Nagygyimót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (V. 5.) önkormányzati rendelete

települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Hatályos: 2022. 06. 01 14:30- 2022. 06. 01

Nagygyimót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (V. 5.) önkormányzati rendelete

települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

2022.06.01.

Nagygyimót Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján – a következőket rendeli el:

Eljárási rendelkezések

1. § (1) Az ellátásokat a Csóti Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén és Kirendeltségein, ügyfélfogadási időben szóban, vagy a rendelkezésre álló papíralapú formanyomtatványon lehet kérelmezni, vagy postai küldeményként a Közös Önkormányzati Hivatal bármelyik kirendeltsége címére is feladható.

(2) Az eljárás hivatalból is indítható.

2. § Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátásokat házipénztárból kell kifizetni.

3. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(II.27.) Korm. meghatározott igazolásokon túl csatolni kell:

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből – származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról , a családok támogatásáról szól 1998. évi LXXXIV. törvény által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtásig megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetében a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya által kiállított nyugdíjösszesítőt és a nyugdíjszelvényt, kivéve ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, továbbá vállalkozásból, őstermelői tevékenységből – amennyiben adóbevallásra kötelezett – származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolást, kivéve ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

c) közoktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy ösztöndíjáról, tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, valamint a szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását,

d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról

da) a kifizető igazolását,

db) a postai feladóvevényt,

dc) a jogosult átvételi elismervényét,

dd) a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről, vagy

de) az önálló bírósági végrehajtó igazolását

e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot

f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzőkből való törlésről.

(2) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személyek részéről az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában álláskeresőként szerepel.

(3) A Szoctv.-ben szabályozott ellátásoknál a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a Szoctv. 10. § (2)-(3) bekezdése szabályozza.

(4) E rendelet végrehajtása során a Szoctv.4. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. § (1) E rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

(2) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani, a családban életvitelszerűen együttlakó személyek életmódját, szociális és egészségügyi helyzetét – a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

(3) Az ellátást úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

5. § (1) Nem nyújtható szociális ellátás – a Szoctv.-ben kötelezően előírtakat kivéve – annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatos valótlan tényt közöl, amennyiben a valós tény alapján jogosultsága különben nem áll fenn.

(2) Amennyiben a kérelmező kérelméhez a szükséges igazolásokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre – a kérelmet el kell utasítani.

(3) A polgármester a települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

6. § (1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező

a) rendszeres jövedelme megszűnt,

b) a lakásfenntartási költségeinek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett

c) tartós betegsége, vagy rokkantsága miatt a családjában jelentős jövedelem kiesés következett be és egyszeri kiadásra kényszerülnek

d) megbetegedése miatt egyszeri, jelentős mértékű gyógyszerkiadása keletkezik

e) kórházi kezelésre szorul

f) családjában elemi kár, vagy baleset következett be,

g) elhunyt személy eltemettetéséről köteles gondoskodni.

(2) Létfenntartási gondoknak tekintendő

a) az élelmiszerek hiánya,

b) a megfelelő ruházat hiánya,

c) a tüzelőanyag hiánya,

d) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének és

e) a lakhatás elvesztésének veszélye.

Pénzbeli szociális ellátások

7. § Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

8. § A pénzbeli települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési temetési támogatás;

ac) települési gyermeknevelési támogatás;

ad) születési támogatás,

b) települési lakhatási támogatás

c) rendkívüli települési támogatás

Települési létfenntartási támogatás

9. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) családban élő esetében 130 %-át

b) egyedül élő esetében 150 %-át

c) kiskorú gyermeket nevelő család esetében 200 %-át nem haladja meg.

(2) A kérelmezőnek az 1. melléklet szerinti kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(3) A települési létfenntartási támogatás eseti támogatás formájában nyújtható.

10. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás minimális összege 3.000,- Ft maximális összege 57.000,- Ft.

(3) A települési létfenntartási támogatás rendkívüli és kivételes méltánylást érdemlő esetben (pl: haláleset, közüzemi díjtartozás) kamatmentes kölcsön formájában is biztosítható. Összege maximum 50.000,- Ft, mely legfeljebb 12 havi futamidőre adható.

11. § Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatásban a polgármester egyedi döntése alapján részesíthető :

a) aki saját maga ellátására képtelen állapotba kerül,

b) balesetet szenved,

c) tűzesetet történik,

d) munkahelyét elveszíti és nincs ellátása,

e) súlyos orvosi beavatkozás, műtét válik szükségessé

(2) A rendkívüli támogatás egy háztartásban egy személye részére adható támogatás legmagasabb összege 50. 000 Ft.

(3) A kormány által kihirdetett veszélyhelyzet fennállása alatt a rendkívüli települési támogatás adható, amennyiben a családban 18 éven aluli gyermek, vagy 65 év feletti családtag él.

(4) A (3) pont alapján a támogatás gyermekenként, vagy 65 év feletti személyenként külön-külön is adható.”

Települési temetési támogatás

13. § (1) Települési temetési támogatásra jogosult az a nagygyimóti bejelentett lakóhellyel rendelkező személy, aki nagygyimóti állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezett lakos meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezhető hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családtagja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 600 %-át.

(2) A támogatás összege 30.000,-Ft

(3) A kérelmezőnek a 2. melléklet szerinti kérelméhez csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Települési lakhatási támogatás

14. § (1) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek havi lakásfenntartási kiadásai meghaladják a mindenkori minimálbér összegét és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A kérelmezőnek az 1. melléklet szerinti kérelemhez csatolt számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér és a tüzelőanyag ára.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 20.%-át.

15. § (1) A települési lakhatási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakhatási támogatás összege 2.500,- Ft.

(3) A települési lakhatási támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(4) A települési lakhatási támogatás átutalása a közműszolgáltató számlájára történik.

Települési gyermeknevelési támogatás

16. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, akik létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon

a) a gyermek iskoláztatásához, vagy

b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetében.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.

(5) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

(6) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege 2.500,- Ft/gyermek,

(7) A kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönteni kell.

(8) A települési gyermeknevelési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Születési támogatás

17. § (1) Születési támogatás állapítható meg gyermek születési esetén amennyiben az egy főre eső jövedelem a mindenkori minimálbér kétszeresének összegét nem haladja meg, és a kérelmező szülő és a gyermek is nagygyimóti bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik.

(2) A születési támogatás mértéke gyermekenként 10 000 Ft.

(3) A születési támogatás igénylésére a születést követő 90 napon belül van lehetőség.

(4) Az 1. melléklet szerinti kérelemhez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

Természetben nyújtott szociális ellátások

18. § A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátást nyújtja: köztemetés

Köztemetés

19. § A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél – 200.000,-Ft - magasabb összegben megállapítani.

Szociális alapszolgáltatások

20. § A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a) a falugondnoki szolgálat,

b) az étkeztetés,

c) a családsegítés, és

d) a házi segítség nyújtás

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja. A falugondnoki szolgálattal kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.

21. § A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az önkormányzat az Szoctv. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján külön rendeletben állapítja meg.

Étkeztetés

22. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szoctv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szoctv. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) életkora miatt, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,

b) az egészségi állapota miatt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben, vagy teljesen – gondoskodni nem tud,

c) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes,

d) hajléktalansága miatt, aki az Szoctv. Alapján hajléktalannak minősül.

23. § (1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást vásárolt étkeztetés útján biztosítja.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést:

a) az ételnek a jogosult által történő elvitelével, vagy

b) az étel házhozszállításával

biztosítja.

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

Házi segítségnyújtás

24. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása közreműködésével látja el.

Családsegítés

25. § Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása közreműködésével látja el.

Egyéb rendelkezések

26. § (1) A rendkívüli települési támogatás felhasználását a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal útján ellenőrizheti. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, eseti ellátás esetén az igénybevételt követő 3 hónapon belül végezhet ellenőrzést.

(2) A támogatásban részesülőnek az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie.

(3) Az együttműködés hiánya vagy az ellátásban részesülő rosszhiszemű magatartása - melynek eredménye a jogosulatlan igénybevétel - az ellátás megszüntetését, vagy az igénybe vett ellátás visszakövetelését vonhatja maga után.

(4) Egy évre kizárja magát a további támogatási lehetőségekből az a kérelmező, aki a korábban megkapott támogatás elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget.

27. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szoctv., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

28. § E rendelet 2022. június 1-én lép hatályba.

29. § Hatályát veszti a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 4/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelet.