Adásztevel Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.

évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. tör-

vény 8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Épí-

tési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4.§. (3) bekezdésében biztosí-

tott felhatalmazással élve, Adásztevel Településszerkezeti tervének és településszerkezeti leírásának jóváhagyásáról

szóló 46/2008.(IV.17.)Kt. számú határozata figyelembe vételével a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános előírások

Az előírások hatálya^[1]

§^[2]

Az előírások alkalmazása

2. § (1) Az előírásokat a City Plus Bt. tervezőirodája által készített R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 je-

lű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide

értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebon-

tani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános ér-

vényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltak-

nak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai szerint kell eljárni.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat

tartalmaz, amelyek alól az első fokú építési hatóság csak azon esetben és csak azon feltételekkel biztosíthat

eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja.

A szabályozás elemei

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek

a) Szabályozási vonal

b) Területfelhasználás módja és határa

c) Építési övezet, övezet előírásai és határa

d) Építési hely és határa

e) Belterület határa

(2) Irányadó szabályozási elemek

a) Irányadó telekhatár

Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

b) Megszüntető jel

A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.

(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a helyi építési szabályzat, és a szabályozási terv módosítá-

sával hajtható végre.

(4) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását az építési hatósági engedélyezheti. Ehhez szük-

ség szerint településrendezési szakvéleményt kérhet.

Telekalakítási rendelkezések

4. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betar-

tásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.

(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés

akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a te-

lekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a

400 m²-t, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(3) Telekalakítás során amennyiben a meglévő teleknél nagyobb telek keletkezik, akkor is ha az kisebb, mint az

övezet szerinti megengedett legkisebb telek mérete, a telekalakítás engedélyezhető.

(4) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható

telkek előírt legkisebb szélességénél.

(5) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.

(6) Magánút, mezőgazdasági dűlőút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe

vételével legalább 6 m szélességű területet kell biztosítani. Magánút, mezőgazdasági dűlőút területe a vonat-

kozó övezeti előírásban rögzítettől kevesebb is lehet.

(7)^[3]

(8) A szabályozási terven jelölt tervezett telekhatárok irányadó jellegűek.

Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai

5. § (1) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési enge-

dély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényle-

ges művelési ágnak megfelelően történjen.

(2) A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági en-

gedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás

feltételeit ne rontsa.

(3) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humu-

szos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatá-

sok az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(4) Az építési hatósági eljárás helyszíni szemléje, vagy szakhatóság által megállapított mély fekvésű, magas ta-

lajvízállású, vagy vízfolyás meder közeli területén építmények és terepszint alatti létesítmények építési enge-

délyezési tervéhez a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatot kell készíteni.

(5) A szabályozási tervlapokon jelzett potenciálisan érzékeny talajszerkezetű területeken az elvi építési és az épí-

tési engedélyezési tervdokumentációhoz talajmechanikai vizsgálatot kell készíteni, melyet a tervdokumentáció-

hoz csatolni kell.

(6) Ahol magasabb szintű jogszabály, illetve jelen rendelet talajmechanikai szakvélemény (vizsgálat) készítését írja

elő, ott az elvi építési és az építési engedélyezési eljárásba az illetékes szakhatóságot is be kell vonni.

Építési telkek beépítési módjának meghatározása

6. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely

valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az

adott építési telken belül ott építhető, ahol az összes előírás azt lehetővé teszi.

(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket általában az adott beépítési mód

alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások rögzí-

tik.

(3) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építé-

si előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabá-

lyok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de

sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér

beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelé-

se megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti

előírásokat kell alkalmazni,

b) ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályo-

zási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és ha a telekre vonat-

kozó országos és egyéb építési előírások betarthatók, a telek beépíthető,

c) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az elő-

írástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és épí-

tési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,

d) ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglé-

vő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg.

Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó

építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

Az építményekre vonatkozó általános előírások

7. § (1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű -

építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelmé-

nyeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy

azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(3) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

a) a közterület felé néző,

b) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló

homlokzatainak magassága.

(4) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestés-

sel megbontani nem szabad.

(5) A szomszédos épületek utcai homlokzatmagassága maximim 1 méterrel térhet el egymástól.

(6) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.

(7) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,5 m homlokzat-

magasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

(8) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy

más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítménye-

ket.

b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK-ban rögzített feltételek mellett számítható be

az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.

d) A település beépítésre szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg az öve-

zetben előírt beépíthetőség mértékét.

e) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a te-

lek területének 10%-át.

