2. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település legrégebben kialakult, legtöbb hagyományt őrző részén a településszerkezet, a beépítési struktúra, a hagyományos épületformák megőrzése és e gyökerek átadása átörökítése a következő generációk számára.

3. § (1) A rendelet hatálya - a 083 hrsz-ú Repülőtér területe kivételével - Nagygyimót község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Nagygyimót közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez kötött építési tevékenységet kíván végezni, vagy azzal összefüggő építészeti, vagy egyéb tervdokumentációt készít, bírál, vagy engedélyez.

4. § E rendeletben meghatározott településképi követelményeket Nagygyimót Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 1/2011.(II.28.) számú önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: HÉSZ), valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.

5. § E rendelet alkalmazásában:

6. § (1) E helyi védelem célja Nagygyimót község szempontjából meghatározó, a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett építészeti és egyéb természeti értékek számbavétele, dokumentálása, védelme; a település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és helyreállítása.

(2) A község épített és természeti értékei tulajdonformára való tekintet nélkül a község közös kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk közérdek.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében Nagygyimót Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a község épített és természeti értékeit települési (a továbbiakban: helyi) védettség alá helyezheti.

7. § (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 23/C. § (3) bekezdésében helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekre terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdésében helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. sz. mellékletben meghatározott helyi értékeket.

8. § (1) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(2) A helyi védelem feladatait a polgármester – a közös hivatal bevonásával, a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

9. § (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet:

(2) A javaslatban fel kell tüntetni a védetté nyilvánítani javasolt értékek felsorolását, pontos helyét, egyéb fontos adatait, valamint röviden meg kell indokolni a kezdeményezést.

10. § (1) A védetté nyilvánításról a beérkező javaslatok alapján a képviselő-testület szakértők és a helyi társadalmi szervek bevonásával előzetes értékvizsgálatot készíttet.

(2) Az értékvizsgálatban a védelem alá helyezendő védett értékről – a vonatkozó Kr.-nek megfelelő – dokumentációt kell készíteni, amely fotódokumentációból, leírásból, fellelhető archív dokumentumokból áll.

11. § (1) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket, építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.

(2) A védetté nyilvánítás előtt az érintett érték tulajdonosait tájékoztatni kell, akik 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

12. § (1) A védetté nyilvánításról a képviselő-testület ezen rendelet módosításával dönt.

(2) A védelembe vétel és megszűnés tényét az ingatlan-nyilvántartásba a jegyző jegyezteti be.

(3) A helyi védelemben való részesítés, valamint a védelem megszűnésének tényét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

13. § (1) A helyi egyedi és területi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:

(2) A védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

14. § (1) A védelem alatt álló épületet, építményt, egyéb értéket – a környezethez illő módon – meg kell jelölni.

(2) A megfelelő jelölésről (pl. tábla) az önkormányzat gondoskodik, a jelzés védelme a továbbiakban a tulajdonos kötelezettsége.

15. § (1) A helyileg védett értékek fennmaradásának a célja, feladata, a megőrzés módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használat.

(2) Az épület, építmény használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3) Az épületek esetében az épület állagának a megóvása elsősorban a tulajdonos feladata.

16. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a 2. sz. mellékletben lehatárolt:

17. § (1) Településképi szempontból nem meghatározó, egyéb területeken

19. § Védett épületet tartalmazó utcaszakaszon (védett épület telkétől számított 50-50 méter) a védelemmel nem érintett telken az új épület formálása, tömegképzése, anyaghasználata, színezése a védett épület értékeinek érvényesülését nem zavarhatja. Új épület építése, vagy meglévő épület átépítése, átalakítása, felújítása esetén az utcai homlokzatmagasság, tetőhajlásszög, tetőgerinc-magasság vonatkozásában az utcaszakaszon álló védett épület kialakítása, színezése a meghatározó

20. § (1) Meglevő épületek homlokzati átalakítása vagy új lakóépület építése esetén hagyományos vakolt homlokzati architektúra és pasztellszínek alkalmazhatók.

(2) A lakóépületek csak magastetővel létesíthetők.

(3)

(4) Kötelező a hagyományos tetőfedő anyagok (cserép) alkalmazása vörös, natúr, barna vagy sötétbarna színben.

(5)

(6) Az épület utcafronti homlokzati szélességi mérete az utcában meglevő 2-2 szomszédos épület szélességi méretéhez hasonló lehet, a legnagyobb szélességű épület méretét nem haladhatja meg.

(7) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximum 0,5 méterrel térhet el egymástól.

(8) Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető

(9) Garázs közterület felől előkert nélküli beépítés esetén közvetlenül nem nyitható, kivéve,

21. §

22. § (1) Épület közterületről látható homlokzatán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cégér, cégtábla, cégfelirat) létesíthető. Tetőfelületen vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cégért, cégtáblát, cégfeliratot úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezendő berendezés számában, az elhelyezési magasság, betűnagyság, színvilág tekintetében illeszkedjen az épület homlokzati kialakításához (homlokzat tagolás, nyílászárók kiosztása).

(3) Az (1) bekezdés szerinti cégér, cégtábla, cégfelirat csak káprázatmentes kialakítású lehet. Hideg színhőmérsékletű megvilágítás (neon, halogén, lézer fényfényforrás), vibráló, pulzáló, futó fényjelenség nem alkalmazható.

(4) Cégfelirat, egyéb grafikai elem felülete nagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzat 10%-át és nem lehet nagyobb 5 m2-nél.

23. § (1) Parabolaantenna, gépészeti berendezés, (klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása, kültéri berendezése stb.), szerelt kémény az épület fő (utcai) homlokzatára nem helyezhető.

