Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (IV. 15.) önkormányzati rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről

Hatályos: 2025. 01. 30

Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (IV. 15.) önkormányzati rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről

2025.01.30.

Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a 48. § (4) bekezdés b) pontjában és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában és a 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk bekezdés a) pontjában, valamin a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály véleményének és a Veszprém Vármegyei Önkormányzat állásfoglalásának kikérésével a következőket rendeli el:1

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy Bakonykoppány község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze, megóvja a települési környezetet, védje a környezeti elemeket.

(2) A rendelet területi hatálya kiterjed Bakonykoppány község közigazgatási területére.

(3) A rendelet személyi hatálya vonatkozik a község területén lakó és tartózkodó természetes személyekre, valamint a községben székhellyel, telephellyel, vagy ingatlannal rendelkező jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és a községben ideiglenesen munkát végző, illetve bármilyen tevékenységet folytató szervezetekre.

(4) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

II. Fejezet

Vízminőség és talajvédelem

2. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

(5) Ásott és fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetséges.

3. § Az önkormányzat gondoskodik a helyi vízrendezésről és vízelvezetésről, valamint a helyi közszolgáltatásról.

4. § (1a) Tilos a meglévő ivóvíz ellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.

(1) Tilos közterületen járművet szerelni, mosni!

(2) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni.

(3) Tilos a talajra szennyvizet kilocsolni.

(4) Talajon és talajban mindenféle hulladék elhelyezése tilos.

(5) Területrendezési munkák esetén az elő és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(6) Tilos a meglévő élővízfolyásokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyás medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére.

(7) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel kapcsolatban a 219/2004.(VII.21.) sz. Kormányrendelet rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(8) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

III. Fejezet

Levegőtisztaság-védelem

Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

5. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban hasznosításával kell gondoskodni, amennyiben ez nem lehetséges, elszállításáról gondoskodni kell.

(2) Avar és kerti hulladék égetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha kezelése az (1) bekezdésben foglalt módon nem lehetséges.

(3) Kerti hulladékot csak kialakított tűzrakó helyen lehet égetni, ahol az égetés környezeti kárt nem okoz, emberi egészséget nem veszélyeztet. Kerti hulladékot közterületen égetni tilos!

(4) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari és veszélyes hulladékot.

(5)2 Az égetés szélcsendes időben, nagykorú személy felügyelete mellett történhet szeptember, október, november, február, március, április, május hónapokban hétfőtől-péntekig 08,00-17,00 óra közötti időszakban.

(6) Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, egyéb arra alkalmas módon – meg kell szüntetni.

(7)3 Közterületen történő égetés a település közigazgatási területén belül tilos.

6. §4 (1) A hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

(2) Az égetés során az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerinti szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályait be kell tartani.

(3) E rendelet alkalmazásában:

a) avar: lehullott falomb,

b) kerti hulladék: minden hasznosításra alkalmatlan, kertben termő növényi maradvány, szár, levél, kaszálék, nyesedék, gyökérmaradvány, gally, gyom, egyéb növényi maradvány

c) ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, tulajdonközösség, aki az ingatlant használja függetlenül attól, hogy tulajdonosa, haszonélvezője, birtokosa, kezelője, használója, bérlője az ingatlannak.

Allergén növények elleni védekezési szabályok

7. § (1) Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfűtől) mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

(2) Az allergén gyom irtásáról – virágzás előtt – az időjárástól függően szükséges gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található allergén gyom irtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(4) Az allergén gyom vegyszeres irtása tekintetében a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi igazgatóság szakvéleménye az irányadó.

(5) Az allergén gyom felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, irtásának, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat szórólapok útján gondoskodik.

(6) E fejezetben foglalt szabályok megsértője ellen a jegyző a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak szerint jár el.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

8. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

IV. Fejezet

Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok

9. § (1) A község területén belül tilos:

a) akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és a közcsendet sértő zaj okozása,

b) zajt keltő munkák / fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép, stb./ végzése 22,00-05,00 óra között.

(2) A hangosító berendezés üzemeltetője köteles kezdeményezni a nyilvántartásba vételt, köteles a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni az illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóságtól.

(3) Közterületi rendezvények lebonyolítása során történő hangosítást vagy zajkibocsátást a polgármester engedélyezi. Az engedély iránti kérelmet a szervező a rendezvény megkezdése előtt 10 nappal köteles benyújtani.

(4) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

(5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

V. Fejezet

Zöldterületek fenntartása és kezelése

10. § (1) A zöldterület és zöldfelület tulajdonosa, használója köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket gondozni, karbantartani és felújítani.

(2) A község területén lévő közhasználatú területek, parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) Tilos a zöldterületek növényzetének, egyéb elemeinek megrongálása, károsítása vagy elpusztítása.

(4) A község területén a fák védelmével kapcsolatban a hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

11. § Fás szárú növények telepítésére az 1. melléklet előírásait kell alkalmazni.

12. § Közterületre a tulajdonoson kívül másnak fát, cserjét ültetni csak a környezetvédelmi hatósággal illetve a közterület kezelőjével történt egyeztetést követően lehet. A közterületen engedély nélkül ültetett fa vagy cserje eltávolítására a jegyző az ültetőt felszólíthatja vagy a növényt a közterület kezelőjének közreműködésével eltávolíttathatja.

