Noszlop Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, a 6. § (5) bekezdésben, 6. § (6) bekezdésben, 11. § (16) bekezdésben, 13.§ (1) bekezdésben, 18.§ (1) bekezdésben; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-ában, 109. (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1.§ A rendelet hatálya Noszlop Község Önkormányzata ( a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Noszlop Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát - ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – az önkormányzat hivatala látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő testület Noszlop község polgármestere képviseli.

(2) A képviselő-testület kizárólagosan jogosul az 50.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;

b) a képviselő-testület szerződéskötéséről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozat kiadása;

d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása;

e) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást ,vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;

f) szerződéskötés a nem beépíthető , önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására,

g) az 50.000 forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

5.§ A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

6. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések

7.§ Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó vagyonból (1. melléklet) nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

8.§ (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségi nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet kereti között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

9.§ A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények vezetői felelnek.

A hasznosítás szabályai

10.§ (1) A nettó 1.000.000 forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet –ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban pályázat) útján, az összességben legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) hasznosítás módja

d) a pályázati feltételek meghatározása.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításáról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

A vagyon átruházásának szabályai

11.§ A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése.

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) átruházási módja,

d) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,

e) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,

f) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

12.§ (1) A nettó 1.000.000 forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességben legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testületnek az értékesítéséről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés útján értékesíthető.

13.§ Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanonként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.

14.§ A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell szerződést kötni.

A vagyonszerzés szabályai

15.§ (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a szerzés módja,

d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4)Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíteni.

16.§ Az önkormányzati törvény által előírt,vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.

Záró rendelkezés

17.§ (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 10.§ (1)-(3) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Noszlop Község Önkormányzat képviselő-testületének Noszlop Község vagyonáról és a rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 4/1994. (VI.27.) önkormányzati rendelete.

                    Dózsa Géza sk.                                                                                 Takács-Győri Marianna sk.

                     polgármester                                                                                                  körjegyző

A rendelet kihirdetésének napja: Noszlop, 2012. június 11.

Takács-Győri Marianna sk. 

                    körjegyző