(2) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

24. § (1)

(2) Tömör kerítés csak kialakult állapot és utcavonalon álló épület esetén létesíthető.

(3) Egyéb esetben a kerítésnek 50 %-ban áttörtnek kell lennie.

(4) Utcai kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felület kezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem lehet.

25. § (1)

(2) Közterületen fa ültetéséhez, járda, burkolat építéséhez, utcabútor elhelyezéséhez a közterület tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

(3) Meglevő épület teljes körű felújítása vagy új épület építése esetén a használatbavételt követő egy éven belül a kertbe egy nagyra növő fát (dió, körte, stb.) kell telepíteni.

(4) Az ültetett növény a szomszédos ingatlan tulajdonosát nem zavarhatja.

26. § (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblákhoz igazodó táblákon kell elhelyezni.

(2) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen elhelyezhető. Kialakítása, anyag- használata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.

27. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának – a védettség alapjátjelentő értéket képező – eredeti külső megjelenését (beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert)

(2) A védett épületek színezését a szomszédos 1-1 épület színezésének figyelembe vételével, azzal harmonizálóan kell megtervezni.

(3) Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílusidegen módon eltérő megjelenésűvé alakították át (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók mérete, nyílásrendje) és az eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(4) Helyi egyedi védelem alá helyezett objektum bővíthető, korszerűsíthető. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megőrzése mellett kell megoldani.

(5) Védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe a védettség tárgyát károsan ne befolyásolja, és a tervezett bővítés a védett épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen;

28. § (1) Védett épület bontására csak a műszaki vagy erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

(2) A bontás előtt 1:100 léptékű és az értékes részleteket tartalmazó felmérési dokumentáció és fotódokumentáció készítése kötelező, amennyiben azt a védési dokumentáció nem tartalmazza.

(3) A telek újbóli beépítése esetén a korábbi épület építészeti jellegzetességeit (tömeg, utcai homlokzat szélessége, utcai homlokzaton a nyílások aránya, anyaghasználat) meg kell tartani.

29. § (1) A település a (2) bekezdésben jelölt kivétellel – a település ellátását biztosító – felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezhetők.

(2) Nem helyezhetők el a település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

30. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(3) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(4) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

(5) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető.

(6) Az újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor, azokat földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

31. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (a továbbiakban: Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester településképi bejelentési eljárásban, a Tktv. 11/B. § (1)-(2) bekezdésében, a Rr.-ben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

32. § (1)

(2)

(3) A berendezés a település építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető, jellemzően fa, vagy fém anyaghasználattal. A berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának a település teljes közigazgatási területén azonosnak kell lennie.

(4) A berendezésen elhelyezett reklámhordozóként

(5) A berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

(6) Saját vállalkozást népszerűsítő reklámhordozó, reklámfelület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról. A reklámhordozón, reklámfelületen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett változásokat a feliraton a változást követő 8 napon belül módosítani kell.

(7) Közterületen két- vagy több oldalról látható információs célú berendezés csak valamennyi – közterületről látható – oldalát információs, illetve reklámfelületként kialakítva létesíthető.

33. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdetőberendezés közterületen

(2)

34. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A településképi szakmai konzultáció kérelmezése legalább egyszer kötelező:

(3) A szakmai konzultációhoz kérelmet kell benyújtani e rendelet 3. melléklete szerinti adatlapot kitöltve, valamint dokumentációt 2 példányban. A csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel, illetve építési engedéllyel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival, melyet fotómontázzsal vagy látványtervvel kell kiegészíteni. Egyéb esetekben a tervezett tevékenység megítéléséhez szükséges dokumentációt kell benyújtani.

35. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 3. melléklete. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, fotómontázs vagy látványterv, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

(3) A bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a településrendezési eszközben és e rendeletben foglalt előírásoknak és illeszkedik-e Településképi Arculati Kézikönyvben megfogalmazott javaslatok szerint a településképbe. A reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a polgármester vizsgálja továbbá, hogy a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a reklám-elhelyezése rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

(4) Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(5) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester, a Kormányrendelet szerint, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.

(6) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.

(7)

(8) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

36. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le

(2) Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás rendelkezései az irányadók.

(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét, a jogsértés megjelölését és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét.

37. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy a településképi kötelezésben foglalt kötelezés végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.

(2)

(3) Az eljárás lefolytatására az e rendeletben foglalt eltérésekkel a közigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

(5) A településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

38. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat. A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák költségének legfeljebb 20 %-áig terjedhet.

(3) A támogatási kérelemhez csatolni kell az ingatlan tulajdoni lap másolatát, az elvégzendő munka leírását, költségvetését, engedélyköteles munka esetén az építési engedélyezési tervet és jogerős építési engedélyt.

(4) A támogatási szerződés megkötésére a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül kerül sor.

(5) A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

(6) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.

39. § (1) Az önkormányzat az éves költségvetésében erre a célra elkülönített alap terhére pályázatot írhat ki az épületek, kerítések hagyományos településképhez való illeszkedésének megteremtése érdekében.

(2) Az önkormányzat a településen működő civil szervezetekkel közösen az esztétikus településkép kialakítására ösztönző pályázatot írhat ki.

40. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nagygyimót községhelyi védelemről szóló 12/2012.(X.24.) sz. rendelete, a HÉSZ 8. § (1), (2), (5), (6), (8) bekezdései, 9. §-a, 13. § (7) bekezdésében az Lf-3 övezetre vonatkozó táblázatban az alábbi mondat: tetőhajlásszög 35-45^o, a 13. § (8), (9), (12), (13) bekezdése, a 19. § (9) bekezdése, a 27. § (1), (2), (6) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, 33. §-a, 3. sz. függeléke.