Külsővat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Külsővat Község Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 01. 17Külsővat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Külsővat Község Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatáról
Külsővat Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésé a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Önkormányzat véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, engedélyhez kötött, vagy engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani e rendelet és a hozzá tartozó mellékletek, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján lehet.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a magasabb szintű jogszabályok, valamint a településkép védelméről szóló helyi rendelet előírásai szerint kell eljárni.
2. § A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv
b) 2. melléklet: Építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
c) 3. melléklet: Elhelyezhető és tiltott rendeltetések
d) 4. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő parkolóhelyek száma
e) 5. melléklet: Állattartó épületek telepítési távolságai
f) 6. melléklet: Biológiai aktivitás érték.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Állattartás: olyan tevékenység, amely kedvtelés, termékelőállítás, sport vagy állatokkal kapcsolatos egyéb hasznosítás céljából történik. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.
b) Főépület: az építési övezet és övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület. Önálló főépületnek tekintendők az egymáshoz bármilyen épületszerkezettel kapcsolódó, de önálló tartószerkezettel rendelkező, fő rendeltetési egységet tartalmazó épületek is.
c) Háromszintes növényállomány: olyan gyep-, cserje- és lombkorona-szintű vegetáció, ahol 100 m2 -enként legalább egy díszfa és legalább 20 db cserje található, a többi felület gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett.
d) Kézműipari tevékenység/ rendeltetés: 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatási létszámmal működő gyártó vagy szolgáltató tevékenység, amelynek működése során a környezet zajterhelése időszakosan sem nem haladja meg a 60 decibel értéket, és a tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t.
e) Melléképület: A főépületet kiszolgáló, kiegészítő funkciójú, önálló szerkezetű épület, mely huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas.
f) Mobilház: Lakókocsi, lakóautó, lakókonténer, konténerház, jurta és minden egyéb, olyan – jellemzően emberi tartózkodásra szolgáló – mobil jellegű építmény, mely alapvetően könnyen össze- és szétszerelhető illetve szállítható.
g) Nem zavaró hatású tevékenység / rendeltetés / funkció: Olyan, az adott övezetben a helyi építési szabályzat szerint elhelyezhető rendeltetés, vagy a telken, épületben végzett tevékenység, melynek légszennyezési, zajkibocsátási határértékei nem haladják meg az adott területfelhasználásra a jogszabályban meghatározott határértékeket, és nincs zavaró bűzkibocsátása.
h) Parti sáv: a vizek partvonala, valamint a közcélú vízilétesítmények mentén húzódó – a vonatkozó jogszabály szerint - meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja
i) Partvonal: A meder és a part találkozási vonala.
j) Rendeltetést kiszolgáló, technológiai építmény: Olyan építmény, mely az adott építési övezetben vagy övezetben elhelyezhető rendeltetés működéséhez szükséges, azt kiszolgálja, kiegészíti.
k) Visszamaradó telek: szabályozási vonallal érintett telek esetén a szabályozás végrehajtását követően megmaradó telek.
TELEKALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK - Telekalakítás
4. § (1) Az építési övezetek, övezetek telekalakítással kapcsolatos minimális paramétereit a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Telekalakítás során a 2. mellékletben meghatározott kialakítható legkisebb telekszélességnél, és telekterületnél maximum 10%-kal kisebb telek is kialakítható, amennyiben a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza vagy nem zárja ki, továbbá
a) kialakult állapot vagy
b) domborzati adottság vagy
c) közterületek fejlesztése
indokolja.
(3) Szabályozási vonallal érintett telkek esetén a szabályozási terv végrehajtására irányuló telekalakítás abban az esetben is megengedett, ha a visszamaradó telkek paraméterei az építési övezetben, övezetben meghatározott paramétereknek nem felelnek meg.
(4) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak számára az építési övezetre, övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekterület, -szélesség és -mélység előírásoktól eltérő - műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható, de kizárólag abban az esetben, ha a közműberendezés részére kialakított önálló telek közterülethez vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik.
(5) Még beépítetlen saroktelkek telekalakítása során az előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az adott építési övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
(6) Lakóterületen új, nyúlványos telek csak akkor alakítható ki, ha az a telektömbben e rendelet hatálybalépése előtt kialakult zárványtelek feltárását biztosító telekalakítás céljából történik.
(7) Kialakult nyúlványos telek nem megosztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.
KÖZTERÜLETALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
3. Közterületen lévő építményre vonatkozó előírások
5. § (1) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.
(2) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
4. Közutak zöldfelületeire vonatkozó előírások
6. § (1) A KÖu övezeti jelű közlekedési területeken a közlekedési és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával egy- vagy kétoldali fasort kell telepíteni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet léte veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol a meglévő közműhálózat a telepítést nem teszi lehetővé.
(2) A legalább 12,0 m szabályozási szélességű közutak megnyitása, kialakítása vagy átépítése során, az útpályával párhuzamosan, legalább egyoldali fasor elhelyezésére helyet kell biztosítani. A legalább 16,0 m szabályozási szélességű közutak megnyitása, kialakítása vagy átépítése során már kétoldali fasor elhelyezésére kell helyet biztosítani. A fasort legalább 2,0 m szélességű zöldsávba kell ültetni, de az kerülhet az út menti gyepes árok mélyvonalába, ha az árok legalább 2,0 m széles.
5. Magánútra vonatkozó előírások
7. § (1) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 6,0 m szélességű területsávot kell biztosítani.
(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra.
(3) Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek esetében nem kell figyelembe venni a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telekméretet és legkisebb telekszélességet.
(4) A magánút kialakítása során az építési telek, a telek ellátása érdekében
a) az építési övezetre, övezetre előírt minimális közműellátás lehetőségét biztosítani kell,
b) a 12,0 m vagy annál szélesebb keresztmetszet esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező.
