Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2017. 09. 26- 2019. 05. 21

Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2017.09.26.

Bakonykoppány Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Alapvető rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bakonykoppány Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8571 Bakonykoppány, Petőfi u. 24.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Bakonykoppány község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat hivatala: Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 8564 Ugod, Kossuth u. 32.

2. §

(1) A képviselő-testület létszáma: 5 fő (polgármester+4 fő)

(2) A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza

A képviselő-testület feladat-és hatásköre

3. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját. Az önkormányzat önként vállalt feladatait az éves költségvetési rendeletben határozza meg.

(3) Az önkormányzat alkalmazott szakfeladatait az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadók.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör gyakorlója a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

A képviselő-testület ülése

5. §

(1)1 A képviselő-testület évente legalább 7 ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseinek helye általában az önkormányzat hivatala: 8565 Bakonykoppány, Petőfi u. 24.

(3) A képviselő-testület határozatképességére a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(4) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség esetén elnapolják, a polgármester 8 napon belül újra összehívja.

(5) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére a döntésből való kizárására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(6) Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a tiszteletdíját 2 hónap időtartamra 25 %-al csökkentheti.

(7)2 A képviselők az önkormányzati rendelet alapján jogosultak tiszteletdíjra.


(8)3 Az önkormányzati amennyiben egymást követő két alkalommal nem jelenti be a testületi ülésen történő távolmaradását az ülést megelőző időpontig, akkor 3 havi tiszteletdíj nem kerül részére folyósításra.

6. § (1) A képviselő-testület egy évre előre munkatervet készít.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, tervezett napirendjeit

b) a napirendi pontok előterjesztőit, az egyes napirendekhez meghívottakat.

c) mely napirendek előkészítéséhez kell kikérni feladatköre szerint érintett

szervezet.

A képviselő-testületi ülés összehívása

7. § (1) A képviselő-testület összehívására és vezetésére a Mötv. rendelkezései az irányadók. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörében az alpolgármester helyettesíti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat-és hatásköröket az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

8. § (1)4 A képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket az ülés napját megelőző legalább 3 nappal előbb ki kell kézbesíteni, e-mailben kijuttatni.

a. A meghívót a polgármester írja alá.
b. A képviselő-testületi meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét
b) a javasolt napirendi pontokat
c) a napirendek előterjesztőit
d) az indokot, amennyiben a képviselő-testület ülését a Mötv.-ben meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni.
(4) Az ülés meghívóját ki kell függeszteni az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján. Az önkormányzati hivatalban az állampolgárok részére – a zárt ülési előterjesztések kivételével – az előterjesztésekbe való betekintést biztosítani kell. Az előterjesztéseket a település honlapján közzé kell tenni.

9. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi – az ülés időpontját megelőzően legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályokban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület rövid úton (telefon, fax, sms, e-mail) is összehívható a sürgősség okának közlésével.

Az előterjesztések

10. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a) rendelet-tervezet

b) döntés tervezet határozati javaslattal

c) beszámoló határozati javaslattal

d) tájékoztató

(2) A rendelet-tervezet és a döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, az önkormányzat bizottsága, a jegyző, a hivatal dolgozója, az intézményvezető jogosult.

(3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv vezetője, a (2) bekezdésben meghatározott személy jogosult.

11. § Határozati javaslat benyújtása esetén az előterjesztés a következőket tartalmazza:

a) a témakör tárgyilagos elemzését

b) a javasolt döntés indokait, mindazon körülményeket, amelyek indokolják a meghozandó döntés indokait.

c) a döntési javaslatot, esetleges alternatív döntési javaslatot

d) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését

e) konkrét végrehajtási határidőt

Az indítványok

12. § a. Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatot érintően annak módosítását vagy kiegészítését (továbbiakban együtt: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző, az aljegyző és az előterjesztő.

b. Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos módosító indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap legkésőbb 12,00 óráig lehet írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek.
c. A jegyző a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16,00 óráig megküldi a rendeletalkotáshoz benyújtott módosító indítványt a képviselőknek. A jegyző a testületi ülésig a módosító indítványról kialakítja jogi álláspontját.
d. Ha a döntés tárgyköre képviselő-testületi határozathozatalt igényel, módosító indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig fogalmazhatnak meg.
e. Kapcsolódó módosító indítványt és a határozati javaslatra vonatkozó módosító indítványt szóban kell megfogalmazni és előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen.

13. § (1) A képviselő-testület elé indítványt nyújthat be a képviselő és a bizottság. Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani legalább 15 nappal az ülés előtt.

(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért, a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülésre az előterjesztés előkészítésére felkéri a jegyzőt.

(3) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés – képviselő-testület által meghatározott időpontra történő –előkészítéséről.