(9) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását szomszéd telkére oldalhatáron álló beépítési

mód esetén, valamint az épület fő (utcai) homlokzatára nem lehet elhelyezni.

Közterületek

8. § (1) A terven feltüntetett közterületek a közérdekből szükséges területek, melyek egyrészt a települési közélet terei,

a település működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges területek, másrészt az egyes telkek közterületi kapcso-

latait (közút, közmű stb.) biztosítják.

(2) A terven meghatározott közterületeken túl további közterületek is létesíthetők, a közterületekre vonatkozó üze-

meltetői feltételek teljesítése mellett.

(3) Közterületen csak közhasználatra szolgáló, alábbi építmények létesíthetők, illetve helyezhetők el:

a) legfeljebb 16 m² alapterületű autóbusz-váróhelyiség vagy tető,

b) telefonfülkék, valamint közműépítmények (szivattyúházak, trafóházak, telefon-alközpontok, stb.) és köz-

tárgyak helyezhetők el, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint,

c) hirdető (reklám) berendezés.

(4) Közterületen építményt az OTÉK vonatkozó előírásai szerint úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület rendel-

tetésszerű használatát, valamint a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhat-

ja.

(5) A közterület átalakításánál, új közterület kialakításánál a rendelkezésre állú terület figyelembe vételével a

gépjárműforgalom számára fenntarttt forgalmi sávokat, parkolósávot kiemelt szegéllyel kell kialakítani, lehető-

ség szerint az út mindkét oldalán járdát kell elhelyezni, a csapadékvíz-elvezető árkot csapadékvíz-csatornával

kell kiváltani, a burkolt felületek között zöldfelületet kell kialakítani, melynek folyamatos karbantartásáról gon-

doskodni kell.

(6) A közterületen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemző-

it (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.).

Reklámfelületek kialakítása

9. § (1) A település területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése a termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenysé-

gének segítése céljából lehetséges. Létesítésük építési engedély köteles tevékenység.

(2) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon

elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése

a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályoz-

hat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégére-

ket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon

belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.

(4) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) része-

ként, építési telkeken önállóan, továbbáközterületi korlátokon, közműoszlopokon kerülhet kialakításra. Megvilá-

gítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló

fényjelenség nem alkalmazható.

(5) Közterületen csak az önkormányzat által engedélyezett egységes megjelenésű hirdető és reklámberendezé-

sek létesíthetők.

Szélerőművek elhelyezésének szabályai

10. § (1) A szélerőművek a szabályozási terven jelölt általános mezőgazdasági terület övezeteiben helyezhető el, a

(2)-(9) pontban rögzített feltételek együttese teljesülése esetén.

(2) A szélerőművek telepítése előtt környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(3) A szélerőmű torony építése építési (telepítési) engedély köteles.

(4) A szélerőmű tornyok üzemeltetéséhez szükséges villamos vezetékek csak talajszint alatt vezethetők.

(5) Szélerőművek elhelyezésének minimális védőtávolsága:

a) erdőterülettől 10 m,

b) az országos ökológiai hálózat területétől 10 m,

c) országos közút tengelyétől legalább 150 m, illetve dőléstávolság,

d) lakóterülettől legalább 800 m,

e) gazdasági területtől legalább 150 m, illetve dőléstávolság,

f) nagyfeszültségű légvezetéktől dőléstávolság,

g) termékvezeték biztonsági övezetétől 150 m, illetve dőléstávolság,

h) mikrohullámú hírközlési vonaltól min. 50 m,

i) közigazgatási határtól dőléstávolság.

A védőtávolságot a szélerőmű torony tengelyétől kell számítani. A szélerőművek telepítési (építési) engedélye

a fent rögzített távolságoktól nagyobbat is előírhat.

(6) Szélerőmű toronytól

a) 150 m védőtávolságon belül gazdasági, ipari épület;

b) 800 m védőtávolságon belül lakóépület mezőgazdasági területen nem létesíthető.

(7) A szélerőmű tornyok a szomszédos települések jelen rendelet elfogadásakor hatályos terület-felhasználását,

helyi építési szabályzatuk szerinti (vagy annak hiányában OTÉK szerinti) övezeti építési lehetőségeit nem

korlátozhatják.

Külterület és belterület

11. § (1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(2) A belterületbe vonásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vonást megelőzően is beépíthetők

az övezeti előírásokban szabályozott módon. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés.