(5) A mezőgazdasági területek feltárását szolgáló magánutakat (beleértve a saját használatú útként bejegyzett ingatlanokat is) olyan állapotban kell fenntartani, hogy a magánút által kiszolgált telkek rendeltetés szerinti használatához szükséges megközelíthetőség biztosítható legyen.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
6. Közműellátás és elektronikus hírközlés általános előírásai
8. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával szabad.
(2) A közműellátás és elektronikus hírközlés kialakításával kapcsolatos követelményeket a településkép védelmi rendeletben és jelen rendeletben rögzítetteket együttesen kell alkalmazni.
(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. A közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(4) Útépítésnél, útrekonstrukciónál egyidejűleg kell gondoskodni:
a) közút esetén
aa) a tervezett közművek megépítéséről,
ab) a meglévő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
b) magánút esetén (közforgalom elől elzárt és el nem zárt esetben is)
ba) a tervezett közműveknek a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelő megépítéséről
bb) a meglévő közművek szükséges felújításáról,
bc) a csapadékvíz elvezetéséről,
bd) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról.
(5) Egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló meglévő közművek kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény szakszerű betömedékelését, felhagyását meg kell oldani.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) a legalább 12,0 m szabályozási szélességű, de a 16,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) a legalább 16,0 m vagy azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg,
b) a 8,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését – a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében - folyókával vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.
7. Közművesítettség mértéke
9. § Építés vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) beépítésre szánt területen biztosított:
aa) a teljes közműellátás: közüzemű-közhálózati vízellátás, közüzemű-közhálózati szennyvízelvezetés, közüzemű villamosenergia ellátás és termikus energiaellátás földgázzal vagy villamosenergia, megújuló energia hordozóval,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai is teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény esetén biztosított:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a közüzemi villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai is teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodás céljára nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
8. Vízellátás
10. § (1) Új közüzemi vízhálózat már csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Fogyasztói vízcsatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
9. Szennyvízelvezetés
11. § (1) A szennyvízelvezetést – a csapadékvíz-elvezetéstől - elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.
(2) A felszín alatti vizek védelme érdekében nem megengedett sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása még átmenetileg sem.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) Beépítésre szánt területen új épületet építeni csak a szennyvíz-közcsatorna hálózatra való csatlakozás kiépítésével lehet.
(5) Beépítésre nem szánt vízminőség-védelmi területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezelését az alábbi módokon kell megoldani:
a) ha a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni,
c) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását) és 200 m-nél nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor telken belül létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, ha az alábbiak egyidejűleg teljesülnek:
ca) a tisztított vizek tisztítás utáni vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó kezelői hozzájárulással, befogadó nyilatkozattal rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),
cb) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
d) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást az bármekkora távolsággal érhető el.
(6) Beépítésre nem szánt az (5) bekezdés alá nem tartozó területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezelését az alábbi módokon kell megoldani:
a) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), akkor a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha az alábbiak egyidejűleg teljesülnek:
ba) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),
bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bc) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
c) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást, az bármekkora távolsággal érhető is az el.
(7) A kommunális szennyvízre vonatkozó előírásoktól eltérő szennyezettségű vizeket a keletkezés telkén belül elő kell tisztítani, a közcsatornára vonatkozó) előírásoknak megfelelően
(8) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) köz- vagy magánúti hálózati útkapcsolat biztosított.
(9) Az ipari szennyvizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(10) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:
a) védelem nélkül 150 m,
b) bűzzárral ellátva 20 m,
c) hatásvizsgálat alapján megállapított méret esetén a kijelölt védőtávolságon belül új területhasznosítást megvalósítani csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján szabad, az abban előírtak betartásával.
10. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz-gazdálkodás
12. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területek közlekedési vagy egyéb építési célú hasznosítása csak a vízgazdálkodási használat felülvizsgálatával ágazati (vízjogi) engedély alapján változtatható meg, még akkor is, ha a korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) A vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középvízi mederállástól kell kijelölni, és azt vízgazdálkodási területként kell kezelni. A középvízi mederállás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telekhatárától kell kijelölni és szabadon kell hagyni a mederkarbantartó számára.
(3) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.
(4) A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni.
(5) Ha a telek beépítése, a burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min. 1 m3 térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve szabad a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni, a -hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint
(6) A záportározót egyéb vízhasznosítási célra hasznosítani nem szabad, az egyéb vízhasználatra külön tározót kell létesíteni.
(7) Ahol a mederesés miatt a talaj kimosódásának kockázata fennáll, ott az erózió megakadályozását mérnökbiológiai módszerekkel kell biztosítani.
(8) A nyílt árkos csapadékvíz-elvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a gépkocsibehajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy gépkocsibehajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(9) A telekről a csapadékvíz közhálózatba vezetése (az utcafrontra épített épületek esetén is) csak a terepszint alatt (járda burkolata alatt) építhető ki.
11. Megújuló energiahordozók hasznosítása
13. § Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül, ha a településkép védelmi rendelet nem szabályozza, akkor:
a) klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,
b) napenergia hasznosító berendezés létesítése és bővítése akkor lehetséges, ha igazolható, hogy a tervezett létesítmény építése, használata a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények működését, rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, korlátozza, honvédelmi érdekeket nem sért,
c) napenergia hasznosító berendezés csak a tetősíkba telepíthető, illetve ebből a síkból, magastető esetén max. 20 fokban, lapostető esetén max. 45 fokban emelkedhet ki, amennyiben a b) pont is teljesül,
d) új szélerőmű vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők.
12. Villamosenergia-ellátás
14. § (1) A villamosenergia-ellátás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelméről szóló rendelet rögzíti.