A képviselő-testületi ülés vezetése

14. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület vezetésével kapcsolatosan:

a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét

b) megnyitja az ülést

c) a munkaterv szerinti testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet a benyújtott interpellációról, kérdésről és a napirend előtti felszólalási szándékról

d) ismerteti az általa támogatott és nem támogatott indítványt

e) előterjeszti a napirendi javaslatot

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a határozatot

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét

(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:

a) a szó megadására, megtagadására,

b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra

c) a szó megvonására

d) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való

tartózkodásra
e) annak a személynek a rendreutasítására, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan
magatartást tanúsít
f) vitában a hozzászólások időtartamának korlátozására
g) az ülés félbeszakítására
h) tárgyalási szünet elrendelésére
i) napirendi pontok összevont tárgyalására vonatkozó javaslattételre
j) a vita lezárásának kezdeményezésére
k) napirendi pontok felcserélésére

A képviselő-testületi ülés rendje

15. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat fel.

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgár a tárgyalt napirendekhez hozzászólhat, véleményt nyilváníthat 2 percben. Hozzászólásra kézfeltartással jelentkezik. A továbbiakban a polgármester dönti el, hogy egy személy részére hány alkalommal ad szót, illetve mikor zárja le az állampolgári hozzászólásokat.

A napirendi pont tárgyalásának elnapolása

16. § A polgármester vagy képviselő javasolhatja a képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és szükség esetén megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

17. § (1) A tanácskozás rendje:

a) a képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján napirend előtt dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról

b) a polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja ha az a munkatervtől eltér

c) a napirendi javaslatot a képviselő-testület számozás nélküli határozattal fogadja el

A napirendhez kapcsolódó felszólalás

18. § (1) A napirend előterjesztőjéhez a képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó rövid, tárgyszerű választ ad.

(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét- a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester és a napirendi pont előterjesztője több alkalommal is hozzászólhat, az előterjesztőt megilleti a zárszó joga is.

(4) A napirendi pont vitája során a képviselő egy alkalommal kap szót. Ismételt hozzászólásra, legfeljebb 2 perces időtartamra, a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő a képviselő-testülettől kérheti a hozzászólás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

19. § Az érdemi vita során:

a) a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirenddel kapcsolatos észrevételeiket és a döntéstervezettel kapcsolatos javaslataikat

b) a polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet, annak időtartamát korlátozhatja

c) a szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek szót ad, ha a jegyzőnek a döntési javaslat, módosító indítvány, törvényességével kapcsolatban észrevétele van

d) a polgármester először az írásban benyújtott és a vitában elhangzott módosító indítványokat külön-külön, majd a képviselő-testület által elfogadott módosításokkal egybefoglalt döntési javaslatot teszi fel szavazásra

e) a képviselők igen vagy nem szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól

f) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot

Kérdés, interpelláció

20. § (1) A képviselők a képviselő-testületi ülésen –az önkormányzat feladat-és hatáskörében – a polgármesterhez, alpolgármesterhez a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhetnek, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő, amelyre a képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.

(2) Az interpelláló illetve a kérdező a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

(3) Ha az interpelláló, kérdező a választ nem fogadja el, a kérdésben a képviselő-testület határoz.

(4) A kérdést és az interpellációt írásban, a polgármesternél lehet előterjeszteni a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 4 nappal.

A képviselő-testület döntése

21. § A képviselő-testület a vita lezárását követően rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. (továbbiakban: döntés)

22. § (1) A határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá az önkormányzat nevének megjelölésével hozza a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A képviselő-testület a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel szám nélküli határozattal dönt:

a) napirend elfogadásáról

b) a lejárt határidejű határozatok végrehatásáról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról

c) kérdés, interpelláció elfogadásáról

d) indítványokról (módosító, kiegészítő)

e) polgármesteri tájékozatóról

(3) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor az Mötv. arról rendelkezik, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott esetekben. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület minősített szavazattal dönt:

a) kitüntetések, elismerő címek adományozásáról

b) közterület elnevezéséről

c) településfejlesztési eszközök és településszerkezeti terv jóváhagyásáról

A szavazás módja

23. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A képviselő-testület név szerinti szavazást tart a Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(4) A (3) bekezdésben meghatározotton túl a képviselő-testület név szerinti szavazást tart a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásáról.

(5) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el bármelyik képviselő indítványára.

a) Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

b) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők névsorát. A képviselők „igen” „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a név mellett feltünteti, majd a névsort átadja a polgármesternek, aki megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti azt.

24. § a. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

b. A titkos szavazást a polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének szavazata szükséges.
c. A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.
d. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna alkalmazásával történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját és tárgyát.
e. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) kezdetét és végét,
c) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét.
d) a szavazás során felmerült körülményeket
e) a szavazás eredményét.

