1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja, hogy Nagytevel község közigazgatási területén megállapítsa és biztosítsa – a helyi hatóságokra tekintettel – az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek:

(2)²

(3) A Rendelet hatálya nem terjed ki:

2. § (1) A köztisztaság a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek megvalósításában mindenki köteles hatékonyan együttműködni szennyeződést, fertőzést okozó tevékenységektől, magatartástól tartózkodni.

(2) Az egyes ingatlanok tisztaságáról az ingatlan

(3) A település önkormányzati tulajdonú közterületei rendszeres tisztán tartásáról, valamint a szervezett szemétszállításról a Képviselő-testület gondoskodik.

3. § Értelmező fogalmak:

4. §³ Nagytevel község teljes közigazgatási területén belül tilos a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék, avar és kerti hulladék égetése.

6. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező házakban, a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben az arra engedélyes tüzelőanyagot lehet égetni.

(2) A tüzelőberendezésekben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot – különösen ipari hulladékot - égetni tilos.

7. § (1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál, valamint úttest felbontásánál keletkezett port - terjedésének megakadályozására - vízzel kell nedvesíteni.

(2) Külterületen építési, bontási, egyéb anyagokat a polgármester által kiadott közterület használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamban lehet tárolni. Magánterületen engedély nélkül lehet – közegészségügyi szempontból veszélytelen anyagot tárolni.

(3) Porképző, vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(4) Ha bármilyen szállítmány fel-, vagy lerakásánál, szállításánál köz-, vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles a tisztítási munka elvégzésére.

(5) A községben a keletkező por képződésének megakadályozására talajterületek növényzettel való beborítására kell törekedni.

(6)⁵ A jegyző jogosult a kertészeti munkák elvégzésének előírására.

8. § (1) Állati hullát, valamint olyan anyagot, mely a környék levegőjét szennyezi, bűzt áraszt, az egészséget veszélyezteti, vagy élősködők számára táptalajt nyújt, sem köz-, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(2)⁶ Az elhullott állatok tetemét a tulajdonos köteles saját költségén elszállíttatni. Közúton történt állat elhullását- ha a tulajdonos ismeretlen- a közös hivatalnál be kell jelenteni.

(3)⁷

(4) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely bűzt áraszt és szennyezést eredményez.

9. § (1) Az egyes ingatlanok gyom- és allergiát okozó növényzettől – főleg parlagfűtől - valómentesítése, gyomirtása a tulajdonos, illetve használó kötelessége.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség elmaradása esetén a jegyző határozattal rendeli el a közérdekű védekezést.

(3) A parlagfű irtásáról – virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(4)⁸

(5) Az allergén növények – főleg parlagfű – felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyéről, irtásáról az okozott allergén megbetegedésekkel kapcsolatos tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról a Képviselő-testület szórólapok, valamint hangosító berendezés útján gondoskodik.

10. § (1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat (a Darza patakot, a pápai Bakony-ér és azok mellékágait, továbbá a vízelvezető árkokat) eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Csapadékvíz ingatlan ról történő kivezetése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az ingatlan előtt szikkasztó árok található.

(2) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) – amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el – tűrni köteles a szükséges munka elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalaní tás nem jár.

(3) A Darza patak, a pápai Bakony-ér és azoknak mellékágai, valamint az egyéb élővizek és azok mellékágai mentén lévő partmenti ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a patakokhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemelését nem veszélyeztethetik.

(4) A Nagytevel 053 hrsz-ú ingatlanon fekvő, Nagyteveli Víztározó tónál, a víztározó DNY-i oldalán, a töltéstől 850 m-re található csónak-kikötő kivételével, a tó medrében – a működést szabályozó műtárgyak kivételével – semmiféle egyéb állandó építmény, létesítmény nem helyezhető el.

(5) A Víztározó tó vízfelületén kizárólag emberi, ill. szélerővel meghajtott vízijárművek közlekedhetnek. Motoros jármű csak mentési célból, kizárólag szükség esetén használható, bejegyzett vízimentő szolgálat által.

(6) A tónál a horgászok csak olyan csalikat, haletető táplálékot használhatnak, amely a vízminőséget nem rontja, szervesanyag-tartalmát nem növeli, és nem veszélyezteti (szennyezéssel, fertőzéssel) a tóban fürdőzők egészségét.

11. § (1) A vízmű kijelölt védőterületén tervezett tevékenységek engedélyezése a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet alapján történhet.

(2) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagoló anyagait, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni. Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet, vagy egyéb más hulladékot juttatni. Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

(3) A járműbehajtók átereszeinek építése és tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(4) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetve a kiépített csatornába történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles gondoskodni.

(5) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

12. § (1) Tilos ásott, vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni kutakat engedély nélkül betemetni.

(2)⁹

(3) Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel, az ivóvizet szennyezni.

13. § (1) A szennyvizet szennyvízcsatornába, vagy közműpótló, zárt szennyvíztározóba kell vezetni. (A vízzáróság biztosítása érdekében műanyag akna, vagy vízzáró betonakna építése lehetséges.) Zárt rendszerű szennyvíztározó építésénél a tulajdonosnak iga-zolni kell annak vízzáróságát.

(2) Tilos a szennyvizet kilocsolni.

