1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bakonykoppány Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8571 Bakonykoppány, Petőfi u. 24.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Bakonykoppány község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat hivatala: Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal

3. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját. Az önkormányzat önként vállalt feladatait az éves költségvetési rendeletben határozza meg.

(3) Az önkormányzat alkalmazott szakfeladatait az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadók.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör gyakorlója a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

5. § .

(1) A képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban tart ülést. Évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseinek helye általában az önkormányzat hivatala: 8565 Bakonykoppány, Petőfi u. 24.

(3) A képviselő-testület határozatképességére a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(4) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség esetén elnapolják, a polgármester 8 napon belül újra összehívja.

(5) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére a döntésből való kizárására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(6) Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a tiszteletdíját 2 hónap időtartamra 25 %-al csökkentheti.

6. § (1) A képviselő-testület egy évre előre munkatervet készít.

(2) A munkaterv tartalmazza:

7. § (1) A képviselő-testület összehívására és vezetésére a Mötv. rendelkezései az irányadók. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörében az alpolgármester helyettesíti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat-és hatásköröket az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

8. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket az ülés napját megelőző legalább 3 nappal előbb ki kell kézbesíteni.

9. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi – az ülés időpontját megelőzően legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályokban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület rövid úton (telefon, fax, sms, e-mail) is összehívható a sürgősség okának közlésével.

10. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

(2) A rendelet-tervezet és a döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, az önkormányzat bizottsága, a jegyző, a hivatal dolgozója, az intézményvezető jogosult.

(3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv vezetője, a (2) bekezdésben meghatározott személy jogosult.

11. § Határozati javaslat benyújtása esetén az előterjesztés a következőket tartalmazza:

12. § a. Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatot érintően annak módosítását vagy kiegészítését (továbbiakban együtt: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző, az aljegyző és az előterjesztő.

13. § (1) A képviselő-testület elé indítványt nyújthat be a képviselő és a bizottság. Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani legalább 15 nappal az ülés előtt.

(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért, a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülésre az előterjesztés előkészítésére felkéri a jegyzőt.

(3) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés – képviselő-testület által meghatározott időpontra történő –előkészítéséről.

14. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület vezetésével kapcsolatosan:

(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:

15. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat fel.

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgár a tárgyalt napirendekhez hozzászólhat, véleményt nyilváníthat 2 percben. Hozzászólásra kézfeltartással jelentkezik. A továbbiakban a polgármester dönti el, hogy egy személy részére hány alkalommal ad szót, illetve mikor zárja le az állampolgári hozzászólásokat.

16. § A polgármester vagy képviselő javasolhatja a képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és szükség esetén megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

17. § (1) A tanácskozás rendje:

18. § (1) A napirend előterjesztőjéhez a képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó rövid, tárgyszerű választ ad.

(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét- a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester és a napirendi pont előterjesztője több alkalommal is hozzászólhat, az előterjesztőt megilleti a zárszó joga is.

(4) A napirendi pont vitája során a képviselő egy alkalommal kap szót. Ismételt hozzászólásra, legfeljebb 2 perces időtartamra, a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a hozzászólás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

19. § Az érdemi vita során:

20. § (1) A képviselők a képviselő-testületi ülésen –az önkormányzat feladat-és hatáskörében – a polgármesterhez, alpolgármesterhez a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhetnek, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.

(2) Az interpelláló illetve a kérdező a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

(3) Ha az interpelláló, kérdező a választ nem fogadja el, a kérdésben a képviselő-testület határoz.

(4) A kérdést és az interpellációt írásban, a polgármesternél lehet előterjeszteni a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 4 nappal.

21. § A képviselő-testület a vita lezárását követően rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. (továbbiakban: döntés)

22. § (1) A határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá az önkormányzat nevének megjelölésével hozza a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A képviselő-testület a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel szám nélküli határozattal dönt:

(3) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor az Mötv. arról rendelkezik, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott esetekben. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület minősített szavazattal dönt:

23. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A képviselő-testület név szerinti szavazást tart a Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(4) A (3) bekezdésben meghatározotton túl a képviselő-testület név szerinti szavazást tart a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásáról.

(5) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el bármelyik képviselő indítványára.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők névsorát. A képviselők „igen” „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a név mellett feltünteti, majd a névsort átadja a polgármesternek, aki megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti azt.

24. § a. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

25. § (1) Az önkormányzat által még nem szabályozott tárgykörben a 10. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül rendeletalkotást kezdeményezhet a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői

(2) A kezdeményezést írásban – a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével – a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A polgármester a kezdeményezéssel kapcsolatos döntési javaslatát a jegyző véleményének kikérése után – a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül, vagy a legközelebbi képviselő-testületi ülésen terjeszti a testület elé. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.

26. § (1) A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:

27. § (1) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetése a következő:

28. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint hozzászólását, véleményét kérésére szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv.-ben meghatározottakon kívül:

(3) A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni.

(4) A jegyzőkönyv első példányához mellékelni kell:

29. § (1) A települési képviselőnek a képviselő-testület munkájában való részvételére, jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását az ülés előtt a polgármesternél köteles bejelenteni.

(2) A települési képviselő a képviselő-testület képviseletével vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségeinek megtérítésére a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván,

30. § a. A bizottságok elnökét és tagjainak több mit a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester és a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

31. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentéseknek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

32. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülésének összehívására a képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy az ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal előbb kell megküldeni.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a képviselőket és a jegyzőt.

(4) Az ülés meghívóját az ülés összehívásával egyidejűleg ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, továbbá meg kell jelentetni az önkormányzat honlapján.

33. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök bizottsági tag vezeti.

(2) Az ülés elnöke a határozatképesség megállapítása után nyitja meg a bizottság ülését.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslatokon túl a bizottság tagjai más napirendek tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirendek elfogadásáról a bizottság szám nélküli határozattal dönt.

(4) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit, majd összefoglalja és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait. A vitában a meghívottaknak tanácskozási joga van.

(5) Az ülés elnökének a feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, a szó megadása vagy megvonása.

(6) Aki a bizottsági ülés rendjét megzavarja, azt az ülés elnöke rendreutasíthatja.

34. § (1) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság nevének megjelölésével hozza.

(2) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testületi jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

35. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

36. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

(2) Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon elül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan az Ügyrendi Bizottság Elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányul – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő, polgármester köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(5) Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

37. § (1) Bakonykoppány, Bakonyság, Bakonyszücs, Béb, Nagytevel, Lovászpatona, Ugod Községek Önkormányzatai a Mötv.-ben foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. január 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.

(2) A hivatal tevékenysége a képviselő-testület, annak bizottságai munkája

38. § . (1) A polgármester feladatát főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje: minden szerdán 13-16 óráig.

(3) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak hatásköreinek ellátására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(4) A polgármesternek a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos irányítási

39. § (1) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat amennyiben a képviselő-testület –határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.