Noszlop Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 28Noszlop Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
2014-01-01-tól 2015-03-01-ig
Noszlop Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1.§ A rendelet célja, hogy Noszlop község Önkormányzata gondoskodjon az igazgatási területén élő lakosság szociális biztonsága megteremtéséről és megőrzéséről. Meghatározza a rászorulók részére az egyes szociális ellátások formáit, az ellátásra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
2. A rendelet hatálya
2.§ A rendelet hatálya kiterjed Noszlop községben lakóhellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre, valamint a hajléktalan személyekre.
3. Ellátások formái
3.§ Szociális rászorultság esetén a jogosult részére e rendelet alapján megállapítható ellátások formái:
a) Pénzbeli ellátások:
aa) aktív korúak ellátása,
ab) ápolási díj,
ac) önkormányzati segély,
ad) temetési kölcsön.
b) Természetbeni ellátások:
ba) köztemetés,
bb) közgyógyellátás.
c) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások:
ca) időskorúak napközbeni ellátása (idősek klubja),
cb) szociális étkeztetés,
cc) házi segítségnyújtás,
cd) családsegítés,
ce) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
II. SZOCIÁLIS PÉNZBENI ELLÁTÁSOK
4. Aktív korúak ellátása
4.§ (1) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat
a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,
b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,
c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá
d) a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról megfelelőn gondoskodik.
(2) A jegyző vagy megbízottja a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
(3) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző vagy megbízottja ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.
(4) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatást meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget.
5.§ (1) Az Szt. 37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti személy (a továbbiakban: aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosult személy) együttműködésre köteles, mely kötelezettségét nyilatkozatban kell vállalnia.
(2) Az együttműködés keretében az aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosult személy az Alapszolgáltatási Központ családgondozójával
a) nyilvántartásba veteti magát,
b) kapcsolatot tart,
c)a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben részt vesz, különösen ha az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére irányul,
d) és a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik,
e) továbbá teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:
a) az aktív korú személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,
b) mentálhigiénés életmódot formáló programok,
c) foglalkoztathatóságot javító programok,
d) csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok.
(4) Az együttműködés teljesítése érdekében az aktív korú rendszeres szociális segélyre jogost személy köteles a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatával, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a családgondozót felkeresni, a családgondozó által előírt időpontban, de legalább háromhavonta a családgondozónál megjelenni.
(5) Az aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha neki felróható okból:
a) a családgondozóval kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,
b) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatával – beleértve a jogosultság felülvizsgálatát – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg a családgondozónál,
c) a családgondozó által előírt időpontban nem jelenik meg,
d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben való részvételt nem vállalja, feltéve, hogy magát az előírt határidőben hitelt érdemlően nem menti ki.
(6) Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát annak, aki az (5) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
(7) A családgondozó – a külön jogszabályban meghatározott feladatain túl – 15 napon belül írásban tájékoztatja az önkormányzatot a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személy nyilvántartásba vételéről, az együttműködési megállapodás megkötéséről, az együttműködési megállapodásban valamint az (5) bekezdés szerinti kötelezettség megszegéséről.
5. Ápolási díj
6. § (1) Az Önkormányzat méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak (Ptk. 685. § B) pont), aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, nem részesül rendszeres pénzellátásban és családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ban felsoroltakat.
(3) Nem állapítható meg az ápolási díj, ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalták.
(4) Az ápolási díj mértéke az Szt. 44.§-ban meghatározott összeg.
6. Önkormányzati segély
7. § (1) Az Önkormányzat az Szt. 45. §-ában foglaltak alapulvételével önkormányzati segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociálisan rászorult családok részére.
(2) Az önkormányzati segély kérelemre, vagy hivatalból állapítható meg
a) eseti segély,
b) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása,
c) temetési segély,
d) kamatmentes kölcsön
formájában.
(3) A 7. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt önkormányzati segély állapítható meg, ha a kérelmező a kamatmentes kölcsön visszafizetési kötelezettségének eleget tett
a) egyedül élő és jövedelme nyugdíjból vagy nyugdíjszerű ellátásból származik, de jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.
b) nem az a) pontban rögzített jövedelemmel rendelkezik és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
(4) A 7. § b) pontjában felsorolt önkormányzati segély állapítható meg, ha a családban az egy főre jutó jövedelem havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
(5) A 7. § c) pontjában felsorolt önkormányzati segély állapítható meg, annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott feltéve, hogy
a) egyedül élő esetén a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át,
b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.
