Noszlop Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (X.30.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérletének feltételeiről szóló 8/2018.(IX.7.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2019. 01. 01- 2018. 12. 31Noszlop Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (X.30.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérletének feltételeiről szóló 8/2018.(IX.7.) önkormányzati rendelet módosításáról
2019-01-01-tól 2019-01-01-ig
Noszlop Község Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérletének feltételeiről szóló 8/2018.(IX.7.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) a következő 1/A. alcímmel egészül ki:
„1/A. Értelmező rendelkezések
1/A. § E rendelet alkalmazásában:
(1) A lakásberendezések általában a következők:
a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
e) a szellőztető-berendezés (páraelszívó stb.);
f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
h) a csengő és kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.
(2) Az épület központi berendezései általában a következők:
a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;
b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
d) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
(3) Rendeltetésszerű használatra alkalmas lakás: ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.
(4) Épület karbantartása: az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében történő megelőző, felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése.”
2. § A rendelet a következő 5/A.- 5/C. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A bérbeadó új bérbeadás esetén a lakásokat a jogszabályokban és a szerződésben meghatározott feltételek szerint jegyzőkönyv felvétele mellett adja át a bérlőnek, melyben szavatol azért, hogy a lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.
(2) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó visszaveszi birtokba a lakást és érvényesíti a bérbeadói igényeket.
5/B. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni:
a) az épület karbantartásáról;
b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.
(2) A központi berendezések lakásban lévő vezetékszakaszainak üzemképes állapotát a bérbeadó köteles biztosítani.
(3) Az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibákat a bérbeadó haladéktalanul köteles kijavítani.
(4) A bérbeadó köteles gondoskodni az őt terhelő alábbi hibajavítások elvégeztetéséről:
a) nyomóvezeték-repedés, -törés (csőtörések, szennyvíztől, csapadékvíztől származó ázások megszüntetése;
b) szenny- és csapadékvíz csatorna, nyomóvezeték dugulásainak elhárítása;
c) az épület elektromos energia ellátású rendszerének nem ELMÜ-re tartozó zavarai, (áramszünetet okozó hibák elhárítása, az áramellátás biztosítása);
d) az épület főbiztosító utáni vezeték melegedése, füstölése;
e) az elektromos rendszer vagy részeinek víz alá kerülése;
f) tűz, elemi csapás, vihar utáni vészhelyzet;
g) szükség szerinti veszélytelenítés;
h) központi fűtés, illetve melegvíz csőhálózaton keletkező hibák ideiglenes elhárítása;
i) ideiglenes szerkezeti megerősítések;
j) élet- és balesetveszély esetén a hibás vakolatrészek eltávolítása;
k) egyéb balesetveszély elhárítása (pl. meglazult kéménytéglák, helyükről elcsúszott tetőcserepek, tetőről lecsúszó hó eltávolítása).
(5) A (4) bekezdésben felsorolt munkálatok költségeihez az Önkormányzat akkor járul hozzá, ha a hibaelhárítás a hiba jellege és helye alapján a bérbeadó kötelezettsége.
(6) Ha a hiba a bérlőnek felróható okból következett be, a bérlő köteles az Önkormányzat költségeit megtéríteni.
5/C. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a lakás és helyiségei rendeltetésszerű használatáról, tisztántartásáról;
b) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről az ajtók és az ablakok külső és belső felületének mázolásáról;
c) az épületben, az épület központi berendezéseiben, felszereléseiben, és a lakásban a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett hibák kijavításáról illetőleg az okozott kár megtérítéséről;
d) a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakás berendezéseinek rendeltetésszerű állapotban való visszaadásáról.
(2) A bérlő köteles megfizetni az általa bérelt önkormányzati lakásra megállapított lakbért, illetve a bérbeadó által - szerződés keretében - nyújtott külön szolgáltatások díját.”
3. § Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.