/1/ A Rendeletet a Képviselőtestület közigazgatási területén alkalmazni kell:

a./ minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza, felügyeli,

b./ minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik.

/2/ A Rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, állat kiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állat kórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására.

/1/ A Rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb) a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl stb.), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (emu, strucc), illetve vadak (fácán, fürj, szarvas stb.).

/2/ Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac stb.).

/3/ Kis létszámú állattartásnak, illetőleg kisüzemi állattartásnak minősül az, amely Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet 1. melléklete 1. sz. függelékének 4./ pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el.

/4/ Nem minősül állattartásnak közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban, vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak.

/1/ Ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon és a 30 cm marmagasságot meghaladó ebnek szájkosárral történő vezetése.

/2/ Ebfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen.

/3/ Őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

/4/ Vakvezető eb: az, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengén-látók Országos Szövetsége (1146 Budapest, Hermina út 47.) igazolvánnyal látott el.

/5/ Jelzőeb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

/1/ A Képviselőtestület közigazgatási területén állat az 1. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható.

/2/ Üdülőterületen és üdülő jellegű külterületen telkenként – a lakásban tartható állatokon kívül – a védőtávolság, valamint az /1/ bekezdésben felsorolt jogszabályok betartása mellett legfeljebb 10 baromfi tartható.

/3/ Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során, az /1/ bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

/4/ Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségére megóvása érdekében köteles az egészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

/5/ A 2. §. /3/ bekezdésében meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a polgármesternek a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott, egyedi engedélyével lehet tartani.

/6/ Azokon a területeken, ahol az általános rendezési terv és a szabályozási tervek a terület más célú felhasználását irányozzák elő, állattartását a rendezési terv előkészítésével foglalkozó hivatali egység előzetes szakmai véleményének figyelembe vételével és a polgármester hozzájárulásával lehet engedélyezni.

/7/ A lakás lebontása miatt, vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó az állatára nem tart igényt, köteles

előzetes bejelentése alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatnak gyepmesterrel történő elszállításáról gondoskodni.

/1/ A Képviselőtestület közigazgatási területén az egy lakásos és a több lakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.

/2/ Több lakásos épületben, társas házban és ezek udvarain lakásonként egy eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható.

/3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a polgármester külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pápai Intézete és a hatósági főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

/1/ Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen –, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

/2/ A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló, megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

/3/ Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

/4/ Ebet több lakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos, a közös használatú udvaron pedig csak a szomszédok írásbeli beleegyezésével lehet.

/1/ Közterületen, lakóház folyosóján és lépcsőházában az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 30 cm-nél nagyobb marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni. Ebet – a 30 cm , vagy annál kisebb marmagasságú eb kivételével – csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat.

/2/ Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni.

/3/ Közterületen történő tartózkodás estén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb nyakörvére erősítve kell tartani, és azt szükség esetén az ellenőrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére fel kell mutatni.

/4/ Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

/5/ Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, lift stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. Ez a takarítási és bemutatási kötelezettség az ebfuttató helyekre nem vonatkozik.

/6/ Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a 2. mellékletben felsorolt ebfuttatási területek szolgálnak. E területek határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni. Az ebet futtató köteles gondoskodni arról, hogy az állat a kijelölt területet ne hagyhassa el.

/1/ Tilos ebet beengedni, vagy bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe.

/2/ Tilos ebet – a vakvezető eb kivételével – beengedni, vagy bevinni

a./ oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre,

b./ ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra,

c./ az olyan parkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét.

/3/ A /2/ bekezdés a./ pontja szerinti létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

/4/ Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – különös feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója.

/1/ Az eb tartója köteles az ebet évenként – a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – a saját költségére magán állatorvossal veszettség ellen beoltatni.

/2/ Az eb tartója köteles:

a./ az oltási igazolását a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésre felmutatni, az igazolás elvesztése estén megfelelő igazolásrólgondoskodni,

b./ ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni.

/3/ Az eb tartója évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését elvégeztetni és ennek megtörténtét az oltási igazolásban is feltüntettetni.

/4/ A védőoltásban nem részesült ebet – mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg, vagy betegségre gyanús ebet – a települési önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiirtani. A kiirtásra akkor kerülhet sor, ha a települési önkormányzat jegyzője az előző évi oltást elmulasztó ebtartót – szabálysértési eljárás megindítása mellett – január 31-ig felszólította a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására, de e felszólításnak az eb tartója nem tett eleget.

/1/ Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre, a tulajdonos költségére a jegyző végezteti el.

/2/ A gazdátlan, kóbor ebek elfogásáról a körjegyző gondoskodik.

/1/ Többlakásos kertes családi házban és udvarán háztartásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

/2/ Többlakásos társasházban és udvarán lakásonként két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

/3/ A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.

/4/ A macskatartásra egyebekben az 5. §. /3/ bekezdésének, a 8. §-nak és 11. §. /1/ bekezdésének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

/1/ Az állati hullák és melléktermékek begyűjtését, őrzését és ártalmatlanná tételét (megsem-misítését) – a tulajdonos költségére – az erre szakosodott,s hatósági engedéllyel rendelkező szerv végzi.

/2/ Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kis- és nagy állat fertőző betegségben, vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.

/3/ Közterületről származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak az elszállításáról a Homokbödöge-Nagytevel Körjegyzőség gondoskodik.

/1/ Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a Rendelet

a./ 4. §-ának /1/ - /6/ bekezdésében az állatok tartására,

b./ 5. §-ában, 6. §-ának /1/, /3/ és /4/ bekezdésében, 7. §-ának /1/, /3/ és /4/ bekezdésében, valamint 10. §-ában az ebtartásra,

c./ 12. §-ában a macskatartásra

vonatkozólag megállapított rendelkezéseket megszegi.

/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetőjét az ellenőrzésre felhatalmazott személy ötszáztól tízezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja.

/3/ A közterületen történt ismételt szabálysértés esetén a körjegyző és megbízottja jogosult az ebet elszállíttatni átvételi elismervény ellenében, amelyen fel kell tüntetni az elszállított állat kiváltásának helyét, időpontját, a fizetendő helyszíni bírság összegét, továbbá az őrzés időtartamát és díját.

/1/ A Rendelet 2004.július 2. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

/2/ A Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselőtestület

a./ az ebtartásról szóló, 7/1995./IX.11./ Ör.sz. rendelete és

b./ állattartás szabályairól szóló 6/1997./VII.15./ Ör.sz. rendelete.

/3/ A Rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a körjegyző gondoskodik.