Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőt rendeli el:

1. Alapvető rendelkezések

1. §  (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Homokbödöge Község Önkormányzata

  (a továbbiakban: önkormányzat)

        (2) Az önkormányzat székhelye: 8563 Homokbödöge, Kossuth u. 47.

        (3) Az önkormányzat hivatala: Adászteveli Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

  Székhelye: 8561 Adásztevel, Árpád u. 22.

2. § (1) A képviselő-testület létszáma: 5 fő

       (2) A képviselők névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

2. A képviselő-testület feladat-és hatásköre

3. §  (1) Az önkormányzati feladatok ellátását az önkormányzat és szervei biztosítják.

        (2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

  (3)  Az önkormányzat alkalmazott szakfeladatait a 3. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadók.

         (2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör gyakorlója a soron következő ülésen tájékoztatja a

              Képviselő-testületet.

         (3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

3. A Képviselő-testület ülése

5. § (1)  A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

 (2) A Képviselő-testület határozatképességére a Mötv. rendelkezései az irányadók.

 (3) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség esetén elnapolják, az ülést a polgármester 8 napon belül újra összehívja.

 (4) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére a döntésből való kizárására a Mötv. rendelkezései az irányadók.  

 (5) Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület a tiszteletdíját 1 hónap időtartamra

5 %-al csökkenti. 

4. A képviselő-testületi ülés összehívása

6. § (1) A Képviselő-testület összehívására és vezetésére a Mötv. rendelkezései az irányadók. A polgármestert -  akadályoztatása esetén - az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörében az alpolgármester helyettesíti.

        (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatásköröket az Ügyrendi Bizottság Elnöke látja el.

7. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket az ülés napját megelőző  legalább 5 nappal előbb ki kell kézbesíteni.

 (2) A meghívót a polgármester írja alá.

       (3) A képviselő-testületi meghívó tartalmazza:

                 a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét,

                 b) a javasolt napirendi pontokat,

                 c) a napirendek előterjesztőit,

                 d) az indokot, amennyiben a képviselő-testület ülését a Mötv.-ben        meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni.

 (4) Az ülés meghívóját ki kell függeszteni az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, valamint közzé kell tenni a település honlapján. Az önkormányzati hivatalban az állampolgárok részére – a zárt ülési előterjesztések kivételével- az előterjesztésekbe való betekintést biztosítani kell. Az előterjesztéseket a település honlapján közzé kell tenni.

8. § (1)  A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

       (2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi – az ülés időpontját megelőzően 1 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztésekkel együtt. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályokban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni.

     (3) Sürgős halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, Képviselő-testület – a sürgősség okának közlésével - azonnal is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

5. Az előterjesztések

9. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a) rendelet-tervezet,

b) döntés tervezet határozati javaslattal,

            c) beszámoló határozati javaslattal,

d) tájékoztató.

    (2) A rendelet-tervezet és a döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, az önkormányzat bizottsága, a jegyző, a hivatal dolgozója, az intézményvezető jogosult.

 (3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv vezetője és a (2) bekezdésben meghatározott személyek jogosultak.

10. § Határozati javaslat benyújtása esetén az előterjesztés a következőket tartalmazza:

a) a témakor tárgyilagos elemzését,

b) a javasolt döntés indokait, mindazon körülményeket, amelyek indokolják a    meghozandó döntést.

            c) a döntési javaslatot, esetleges alternatív döntési javaslatot,

d) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,

e) konkrét végrehajtási határidőt.

6. Az indítványok

11. § (1) Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatot érintően annak módosítását, vagy kiegészítését (továbbiakban együtt: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző és az előterjesztő.

      (2) Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos módosító indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap legkésőbb 12,00 óráig lehet írásban, indokolással ellátva, benyújtani a jegyzőnek.

         (3) A jegyző a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16,00 óráig megküldi a rendeletalkotáshoz benyújtott módosító indítványt a képviselőknek. A jegyző a testületi ülésig a módosító indítványról kialakítja jogi álláspontját.

       (4) Ha a döntés tárgyköre képviselő-testületi határozathozatalt igényel, módosító indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek a napirend képviselő-testületi vitájának lezárásáig fogalmazhatnak meg.

 (5) Kapcsolódó módosító indítványt és a határozati javaslatra vonatkozó módosító indítványt szóban kell  megfogalmazni és előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen.

12. §   (1) A Képviselő-testület elé indítványt nyújthat be a képviselő és a bizottság. Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani legalább 15 nappal az ülés előtt.

(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért, a soron következő képviselő-testületi ülésre, az előterjesztés előkészítésére felkéri a jegyzőt.