(2) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozáskiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(3) Beépített és beépítésre szánt területen új közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni, csak földkábeles elhelyezéssel szabad
13. Földgázellátás
15. § Földgázvezetéket csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
14. Elektronikus hírközlés
16. § A vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településkép védelméről szóló rendelet rögzíti.
A TERMÉSZET ÉS A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
15. A levegő védelmére vonatkozó előírások
17. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag olyan módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet lakóterületet, vegyes területet, sport- és rekreációs célú különleges területet, zöldterületet, rekreációs erdőterületet.
16. A természet, a termőföld, a talaj, a felszín alatti és a felszíni vizek védelmére vonatkozó előírások
18. § (1) A szabályozási terv a településen található
a) országos ökológiai hálózat magterületét,
b) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területét,
c) országos ökológiai hálózat pufferterületét,
d) ex-lege védett lápterületet,
e) a tájképvédelmi terület övezetet és
f) a Natura 2000 területeket
más jogszabály által elrendelt szabályozási elemekként ábrázolja, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák.
(3) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.
(4) Építmények üzemelése során keletkező, külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a szennyvízelvezető-hálózatba vagy szennyvízgyűjtőbe közvetlenül nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a szennyvízelvezető-hálózatba vezetés előtt a telken belül előtisztítani, előkezelni kell.
(5) A vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését kedvezőtlenül befolyásoló területhasználat nem folytatható.
(6) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése.
(7) A Natura 2000 területeken a természetvédelmi kezelő által közzétett fenntartási tervben szereplő kezelési javaslatokat figyelembe kell venni.
ÖRÖKSÉGVÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
17. Épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó előírások
19. § (1) Az épített környezet értékei a szabályozási tervlapokon ábrázolt, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.
18. Régészeti lelőhelyekre vonatkozó előírások
20. § (1) A település régészeti lelőhelyei a szabályozási tervlapokon ábrázolt, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, melyekre a vonatkozó jogszabályok előírásait kell betartani.
(2) A régészeti lelőhelyeken a földmunkával járó beruházásokat lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben a lelőhely elkerülése nem lehetséges vagy túl költséges lenne, a beruházás megvalósítása előtt a veszélyeztetett régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A feltárási jogosultságot az érvényben lévő vonatkozó jogszabály rögzíti.
(3) Régészeti érdekű területként kell kezelni a 02/8 hrsz-ú ingatlant, mert az az 55798 („Temetői-dűlő”) azonosítószámú régészeti lelőhely közvetlen környezetében található.
AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
19. Építési hely meghatározása
21. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az építési övezeti előírásokban meghatározott építési hely, valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott helyezhető el, ahol az összes előírás azt lehetővé teszi.
(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat e rendelet előírásai rögzítik.
(3) A kialakult beépítésű területeken, ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint szabad építési tevékenységet, illetve telekalakítást végezni:
a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de nem bővíthető (sem vízszintes, sem függőleges irányban), kivéve a már meglévő magastető beépítését; ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
b) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, a meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, de csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával, az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők;
c) ha a telken található meglévő építmények beépítési magassága meghaladja a vonatkozó övezeti előírásokban rögzített értéket, a meglévő építmények átalakíthatók, felújíthatók, bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg a vonatkozó övezeti előírásban a legnagyobb beépítési magasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó beépítési magasság érték előírásokat kell érvényesíteni.
20. Az építményekre vonatkozó általános előírások
22. § (1) A belterületbe vonásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vonást megelőzően is beépíthetők, az építési övezeti előírásokban szabályozott módon. A beépítésnek azonban nem feltétele a belterületi fekvés.
(2) Állattartó épület – az övezeti előírásokon túl – a rendelet 6. mellékletében rögzített távolságok szerint helyezhető el.
(3) A megengedett legnagyobb beépítési magasság értékét nem lépheti túl az építmény
a) a közterületi telekhatártól 5,0 m-en belül a közterület felé néző,
b) a szomszédos telekhatártól 3,0 m-en belül álló
homlokzatának magassága.
(4) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága, tényleges párkánymagassága legfeljebb 0,5 m-rel térhet el egymástól.
(5) Terepszint alatti építmény Ee és Ev övezeti jelű erdőterület, továbbá Má és Mt övezeti jelű mezőgazdasági terület kivételével bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok, illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
(6) Közterületre, közterület fölé és alá, nem közterületi építmény része vagy szerkezeti eleme nem nyúlhat.
(7) A település közigazgatási területén mobilház és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.
(8) A település beépítésre szánt területén, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz saját telken belül elhelyezhető.
(9) Mezőgazdasági terület és erdőterület övezetekben mobilház és egyéb közlekedési eszköz még átmenetileg sem helyezhető el.
A SZEMÉLYGÉPJÁRMŰVEK ELHELYEZÉSÉNEK HELYI SZABÁLYAI - A szükséges parkolóhelyek biztosításának szabályai
23. § (1) A parkolóhely-létesítési kötelezettséget az 5. mellékletben meghatározottak szerinti mértékben, az adott ingatlanon belül kell teljesíteni. A számítással kapott parkolóhelyek száma felfelé kerekítendő.
(2) Vegyes rendeltetésű épület esetében az épülethez tartozó parkolóhely-létesítési kötelezettséget a különböző rendeltetésekhez tartozó parkolóhely-létesítési kötelezettségeket összesítve kell meghatározni.
