.
1. A járdáról letakarított havat úgy kell elhelyezni, hogy a biztonságos gyalogosforgalmat és közúti járműforgalmat ne akadályozza.
1. Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében
1. A közterületen levő belterületen lévő várakozóhelyek, járdaszigetek tekintetében a közterület kezelője gondoskodik a tisztántartásról.
1. Ha a jármű a közterületet beszennyezi, az üzembentartó haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani.
1. A községben keletkezett települési folyékony hulladék valamint az ebbe a fogalomba nem tartozó egyéb folyékony hulladék (kommunális szennyvíz) kezelésére, a hatályos jogszabály előírásait kell alkalmazni.
II. Fejezet

A köztisztaságról és a köztisztasági szolgáltatásról szóló rendelkezések

I. rész

3. § A község köztisztaságának megőrzésében mindenki köteles hathatósan, a tőle elvárható legnagyobb mértékben közreműködni, a települési környezet és a közterületek szennyezését, fertőzését és elcsúfítását eredményező tevékenységtől, magatartástól tartózkodni.

E rendelet alkalmazásában

4. § (1) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodás (pihenés, szállás, stb.) céljára szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek – valamint a közterületek tisztántartása.

1. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet (közút, járda, tér, közpark).

(3) Köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztán tartása, vagy az önkormányzat ilyen jellegű tevékenysége.

(4) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg por és gyom mentesítése.

(5) Települési folyékony hulladék:

- az ideiglenes tárolásra szolgáló létesítmények, berendezések ürítéséből,
- a nem közüzemi csatorna és árokrendszerek szennyvíztisztító berendezések tisztításából,
- a gazdasági, de nem technológiai eredetű tevékenységből származó - nem közcsatornán keresztül elvezetésre kerülő – hulladékok.
(6) Zöldfelület: a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett területeinek egésze, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén belül helyezkedik el.
(A zöldterületnél általánosabb fogalom.)
(7) Zöldterület: terület-felhasználási egység. A település területének állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része (közpark).
(8) Avar és kerti hulladék: falomb és minden kertben termő növényi maradvány.
II. rész

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása, közterületek szennyezésének megelőzése

5. § (1) Tilos a közterületet beszennyezni, közterületen bárminemű szemetet (háztartási hulladékot, ürüléket, állati tetemet és trágyát, fertőző, robbanás- és tűzveszélyes anyagot, göngyöleget és veszélyes hulladékot), veszélyes hulladékot, veszélyes anyagot, elhasznált tárgyat (csomagoló anyagot, roncsot, tartós fogyasztási cikket), gumiabroncsot (kivéve reklámozás céljára egy darab maximum 80 cm átmérőjű gumiabroncsot), hatósági jelzés nélküli járművet, járműelemet elhelyezni, elszórni, eldobni.

1. Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket (hulladékgyűjtőket, padokat, játékokat, világítótesteket, virágosládákat, utcatáblákat, kopjafát, térplasztikát), műtárgyakat, műalkotásokat beszennyezni, megrongálni.

1. Tilos dugulást, rongálást okozó anyagot vagy tárgyat (törmelék, homok, hulladék, tűz- és robbanásveszélyes anyag), veszélyes hulladékot közcsatorna víznyelőjébe, csapadékvíz elvezető árokba, felszíni vízfolyásba helyezni, önteni vagy bevezetni.

1. Az elhullott állatok elhelyezéséről az önkormányzat és az ATEV Fehérje feldolgozó Rt. Győri Gyára között létrejött állati hulladékok elszállítására és ártalmatlanítására vonatkozó szerződésben foglaltak szerint kell gondoskodni.

1. Az elszállíttatásról az elhullott állat tulajdonosának kell gondoskodni. Az elszállítás és ártalmatlanítás díját az állat tulajdonosa az önkormányzatnak megtéríti.

1. A közterületen elhullott, vagy elgázolt állatok eltávolításáról az önkormányzat köteles haladéktalanul gondoskodni. Kivételt képez a vadelütés, ebben az esetben a helyi vadásztársaság gondoskodik a vad elszállításáról.