(3) A rendezési tervben kijelölt beépítésre szánt területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ez

által belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása időszerű.

Területfelhasználás

12. § (1) A település területét építési szempontból

a) beépített és beépítésre szánt

b) beépítésre nem szánt

területbe kell sorolni.

(2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:

a) beépítésre szánt területek

aa) lakóterület: falusias lakóterület - Lf

ab) gazdasági terület:

aba) ipari terület, (egyéb terület - egyéb ipar) - GIPe

abb) ipari terület, (egyéb terület - mezőgazdasági üzem) - GIPÜ

abc)ipari terület, (egyéb terület - településgazdálkodás) - GIPeT

ac) különleges terület:

aca) temető terület - KTE,

acb) sportpálya területe - KSP,

b) beépítésre nem szánt területek

ba) közlekedési- és közműterület - KÖu,

bb) zöldterület - Z,

bc) erdőterület:

bca) védelmi - Ev

bcb) gazdasági - Eg

bd) mezőgazdasági terület,

bda) általános - Má,

bdb) kertes - Mk,

be) vízgazdálkodási terület - V.

Beépített és beépítésre szánt területek

13. § (1) Beépítésre szánt területen a közművesítettséget az alábbi mértékben kell biztosítani:

a) a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés

és –tisztítás, közüzemi villamos energia és gáz szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadék-

víz-elvezetés;

b) a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő

szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rend-

szerű csapadékvíz-elvezetés.

(2) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához – helyi önkormányza-

ti parkolási rendelet hiányában – a járművek elhelyezési lehetőségét az OTÉK előírásai szerint saját telken be-

lül kell biztosítani.

Lakóterületek

Falusias lakóterület

14. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,

c) a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari épület,

d) vendéglátó épület,

e) szálláshely szolgáltató épület,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény,

h) melléképítmény.

(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, ha

a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előí-

rásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a

600 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(4) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül he-

lyezhetők el:

a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter,

b)^[4]

c) az építési hely hátsókert felé eső határvonala, ahol a szabályozási terv nem tünteti fel, a szabályozási

vonaltól mért maximum 60,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb 6,0 méternél, de leg-

alább az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolság.

(5) Az épületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai határvonalára kell elhelyezni.

(6) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési he-

lyen legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el. Telekösszevonással kialakított új telken a meglévő épületek

fennmaradhatnak.

(7) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és

beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:

Lf-1. jelű építési övezet
Beépítési mód	K - oldalhatáron álló
Kialakítható telek területe	min. 900 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 16 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K – 30 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K – 3,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K – 4,0 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	40 %
Tetőhajlásszög	40º - 45º
Az épületek az utcai homlokvonalon utcával párhuzamos szárnnyal is bővülhetnek.
Az Lf-1*. jelű övezetben telekrendezéssel biztosítani kell szabályos építési telkek kialakítását. Csak az a telek építhető be, amely legalább 6,0 m széles közúttal, vagy magánúttalmegközelíthető.

Lf-2. jelű építési övezet
Beépítési mód	oldalhatáron álló
Kialakítható telek területe	min. 1000 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 18 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	25 %, maximum 500 m²
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség	25 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K – 3,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K – 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	40 %
Tetőhajlásszög	30º - 45º

(8) A lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt homlokzati megjelenéssel, a település-

re jellemző színezéssel alakíthatók ki.

(9) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként cserépfedést, vagy bitumenes zsindely kivételé-

vel kiselemes hatású fedést kell alkalmazni, színe piros, barna és árnyalatai lehet. Torony, előtető, télikert fedé-

se a fent rögzítettől eltérően is kialakítható.

(10) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenn-

tartani. Burkolt felület a telek területének maximum 20 %-a lehet.

(11) A lakótelkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, tömör vagy áttört utcai kerítések létesíthetők,

melyek nyers beton felülettel nem jelenhetnek meg.

(12) A lakótelkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre

nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.

Gazdasági terület

15. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terült lehet ipari terület, egyéb terület.

(3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az

1000 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

(4) Gazdasági területen az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15°-nál

alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.

(5) A telkek utcai telekhatárán csak 1,50 – 2,00 méter magasságú utcai kerítések létesíthetők.

(6)^[5]

(7) Gazdasági területen az előkertben maximum 10 m² alapterületű portaépület elhelyezhető.