(3) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a Képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármester tájékoztatása alapján a Képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A Képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés – Képviselő-testület által meghatározott időpontra történő –előkészítéséről.

7. A képviselő-testületi ülés vezetése

13. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület vezetésével kapcsolatosan:

      a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

      b) megnyitja az ülést,

     c) a testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a benyújtott interpellációról, kérdésről és a napirend előtti felszólalási szándékról,

     d) ismerteti az általa támogatott és nem támogatott indítványt,

     e) előterjeszti a napirendi javaslatot,

      f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a határozatot,

                  g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:

      a) a szó megadására, megtagadására,

      b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra,

      c) a szó megvonására,

      d) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől   való tartózkodásra

      e) annak a személynek a rendreutasítására, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít

f) vitában a hozzászólások időtartamának korlátozására,

g) az ülés félbeszakítására,

h) tárgyalási szünet elrendelésére,

i) napirendi pontok összevont tárgyalására vonatkozó javaslattételre,

j) a vita lezárásának kezdeményezésére,

k) napirendi pontok felcserélésére.

8. A képviselő-testületi ülés rendje

14. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat fel.

(2) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

        (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgár a tárgyalt napirendekhez hozzászólhat, véleményt nyilváníthat 2 percben. Hozzászólásra kézfeltartással jelentkezik. A továbbiakban a polgármester dönti el, hogy egy személy részére hány alkalommal ad szót, illetve mikor zárja le az állampolgári hozzászólásokat.

9. A napirendi pont tárgyalásának elnapolása

15. §  A polgármester, vagy képviselő javasolhatja a Képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

16. § (1)  A tanácskozás rendje:

a) a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján, napirend előtt dönt a   lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,

b) a polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet,

      c) a napirendi javaslatot a Képviselő-testület számozás nélküli határozattal fogadja el.

10. A napirendhez kapcsolódó felszólalás

17. § (1) A napirend előterjesztőjéhez a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó rövid, tárgyszerű választ ad.

(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét- a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester és a napirendi pont előterjesztője több alkalommal is hozzászólhat, az előterjesztőt megilleti a zárszó joga is.

(4) A napirendi pont vitája során a képviselő általában egy alkalommal kap szót. Ismételt hozzászólásra, legfeljebb 2 perces időtartamra, a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a hozzászólás engedélyezését. A Képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

18. § Az érdemi vita során:

a) a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirenddel kapcsolatos észrevételeiket és a döntéstervezettel kapcsolatos javaslataikat,

b) a polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet, annak időtartamát korlátozhatja,

c) a szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek szót ad, ha a jegyzőnek a döntési javaslat, módosító indítvány, törvényességével kapcsolatban észrevétele van,

         d) a polgármester először az írásban benyújtott és a vitában elhangzott módosító  indítványokat külön-külön, majd a Képviselő-testület által elfogadott módosításokkal egybefoglalt döntési javaslatot teszi fel szavazásra,

e) a képviselők igen, vagy nem szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól,

            f) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

11. Kérdés, interpelláció

19. § (1) A képviselők a képviselő-testületi ülésen – az önkormányzat feladat-és hatáskörében – a polgármesterhez, alpolgármesterhez a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhetnek, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő, amelyre a Képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.

(2) Az interpelláló illetve a kérdező a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

(3) Ha az interpelláló, kérdező a választ nem fogadja el, a kérdésben a Képviselő-testület határoz.

(4) A  kérdést és az interpellációt írásban, a polgármesternél lehet előterjeszteni a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 4 nappal.

12. A képviselő-testület döntése

20. §  A Képviselő-testület a vita lezárását követően rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. (a továbbiakban: döntés)

21. § (1) A határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá az önkormányzat nevének megjelölésével hozza a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A Képviselő-testület a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, szám nélküli határozattal dönt:

a) napirend elfogadásáról,

b) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról,

c) kérdés, interpelláció elfogadásáról,

d) indítványokról (módosító, kiegészítő),

e) polgármesteri tájékoztatóról.

(3) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor a Mötv.  arról rendelkezik, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott esetekben. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A Képviselő-testület minősített szavazattal dönt:

a) kitüntetések, elismerő címek adományozásáról,

b) közterület elnevezéséről,

c) településfejlesztési eszközök és településszerkezeti terv jóváhagyásáról.

13. A szavazás módja

22. § (1) A Képviselő-testület döntéseit  nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A Képviselő-testület név szerint szavaz a képviselők egynegyedének indítványára.

Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

        (4)  Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők névsorát. A képviselők „igen”  „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a név mellett feltünteti, majd a névsort átadja a polgármesternek, aki megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti azt. 