1. Közterületen a szemét és a hulladék elhelyezésére a szemétgyűjtő és szelektív edényzet szolgál.

Közterületen tevékenységet végzők kötelességei

6. § (1) A közterületen kereskedelmi és vendéglátói tevékenységet folytatók kötelesek az általuk bérelt területet és a tevékenységtől függően annak környékét tisztántartani, az árusításból eredő hulladékot összegyűjteni és a bármilyen jogcímen használatában lévő szeméttárolóba naponta elhelyezni, ennek hiányában a hulladék elszállításáról naponta gondoskodni.

1. Közterületet is igénybevevő rendezvények alatt és után a közterület takarítását az engedélyező hatóság a résztvevőknek köteles előírni, a végrehajtást ellenőrizni, a kötelezett pedig köteles az előírásnak eleget tenni.
Ha az engedélyező hatóság a közterület takarítását nem látja biztosítottnak, a bérleti díjban ennek költségét érvényesítenie és a rendezvény után a takarításról megfelelő vállalkozóval gondoskodnia kell.
(3) Az építést, bontást végző engedélyes és bejelentés köteles biztosítani a rendet és tisztaságot az építkezés körüli közterületen.
(4) Építési, bontási törmelék és ömlesztett építési nyersanyag (homok, mész, kavics stb.) közterületen csak az építkezés ideje alatt, illetve a használatba-vételi engedély kiadásáig tartható.
(5) Építési anyagot elsődlegesen magánterületen kell tárolni, amennyiben erre nincs mód, abban az esetben a közterület felhasználási engedélyben meghatározott helyen, módon és időtartamig szabad elhelyezni.
(6) Tilos közterületen járművet és mezőgazdasági gépeket mosni, szerelni.

Az ingatlan tulajdonosának kötelességei

7. § (1) Az egyes ingatlanok, ingatlanrészek tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, illetve az azt bármilyen jogcímen használó köteles gondoskodni.

Ezen belül:
1. a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló épületek tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak,
2. a lakásnak és a lakás céljára használt egyéb helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.
3. vegyes, valamint önkormányzati tulajdonú épület esetén a kötelezettség a hatályos jogszabály szerint áll fenn.
1. A közforgalmú utak, utcák, gépjárműparkolók, terek (piac, vásár- játszótér, temető), azok berendezései, padok, járdák, belterületi buszmegállók és azok tartozékai (fedett buszváró), út menti árkok és azok műtárgyai, a forgalomtechnikai berendezések (jelzőtáblák, útburkolati jelek) rendszeres, szervezett tisztántartásáról, az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról a közterület kezelője gondoskodik, kivéve a (7) bek. a) pontban és a (3) bekezdésben foglaltakat.
Ennek keretében:
- a közterületek tisztántartásáról, síkosság mentesítéséről, a hó eltakarításáról, a keletkezett települési szilárd hulladék összegyűjtéséről és kijelölt helyre szállításáról.
- Az utcai hulladékgyűjtők kihelyezéséről, azok folyamatos ürítéséről, tisztántartásáról, karbantartásáról, pótlásáról.
1. A tulajdonos, vagy a használó köteles gondoskodni
1. az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) rendben tartásáról, fák metszéséről, növények gondozásáról.
1. az ingatlan előtti nyílt csapadékvíz elvezető árok, folyóka és az ezeken lévő műtárgyak (átereszek, víznyelő rácsok) folyamatos tisztántartásáról.
1. Közös udvar esetén a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére szolgáló terület állandó tisztántartásáról, az úttest, vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, bokrok, cserjék nyeséséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.
1. A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek a beépítetlen – használaton kívüli – ingatlanokra is vonatkoznak
1. A szórakoztató, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt és árkot az azt működtető, valamint ennek hiányában a tulajdonos köteles tisztántartani és a hulladék elszállításáról gondoskodni.
1. A járdáról letakarított havat úgy kell elhelyezni, hogy a biztonságos gyalogosforgalmat és közúti járműforgalmat ne akadályozza.
1. Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében
1. A közterületen levő belterületen lévő várakozóhelyek, járdaszigetek tekintetében a közterület kezelője gondoskodik a tisztántartásról.
1. Ha a jármű a közterületet beszennyezi, az üzembentartó haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani.
1. A községben keletkezett települési folyékony hulladék valamint az ebbe a fogalomba nem tartozó egyéb folyékony hulladék (kommunális szennyvíz) kezelésére, a hatályos jogszabály előírásait kell alkalmazni.
III. rész

A köztisztasági szolgáltatás

8. § (1) Az Önkormányzat külön rendelete szerint a Győri Kommunális Szolgáltató Rt. végzi a település szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást.