Ipari terület

(Egyéb terület)

16. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálko-

dás építményei helyezhetők el.

(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

a) egyéb ipari terület - ipar /GIPe/

b) egyéb ipari terület – mezőgazdasági üzem /GIPÜ/

c) egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/

(3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) egyéb irodaépületek,

c) üzemanyagtöltő.

(4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvé-

delmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcso-

latos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos

hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(5) A GIPÜ jelű építési övezetben elhelyezhető:

a) a növénytermesztés és állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények,

b) a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény,

c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló

lakások, amennyiben az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint

a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az öve-

zeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

d) üzemanyagtöltő.

(6) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés lé-

tesítményei helyezhetők el.

(7) A GIPe és GIPÜ jelű építési övezeteben az épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbi-

ak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,

b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 mé-

ternél,

c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem

10,0 méternél.

(8) A GIPT. jelű építési övezetében a technológiai létesítmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával,

és legalább 3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el.

(9) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a

beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:

GIPe, GIPÜ, GIPT. jelű építési övezet
Beépítési mód	K - szabadon álló
Kialakítható telek területe	K - min. 2000 m²
Kialakítható telek szélessége	min. 20 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség	K – 40 %
Megengedett legkisebb építménymagasság	K – 3,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság	K – 7,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület	25 %

(10) A GIPT. jelű építési övezetében az elhelyezendő funkció technológiai igénye ismeretében a (9) pontban rög-

zített legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb, de minimum 20 m²-es is engedélyezhető.

(11) A GIPe. és GIPÜ. jelű építési övezetben a (9) pontban rögzített megengedett legnagyobb építménymagas-

ságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolt-

tá teszi.

Különleges terület

17. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége mi-

att (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatá-

saitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

a) KTE övezeti jelű temető terület,

b) KSP övezeti jelű sportpálya területe.

(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó épít-

mények helyezhetők el.

(4) Az épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül

helyezhetők el:

a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,

b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 mé-

ternél,

c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem

10,0 méternél.

(5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a

2000 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

(6)^[6]

(7) Különleges területen az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15°-nál

alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést, vagy bitumenes

zsindely kivételével kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Torony, előtető fedése a fent rögzítettől eltérő-

en is kialakítható.

(8) Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, termé-

szetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakíta-

ni.

(9) A különleges területen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés

jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.) és szabályozási előírásait.

(10) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és

fenntartani.

Beépítésre nem szánt területek

18. § (1) Beépítésre nem szánt területen egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia szol-

gáltatást, nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést kell biztosítani.

(2)^[7]

Közlekedési- és közműterület

19. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek

(parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mind-

ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hír-

közlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:

KÖu. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület.

(3) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló

közlekedési építmény is.

(4) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolsá-

gait a szabályozási terv ábrázolja.

(5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési te-

rületbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható ide-

jét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági

értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épüle-

tek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(6) A közutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi

szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani:

a) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,

b) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,

c) kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot,

d) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot.

(7) Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb

növényzetet ültetni tilos.

(8) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni,

hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.

(9) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tenge-

lyétől számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint

helyezhető el.

(10) Új épület építése, meglévő korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése esetén az OTÉK vonatkozó előírásai-

ban meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét saját ingatlanon belül biztosítani

kell.

(11) A közterületi, és a közforgalom számára megnyitott parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képes-

ség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.

(12) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, továbá a szabályozási terven jelölt helyen fasort

kell telepíteni. Az útmenti zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyama-

tosan el kell végezni.

(13) Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni.

20. § (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket (beleértve az elektronikus hírközlést is) a köz-

lekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.

Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.

(2) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságo-

kat be kell tartani.

(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesít-

mények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatha-

tó.

(4) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti.

A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.

(5) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást

minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdono-

sok kötelesek tisztítani, karbantartani.

(6) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a vonatkozó szabvány és maga-

sabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.

(7) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát

egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.

(8) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a köz-

művezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.

Zöldterületek

21. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) Zöldterület területfelhasználási kategóriájú területek:

Z övezeti jelű zöldterület.

(3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszó-

tér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közmű-

vek helyezhetők el.

(4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyez-

hetők el.

(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.

Zöldterületen, továbbá közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min.

3-szor iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani.

(6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.

(7)^[8]

(8) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondos-

kodni kell.

(9) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után

az előfásítást el kell végezni.

