2. § (1) A rendelet Bakonytamási Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendeletet Bakonytamási Község Településképi arculati kézikönyvével együtt kell alkalmazni.

3. § (1) A védelemre javasolható épületeket, építményeket, természeti értékeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A településképi konzultációhoz, bejelentéshez szükséges kérelem nyomtatványt a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

4. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(4) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

5. § (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet

(2) A javaslatban fel kell tüntetni

6. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően szakértők véleményét.

(2) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket, építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.

(3) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban észrevételt tehet.

(4) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános.

7. § (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban Tr.) 23/C. § (3) bekezdése helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekere terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdése helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

8. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Azon tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

(3) A védett érték településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása és jókarbantartása a mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata.

9. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek az 2. sz. melléklet szerinti

10. § (2) Közterület felé tömör kerítés és/vagy kapu csak lakóterületen építhető, abban az esetben, ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg.

(4) Új kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felület kezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem lehet.

11. § (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblákon kell elhelyezni.

(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 1000 m-es körzetén belül helyezhető el, amely előírás alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.

12. § Saroktelek esetén a takaró növényzetet a közterületen úgy kell telepíteni, hogy az ne akadályozza, ne takarja el a kilátást a járművel közlekedők elől.

12. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

(3) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

13. § (1) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, oldal és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult - utcaszakaszként minimum a szomszédos 4-4 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni.

(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest 25%-kal térhet el.

14. § (1) Garázs közterület felől közvetlenül nem nyitható, kivéve,

15. § (1) Lakóterületen új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala alkalmazása.

(2) Lakóépületen tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető

(3) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető.

(4) Lakóépület bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.

(5) Az épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 45º–nál nem lehet nagyobb.

(6) Zöld és kék tetőszín lakóépületen nem megengedett.

(7) Utcai homlokzaton gépészeti berendezés (klíma) nem jelenhet meg.

(8) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(9) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben részesíteni, élénk színek kiegészítésként alkalmazhatók.

16. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10 %-át.

(2) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.

17. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának – a védettség alapját jelentő értékvizsgálat szerinti értékét képező –

18. § (1) Helyi egyedi védett építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A helyi egyedi védett építmény bontására csak az épület teljeskörű felmérését és dokumentálását, valamint a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

19. § Helyi védettségű építészeti örökség részét képező szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása, restaurálása szakrestaurátor bevonásával történhet.

20. § A helyi védelem alatt álló növényegyedeket kivágni, megcsonkolni, csak élet- és balesetveszély elhárítása érdekében, erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján lehet. A kivágott fát pótolni kell.

21. § (1) Antennatartó szerkezet víztornyon elhelyezhető.

(2) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározott területeken.

22. § (1)

(2) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(3) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével kell biztosítani.

(4) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

(5) Az újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor, azokat földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

23. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, a polgármester engedélyével, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől eltérés engedélyezhető évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

(3) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

24. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.

(2) A szakmai konzultációhoz a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez, illetve az építési engedélyezéshez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival, melyet fotómontázzsal vagy látványtervvel kell kiegészíteni. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(3) A szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

(4) Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklám elhelyezése előtt.

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternél kezdeményezhető. A településképi bejelentési eljárás megindításához a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell használni.

(3) A bejelentéshez 2 példányban papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amely tartalmára

26. § (3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

27. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le

28. § (1) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt végzésben felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre. A végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.

(2) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés (önkormányzati hatósági döntés) formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezheti.

29. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén egyszeri felszólítást követően településképi bírsággal sújtható.

(2) A polgármester 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(3) A mérlegelés szempontjai: az önkormányzati településképi bírság arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

(4) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot 30 naponként ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

30. § (1) E rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.