III. Fejezet

A levegő tisztaságának védelméről

9. § A fejezet rendelkezéseinek célja, hogy az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében megállapítsa a káros légszennyezés megelőzésére, csökkentésére, illetőleg megszüntetésére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

10. § (1) A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó tevékenység tilos.

1. A levegő védelmével kapcsolatosan a mindenkori hatályos jogszabályi előírásokat kell betartani.

Avar és kerti hulladék égetésének szabályai

11. § (1) Az avar és kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban hasznosításával kell gondoskodni, amennyiben ez nem lehetséges, elszállításáról gondoskodni kell.

1. Avar és kerti hulladék égetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha kezelése a (1) bekezdésben foglalt módon nem lehetséges.

1. Kerti hulladékot csak kialakított tűzrakó helyen lehet égetni, ahol az égetés környezeti kárt nem okoz, emberi egészséget nem veszélyeztet.

1. Kerti hulladékot közterületen égetni tilos!

1. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari és veszélyes hulladékot.

1. Az égetés szélcsendes időben, nagykorú személy felügyelete mellett történhet 17,00 – 20,00 óra közötti időszakban a hét minden napján, vasárnapot kivéve.

12. § A hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

13. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A fejezetben foglalt előírások célja, hogy az emberi környezet és az emberi egészség megóvása érdekében megállapítsa a szolgáltató tevékenységet végzők által kibocsátott zaj- és rezgés elleni védelem szabályait.

A zaj és rezgés korlátozása
Sugárzások

14. § (1) A településen sugárzó anyagot és készítményt előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni, szállítani, felhasználni, begyűjteni, tárolni, továbbá sugárzó anyagot tartalmazó hulladékot feldolgozni, szállítani, illetve véglegesen elhelyezni, valamint az ionizáló sugárforrást tartalmazó, illetve ionizáló sugárzást kibocsátó műszereket és berendezéseket gyártani, felhasználni és üzemeltetni csak az illetékes hatóság által kiadott engedély birtokában szabad.

1. Fokozott sugárterhelés vagy sugárártalom, továbbá sugárzóanyaggal történt szennyezettség gyanúját az egészségügyi hatóságnak jelenteni kell.

V. Fejezet

A zöldterületek és zöldfelületek megóvása, használata, fenntartása és

fejlesztése,

valamint a parlagfű visszaszorítása

15. § E fejezetben foglalt előírások célja, hogy szabályozza a zöldfelületek és zöldterületek védelmét, használatát, fenntartását és telepítését.

A zöldterületek és zöldfelületek megóvása

16. § (1) A zöldterület és zöldfelület tulajdonosa, használója köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket, a hozzá tartozó berendezésekkel, építményekkel együtt gondozni, karbantartani és felújítani.

1. Tilos a zöldterületek növényzetének, egyéb elemeinek, tartozékainak bármilyen módon történő megrongálása, permetezése, károsítása vagy elpusztítása.

17. § (1) A község zöldfelületén található fák védelmével kapcsolatban a hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

1. Élőfa kivágására engedély az adott év április 15. és október 30. között nem adható. Kivételt képeznek a veszélyes fák
1. a.) Ha az élőfák kivágását építmény elhelyezése teszi szükségessé, úgy azok pótlásáról a kötelezésnek megfelelően gondoskodni kell. Előnyben kell részesíteni az őshonos növényeket és fákat.
b.) Ha a fák az építési telken belül áthelyezhetők, azok kivágása nem engedélyezhető.

18. § Közterületre a tulajdonoson kívül másnak fát, cserjét ültetni csak a környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet. A közterületen engedély nélkül ültetett fa vagy cserje eltávolítására a környezetvédelmi hatóság az ültetőt felszólíthatja vagy a növényt az önkormányzat közreműködésével eltávolíttathatja.

A zöldterületek használata

19. § (1) A zöldterületek tulajdonosa, használója gondoskodik a zöldterületek rendeltetésszerű használatáról.