(10) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vá-

sár, majális, stb.) szóló engedélyt a polgármester adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosíta-

ni a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyező-

dést eltakarítani.

(11) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a

jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani.

(12) Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisz-

títani tilos.

(13) Zöldterületeken elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 4. szá-

mú függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegy-

ségre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a

tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.

Erdőterület

22. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.

(2) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendel-

tetésükben nem zavarják.

(3) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes

vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető

az erdőről más művelési ágra való átminősítés.

(4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:

a) védelmi (Ev)

b) gazdasági (Eg)

(5)^[9]

(6) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.

(7) Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.

(8) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (11) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb létesítmény nem helyezhe-

tő el.

(9) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb tel-

ken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.

(10)^[10]

(11)^[11]

(12) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból

szabad.

(13) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendel-

tetésükben nem zavarják.

(14) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző terü-

lethasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.

(15) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak,

kőris, szil, hazai nyarak).

Mezőgazdasági terület

23. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgo-

zás és -tárolás építményei, továbbá lakófunkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági terült lehet

a) általános mezőgazdasági terület,

b) kertes mezőgazdasági terület.

(3) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.

(4) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.

(5) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondos-

kodni kell. A szükséges pótlásokhoz a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges az 4.

számú függelékben felsorolt fajlista felhasználásával.

(6) A területen az összefüggő, nagy felületű szántóterületek erdő,- illetve cserjesávval történő megosztását ter-

mészetvédelmi és gazdasági érdekől biztosítani kell.

(7) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken az fás-cserjés foltok, erdő-

gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztosítani kell.

(8)^[12]

(9) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre

kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

(10) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kia-

lakítani és fenntartani.

(11) Az épületek – a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapot figyelembe vételével

létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével tető hajlásszöge 40°-45º között

lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, vagy bitumenes zsindely kivételével kiselemes hatású fedést kell alkal-

mazni, a nagyfesztávú csarnokszerkezetek sík, vagy bordáslemez fedéssel is építhetők.

Általános mezőgazdasági terület

24. § (1) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földrészlet út, illetve közműlétesítmény

elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével nem alakítható ki.

(2) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazda-

sági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(3) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár

művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tar-

toznak.

(4) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztá-

rozók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.

(5) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek,

alrészlet, a továbbiakban Terület) az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:

a) szántóföldi művelés esetén, 5 ha-nál nagyobb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szolgá-

ló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület a 0,2%-át, illetve az

1000 m²-t nem haladhatja meg;

b) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb Területen, hagyományos, almos állattartó és a

lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 1 %-át, illetve az 1000 m²-t

nem haladhatja meg;

c) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb Területen a mezőgazdasági termelést, feldolgo-

zást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 2%-át, il-

letve az 500 m²-t nem haladhatja meg,

d) az övezetben található Területeken több épülettömeg is elhelyezhető,

e) az övezet Területein elhelyezett lakó funkciójú épület alapterülete nem haladhatja meg a megengedett

beépítettség felét.

(6) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben az (5) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető szélerőmű,

és távközlési torony is.

(7)^[13]

(8) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a

minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen,

szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.

(9) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 6,0 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyez-

hetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

(10) A földrészletek művelési ágát a földhivatal által kiadott, hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni. Amennyi-

ben a tulajdoni lap tartalma és a természetbeni állapot egymástól eltér, úgy az eltérés rendezésének kötele-

zettsége az ingatlan tulajdonosát terheli.

Kertes mezőgazdasági övezet

25. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 1500 m². A beépíthető te-

lek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.

(2) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 2000 m²-nél, szélessége nem lehet keve-

sebb 14 méternél.

(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kert műveléssel hasznosított telken, gazdasági

épületet lehet,

b) épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy

az épület alapterülete nem haladhatja meg a 80 m²-t,

c) a legnagyobb építménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől

5,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 6,0 m lehet.

(4) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 40 méter mély területsáv, a minimális 10 mé-

ter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.

(5) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kia-

lakítani és fenntartani.

(6) A szomszédos földrészlet területének 1500 m²-re történő kiegészítése esetén a csökkenő területű földrészlet-

nek is legalább 1500 m² területűnek kell maradnia.

(7) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsé-

ge a 3 %-ot nem haladhatja meg.

(8) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.

(9) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani.

Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.

Vízgazdálkodási terület

26. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

a) a folyóvizek medre és parti sávja,

b) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

c) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),

d) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

(2) A szabályozási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve.