VI. Fejezet

Az ingatlanok és közterület tisztántartásáról

13. § A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a települési környezet és a közterületek szennyezését, fertőzését és elcsúfítását eredményező tevékenységtől, magatartástól tartózkodni.

14. § (1) Szemetet, hulladékot, salakot közterületen tárolni, lerakni, továbbá a közterületet egyéb módon beszennyezni tilos!

(2) Építési törmeléket kizárólag erre a célra kijelölt szilárd hulladéklerakó helyen lehet elhelyezni.

(3) Aki a közterületen – engedély nélkül – települési szilárd hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani. Ha a kötelezett ennek a meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról – a kötelezett költségére – az önkormányzat gondoskodik.

(4) Építés, bontás, tatarozás esetén a tulajdonos (építtető illetve kivitelező) köteles a közterületet állandóan tisztántartani és a keletkezett szemetet elszállíta(t)ni.

(5) Utcai árusok kötelesek az árusításra kijelölt helyet és annak környékét 3 méteres körzetben állandóan tisztán tartani és az árusításból keletkező hulladékot elszállítani.

15. § (1) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, térburkolat) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a területileg illetékes Magyar Közút Nonprofit Zrt. Veszprém Megyei Igazgatósága engedélyével, az abban foglalt feltételek betartásával történhet.

(2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket (hulladékgyűjtőket, padokat, játékokat, stb.), műtárgyakat, műalkotásokat beszennyezni, megrongálni.

(3) Tilos dugulást, rongálást okozó anyagot vagy tárgyat (törmelék, homok, hulladék, tűz- és robbanásveszélyes anyag), veszélyes hulladékot csapadékvíz elvezető árokba önteni vagy bevezetni.

16. § (1) Az ingatlantulajdonos kötelezettségeit az 1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. §-a határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl:

a) A szórakoztató-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek környékét (járdaszakasz) a tulajdonosok, illetve a használók kötelesek tisztántartani, a hulladékot eltávolítani, a hó eltakarításáról, a síkosság megszüntetéséről naponta szükség szerint gondoskodni

b) Az egyes ingatlanok, ingatlanrészek tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, illetve az azt bármilyen jogcímen használó köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni

a) az ingatlan tisztántartásáról, műveléséről, gyomtól, gaztól való megtisztításáról,

b) az ingatlan előtti járdaszakaszon a hó eltakarításáról, síkos járdarészek szórásáról, valamint a gyom és gaztól való megtisztításáról, a járda melletti zöldsáv gondozásáról, az ingatlan előtti élő sövények, fák ápolásáról.

c) a csapadékvíz akadálytalan lefolyásának biztosításáról, az ingatlan előtti árok tisztántartásáról,

d) az ingatlan előtti közterületen és az ingatlanról közterületre kihajló fák legallyazásáról, annak érdekében, hogy a közlekedést ne akadályozza.

(4) Az önkormányzat gondoskodik az Önkormányzati tulajdonú területek tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, valamint szeméttárolók elhelyezéséről.

17. § (1) A járdáról a havat naponta többször el kell takarítani.

(2) A járdáról a havat, jeget a közút és a járda között kell elhelyezni úgy, hogy az se a gyalogos-, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.

(3) Ónos esőtől, jégtő, hótól síkossá vált járdát szükség szerint naponta többször fel kell hinteni. A felhintésre környezetvédelmi szempontból veszélytelen, nem káros, bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (pl.: homok, hamu, fűrész-, kőpor, stb.) kell használni (Pl.: homok, hamu, fűrész-, kőpor, bazalt vagy dolomit zúzalék, faforgács). A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(4) A járda síkosság-mentesítését úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

18. § Tilos közterületen 2 tonna saját tömeg feletti tehergépkocsival, továbbá súlykorlátozás nélkül vontatóval, nyerges vontatóval, autóbusszal, mezőgazdasági gépjárművel, munkagéppel, állati erővel vont járművel, illetve ezek járműszerelvényeivel, valamint pótkocsival és lakókocsival két órán túl várakozni.

Az elhagyott hulladék felszámolása érdekében megteendő intézkedésekről5

18/A. § Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését.

18/B. § (1) Az elhagyott hulladék felderítőjének jelzése alapján az Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, becsült mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát, vagy korábbi birtokosát.

(2) A Jegyző az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

18/C. § (1) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, az elhagyott hulladék felderítője a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(2) Amennyiben az elhagyott hulladék állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon található, a Jegyző a hulladékról szóló törvénynek a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlan esetében alkalmazandó rendelkezésének megfelelően jár el.

(3) Amennyiben az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon elhagyott hulladék korábbi birtokosa megállapítható, úgy az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti intézkedést kezdeményezi.

18/D. § (1) Aki közterületen engedély nélkül hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a felszólításban meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról a kötelezett költségére és felelősségére az Önkormányzat a vele szerződésben álló gazdálkodó szervezet útján gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat általi hulladék elszállíttatásra vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni akkor is, ha a közterületen hulladékot lerakó személye nem ismert. A hulladék lerakó személyének ismertté válása esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A bevezető a Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 5. § (5) bekezdése a Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 5. § (7) bekezdését a Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

4

A 6. § a Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

5

Az „Az elhagyott hulladék felszámolása érdekében megteendő intézkedésekről” alcímet (18/A–18/D. §-t) a Bakonykoppány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.