(6) A 7. § d) pontjában felsorolt önkormányzati segély állapítható meg a kérelmező
a) egyedül élő és jövedelme nyugdíjból vagy nyugdíjszerű ellátásból származik, de jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.
b) nem az a) pontban rögzített jövedelemmel rendelkezik és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.
8. § (1) Eseti segély abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező vagy családtagja
a) betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani (felírt vények bemutatása esetén),
b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával),
c) jelentős elemi kár, súlyos, több személyt érintő tragikus baleset (vonatkozó igazolások bemutatásával),
d) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),
e) munkanélkülivé vált (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről szóló okirattal),
f) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése megállapításának elhúzódása miatt késik (eljárás megindításáról szóló okirat alapján), vagy
g) kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni (közoktatási intézmény igazolása alapján).
(2) Nem állapítható meg az eseti segély abban a családban, ahol a lakáson felül egyéb hasznosítható ingatlannal, gépjárművel, vagyoni értékű joggal rendelkeznek, kivéve, ha a gépjármű fenntartás valamely családtag egészségi állapota miatt szükséges.
(3) Az önkormányzati segély 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eseti segély családonként egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg, az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb kettőezer forintnál.
(4) A 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eseti segélyt alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.
9. § (1) A 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására jogosult a gyermek törvényes képviselője és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, aki az Szt. szerinti időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
(2) Létfenntartást veszélyeztető élethelyzetnek minősül különösen:
a) az alkalmanként jelentkező többletkiadás, mely különösen:
aa) alapruházat beszerzése,
ab) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése,
ac) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés,
ad) 3.000,-Ft-ot meghaladó igazolt gyógyszerköltség miatt merül fel,
b) a jövedelem kiesés, illetve az a) pont miatti időszakosan megnövekedett anyagi teher.
(3) A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatásának egyszeri összege gyermekenként nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át.
10. § (1) A 7. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott temetési segélyre jogosult az a kérelmező, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és jövedelme nem haladja meg a 7. § (5) bekezdésben foglaltakat.
(2) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül kell előterjeszteni.
(3) A temetési segély összege 30.000,-Ft
11. § (1) A 7. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kamatmentes kölcsön állapítható meg, ha a kérelmező, aki átmeneti létfenntartási gonddal küzd és
a) szerződésben vállalja, hogy visszafizetési kötelezettségének a kölcsön felvételét követő egy éven belül eleget tesz,
b) hitelt érdemlően bizonyítja, hogy munkaviszonyból, egyéb jövedelemforrásból, rendszeres pénzellátásból a kölcsön visszafizetésére képes.
(2) A kamatmentes kölcsön összeg legfeljebb 60.000,- Ft lehet.
(3) Nem állapítható meg kamatmentes kölcsön annak a kérelmezőnek, aki
a) a visszafizetési kötelezettségre nem nyilatkozik, vagy nem vállal kötelezettséget,
b) korábbi jogosultság alapján kamatmentes kölcsön visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette.
7. Temetési kölcsön
12. § (1) Temettető kérelmére kamatmentes kölcsön nyújtható, ha
a) az elhunyt hagyatékából a temetés költsége fedezhető, vagy
b) a temettető vállalja jövedelméből a kölcsön visszafizetését.
(2) A kamatmentes kölcsön legfeljebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének megfelelő összeg, melyet legfeljebb 12 hónapon belül vissza kell fizetni.
(3) A kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező valamint a vele közös háztartásban élők jövedelem nyilatkozatát, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, nyilatkozatot a kölcsön visszafizetésére vonatkozóan.
(4) A polgármester a kölcsön folyósítására szerződést köt kérelmezővel. A szerződésben ki kell kötni, hogy nem teljesítés esetén az önkormányzat a tartozást a temettető jövedelméből jogosult letiltani.
III.
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
8. Köztemetés
13. § A polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Szt. 48.§-ban meghatározott szerint.
9. Közgyógyellátás
14. § Szociális rászorultság alapján méltányosságból közgyógyellátás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élőnél 300 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.
10. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
15. § (1) Noszlop község Önkormányzata az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:
a) szociális étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés
d) gyermekjóléti szolgáltatás
e) nappali ellátás
f) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokat az f) pont kivételével az Alapszolgáltatási Központ keretében biztosítja.