Az önkormányzati rendeletalkotás

25. § (1) Az önkormányzat által még nem szabályozott tárgykörben a 10. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül rendeletalkotást kezdeményezhet a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői

(2) A kezdeményezést írásban – a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével – a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A polgármester a kezdeményezéssel kapcsolatos döntési javaslatát a jegyző véleményének kikérése után – a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül, vagy a legközelebbi képviselő-testületi ülésen terjeszti a testület elé. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.

26. § (1) A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:

a.) a törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezet esetén:
1) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályokkal
2) rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre
3) a szabályozás nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein.
b.) feladatkörében törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotása esetén hogy a szabályozási javaslat nem ellentétes –e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) továbbá a rendelet megjelölését és címét kell feltüntetni.
(5) 5 Az önkormányzati rendelet jelzése: Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testületének ../20…(..hó..nap) önkormányzati rendelete

27. § (1) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetése a következő:

a) az önkormányzati rendelet számának, tárgyának és teljes szövegének az önkormányzati hivatal (8571 Bakonykoppány, Petőfi u. 24.) hirdetőtáblájára történő kifüggesztése

A jegyzőkönyv

28. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint hozzászólását, véleményét kérésére szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv.-ben meghatározottakon kívül:

a) a képviselő-testület ülésének kezdetét és végét,

b) az előre bejelentett távolmaradó képviselők nevét,

c) az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit,

d) szükség esetén a polgármester intézkedéseit

(3)6 A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni.
(4) 7 A Jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a képviselő-testületi ülés meghívót
b) a tárgyalt előterjesztéseket, indítványokat, interpellációkat kérdéseket
c) a jelenléti ívet
d) a titkos szavazás jegyzőkönyvének 1 példányát
e) a megalkotott rendeleteket, az elfogadott határozatok mellékleteit f) a képviselő kérésére az írásban benyújtott felszólalását.
(5) 8 A képviselő-testületi jegyzőkönyvet oldalszámozással kell ellátni, zsinórral kell átfűzni, és hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárócédulával rögzíteni.

A települési képviselő

29. § (1) A települési képviselőnek a képviselő-testület munkájában való részvételére, jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását az ülés előtt a polgármesternél köteles bejelenteni.

(2) A települési képviselő a képviselő-testület képviseletével vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségeinek megtérítésére a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván,

valamint az Ügyrendi Bizottság folytatja le a képviselő és a polgármester, valamint az alpolgármester összeférhetetlenségének kivizsgálásával és vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást.

A képviselő-testület bizottságai

30. §9 (1) A képviselő-testület bizottsági tagjaira vonatkozóan a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

a. Ügyrendi Bizottságot 3 fővel.
(2) A bizottsági tagok névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

31. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentéseknek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

32. § (1)10 A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülésének összehívására, a bizottság működésére az Mötv. 60. §-a alkalmazandó.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára

b) a polgármester indítványára

c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a képviselőket és a jegyzőt.

(4) Az ülés meghívóját az ülés összehívásával egyidejűleg ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, továbbá meg kell jelentetni az önkormányzat honlapján.

33. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök bizottsági tag vezeti.

(2) Az ülés elnöke a határozatképesség megállapítása után nyitja meg a bizottság ülését.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslatokon túl a bizottság tagjai más napirendek tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirendek elfogadásáról a bizottság szám nélküli határozattal dönt.

(4) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit, majd összefoglalja és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait. A vitában a meghívottaknak tanácskozási joga van.

(5) Az ülés elnökének a feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, a szó megadása vagy megvonása.

(6) Aki a bizottsági ülés rendjét megzavarja, azt az ülés elnöke rendreutasíthatja.

34. § (1) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság nevének megjelölésével hozza.

(2)11 A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

35. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

a) kivizsgálja az önkormányzati képviselő, polgármester összeférhetetlenségének

megállapítására irányuló kezdeményezést,
b) ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának kezelését, szükség esetén vizsgálatát, az összeférhetetlenségi ügyeket, ügyrendi kérdések megvitatását
c) közreműködik a titkos szavazások lebonyolításánál.
d) 12

Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

36. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

(2) Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon elül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan az Ügyrendi Bizottság Elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányul – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő, polgármester köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(5) Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

A közös önkormányzati hivatal

37. § (1) Bakonykoppány, Bakonyság, Bakonyszücs, Béb, Nagytevel, Lovászpatona, Ugod Községek Önkormányzatai a Mötv.-ben foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. január 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.