23. §  (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazást a polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

(3) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

(4) A titkos szavazás szavazólapon, urna alkalmazásával történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját és tárgyát.

(5) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) kezdetét és végét,

            c) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

            d) a szavazás során felmerült körülményeket,

            e) a szavazás eredményét.

14. Az önkormányzati rendeletalkotás

24. § (1) Az önkormányzat által még nem szabályozott tárgykörben a 9. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül rendeletalkotást kezdeményezhet a település

a) társadalmi,

b) érdekképviseleti,

c) és más civil

szervezeteinek vezetői.

 (2) A kezdeményezést írásban – a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek   megjelölésével –, a polgármesternél kell benyújtani.

 (3) A polgármester a kezdeményezéssel kapcsolatos döntési javaslatát a jegyző véleményének kikérése után – a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül, vagy a legközelebbi képviselő-testületi ülésen terjeszti a testület elé. A rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület dönt.

25. § (1) A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:

      a) a törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezet esetén:

     aa) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályokkal,

     ab) rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,

         ac) a szabályozás nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein.

b) feladatkörében törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotás esetén: a szabályozási javaslat nem ellentétes –e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal), továbbá a rendelet megjelölését és címét kell feltüntetni.

Az önkormányzati rendelet jelzése:

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/20..(..hó…nap) önkormányzati rendelete

26. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(2) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetése a következő: az önkormányzati rendelet számának, tárgyának és teljes szövegének a Hivatal kirendeltsége (8563 Homokbödöge, Kossuth u. 47.) hirdetőtáblájára történő kifüggesztése és a kifüggesztés helyének hangos-híradón való közlése.

15. A jegyzőkönyv

27. § (1)  A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint hozzászólását, véleményét kérésére szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv.-ben meghatározottakon kívül:

a) a Képviselő-testület ülésének jellegét, kezdetét és végét,

b) az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit,

c) szükség esetén a polgármester intézkedéseit.

  (3) A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni.

  (4) A jegyzőkönyv első példányához mellékelni kell:

a) a tárgyalt előterjesztéseket, indítványokat, interpellációkat, kérdéseket,

b) a titkos szavazás jegyzőkönyvének 1 példányát,

c)  a megalkotott rendeleteket, az  elfogadott határozatok mellékleteit,

d) a képviselő kérésére, az írásban benyújtott felszólalását,

e) név szerinti szavazás névsorát.

16. A települési képviselő

28. § (1) A települési képviselőnek a Képviselő-testület munkájában való részvételére, jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását az ülés előtt a polgármesternél köteles bejelenteni.

(2) A települési képviselő a Képviselő-testület képviseletével, vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségeinek megtérítésére a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván,valamint az Ügyrendi Bizottság folytatja le a képviselő és a polgármester, valamint az alpolgármester összeférhetetlenségének kivizsgálásával és vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást.

17. A képviselő-testület bizottságai

29. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

  Ügyrendi Bizottságot                  3 fővel

(2) A bizottság belső működési szabályait ügyrendben határozza meg.

(3) A bizottsági tagok névjegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.

30. §  (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra - általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására - ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentéseknek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

31. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülésének összehívására a Képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy az ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal előbb kell megküldeni.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a Képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára.

          (3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a képviselőket és a jegyzőt.

    (4) Az ülés meghívóját - az ülés összehívásával egyidejűleg - ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, továbbá meg kell jelentetni az önkormányzat honlapján.

32. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök bizottsági tag vezeti.

(2) Az ülés elnöke a határozatképesség megállapítása után nyitja meg a bizottság ülését.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslatokon túl, a bizottság tagjai más napirendek tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirendek elfogadásáról a bizottság szám nélküli határozattal dönt.

(4) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit, majd összefoglalja és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait. A vitában a meghívottaknak tanácskozási joga van.

(5) Az ülés elnökének a feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, a szó megadása, vagy megvonása.

(6) Aki a bizottsági ülés rendjét megzavarja, azt az ülés elnöke rendreutasíthatja.

33. §  (1) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság nevének megjelölésével hozza.

(2) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testületi jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

34. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

a) Kivizsgálja az önkormányzati képviselő, polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést,

   b) ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának kezelését, szükség esetén vizsgálatát, az összeférhetetlenségi ügyeket, ügyrendi kérdések megvitatását.

c) gondoskodik a vagyonnyilatkozatok őrzéséről,

      d) közreműködik a titkos szavazások lebonyolításánál,

      e) javaslatot tesz a polgármester illetménye nagyságának meghatározására.

18. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

35. §     (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki  kezdeményezheti.

(2) Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon elül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság Elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő, polgármester köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(5) Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

19. A közös önkormányzati hivatal 

36. § (1) Adásztevel, Bakonyjákó, Homokbödöge és Németbánya Községek Önkormányzatai az Mötv-ben foglaltak alapján, az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. január 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.

   (2) A Hivatal tevékenysége a Képviselő-testület, annak bizottságai munkája eredményességének elősegítésére irányul, ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatokat, valamint - szervező, végrehajtó, szolgáltató tevékenységet folytat.

   (3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, valamint a feladat- és hatáskörét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata  tartalmazza.

20. A polgármester, alpolgármester

37. § (1) A polgármester feladatát főállásban, részmunkaidőben látja el.

         (2) A polgármester munkaideje: heti 25 óra

   (3) A polgármester ügyfélfogadási ideje: naponta 8.00 – 11.00 óráig, 13.00 – 15.00 óráig

38. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak hatásköreinek ellátására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

     (2) A polgármesternek a Hivatallal kapcsolatos irányítási jogkörére vonatkozóan a Mötv. rendelkezései az irányadók.

39.  (1) Alpolgármester hiányában a polgármester a lemondását a Képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át, részére juttatja el.

  (2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság Elnökének  adja át.

40. §     (1) Az alpolgármester választására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

 (2) A Képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

 (3) A polgármestert távollétében, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester

helyettesíti.

 (4) Az alpolgármester egyéb esetben a polgármester irányításával látja el feladatait.

21. A jegyző

41. § (1)  A jegyző a Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a Hivatal működéséért.

         (2) A jegyző kinevezésére a Mötv. rendelkezései az irányadók.

         (3) A jegyzőt távollétében a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt személy helyettesíti. A jegyzői tisztség 30 napot meghaladó betöltetlensége, illetve a jegyző 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén a képesítési előírásoknak megfelelő jegyző kinevezéséről kell gondoskodni.

   (4) A jegyző:

 a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

 b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében

 c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

 d) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságának ülésén

 e) jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő,

 f) évente beszámol a  Képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről,

 g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

 h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

 i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

 j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

                   k) ellátja a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatokat.

22. Az önkormányzat társulásai

42. §  (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében, a Mötv.-ben meghatározottak figyelembe vételével, társulásokban vehet részt.

(2) Az önkormányzat – hatályos társulási megállapodás alapján, az abban foglalt feladatok ellátása céljából

a) a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Intézménye,

b) a Győr Nagytérségi Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulás és

c) Adásztevel, Bakonyjákó, Homokbödöge és Németbánya Óvodafenntartó Társulás 

tagja.

23. A lakossággal való kapcsolati formák

43. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben

a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b) a közvetlen tájékoztatásra,

c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre,

(2) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formája: a közmeghallgatás.

44. § (1) A közmeghallgatásra a Mötv. rendelkezései az irányadók.

         (2) A közmeghallgatás helyét és időpontját 15 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.

     (3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás vezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

     (4) Ha a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvényi rendelkezések szerint kell eljárni.

24. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

45. § (1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolításának eljárási szabályai tekintetében a választási eljárásról, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

           (2) A Képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezte.

(3) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10 %-a indítványozta.

25. Záró rendelkezés

46. § (1)  A rendelet 2013. július 10. napján lép hatályba.

   (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2011.(X.27.) önkormányzati rendelete.

Homokbödöge, 2013. június 27.

                      Farkas Árpád                                             Kelemen László

                      polgármester                                                    jegyző

1. melléklet a 9/2013. (VII.1.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület tagjainak névsora:

1. 1.  Farkas Árpád polgármester
   

2. 2.  Némethi Kálmán alpolgármester
   

3. 3.  Ható Károly képviselő
   

4. 4.  Németh István képviselő
   

5. 5.  Rajkovics Attila képviselő
   

2. melléklet a 9/2013. (VII.1.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai:

                             A                                    B                                C

3. melléklet a 9/2013.(VII.1.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat 2012. január 1-től alkalmazott szakfeladatai:

4. melléklet a 9/2013.(VII.1.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület átruházott hatáskörei:

1. 1.  Szociális étkeztetés kérelem elbírálása
   

2. 2.  Szülési segély kérelem elbírálása
   

3. 3.  Temetési segély kérelem elbírálása
   

4. 4.  Ingó és ingatlan vagyon tulajdonjog változással nem járó, egyéb módon történő hasznosítása
   

5. melléklet a 9/2013.(VII.1.) önkormányzati rendelethez

Az Ügyrendi Bizottság tagjai:

Elnök:     Ható Károly

Tag:        Rajkovics Attila

Tag:        Tóth Zoltán

Szerkesztés...