11. Étkeztetés
16. § (1) Étkeztetésre az jogosult,
a) aki 80. életévét betöltötte,
b) aki házi segítségnyújtásban részesül,
c) aki időskorúak nappali ellátásában részesül,
d) akinek létfenntartása veszélyeztetve van,
e) aki hajléktalan,
f) aki, vagy akinek házastársa, élettársa egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt a napi egyszeri meleg étkezésről önmaga illetve eltartottjai részére más módon nem képes gondoskodni.
(2) Az ellátásban részesülők térítési díjat kötelesek fizetni.
(3) A fizetendő személyi térítési díj meghatározása során figyelembe kell venni a Szt.116.§-ban foglaltakat is.
(4) Azon személyek részére, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják az étel elvitelét megoldani, kérelem alapján kérhetik annak szállítását, térítési díj ellenében. A szolgáltatást igénylő egészségi állapotán alapuló rászorultságot - házhoz szállítás esetén - a háziorvos igazolja.
(5) A hajléktalanságra való jogosultságot személyi okmányokkal kell igazolni.
(6) Ha az ellátást a jogosult nem kívánja igénybe venni legalább 2 munkanappal előre be kell jelenteni az intézménybe.
(7) Az étkeztetésre való jogosultság az alábbiakkal igazolható:
a) személyazonosságot tartalmazó igazolvány az (1) bekezdés a) és e) pontja esetén,
b) a szociális ellátás igénybevételére vonatkozó megállapodás az (1) bekezdés b) és c) pont esetén,
c) háziorvosi, vagy szakorvosi igazolás az (1) bekezdés f) pont esetén,
d) létfenntartás veszélyeztetettségét kiváltó okra vonatkozó nyilatkozat, igazolás az (1) bekezdés d) pont esetén.
12. Házi segítségnyújtás
17. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. Az egészségi állapot alapján történő rászorultságot a szolgáltatást igénylő háziorvosa igazolja.
(3) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenység különösen:
a) meleg étel biztosítása,
b) bevásárlás,
c) testi, személyi higiéné biztosítása, öltöztetés,
d) ágyazás, takarítás, mosás, fűtés,
e) orvoshoz kísérés, orvos kihívása, gyógyszer kiváltása, gyógyszer adagolása,
f) hivatalos ügyek intézése,
g) külső kapcsolattartás elősegítése,
h) pszichés gondozás.
(4) A házi segítségnyújtás módjáról, formájáról és gyakoriságáról az egyéni szükségleteknek megfelelően, a jogosult egészségügyi állapota, szociális helyzete, háziorvos javaslatának figyelembe vételével a gondozás irányítója dönt.
18. § (1) Az étkeztetés és házi segítségnyújtás ellátások iránti kérelemhez mellékelni kell az ellátást igénylő és vele közös háztartásban élők jövedelmének igazolását. A kérelmet az intézmény vezetője bírálja el, formanyomtatványon értesíti az igénybe vevőt az ellátás biztosításáról.
(2) Az étkeztetésért és házi segítségnyújtásért az ellátottak a külön rendeletben meghatározott mértékű térítési díjat kötelesek fizetni. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője a felvételről szóló döntésével egyidejűleg közli. A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, vagy a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy köteles egy összegben, készpénzben megfizetni az intézmény vezetőnél, havonta utólag, minden hónap 10. napjáig.
13. Időskorúak nappali ellátása
19. § (1) Noszlop község Önkormányzata az Alapszolgáltatási Központ keretében ellátást biztosít azoknak a 18. életévüket betöltött személyeknek, akik
a) szociális és mentális támogatásra szorulnak,
b) önmaguk ellátására csak részben képesek,
c) napközbeni gondozásra szorulnak.
(2) A nappali ellátást nyújtó intézménybe történő felvétel kérelemhez mellékelni kell az ellátást igénylő és vele közös háztartásban élők jövedelmének igazolását. A kérelmet az intézmény vezetője bírálja el.
(3) Az ellátásért külön rendeletben meghatározott mértékű térítési díjat kell fizetni. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj az intézmény vezetője a felvételről szóló döntésével egyidejűleg közli.
20.§ (1) Az intézmény vezetője szünetelteti az alapszolgáltatásokban történő ellátásra való jogosultságot a gondozott tartós kórházi, egyéb egészségügyi intézménybe történő ellátása esetén.