(2) A hivatal tevékenysége a képviselő-testület, annak bizottságai munkája

eredményességének elősegítésére irányul, ellátja a jogszabályokban meghatározott
feladatokat, valamint - szervező, végrehajtó, szolgáltató tevékenységet folytat.
(3) A hivatal feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

A polgármester, alpolgármester

38. § . (1) A polgármester feladatát főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje: minden szerdán 13-16 óráig.

(3) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak hatásköreinek ellátására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(4) A polgármesternek a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos irányítási

jogkörére vonatkozóan a Mötv. rendelkezései az irányadók.

39. § (1) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat amennyiben a képviselő-testület –határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

a. § (1) A polgármester a lemondását alpolgármester hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.
b. A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.
c. § (1) Az alpolgármester választására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester a képviselőtestület előtt esküt tesz.
(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(4) Az alpolgármester feladatainak meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.
(5) A polgármestert távollétében, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.
(6) Az alpolgármester egyéb esetben a polgármester irányításával látja el feladatát.

A jegyző

40.§
(1) A jegyző a közös önkormányzati hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a hivatal működéséért.
(2) A jegyző kinevezésére a Mötv. rendelkezései az irányadók.
(3) A jegyzőt távollétében az aljegyző, az aljegyző távolléte esetén az Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt személy helyettesíti.
(4) A jegyző:
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő,
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről,
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
k) ellátja a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatokat.

Az önkormányzat társulásai

41.§
(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a Mötv.-ben meghatározottak figyelembe vételével társulásokban vehet részt.
(2) Bakonykoppány Község Önkormányzata –hatályos társulási megállapodás alapján, az abban foglalt feladatok ellátására
a) a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás, valamint
b) SMB Leader Helyi Vidékfejlesztési Egyesület
c) Ugod-Bakonyszücs-Bakonykoppány-Nagytevel, Községek Óvodafenntartó Társulása
d) Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás

A nemzetiségi önkormányzat13

41/A.§
(1) Bakonykoppány Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat működéséhez a Bakonykoppány, Petőfi u. 24. szám alatt lévő Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége épületében biztosít iroda helyiséget.
a) Az iroda helyiség használatát az önkormányzat térítésmentesen biztosítja, a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltséget és a fenntartási költséget Bakonykoppány Község Önkormányzata biztosítja.
b) A nemzetiségi önkormányzat a helyiséget fogadóóra és egyéb adminisztrációs teendőik
ellátására vehetik igénybe a hét minden napján 8-12 óráig. A helyiség technikai eszközökkel felszerelt, így a számítógép, nyomtató, fénymásoló, papír, internet hozzáférés rendelkezésre áll.
(2) Bakonykoppány Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzatok számára a Faluház nagytermét biztosítja a képviselő-testületi ülések és a közmeghallgatás lebonyolítására. A nemzetiségi önkormányzat a nagyterem használatára előzetesen egyeztetett időpontban ingyenesen jogosult.
(3) Bakonykoppány Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat működéséhez a személyi feltételeket a hivatal köztisztviselői közreműködésével biztosítja az alábbiak szerint:
a) A jegyző személyesen vesz részt a nemzetiségi önkormányzat ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
b) Gondoskodik a képviselő-testületi ülésre szóló meghívók, előterjesztések, a testületi döntések hivatalos levelezések előkészítéséről.
c) Gondoskodik a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról.
d) Gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, a jegyzőkönyvek megyei kormányhivatalnak történő postázásáról.
e) Gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, házipénztár kezelési feladatok ellátásáról.
f) A b.) - e.) pontokban meghatározott feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint a feladatok ellátásának részletes szabályait a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodás tartalmazza.
g) Bakonykoppány Község Önkormányzata a hivatal költségvetésében biztosítja a nemzetiségi önkormányzat b.) – e.) pontban foglalt feladatellátásához kapcsolódó költségeket.

A lakossággal való kapcsolati formák

42.§
(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra
b) a közvetlen tájékoztatásra
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre
(2) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái:
a) a közmeghallgatás
43.§
(1) A közmeghallgatásra a Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) A közmeghallgatás helyét és időpontját 5 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.
(4) Ha a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvényi rendelkezések szerint kell eljárni.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

44.§14

Záró rendelkezés

Ez a rendelet 2013. szeptember 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
3

Megállapította a 9/2014. (XI.20.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése.

7

Módosította a 9/2014. (XI.20.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdése.

11

Módosította a 9/20014. (XI.20.) önkormányzati rendelet 7.§-a.

12

Hatályon kívül helyezte a 9/2014. 8XI.20.) önkormányzati rendelet 8. §a.

13

Megállapította a 12/2013. (IX.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2013.09.01-től.

14

Hatályon kívül helyezte a 11/2017, (IX.25.) önkormányzati rendelet 1.§-a.