(3) Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területen a tehergépjárművek várakozását és tárolását telken belül kell biztosítani.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA
24. § Az előírt szabályozási jellemzőket a mellékletek szerinti szabályozási tartalommal együtt kell alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
LAKÓTERÜLETEK - Falusias lakóterület (jele: Lf)
25. § (1) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az Lf jelű falusias lakóterületen elsősorban:
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdasági,
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató,
d) kézműipari
e) igazgatási, iroda,
f) vendéglátó,
g) szállás jellegű,
h) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
i) kulturális, közösségi szórakoztató és
j) sport
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) A falusias lakóterület építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
26. § (1) A kialakult telkek beépíthetők, amennyiben elérik az övezetben kialakítható minimális teleknagyság 80 %-át, minimális telekszélességük pedig homlokvonalon legalább 12 m, valamint megfelel a beépíthetőség egyéb feltételeinek.
(2) Az építési telek
a) legnagyobb beépíthetősége 650 m2-nél kisebb telkeknél 30%, 650 m2 és 1500 m2 közötti telekméret esetében 25%, az 1500 m2-t meghaladó telkek esetében 20%,
b) legkisebb zöldfelületi aránya 650 m2-nél kisebb telkeknél 40%, 650 m2 és 1500 m2 közötti telekméret esetében 50%, az 1500 m2-t meghaladó telkek esetében 60%.
(3) Épületek az 1. mellékleten jelölt módon, annak hiányában az alábbiak szerinti építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott 6,0 m;
b) az építési hely oldalkerti határvonala 4,0 m, kialakult állapot esetén ennél kisebb oldalkerti méret megtartható, ha az megfelel az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnak;
c) az építési hely hátsókerti határvonala a közterületi határvonaltól mért maximum 50,0 m lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint meghatározott legkisebb távolságnál;
(4) A főépületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai (előkerti) határvonalára kell elhelyezni, kivéve, ha a domborzati adottságok ezt nem teszik lehetővé.
(5) A hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével az építési helyen legfeljebb kettő főépület helyezhető el. Telekösszevonással kialakított új telken a meglévő épületek fennmaradhatnak, de ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és újonnan legfeljebb kettő főépület helyezhető rajta el.
(6) A lakóépülettől különálló, a főépületet kiegészítő épület (melléképület) a főépülettel azonos oldalhatárra szabad csak építeni.
(7) Állattartó épület legkisebb beépítési magassága a 2. mellékletben rögzítettnél kisebb is lehet.
(8) Hitéleti épület, építmény meghaladhatja a megengedett legnagyobb beépítési magasságot.
VEGYES TERÜLETEK - Intézményi vegyes terület (jele: Vi)
27. § (1) Az intézményi vegyes területek építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A Vi jelű intézményi vegyes területeken elsősorban:
a) nevelési, oktatási,
b) igazgatási, irodai,
c) kereskedelmi, szolgáltatási,
d) vendéglátó,
e) szálláshely,
f) egészségügyi, szociális,
g) kulturális, közösségi szórakoztató,
h) hitéleti,
i) sport
rendeltetések létesíthetők, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(3) Az intézményi vegyes területek építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) A kialakult telkek beépíthetők, amennyiben elérik az építési övezetben kialakítható minimális teleknagyság 80 %-át, minimális telekszélességük pedig homlokvonalon legalább 12 m, valamint megfelelnek a beépíthetőség egyéb feltételeinek.
(5) Épületek az alábbiak szerinti építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott megengedhető akár 0,0 m is;
b) az építési hely oldalkerti határvonala 4,0 m, kialakult állapot esetén ennél kisebb oldalkerti méret megtartható, ha az megfelel az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnak.
(6) Hitéleti épület, építmény meghaladhatja a megengedett legnagyobb beépítési magasságot.
GAZDASÁGI TERÜLETEK - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz)
28. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetben a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az építési övezetben
a) elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek helyezhetők el;
b) lakás rendeltetés - szolgálati lakás kivételével - nem létesíthető.
(3) Az építési övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mérete a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, ott minimum 5,0 m
b) oldalkert mérete nem lehet kisebb 5,0 m-nél,
c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
(5) Az építési övezetben, annak határai mentén, min. 15 m szélességű háromszintes növényállományú zöldsávot kell létesíteni és fenntartani. Ezt a zöldsávot csak a személybejárat, a gépjármű bejárat és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet által előírt számú parkoló felülete szakíthatja meg.
KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Mezőgazdasági üzemi terület (jele: K-Mü)
29. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében a kialakult beépítés figyelembe vételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A K-Mü jelű mezőgazdasági üzemi területen az alábbi rendeltetések helyezhetők el elsősorban:
a) a mezőgazdasághoz, erdőgazdasághoz kapcsolódó rendeltetések,
b) az állattartás és állattenyésztés építményei,
c) az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására, árusítására szolgáló építmények,
d) a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari és raktározási építmények,
e) az ezekhez kapcsolódó igazgatási és irodaépületek, valamint
f) üzemanyagtöltő.
(3) A mezőgazdasági üzemi területek építési övezeteiben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mérete minimum 10,0 m,
b) oldalkert mérete nem lehet kisebb 5,0 m-nél,
c) a hátsókert mérete nem lehet kisebb 10,0 m-nél.
(5) A megengedett legnagyobb beépítési magasságnál magasabb építmény is elhelyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.
(6) Az építési övezetben, annak határai mentén, min. 20 m szélességű háromszintes növényállományú zöldsávot kell létesíteni és fenntartani. Ezt csak a személybejárat, a gépjármű bejárat és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet által előírt számú parkoló felülete szakíthatja meg.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
30. § Az előírt szabályozási jellemzőket a mellékletek szerinti szabályozási tartalommal együtt kell alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
XIV. FEJEZET: KÖZÚTI, KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ TERÜLETEK (jele: KÖu, KÖu-K, KÖe, Közm)
31. § (1) Az övezetekben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A KÖu, KÖu-K és Közm jelű övezetek az országos és helyi közút, kerékpárút, gépjármű várakozóhely, járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi, közúti közlekedési, közmű és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.