1. Zöldterületek rendeltetéstől eltérő ideiglenes használatához az illetékes hatóság hozzájárulását kell kérni.

1. Zöldterület rendeltetéstől eltérő használatának, illetve jogszerű igénybevételének megszűnte után legfeljebb 30. nappal kérelmező köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

1. Zöldterületen reklámhordozót elhelyezni csak a helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint lehet.

A parlagfű irtása

20. § (1) A tulajdonos, illetve a használó köteles a tulajdonában, használatában lévő területet folyamatosan a parlagfűtől mentesíteni.

1. A parlagfű irtását a lehetséges eszközök, illetve engedélyezett növényvédő-szerek felhasználásával kell elvégezni.

1. Az (1), (2) pontban foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a hatályos jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.

VI. Fejezet

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

21. § (1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat /Darza patak, Séd-patak, Gerence nagy árok, azok mellékágai, továbbá a vízelvezető árkok, halastó és meglévő ásott kutak/ eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadék víz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Csapadékvíz ingatlanról történő kivezetése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az ingatlan előtt szikkasztó árok található.

1. Ha a víz által sodort anyagnak /iszap, hordalék stb./ az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa /kezelője, használója/ - amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el – tűrni köteles a szükséges munka elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár.

2. A Darza-patak, a Séd-patak és azoknak mellékágai, valamint az egyéb élővizek és azok mellékágai mentén lévő part menti ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a patakokhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemelését nem veszélyeztethetik.

22. § (1) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagoló anyagait, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni. Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe /árkokba/ a fentieken kívül szennyvizet, vagy egyéb más hulladékot juttatni. Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

1. A járműbehajtók átereszeinek építése és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

2. Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetve a kiépített csatornába történő bevezetéséről előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles gondoskodni.

3. Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

23. § (1) Tilos ásott, vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni.

1. Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel, az ivóvizet szennyezni.
Szennyvízelhelyezés

24. § (1) Valamennyi ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlanán keletkező szennyvíz elhelyezéséről.

1. Szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés hiányában közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. Zárt rendszerű szennyvíztározó építésénél a tulajdonosnak igazolnia kell annak vízzáróságát.
2. A települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvíz) gyűjtéséről és szállításáról közszolgáltatás igénybevétele útján az ingatlan tulajdonosnak, illetve használónak kell gondoskodnia.
3. A szennyvíz szállítása kizárólag erre a célra készített zárt rendszerű olyan járművel és úgy végezhető, hogy az teljes mértékben megfeleljen a mindenkor érvényes jogszabályoknak.
Földvédelem

25. § (1) A föld védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat, az ésszerűség határain belül megtett vagy tervezett műveleteket a föld felszínére, a felszín alatti rétegekre, a kőzetekre és az ásványi anyagokra is alkalmazni kell.

1. Aki olyan tevékenységet folytat, melynek következtében roncsolt földterület keletkezik, annak jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározottakon túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

2. A köztisztaság megóvása, balesetek elkerülése végett közterületen hulladékot /üveg, papír/ szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, kiszórni, vagy eldobni tilos.

26. § (1) Állatok tartására szolgáló építmény vagy telep csak a hatályos építésügyi és más jogszabályokban foglalt hatósági engedélyek, hozzájárulások beszerzését követően létesíthető.

(2) Az állatok tartására (elhelyezésére) szolgáló helyiségeknek könnyen tisztántarthatónak, szilárd alapzattal burkoltnak kell lenniük. Biztosítani kell a keletkezett trágya és trágyalé zárt, szivárgásmentes tárolását.

(3) A keletkezett trágyát szivárgás gátló alappal és oldalfalakkal kialakított tárolóban kell gyűjteni. A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes – zártrendszerű – tárolót kell használni és azt záró fedéllel résmentesen le kell szigetelni. A trágya (trágyalé) tároló rendszeres ürítéséről és környezete tisztántartásáról való gondoskodás a tulajdonos (állattartó) folyamatos kötelessége.

(4) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket, illetve azok helyiségeit (ólakat, ketreceket) szükség szerint ,de legalább naponta takarítani kell.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni az egészségre ártalmas rovarok és rágcsálók irtásáról, és az állattartásra használt építmények fertőtlenítéséről.

(6) Haszonállatokat közterületen, zöldterületen legeltetni, tartani nem szabad.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

1. Hatályát veszti A környezet védelméről szóló 9/2002.(IX.2.) önkormányzati
rendelet.