(3) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.

(4) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó

magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.

(5) A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban csak rét,

legelő gazdálkodás folytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető.

(6) A vízmű kerítéssel lehatárolt belső védőterületén csak a víztermelést szolgáló műtárgyak helyezhetők el, a

területen csak a vízmű kezelőszemélyzete és az ellenőrzésre jogosultak léphetnek be.

(7)^[14]

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

27. § (1) A föld védelme:

Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termő-

réteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érin-

tett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(2) A levegő védelme:

a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértéke-

ket.

b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó

jogszabályok előírásait.

c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli lég-

szennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhe-

tő legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.

(3) Zaj és rezgés elleni védelem:

a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó

zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak

olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterület

(kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékek-

nél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

b) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.

(4) A vizek védelme:

a) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket köz-

vetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges ható-

sági engedély birtokában.

b) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezé-

séhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

c) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok,

a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó

előírásait figyelembe kell venni.

d) A Pápa-Tapolcafői vízbázis védőövezetével érintett területen tervezett építményeknél a vízbázisok, a távla-

ti vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírá-

sait figyelembe kell venni.

e) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

f) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.

g) Állat tartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.

h) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a

trágyakezelés műtárgyait.

(5) Hulladékgazdálkodás

a) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy

ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelés-

nek megfelelő módon elkülönítve.

b) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.

c) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.

d) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az eset-

leges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális

hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

28. § (1) A tervlapokon jelölt „A” illetve „B” hidrogeológiai védőterületen a magasabb szintű jogszabályban rögzített lé-

tesítmények helyezhetők el, továbbá tevékenységek folytathatók.

(2) Az „A” hidrogeológiai védőzónában szennyvízelvezetés és –tisztítás hiányában új telekalakítás és építési te-

vékenység nem engedélyezhető.

(3) A „B” hidrogeológiai védőzónában felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvízhálózat kiépítéséig a

szennyvízelhelyezés zárt (vízzáró) szennyvíztározóban engedhető meg. Szikkasztani tilos.

(4) A mezőgazdasági területhasználatnál műtrágya helyett természetes trágyázást, környezetbarát növényvédő

szereket kell alkalmazni.

(5) Hígtrágya- és trágyalé leürítése tilos.

(6) Környezetbarát növényvédő szerek használata lehetséges.

(7) Ásott vagy fúrt kutakba káros, mérgező anyagok nem kerülhetnek.

(8) Új kút vagy fúrás telepítését csak kivételes esetben lehet engedélyezni.

Természet- és tájvédelem

Természet- és tájvédelem általános előírásai

29. § (1) A településen az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakter-

hez kell illeszkedni.

(2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megoldásokat kell alkalmazni.

(3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a dombor-

zati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(4) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jog-

szabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

(5) A településen a természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.

(6) A településen a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, a 4. számú függelékben

található növénylista felhasználásával. A növénylista bővíthető, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai

flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek do-

minanciája kerülendő.

Természeti terület

30. § (1)^[15]

(2) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(3) Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül

megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végez-

hető.

(4) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kiala-

kult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.

(5)^[16]

Tájképvédelem

31. § (1) Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezése

során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésről. A külterületi épü-

letek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág szerint történ-

jen.

(2) Gondoskodni kell a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények új funkciójának

megállapításáról, elbontásukról illetve a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.

(3) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illesz-

kedni.

(4) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

(5) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.

(6) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.

(7) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a dombor-

zati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(8)^[17]

(9) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.

(10) A területen törekedni kell az erdőterületek növelésére és a mezőgazdasági területeken belül a művelési ágak

kialakult arányának megtartására. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adott-

ságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető.

(11) Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor minden olyan esetben törekedni kell azok

terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet.

(12) Tájképvédelmi területen külszíni bánya nem létesíthető.

(13) Tájképvédelmi területen maximum 2 m² felületű hirdetőtáblák, reklámfeliratok alakíthatók ki, óriásplakátok

nem helyezhetők el.

Egyedi tájértékek

32. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti,

vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természet-

védelmi oltalom alatt.

(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi

jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.

(3) A vonatkozó szabvány módszertani előírásai szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezé-

sét elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték kör-

nyezetének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.

(4) Az egyedi tájértékek jegyzékét a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve kell elkészíteni,

és jelen rendelet 3. sz. függelékeként kell kezelni. A jegyzék aktualizálását folyamatosan biztosítani kell.