(3) A KÖe jelű kötöttpályás közlekedési terület, melyen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató, raktár- és szállásjellegű épületek elhelyezésére szolgál.
(4) Az övezetekben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(5) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozzák.
(6) A közutak mentén, ahol nincs műszaki akadályozó tényező, fasort kell telepíteni, melyek – legalább tömbönként - azonos korú és fajú/fajtájú, előnevelt sorfa szabvány minőségű egyedekből alakítandók ki a 6. § szerint.
ZÖLDTERÜLETEK - Közkert (jele: Zkk)
32. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Zkk övezetben elhelyezhető:
a) pihenőkert, sportkert, játszótér,
b) kerti építmény,
c) köztéri műalkotás,
d) a fenntartáshoz, rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény, továbbá
e) gyalogos létesítmények építménye, kerékpárút, gépjármű közlekedésre alkalmas út
f) közműépítmény
g) kegyeleti hely.
(3) A közkert övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az elhelyezhető épület egy tömegben megjelenő legnagyobb alapterülete 30 m2 ,
(5) Az övezetben a közműépítményeket – az üzemeltetéshez szükséges megközelítést figyelembe véve – kertépítészeti eszközökkel takartan kell kialakítani.
(6) A zöldterületeket közhasználat elől elzárni nem szabad, kivéve a közbiztonsági okból történő lekerítést.
ERDŐTERÜLETEK
33. § Erdőterületeken az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
21. Védelmi erdőterület (jele: Ev)
34. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai rendeltetésű építményeket szabad elhelyezni.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
22. Egyéb erdőterület (jele: Ee)
35. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben erdő-, vad- és vízgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi, pihenést, testedzést szolgáló építményeket szabad elhelyezni.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
23. Rekreációs erdőterület (jele: Er)
36. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben erdő- és vadgazdálkodási, rekreációs, vendéglátást, pihenést, testedzést szolgáló sport, továbbá kulturális, szabadtéri szórakoztató és hitéleti rendeltetésű építményeket szabad elhelyezni.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK - Természetközeli terület (jele: Tk)
37. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A természetközeli területek övezetébe a közigazgatási területen egy, összefüggő területű ex lege védett láp tartozik.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
38. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteiben az épületeket a feltáró utak (dűlőutak) tengelyétől legalább 10 m-től, legfeljebb 100 m mély területsávban, minimálisan 10 m-es hátsókert, és 10-10 m-es oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal szabad elhelyezni.
(2) A mezőgazdasági területek övezeteiben legfeljebb 6 m-es épületmagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
24. Általános mezőgazdasági terület (jele: Má)
39. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben alapvetően
a) a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek,
b) mezőgazdasággal összefüggő lakó- vagy szállásjellegű rendeltetések, valamint
c) hitéleti rendeltetés
helyezhető el.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezet telkén több épület is elhelyezhető, de az egy tömegben elhelyezett épület alapterülete legfeljebb nettó 250 m2 lehet.
(5) Állattartó építményt felszíni vizekhez 200 méternél közelebb elhelyezni csak a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával szabad.
(6) Az övezetben birtokközpont kialakítható az alábbi feltételekkel:
a) telke eléri a 10.000 m2-t,
b) telkének legnagyobb beépíthetősége 30% és
c) telkének legnagyobb beépítési magassága 7,5 m lehet
d) telkén az egy tömegben elhelyezhető épület alapterület nem korlátozott.
(7) A rendeltetést kiszolgáló, technológiai építmény építménymagassága nem korlátozott.
25. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület (jele: Mt)
40. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetbe a település területén azon területek soroltak, melyek alapvetően
a) természetközeli gazdálkodással műveltek vagy művelhetőek, vagy gyep művelési ágúak,
b) szántóként nem használnak, ezért lassan beerdősödő rétekként, legelőkként, kaszálókként, vizenyős gyepekként hasznosítottak,
c) országos ökológiai hálózat magterületén belül kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágúak, vagy Natura 2000 területen belül szántók.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezet telkén több épület is elhelyezhető, de az egy tömegben elhelyezett épület alapterülete legfeljebb nettó 200 m2 lehet.
(5) Állattartó épületet felszíni vizekhez 200 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad.
(6) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK (jele: Vg)
41. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával szabad.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Az övezet területét – a vízbeszerzési területek kivételével – elkeríteni nem szabad.
KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK (jele: Kb)
26. Különleges, beépítésre nem szánt, kastélyterület (jele: Kb-Kt)
42. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben közösségi kulturális, vendéglátási, szállás jellegű, rekreációs, egészségügyi-szociális, nevelési-oktatási tevékenységek és azokat kiszolgáló rendeltetések létesíthetőek.
(3) Az övezetben a (2) bekezdésben szereplő fő rendeltetések mellett irodai, hitéleti és sport rendeltetések is elhelyezhetőek. Továbbá a rendeltetések ellátására egy darab lakás rendeltetés is elhelyezhető külön épületben is.
(4) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
27. Különleges, beépítésre nem szánt, sportterület (jele: Kb-Sp)
43. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezet elsősorban a sportolás és kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére szolgál, ahol
a) sportkert, játszótér és az ezekhez tartozó építmény,
b) kerti építmény,
c) sportpálya, a testedzést szolgáló egyéb építmény,
d) öltözék és egyéb, a sport funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló építmény,
e) a fenntartáshoz szükséges építmény, továbbá
f) gyalogos létesítmények építményei, kerékpárút
létesíthető.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
28. Különleges, beépítésre nem szánt, temető terület (jele: Kb-T)
44. § (1) A temető területének övezetében a kialakult beépítés figyelembevételével a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az övezetben egyházi és világi kegyeleti építmények, krematóriumok, virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények, szolgálati lakóépület, és a temetkezési funkciót kiszolgáló egyéb építmények helyezhetőek el.