(3) A települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvíz) gyűjtését és szállítását a szakvállalatok, valamint más szervek és erre szóló iparengedéllyel rendelkező magánszemélyek végzik, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a hatóságilag kijelölt ürítőhelyre. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével.

14. § (1) Aki olyan tevékenységet folytat, melynek következtében roncsolt földterület keletkezik, annak jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározottakon túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(2) A köztisztaság megóvása, balesetek elkerülése végett közterületen hulladékot (üveg, papír) szennyező, vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, kiszórni, vagy eldobni tilos.

15. § (1) A község közigazgatási területén tilos indokolatlanul olyan zajt okozni, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja.

(2) A belterület határán belül hétköznap 20.⁰⁰ órától 7.⁰⁰ óráig, vasárnap és ünnepnapokon egész nap tilos minden olyan tevékenység végzése és készülék, vagy berendezés üzemeltetése, amely kellemetlen, zavaró, veszélyeztető, vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoz, mint

16. § (1) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett határértéket a zajterhelési alapérték és a módosító tényezők összege határozza meg.

(2)¹⁰

(3) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés jogossága esetén a hatóság az elvégzett vizsgálatok és intézkedések során felmerült költségeket az üzemeltetőre átterhelheti.

17. §¹¹ (1) Az ingatlantulajdonos kötelezettségeit az 1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. §-a határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl:

(3) Az épület tulajdonosa, vagy használója köteles gondoskodni:

(4) Az önkormányzat gondoskodik az önkormányzati tulajdonú közterületek tisztán tartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, szilárd burkolatú utak tisztán tartásáról, valamint szeméttárolók elhelyezéséről és ürítéséről.

17/A. §¹² (1) Szemetet, hulladékot, salakot közterületen tárolni, lerakni, továbbá a közterületet egyéb módon beszennyezni tilos.

(2) Építési törmeléket kizárólag erre a célra kijelölt szilárd hulladéklerakó helyen lehet elhelyezni.

(3) Aki a közterületen – engedély nélkül – települési szilárd hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani. Ha a kötelezett ennek a meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról – a kötelezett költségére – az önkormányzat gondoskodik.

(4) Építés, bontás, tatarozás esetén a tulajdonos (építtető illetve kivitelező) köteles a közterületet állandóan tisztántartani és a keletkezett szemetet elszállíta(t)ni.

(5) Utcai árusok kötelesek az árusításra kijelölt helyet és annak környékét 3 méteres körzetben állandóan tisztán tartani és az árusításból keletkező hulladékot elszállítani.

17/B. §¹³ (1) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, térburkolat) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a területileg illetékes Magyar Közút Nonprofit Zrt. Veszprém Megyei Igazgatósága engedélyével, az abban foglalt feltételek betartásával történhet.

(2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket (hulladékgyűjtőket, padokat, játékokat, stb.), műtárgyakat, műalkotásokat beszennyezni, megrongálni.

(3) Tilos dugulást, rongálást okozó anyagot vagy tárgyat (törmelék, homok, hulladék, tűz- és robbanásveszélyes anyag), veszélyes hulladékot csapadékvíz elvezető árokba önteni vagy bevezetni.

18. § (1) A járdáról a havat naponta többször, hóesést követően azonnal el kell takarítani.

(2) A járdáról a havat, jeget a közút és a járda között kell elhelyezni úgy, hogy az se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(3) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát szükség szerint naponta többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (pl. homok, hamu, fűrészpor, kőpor) kell használni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(4) A járda síkosságmentesítését úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

18/A. § Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését.

18/B. § (1) Az elhagyott hulladék felderítőjének jelzése alapján az Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, becsült mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát, vagy korábbi birtokosát.

(2) A Jegyző az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

18/C. § (1) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, az elhagyott hulladék felderítője a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(2) Amennyiben az elhagyott hulladék állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon található, a Jegyző a hulladékról szóló törvénynek a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlan esetében alkalmazandó rendelkezésének megfelelően jár el.

(3) Amennyiben az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon elhagyott hulladék korábbi birtokosa megállapítható, úgy az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti intézkedést kezdeményezi.

18/D. § (1) Aki közterületen engedély nélkül hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a felszólításban meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról a kötelezett költségére és felelősségére az Önkormányzat a vele szerződésben álló gazdálkodó szervezet útján gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat általi hulladék elszállíttatásra vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni akkor is, ha a közterületen hulladékot lerakó személye nem ismert. A hulladék lerakó személyének ismertté válása esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. § (1) A háztartási hulladék szállítását, tárolását és kezelését a Képviselő-testület a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás útján valósítja meg.

(2) A szemetet felhalmozni tilos, azt a megadott szállítási napon történő elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Akinél rothadó, vagy bűzös szemét keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni kell.

19/A. §¹⁵ (1)¹⁶ E rendelet alkalmazásában a község közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősül, ha a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben 150.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(3) Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatti hatósági eljárás lefolytatása és a cselekmény elbírálása a Jegyző hatáskörébe tartozik.

(5) A közigazgatási bírság kiszabása helyett „felszólítás” alkalmazható, amennyiben a magatartás, vagy mulasztás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a magatartás, vagy mulasztás elkövetője személyi körülményeire is figyelemmel, ettől az intézkedéstől kellő visszatartó erő várható.

20. § (1) A Rendelet 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) A Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, hatályát veszti a Képviselő-testület 8/2002.(IX.02.) önkormányzati rendelete.