(2) Az intézmény vezetője megszünteti az alapszolgáltatásokban történő ellátásra való jogosultságot, ha a gondozott:
a) bentlakásos, vagy átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi ellátásban részesül,
b) bejelentés nélkül, indokolatlanul, folyamatosan kettő hónapon át az intézményből távol marad,
c) házirendet súlyosan megszegte,
d) változatlan jövedelmi viszonyai mellett, írásos felszólítás ellenére térítési díj fizetési kötelezettségének kettő hónapon át nem tesz eleget.
21. § (1) Az intézmény vezetője köteles külön eljárás nélkül térítésmentesen ellátást nyújtani annak a rászoruló személynek, akinek ennek hiánya életét, testi épségét veszélyezteti.
(2) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül ellátást biztosíthat annak a személynek, akinek ennek hiányában létfenntartása veszélyeztetve van addig az időpontig, amíg ez az állapot fennáll.
22. § (1) Az intézmény vezetője a gondozottal az ellátás igénybevételéről megállapodást köt, mely tartalmazza az ellátás módját, idejét.
(2) Ha az intézmény vezetőjének döntését a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelem elbírálása során a kérelmező vitatja, és az önkormányzathoz fordul, az ellátásról a képviselő-testület dönt.
(3) Az intézmény vezetőjének az intézményi jogviszonyt megszüntető döntése ellen benyújtott panaszt a képviselő-testület bírálja el.
23. § (1) Az ellátottak érdekeinek védelmében érdekképviseleti fórumot kell működtetni.
(2) Az érdekképviseleti fórum tagjai választás alapján:
a) ellátottak részéről: 2 fő
b) ellátottak hozzátartozói részéről: 1 fő
c) az intézmény dolgozói részéről: 1 fő
d) Noszlop Község Önkormányzata részéről: 1 fő
(3) Az érdekképviseleti fórum tagjainak tisztsége négy évre szól.
(4) A tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával (önkormányzatot képviselő személy esetében a ciklus lejártával)
b) lemondással,
c) az intézményi jogviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével,
d) tag halálával.
(5) A megüresedett tagsági helyre 60 napon belül új tagot kell választani.
(6) Az érdekképviseleti fórum működésének szabályait az intézmény házirendje tartalmazza.
IV. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
24. § (1) A szociális ellátás iránti kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Devecseri Közös Önkormányzati Hivatal Noszlopi Irodáján (továbbiakban: Iroda) kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell az igénylő és családja rendszeres jövedelméről szóló igazolásokat, az Szt.-ben meghatározott egyéb jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat.
(3) A lakásfenntartási támogatás és a temetési segély irányi kérelemhez mellékelni kell a 32/1993. (II.17.) Korm. rendeletben előírt igazolásokat is.
(4) A közgyógyellátásra benyújtott kérelemhez mellékelni kell a gyógyszertár által igazolt havi gyógyszerköltséget is.
25.§ (1) A jövedelemszámításnál irányadó időszak Szt.-ben szabályozottak szerint.
(2) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, az Iroda megkéri az illetékes hatóságtól az igazolást az igénylők jövedelemadó alapjának tárgyában.
(3) Az Iroda a kérelmezőknél környezettanulmányt készít, kivéve, ha a tárgyévben már készült, vagy a kérelmező életkörülményeit az ügyintéző ismeri és nem feltételezhető azokban lényeges változás.
26. § (1) Rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhót követő hónap 5. napjáig a jogosult részére utalványozni kell.
(2) Az eseti (temetési, átmeneti stb.) segélyt a házipénztárból azonnal ki kell fizetni vagy 3 munkanapon belül a jogosult részére utalványozni kell.
(3) A mellékletekkel ellátott, benyújtott kérelem elbírálása előtt a polgármester írásban engedélyezheti az ellátás azonnali, készpénzben való kifizetését, ha annak hiánya a rászorulóknak az életét, testi épségét veszélyezteti.
(4) Ha feltételezhető, hogy a megállapított ellátást az igénylő nem rendeltetésszerűen használja fel, elrendelhető közreműködő megnevezésével és megbízásával, az ellátás meghatározott feladat vagy beszerzésre irányuló felhasználása.
27. § (1) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását köteles 15 napon belül az Irodán – ha e rendelet másként nem rendelkezik - bejelenteni.
28. § A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott Korm. rendeletekben és miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. E rendeletben meghatározott ellátásokra is az Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.
V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 12/2003. (IX. 10.) önkormányzati rendelet.