(3) Az övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(4) Hitéleti épület, építmény meghaladhatja a megengedett legnagyobb beépítési magasságot.
29. Különleges, beépítésre nem szánt, kegyeleti park terület (jele: Kb-Kp)
45. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A Kb-Kp övezetben elhelyezhető:
a) szabadtéri műalkotás,
b) a fenntartáshoz, rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény,
c) gyalogos létesítmények műtárgyai,
d) közműépítmény,
e) kegyeleti létesítmény.
(3) A kegyeleti park övezet elsősorban a területén lévő egyházi és világi kegyeleti építmények méltó megőrzésére és megismertetésére szolgál. Ennek érdekében a (2) bekezdés építményei csak a meglévő emlékek elsődlegességének figyelembe vételével helyezhetők el.
(4) A kegyeleti park övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(5) Az övezetben a közműépítményeket – az üzemeltetéshez szükséges megközelítést figyelembe véve – kertépítészeti eszközökkel takartan kell kialakítani.
(6) A kegyeleti parkot közhasználat elől elzárni nem szabad, kivéve a közbiztonsági okból történő lekerítést.
30. Különleges, beépítésre nem szánt, hitéleti terület (jele: Kb-Hit)
46. § (1) Az övezetben a 2. melléklet szerinti telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni.
(2) A Kb-Hit övezetben elhelyezhető:
a) szabadtéri műalkotás, szabadtéri berendezési tárgy,
b) gyalogos létesítmények műtárgyai,
c) terepszint alatti közmű műtárgy és térmegvilágító oszlop,
d) kegyeleti létesítmény.
(3) A hitéleti övezet elsősorban a területén lévő egyházi és világi kegyeleti építmények méltó megőrzésére és megismertetésére szolgál. Ennek érdekében a (2) bekezdés műtárgyai csak a meglévő emlékek elsődlegességének figyelembe vételével és azokhoz esztétikailag illeszkedve helyezhetők el.
(4) A hitéleti övezetben a 3. melléklet szerinti rendeltetések helyezhetők el, illetve tiltottak.
(5) A hitéleti övezetet közhasználat elől elzárni nem szabad, kivéve a közbiztonsági okból történő lekerítést. Ez utóbbi esetben a lekerítésnek is illeszkednie kell esztétikailag a meglévő emlékhez.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
48. § Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
49. §1
2. melléklet a 9/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Legkisebb kialakítható telekterület |
Legkisebb kialakítható telek szélessége (a telek homlokvonalán) |
Telek megengedett legnagyobb beépítettsége |
Épület megengedett legkisebb beépítési magassága |
Épület megengedett legnagyobb beépítési magassága (épületmagasság) |
Telek kialakítandó legkisebb zöldfelület mértéke |
Közműellátás mértéke és módja |
|
2 |
m2 |
m |
% |
m |
m |
% |
|||
|
3 |
Lakóterületek – falusias lakóterületek |
||||||||
|
4 |
Lf |
oldalhatáron álló |
1.000 |
12 |
30* |
3,5 |
4,5 |
40* |
részleges |
|
5 |
Vegyes területek - Intézményi területek |
||||||||
|
6 |
Vi |
szabadon álló |
1.000 |
15 |
30 |
3,5 |
6,0 |
50 |
részleges |
|
7 |
Gazdasági területek – Kereskedelmi-szolgáltató területek |
||||||||
|
8 |
Gksz |
szabadon álló |
1.000 |
15 |
40 |
3,5 |
5,0 |
30 |
részleges |
|
9 |
Különleges, beépítésre szánt területek – Mezőgazdasági üzemi területek |
||||||||
|
10 |
K-Mü |
szabadon álló |
5.000 |
20 |
20 |
3,5 |
6,0* |
40 |
részleges |
|
11 |
Mezőgazdasági területek |
||||||||
|
12 |
Má |
szabadon álló |
10.000 |
50 |
3,0, de legfeljebb 500 m2 |
- |
6,0* |
90 |
közművesítetlen** |
|
13 |
Mt |
szabadon álló |
15.000 |
75 |
2,0, de legfeljebb 250 m2 |
- |
6,0* |
90 |
közművesítetlen** |
|
14 |
Erdőterületek |
||||||||
|
15 |
Ev |
szabadon álló |
10.000 |
50 |
0,2, de legfeljebb 50 m2 |
- |
- |
90 |
közművesítetlen** |
|
16 |
Ee |
szabadon álló |
20.000 |
50 |
0,5, de legfeljebb 50 m2 |
- |
- |
90 |
közművesítetlen** |
|
17 |
Er |
szabadon álló |
10.000 |
50 |
1,0, de legfeljebb 500 m2 |
- |
- |
90 |
közművesítetlen** |
|
18 |
Természetközeli területek |
||||||||
|
19 |
Tk |
- |
- |
- |
0 |
- |
- |
- |
közművesítetlen** |
|
20 |
Vízgazdálkodási területek |
||||||||
|
21 |
Vg |
szabadon álló |
- |
- |
0 |
- |
- |
- |
közművesítetlen** |
|
22 |
Közlekedési és közműterületek |
||||||||
|
23 |
KÖu, KÖu-K |
szabadon álló |
- |
- |
3 |
- |
4,5 |
- |
közművesítetlen** |
|
24 |
KÖe |
szabadon álló |
- |
- |
3 |
- |
4,5 |
- |
közművesítetlen** |
|
25 |
Közm |
szabadon álló |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
közművesítetlen** |
|
26 |
Zöldterületek |
||||||||
|
27 |
Zkk |
szabadon álló |
- |
- |
3 |
- |
4,5 |
80 |
közművesítetlen** |
|
28 |
Különleges, beépítésre nem szánt területek |
||||||||
|
29 |
Kb-Kt |
szabadon álló |
5000 |
25 |
10 |
- |
6,0 |
75 |
közművesítetlen** |
|
30 |
Kb-Sp |
szabadon álló |
3000 |
10 |
5 |
- |
4,5 |
50 |
közművesítetlen** |
|
31 |
Kb-T |
szabadon álló |
2000 |
10 |
10 |
- |
6,0 |
40 |
közművesítetlen** |
|
32 |
Kb-Kp |
szabadon álló |
- |
- |
3 |
- |
- |
90 |
közművesítetlen** |
|
33 |
Kb-Hit |
szabadon álló |
- |
- |
3 |
- |
- |
90 |
közművesítetlen** |
3. melléklet a 9/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
P |
Q |
R |
S |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
Falusias lakóterület |
Intézményi vegyes terület |
Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület |
Különleges, beépítésre szánt, mezőgazdasági üzemi terület |
Közkert zöldterület |
Általános mezőgazdasági terület |
Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület |
Védelmi célú erdőterület |
Egyéb erdőterület |
Rekreációs erdőterület |
Természetközeli terület |
Vízgazdálkodási terület |
Közúti közlekedési terület |
Közmű terület |
Különleges, beépítésre nem szánt, kastély terület |
Különleges, beépítésre nem szánt, sport terület |
Különleges, beépítésre nem szánt, temető terület |
Különleges, beépítésre nem szánt, kegyeleti park terület |
Különleges, beépítésre nem szánt, hitéleti terület |
|
|
Lf |
Vi |
Gksz |
K-Mü |
Zkk |
Má |
Mt |
Ev |
Ee |
Er |
Tk |
Vg |
KÖu, KÖu-K, KÖe |
Közm |
Kb-Kt |
Kb-Sp |
Kb-T |
Kb-Kp |
Kb-Hit |
||
|
2. |
1. Rendeltetés, önálló rendeltetési egység |
|||||||||||||||||||
|
3. |
1.1. lakás |
X |
T |
T |
T |
T |
F |
F |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
4. |
telkenként elhelyezhető önálló rendeltetési egységek legnagyobb száma |
2 |
- |
- |
- |
- |
2 |
2 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
5. |
1.2. iroda |
X |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
|
6. |
telkenként elhelyezhető önálló rendeltetési egységek legnagyobb száma |
2 |
2 |
2 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
1 |
- |
- |
- |
- |
|
7. |
1.3. üdülő |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
8. |
telkenként elhelyezhető önálló rendeltetési egységek legnagyobb száma |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
9. |
1.4. szolgálati lakás |
X |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
X |
T |
T |
|
10. |
1.5. tulajdonosi lakás |
X |
X |
- |
T |
T |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
|
11. |
1.6. egészségügyi |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
|
12. |
1.7. szociális |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
13. |
1.8. hitéleti |
X |
X |
X |
T |
T |
X |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
X |
F |
F |
|
14. |
1.9. igazgatási |
X |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
|
15. |
1.10. óvoda, bölcsőde |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
16. |
1.11. nevelési |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
|
17. |
1.12. oktatási |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
|
18. |
1.13. kulturális |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
F |
F |
|
19. |
1.14. közösségi szórakoztató |
X |
X |
X |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
|
20. |
1.15. kereskedelmi |
F |
F |
X |
X |
F |
F |
F |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
|
21. |
1.16. szolgáltatói |
F |
F |
X |
X |
F |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
|
22. |
1.17. vendéglátó |
X |
X |
X |
T |
F |
F |
F |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
|
23. |
1.18. szállás jellegű |
X |
X |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
|
24. |
1.19. diákszállás |
X |
F |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
25. |
1.20. munkásszállás |
X |
F |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
26. |
1.21. kemping |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
27. |
1.22. sport |
X |
X |
X |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
F |
X |
T |
T |
T |
|
28. |
1.23. nem zavaró hatású gazdasági |
T |
T |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
29. |
1.24. nem zavaró hatású ipari |
T |
T |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
30. |
1.25. zavaró hatású ipari |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
31. |
1.26. zavaró hatású gazdasági |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
32. |
1.27. raktár, tárolás |
T |
T |
X |
X |
T |
F |
F |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
33. |
1.28. mező- és erdőgazdasági üzemi |
T |
T |
T |
X |
T |
X |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
34. |
1.29. állattartási és állattenyésztési |
F |
T |
T |
F |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
35. |
1.30. mezőgazdasági termék feldolgozási |
X |
T |
X |
X |
T |
X |
X |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
36. |
1.31. üzemanyagtöltő |
T |
T |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
37. |
1.32. településgazdálkodási, településüzemeltetési |
X |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
X |
T |
T |
|
38. |
1.33. közösségi közlekedést kiszolgáló |
X |
X |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
X |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
|
39 |
2. Melléképítmények |
|||||||||||||||||||
|
40. |
2.1. közmű-becsatlakozási műtárgy |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
T |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
F |
F |
|
41. |
2.2. közműpótló műtárgy |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
T |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
F |
F |
|
42. |
2.3. hulladékgyűjtő edénytároló |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
T |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
F |
F |
|
43. |
2.5. kerti építmény |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
T |
T |
T |
X |
T |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
F |
F |
|
44. |
2.6. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem |
X |
X |
X |
X |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
45. |
2.7. állatól, állatkifutó |
X |
T |
X |
X |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
46. |
2.8. trágyatároló |
T |
T |
T |
X |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
47. |
2.9. komposztáló |
X |
X |
X |
X |
T |
X |
X |
X |
X |
X |
T |
X |
T |
X |
F |
T |
T |
T |
T |
|
48. |
2.10. siló |
T |
T |
X |
X |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
49. |
2.11. ömlesztettanyag-, folyadék-, gáztároló |
T |
T |
X |
X |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
|
50. |
2.12. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop |
F |
F |
F |
F |
T |
F |
F |
F |
F |
F |
T |
F |
F |
F |
F |
F |
F |
F |
F |
|
51. |
3. Egyéb építmények |
|||||||||||||||||||
|
52. |
3.1. 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára garázs |
X |
X |
X |
X |
T |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
F |
X |
T |
T |
T |
T |
T |
|
53. |
3.2. lakókocsi |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
|
54. |
3.3. egyéb, épületnek nem minősülő, lakás vagy egyéb önálló rendeltetési egység kiváltására szolgáló, huzamos tartózkodásra alkalmas létesítmény |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
T |
F |
T |
T |
T |
1. Rendeltetés, önálló rendeltetési egység jelölése az övezet/építési övezet területén:
1.1. - elhelyezhető (X),
1.2. - feltétellel elhelyezhető (F)
1.3. - tiltott (T)
1.4. - amennyiben indokolt, a kialakult állapot szerint megtartható, de újként nem létesíthető (M)
4. melléklet a 9/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Egy személygépjármű elhelyezését kell biztosítani:
|
A |
B |
C |
|||
|---|---|---|---|---|---|
|
ssz. |
rendeltetés |
belterületen |
külterületen |
||
|
(a) |
(b) |
(a) |
(b) |
||
|
1. |
minden lakás és üdülő önálló rendeltetési (a) egysége után |
1 |
1 |
||
|
2.a. |
300 m2 bruttó szintterület alatti kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 0-100 m2-ig minden megkezdett (a) m2, e fölött minden megkezdett (b) m2 nettó alapterülete után |
20 |
40 |
15 |
30 |
|
2.b. |
300 m2 bruttó szintterület feletti kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének minden megkezdett (a) m2 nettó alapterülete után |
10 |
10 |
||
|
3. |
szállás jellegű – kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon – önálló rendeltetési egység minden (a) vendégszobája után |
1 |
1 |
||
|
4. |
vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztóterületének minden megkezdett (a) m2 alapterülete után (beleértve terasz, kerthelyiség területét is) |
10 |
5 |
||
|
5. |
bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden foglalkoztatója és a tanterme nettó alap-területének minden megkezdett (a) m2-e után |
40 |
|||
|
7. |
kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén minden megkezdett (a) férőhelye után, valamint ahol a férőhely száma nem állapítható meg a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek minden megkezdett (b) m2 nettó alapterülete után |
5 |
50 |
||
|
8. |
sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden (a) férőhelye után, lelátóval rendelkező, fedetlen vagy részben fedett sportlétesítmény minden (b) férőhelye után |
10 |
30 |
5 |
15 |
|
9. |
igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett (a) m2 nettó alapterülete után |
15 |
|||
|
11. |
ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység gyártó, szerelő helységeinek minden megkezdett (a) m2-e után |
200 |
200 |
||
|
12. |
raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett (a) m2–e után |
1500 |
1500 |
||
|
13. |
iroda, és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett (a) m2 nettó alapterülete után |
20 |
20 |
||
|
14. |
jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység minden megkezdett (a) m2 –e után |
500 |
500 |
||
|
15. |
kollégium, diákotthon, diákszálló, munkásszálló idősek otthona, esetében minden (a) férőhelye után |
10 |
10 |
||
5. melléklet a 9/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
távolság (m) |
|||||
|
ssz. |
Az állattartás céljára szolgáló rendeltetés megnevezése |
lakó- vagy ideiglenes emberi tartózkodásra szolgáló helyiségtől, és az utca határvonalától |
ásott kúttól |
fúrt kúttól |
hivatali, egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési és művelődési, hitéleti és kegyeleti helytől |
|
1. |
Nagy- és közepestestű állatok tartására szolgáló építmény 25 állatig |
10 |
15 |
10 |
50 |
|
2. |
Nagy- és közepestestű állatok tartására szolgáló építmény 25 állat felett |
20 |
50 |
10 |
80 |
|
3. |
Kistestű állatok tartására szolgáló építmény 200 állatig |
10 |
10 |
5 |
50 |
|
4. |
Kistestű állatok tartására szolgáló építmény 200 állat felett |
15 |
10 |
15 |
50 |
|
5. |
Trágyatároló, siló, trágyalétároló |
15 |
15 |
5 |
50 |
6. melléklet a 9/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
|
|
Új beépítésre szánt terület |
BIA érték fenntartást szolgáló terület |
Pótlás utáni BIA érték egyenleg |
|||||||||
|
kijelöléssel érintett ingatlan(ok) |
mérete |
kijelölés előtti általános használata |
kijelölés utáni általános használata |
kijelölés utáni BIA érték egyenlege |
ingatlanja(i) |
mérete |
átsorolás előtti általános használata |
átsorolás utáni általános használata |
átsorolás utáni BIA érték egyenlege |
||
|
(hrsz) |
(ha) |
(általános használat rövidítése) |
(általános használat rövidítése) |
(BIA számított értéke) |
(hrsz) |
(ha) |
(általános használat rövidítése) |
(általános használat rövidítése) |
(BIA számított értéke) |
(BIA számított értékének egyenlege) |
|
|
…/2024. (…….….) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat |
|||||||||||
|
1. |
|||||||||||
|
2. |
|||||||||||
|
3. |
|||||||||||
|
4. |
|||||||||||
|
5. |
|||||||||||
|
6. |
|||||||||||
|
7. |
|||||||||||
|
8. |
|||||||||||
|
9. |
|||||||||||
|
10. |
|||||||||||
|
11. |
|||||||||||
|
A település BIA érték egyenlege |
0,00 |
||||||||||
A 49. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.