Kulturális örökség védelme^[18]

33. §^[19]

34. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken

került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. függelékében felsorolva.

(2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a kulturális örökség védelméről szóló

törvény előírásai betartandók.

(3) A területileg illetékes örökségvédelmi hatóság az országosan védett műemlék épületek építési engedélyezési

ügyeiben, a műemlék ingatlant érintő telkek telekalakítási engedélyezési ügyeiben építési hatóságként, a mű-

emléki környezetben pedig az illetékes helyi építési hatóság felhívására szakhatóságként működik közre.

Tűzvédelem

35. § (1)^[20]

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos

Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetsé-

ges.

(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani. A

föld alatti kivitelű tűzcsapokat föld feletti kivitelűre kell cserélni.

(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a

tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a szerint történik.

(6)^[21]

(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint

nem éri el az OTÉK szerint megállapított telepítési távolság mértékét.

(8) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos el-

helyezni.

(9)^[22]

(10) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett

szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.

Egyéb rendelkezések

Intézkedési javaslat

36. § A település teljes közigazgatási területére vízrendezési tervet kell készíteni.

Ütemezési javaslat

37. § (1) A tervezett lakóterületeket csak ütemezetten, a valós igényeknek megfelelőn lehet felhasználni. A jelenleg kül-

terülti ingatlanok belterületbe vonását akkor lehet előirányozni, ha a jelenleg belterületen található telkek nem

képesek a fejlesztési igényeket kielégíteni.

(2) A területek felhasználát megelőzően közműellátásukat biztosítani kell.

Egyéb védelmi előírások^[23]

38. §^[24]

Sajátos jogintézmények követelményrendszere

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

39. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges te-

rületet az építési hatóság kisajátítási eljárással – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érde-

keltek hozzájárulásával az önkormányzat javára lejegyezheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért

nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy

a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegének meghatározásánál figyelem-

be kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-

növekedés összegét.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

40. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell va-

lósítani.

(2)^[25]

Településrendezési kötelezettségek

41. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a

tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn

belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlanokra meghatározott időn belüli és kialakí-

tási módú, növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhat elő. Ennek alapján, ha jelen rendelet egyébb

pontja szigorúbban nem rendelkezik telken belül növénytelepítést a használatba vételi engedély benyújtásáig,

de maximim 3 éven belül, a véderdőkre faültetést, a védőterületekre többszintű növényállomány ültetését há-

rom éven belül, az utak menti fásítást pedig öt éven belül kell elvégezni. E kötelezettségeket az engedélyezé-

si eljárás keretén belül kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Záró rendelkezések

42. § (1) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti Adászte-

vel Község Összevont Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló Ugod Község Közös Tanács

2/1985.(XII.20.) Tanácsrendelet.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.

(4) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen rendelet rendelkezéseinek figyelem-

be vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet.

1. számú függelék

Régészeti lelőhelyek

1) BELTERÜLET: 10, 11, 130, 449, 450, 451, 452, 453. hrsz.

2) IVÁNCHÁZA: 263, 265, 267/1. hrsz.

3) SÁVOLYI-DŰLŐ – HOMOKBÁNYA: 080/2. hrsz.

4) POGÁNYÉLÉS (POGÁNYÜLÉSI-DŰLŐ): 051/3, 053, 057/6, 057/7, 1000-1020. hrsz.

5) LÉHÉRTI-DŰLŐ: 051/1, 051/2, 051/3, 052. hrsz.

2. számú függelék

Országos védelem alatt álló műemléki épületek

Sorszám	Véd. kat.	Cím	Megnevezés

1	M	Árpád u. hrsz: 450. Műemléki környezet: 533 közút, 215, 216/1, 217/1, 223/1, 223/2, 218/2, 233/1, 233/2, 346/2, 342, 338/1, 339/1, 339/2, 332/5	*Református templom*
2	M	Rákóczi u. 6. Hrsz: 10. Műemléki környezet: 7, 9, 11, 533 közút.	*Népi lakóház*
3	M	Árpád u. 114. Hrsz: 246. Műemléki környezet: 533 közút, 244, 245, 253, 252, 249, 330/2, 314/1, 314/2, 315/1, 315/2, 316/1, 316/2, 313	*Lakóház*

