Nóráp község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (VII.31.) önkormányzati rendeletének indokolása
Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2013. 08. 01Nóráp község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (VII.31.) önkormányzati rendeletének indokolása
2013.08.01.
Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Végső előterjesztői indokolás
2013. január 1-jétől az önkormányzat működésének alapvető szabályait meghatározó, valamint a szervezeti és működési szabályzat rendeleti szabályozására felhatalmazást adó, helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt felváltotta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.)
A Möt. változásokat hozott a helyi önkormányzatok szervezeti, gazdasági rendszerében.
E jogszabályi háttér változása mellett további változás, hogy a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a képviselő-testület hivatalára vonatkozó alapvető szabályokat is, és a képviselő-testület határozata alapján 2013. máriucs 1-jétől létrejött és működik a Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal.
Egyrészt az önkormányzatokra vonatkozó törvényi szabályozások, másrészt a közös hivatal alakításának következményeként szükséges a különböző, e témát érintő szabályzatok felülvizsgálata és módosítása. A belső szabályzatok közül alapvető szerepet tölt be az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, mely helyi rendeletként jogszabályi szinten szabályozza az önkormányzat működésével kapcsolatos alapvető szabályokat.
Az önkormányzati rendeletek közül – jelentőségére való tekintettel – kiemelkedő fontosságú a szervezeti és működési szabályzat, hiszen Möt. keretjelleggel határozza meg a képviselő-testület működésének általános szabályait, és a helyi sajátosságokhoz igazodó részletek kimunkálása helyi feladat.
Az Alaptörvény és Möt. is felhatalmazást ad arra, hogy a képviselő-testület a törvény keretei között önállóan alakítsa ki szervezetét és működési rendjét.
A szabályozás általában szorosan kapcsolódik a Möt. szerkezetéhez, mintegy „végrehajtási rendeletként”. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a helyi rendelet a törvényi rendelkezéseket egy-egy jogintézmény vonatkozásában átveszi, azt csak teljes egészében, pontosan lehet megtenni, a törvény szövegétől ilyen esetben nem lehet eltérni, ugyanakkor nem törvénysértő a törvényi rendelkezések megismétlése.
A Möt. a következő, szervezeti és működési szabályzatban rögzítendő, illetve a szervezeti és működési szabályzat szabályozási tárgykörét érintő rendelkezéseket rögzíti
a képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú,
de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. (változás a korábbi szabályozással szemben
A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e
hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.
A Möt. 42. §-a rögzíti a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket.
A Möt. 46. §-a rögzíti a zárt ülés tartásának eseteit.
A Möt. 47. §-a rendelkezik a képviselő-testület határozatképességéről, a javaslatok elfogadási
szabályairól.
A Möt. 48. §-a rögzíti, hogy a képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt
szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára,
továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos
szavazást tarthat a Möt. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes
érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.
Minősített többség szükséges a Möt. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben
és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos - a
szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.
A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról
szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:
a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;
b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;
c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;
d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;
e) a nyilvánosság biztosításáról;
f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;
g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;
h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;
i) a közmeghallgatásról;
j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;
k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;
l) a képviselő-testület bizottságairól.
A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes
napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét.(Erre vonatkozóan a tervezet nem tartalmaz szabályokat)
A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő
közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő- testületet.
A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a
bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.
A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az
előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
A Möt. 68. §-a rendelkezik az ugyanazon ügyben történő ismételt tárgyalás szabályairól.
A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére -
legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.
A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a
szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njt.) további, a szervezeti és működési szabályzat szabályozási tárgykörébe tartozó rendelkezéseket ír elő:
A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata részletesen szabályozza a helyi
önkormányzat képviselő-testülete feladatait a településen, megyében működő
a) települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzattal,
b) nemzetiségi egyesülettel történő együttműködés során, ide értve a javaslatok, kezdeményezések kezelését, a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának részletes rendjét.
Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy szervének
döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtásától számított harminc, testületi döntés esetén hatvan napon belül döntést hozni. (Tekintettel arra, hogy ezt a törvény egyértelműen szabályozza, az önkormányzati rendeletben ezen előírás megismétlése szükségtelen.)
Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás,
nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési
3
nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
A nemzetiségi intézmények vezetőinek megbízására (vezetői megbízás visszavonására) - ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a megbízási jogot -, valamint a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiség önkormányzata egyetértésével, egyházi fenntartású intézmény esetében az adott nemzetiség önkormányzata véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.
Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok védelmében, különösen a helyi kollektív nyelvhasználat, az oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás tárgyában folyó hatósági eljárásokban az adott nemzetiség területileg illetékes települési nemzetiségi önkormányzatát, ennek hiányában területi, ennek hiányában országos önkormányzatát a - közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény vagy más törvény által meghatározott rendben - ügyféli jogállás, e körben nyilatkozattételi és jogorvoslati jogosultság illeti meg.
Amennyiben a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi szervezet az előírt egyetértés, vélemény hiányában hoz döntést, határozatot, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal a döntést soron kívül megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
Tekintettel arra, hogy egyrészt a háttér jogszabályként funkcionáló Möt. életbe lépéséből, másrészt a közös hivatal felállásából fakadó szervezeti változás miatt okvetlenül módosítani szükséges a szervezeti és működési szabályzatot, ugyanakkor a kezelhetőség és eligazodás érdekében a meglévő rendelet sok pontot érintő módosítása helyett új helyi rendelet megalkotását javasoljuk. Ezen kívül az új önkormányzati rendelet megalkotása a képviselő-testület működésével kapcsolatos javaslatok megtárgyalásának és az SzMSz-ben való szabályozásának is kiváló lehetősége.