M –Műemléki védelem

3. számú függelék

Egyedi tájérték

A Jókai utcai gáz cseretelep mellett álló idős eperfa (Morus sp.).
A belterület nyugati oldalánál lévő temető idős puszpángbokrai (Buxus sempervirens).
A belterület nyugati oldalánál lévő temető terméskő sírkeresztjei.
Az Árpád u. elején álló két idős fűz (Salix alba).
Az Árpád utcai játszótér melletti pumpás kút.
A katolikus imaház falában álló feszület.
A művelődési ház épületével szemben lévő gólyafészek.
A református templom előtt I. világháborús emlékmű.
Az Arany J. u. és Petőfi S. u. sarkán található pumpás kút.
A Nagytevel felé vezető út mentén értékes nyárfasor (Populus sp.).
A belterület északkeleti oldalánál lévő temető terméskő sírkeresztjei.
A belterület északkeleti oldalánál lévő temető feszülete.

4. számú függelék

Tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok listája

Fák

Acer campestre Mezei juhar

Acer platanoides Korai juhar

Acer pseudoplatanus Hegyi juhar

Acer tataricum Tatár juhar

Alnus glutinosa Mézgás éger

Carpinus betulus Gyertyán

Fraxinus excelsior Magas kőris

Juglans regia Közönséges dió

Platanus acerifolia Platán

Prunus amygdalus Mandula

Quercus robur Kocsányos tölgy

Salix alba Fehér fűz

Tilia cordata Kislevelű hárs

Tilia tomentosa Ezüsthárs

Alacsony termetű fák

Alacsony termetű gyümölcsfák (meggy, szilva)

Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’ Bíborvirágú galagonya

Pyrus calleryana ’Chanticleer’ Kínai körte

Sorbus borbásii Borbás-madárberkenye

Tilia tomentosa ’Bori’ Ezüst hárs fajtája

Cserjék

Berberis vulgaris Közönséges borbolya

Buxus sempervirens(temető!) Puszpáng

Cornus mas Húsos som

Cornus sanguinea Veresgyűrű som

Corylus avellana Mogyoró

Cotinus coggygria Cserszömörce

Crataegus monogyna Egybibés galagonya

Juniperus sabina ’Tamariscifolia’(temető!) Nehézszagú boróka

Hibiscus syriacus Mályvacserje

Hippophae rhamnoides Homoktövis

Kerria japonica 'Pleniflora' Boglárkacserje

Kolkwitzia amabilis Kínailonc

Laburnum anagyroides Aranyeső

Ligustrum vulgare Vesszős fagyal

Philadelphus coronarius Jezsámen

Prunus spinosa Kökény

Prunus tenella Törpe mandula

Spiraea cinerea 'Grefsheim' Hamvas gyöngyvessző

Spiraea vanhouttei Köz. gyöngyvessző

Syringa vulgaris Kerti orgona

Évelők

Aster sp. Őszirózsa

Bergenia cordifolia Szívlevelű bőrlevél

Calendula officinalis Körömvirág

Chrysanthemum sp. Krizantém

Convallaria majalis Májusi gyöngyvirág

Hemerocallis sp. Sásliliom fajok

Hosta sp. Árnyékliliom fajok

Iris pallida ’Variegata’ Dalmát nőszirom

Lavandula angustifolia Levendula

Rosa sp. Rózsa fajok

Salvia officinalis Orvosi zsálya

Sedum sp. Varjúháj

Sempervivum sp. Kövirózsa

Yucca filamentosa Fürtös pálmaliliom

5. számú függelék

Legfontosabb építésüggyel kapcsolatos jogszabályok

(A felsorolás a jogszabályalkotás függvényében változhat.)

Törvények

1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről
1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról
1994. évi LV. tv. a termőföldről
1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról
1996. évi LIII. tv. a természet védelméről
1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről
1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről
2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről
2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról
2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről
2003. évi C tv. az elektronikus hírközlésről
2007. évi CXXIII. Tv. a kisajátításról

Országosan érvényes rendeletek

72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről
240/2000.(XII.223.)Korm.rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól
98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
201/2001. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról
126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről
164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről
192/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet módosításáról
47/2004 (III.18.) Korm. rendelet egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról
219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről
2/2005. (I.11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról
314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról
16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról
10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről
14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről
16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről
17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról
8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről
5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól
7/2003. (V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról
20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

Nemzeti Jogszabálytár

Adásztevel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2008 (IV.21..) önkormányzati rendelete

Adásztevel község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról