Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1996. (VI. 13.) önkormányzati rendelete

A helyi környezetvédelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról.

Hatályos: 2012. 06. 13

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1996. (VI. 13.) önkormányzati rendelete

A helyi környezetvédelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról.

2012.06.13.

Oroszi Község Képviselőtestülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §.(1) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján Oroszi község környezete rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.  § (1) A rendelet hatálya kiterjed OROSZI község Önkormányzatának illetékességi területére.

(2) E rendelet rendelkezéseit a természetes /magán/ személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, gazdasági társaságok kötelesek betartani.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokkal összefüggő tevékenységekre és az állattartás közegészségügyi szabályaira.

II. Fejezet

Az ingatlanok és a közterületek tisztántartása

2.  § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

a) a ház, vagy telek előtti járdaszakasz és zöldterület teljes területének tisztántartásáról, gondozásáról,

b) a belterületi útszakasznak az út tengelyéig történő tisztántartásáról,

c) a járdaszakasz melletti árok és műtárgyai tisztántartásáról,

d) a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,

e) a hó eltakarításáról és a sikosság megszüntetéséről, naponta szükség szerint.

(2) A szórakoztató – vendéglátó egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti terület, járdaszakasz tisztántartása, a hó- és sikosságmentesítésre mind nyitvatartási időben, mind azon túl, naponta szükség szerint a használó, illetve a létesítményt üzemeltető kötelessége.

(3) Az önkormányzat gondoskodik:

a) az önkormányzat intézményeinek és környezetének tisztántartásáról,

b) a közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében a váróhelyiségek, a várakozóhelyek, a járdaszigetek, füvesített vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek rendszeres tisztántartásáról, az ott keletkezett hulladék eltávolításáról,

c) a temetőnél elhelyezett hulladékgyűjtő konténer szükség szerinti ürítéséről,

d) az árkok tisztításából származó föld, bejelentéstől számított öt munkanapon belüli elszállításáról.

(4) Közterületen lévő csapadékvíz elvezető árokba, ingatlanon lévő használt, vagy használaton kívüli ásott kútba szennyvizet bevezetni, vagy egyéb szennyező anyagot elhelyezni tilos.

(5) TILOS állati hullát közterületen elhelyezni, vagy elhagyni.

(6) Az a tulajdonos, aki a (1) – (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségét felszólításra nem teljesíti, annak költségére a polgármester a közterület tisztántartását elvégezteti.

3.  § (1) A járdáról lekerülő havat a járda és a közút közötti területen, ha nincs köztes közterület a járdán kell elhelyezni, összegyűjteni úgy, hogy a gyalogos közlekedést ne akadályozza.

(2) Szemetet, hulladékot, salakot, építési törmeléket közterületen tárolni, lerakni, vagy a közterületet egyéb módon beszennyezni TILOS, azt csak a szilárd hulladéklerakó helyen szabad elhelyezni.

4.  § (1) Anyagszállításnál, fel- és lerakásnál a közterület beszennyeződése esetén a szennyeződést okozó köteles a közterületet megtisztítani és a szemetet eltávolítani.

(2) Az anyag lerakásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő szerelési és berendezési tárgyak, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak.

5.  § (1) Ha jármű üzemeltetése során a közterület beszennyeződik /pl. olajfolyás/, a jármű üzembentartója haladéktalanul köteles a szennyeződés eltávolítására.

(2) TILOS közterületen járművet szerelni, és mosni!

6.  § (1) Építés, bontás, tatarozás esetén a tulajdonos /építtető, illetve kivitelező/ köteles a közterületet folyamatosan tisztántartani, és a keletkezett szemetet elszállítani.

(2) Utcai árusok kötelesek az árusításra kijelölt helyen és annak környezetét folyamatosan tisztántartani és az árusításból keletkező hulladék elszállításáról gondoskodni.

(3) A közterületen lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek az ingatlanokat megművelni, rendben tartani, gyomtól, szeméttől, vadonélő bokortól megtisztítani.

III. Fejezet

Háztartási hulladék szervezett szállítása

7.  § (1) Háztartási hulladéknak /szemétnek/ minősül a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben és az ahhoz tartozó területen, a rendeltetésszerű használat folytán keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak /beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot/, rongy, söpredék, hamu, korom, hibás edény, ablaküveg, üvegtárgya, papír, konyhai hulladék / ideértve a műanyag flakont, konzervdobozt/ továbbá a kerti hulladék, feltéve ha annak heti mennyisége nem több kettő db szabvány tárolóedényben tárolt szemét mennyiségénél.

(2) Nem minősül háztartási hulladéknak /szemétnek/: a veszélyes hulladék, az állati hulla, trágya, /az állati vagy emberi ürülék/ jég, hó, sár, föld, fertőző- robbanás- vagy tűzveszélyes hulladék, építési törmelék vagy bontási anyag, kő, szénpor, nagyobb mennyiségű elhasznált tárgy, bútor, vagy eredeti alakjában a szabványos gyűjtőedénybe nem helyezhető göngyöleg.

8.  § (1) A háztartási hulladéknak nem minősülő hulladék szemétlerakó helyre történő szállításáról az a személy, gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni, akinél a hulladék keletkezett.

(2) A kijelölt szeméttelepre szállított hulladék elrendezéséről a szállító úgy köteles gondoskodni, hogy az újabb szennyeződést ne idézzen elő.

9.  § A település szilárd hulladéklerakó helyére fertőző és veszélyes hulladék N E M szállítható, N E M helyezhető el!

10.  § A települési szilárd-hulladéklerakóhely létesítéséről, fenntartásáról, a szemét ártalmatlanításáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

11.  § A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal /tavasszal, vagy ősszel/ lombtalanítási akciót szervez, aminek idejéről a lakosságot kellő időben tájékoztatja /legalább tíz nappal előbb/ a hirdetőtáblákon elhelyezett felhívással. A lombtalanítási akció során a szemétszállítás t é r í t é s m e n t e s .

IV. Fejezet

A közterületek használata

12.  § (1)1 A közterület használat engedélyezésére irányuló kérelmet az 1. sz. melléklet szerinti kell benyújtani a Körjegyzőségen. Az engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,
- a közterület használat célját és időtartamát,
- a közterület-használat helyének, módjának és mértékének, nagyságának pontos meghatározását (helyszínrajz, rajz, fotó, m2, vagy egyéb más alkalmas módon)
- a közterületen folytatni kívánt engedélyköteles tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl: iparjogosítvány, működési engedély, őstermelői igazolvány) hiteles másolatát,
- a kérelem mellékleteként csatolni kell a közterület használatához szükséges egyéb engedélyeket.
(2) Közterület-használat az alábbi célokra engedélyezhető:
a) magasabb szintű jogszabályokban megjelölt célokra,
b) árusító és egyéb fülkék elhelyezésére,
c) járműmegőrző telep létrehozására,
d) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezésére,
e) kiállítás, vásár céljaira,
f) mutatványos tevékenységre.
(3) Nem adható közterület használatára engedély tüzelő /fa, szén, stb./ közterületen történő tárolására. Az ingatlantulajdonos köteles a tüzelőanyagot a szállítástól számított hét napon belül a saját területén elhelyezni /behordani/.
(4) Építési anyag /kő, tégla, homok, kavics, építési faanyag, betongerenda, stb./ csak az építési, felújítási, tatarozási munkák ideje alatt tartható – közterület használati engedéllyel – közterületen.
(5) Közterületen üzemképtelen vagy üzemen kívül helyezett gépjárművet nyolc napon túl tárolni tilos.

13.  § A közterület használat ideje:

a) állandó jelleggel – határidő nélkül, vagy

b) ideiglenes jelleggel - meghatározott időre, ill. - feltétel bekövetkeztéig

tarthat.

14 § (1) Engedélyt annak kell kérni, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, akkor az építési engedélyt megelőző szerződés alapján vehető igénybe.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata, építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell kérnie.

15.  § Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, rendezései tervet, köztisztasági és szakhatóságok által előírt követelményeket.

16.  § (1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni. /Mértékét a 4.számú melléklet tartalmazza./

(2) A közterület használati díjat a közterület tényleges használatától függetlenül, a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül meg kell fizetni, kivéve, ha engedélyes, azt hatósági intézkedés miatt kénytelen megszüntetni.

17.  § A Képviselőtestület KÖZÉRDEKBŐL a közterület használati engedélyt 30 napos felmondási idővel megszüntetheti. Ilyen esetben az engedélyes részére – kérelmére – máshol közterület használati lehetőséget kell biztosítani.

18.  § Meg kell vonni a közterület használati engedélyt, ha:

a) az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy

b) a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.

19.  § (1) Ha a közterület használatot engedélyes kívánja megszüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(2) Ha az engedély érvényét veszti, engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – mindennemű kártérítési igény nélkül – helyreállítani.

20.  § (1) Hirdetményt az e célra szolgáló hirdetőtáblákon lehet elhelyezni.

(2) Tilos hirdetményt középületeken, lakóházakon elhelyezni.

(3) Magánszemély tulajdonában álló épület falára, kerítésére a tulajdonos hirdetményt elhelyezhet.

(4) Tilos politikai agitációra utaló plakátot elhelyezni a szavazóhelyiség épületén és épületében, és a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott körzetekben.

(5) Választási plakátok, szórólapok a köztisztasági szabályok betartásával terjeszthetők.

(6) Választási plakátok épületek falára, kerítésre az épület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(7) A választási kampány befejezését követően a hirdetmények, plakátok eltávolítása a hirdetmény elhelyezőjének a kötelessége.

V. Fejezet

A fásított, parkosított zöldterületek használata

21.  § (1) A közterületeken lévő zöldterületek és az ott lévő felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használata mindenki számára díjmentes és időbeni korlátozás nélkül biztosított.

(2) Zöldterületet eltérő célra /kiállítás, előadás, egyéb hasonló/ csak a körjegyző engedélyével lehet igénybe venni. Engedély /indokolt esetben/, csak azzal a feltétellel adható meg a közterületi díj fizetése mellett – ha a használó a zöldterület megóvását biztosítja és az ott okozott kár helyreállítására kötelezettséget vállal.

22. § (1) Tilos a zöldterületen:

a) olyan magatartás tanúsítása, ami mások nyugalmát, pihenését zavarja,

b) a növényzetet megcsonkítani, elpusztítani, hulladékkal vagy egyéb módon beszennyezni,

c) a felszerelési tárgyakat megrongálni,

d) a zöldterületen élő madarak, egyéb hasznos állatok bántalmazása, madárfészkek rongálása, tojások kiszedése, bármely eszközzel való irtása, légpuska vagy lőfegyver használata,

e) háziállatok legeltetése, áthajtása.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat megszegi, köteles az okozott kárt megtéríteni. A 14. éven aluli gyermek által okozott károkért a törvényes képviselője felel.

23. § A zöldterületen lévő fa kivágására engedélyt a körjegyző adhat:

a) közérdek miatt indokolt esetben, a képviselő-testület véleményének előzetes kikérésével,

b) ha a fa vihar, villámcsapás, természeti csapás miatt megsérül és életveszélyessé, balesetveszélyessé vált.

24.  § (1) Zöldterületen munkálatokat csak a jegyző engedélyével lehet végezni. Az engedélynek tartalmaznia kell a pontos megjelölését és a munka elvégzésének határidejét.

(2) Halaszthatatlanul sürgős esetben a munka előzetes engedély nélkül is elvégezhető /pl. csőtörés, stb./, de a munkát végző utólagos bejelentési kötelezettséggel tartozik.

25.  § A zöldterületek gondozásáról, kaszálásáról az önkormányzat gondoskodik /közhasznú dolgozó foglalkoztatásával, szerv vagy vállalkozó megbízásával/.

V. Fejezet

Az állatok tartásáról

26.  § Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek.

27.  § E rendelet alkalmazásában az állatok csoportosítása a következő:

Haszonállat: minden háziállat, melyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak,
vagy tenyésztenek.
- nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér , szarvasmarha , bivaly, póniló, sertés, juh, kecske
-kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla , nutria, pézsma, nyérc, hermelin, egyéb máshová nem sorolható prémes állat és méh.
Kedvtelésből tartott: minden állat, amit nem jövedelemszerzés celjabó1 tartanak vagy tenyésztenek.
-macska, díszmadár, diszhal, tengeri malac, arany hörcsög, stb. , kivéve, ha a tartásuk jövedelemszerzést szolgál. Ez esetben haszonállatnak minősül.
Veszélyes /vadonélő/állatok: mindazok - a háziállat fajokhoz nem tartozó - az állatok, melyek biológiai tulajdonságaik/méret, testalkat, tamadó termeszét, mérgező csípés, marás lehetőségé/ miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek, továbbá a kutyák közöl a harci kutyák, amelyeket e céllal tenyésztenek.

28.  § (1) Haszonállatot belterületen csak az építési előírások betartásával elhelyezett épületben lehet tartani.

(2) Az állattartás épületek trágya-trágyalé tároló távolsága:

-lakóépülettől 10 m.
-ásott kúttól 15 m.
- fút kúttól 10m.
- csatlakozó vezetéktől 8m.
- középülettől 15 m.
(3) Az állattartás során keletkezett hulladékot, trágyát, szemetet úgy kell elhelyezni, tarolni, hogy a környezetet ne szennyezze, az emberek, allatok egészségét ne veszélyeztesse. Az állattartását céljára szolgáló épületet tisztan kell tartani, szükség szerin de legalább évente egyszer fertőtleníteni kell. A rágcsáloirtásró1 az állattartó köteles gondoskodni.
(4) Beteg, illetve, betegségre gyanús allatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni, es az illetékes hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. Az állat tulajdonosa az állati hullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen illetve zárt göngyölegben tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet!

29.  § Külterületen haszonállat építési engedéllyel létesített épületben, korlátozás nélkül – üzemszerűen – tartható , a közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával.

30.  § (1) A kedvtelésből tartott állatok száma nem korlátozott, de gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételek / elhelyezés, táplálás , gondozás / biztosítani a tartott állatok számára.

(2) Tilos az állatok kínzása, nyugtalanítása, bármilyen módon való bántalmazása, elhagyása, egymásnak ugratása, viadaloztatása, az állat betegen hagyása, ápolásának elmulasztása.

(3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani , köteles annak elhelyezéséről gondoskodni.

31.  § A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartás a kedvtelésből tarott állatok tartására is kötelező.

32. § (1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát nem zavarja, testi épségét ne veszélyeztess, anyagi kárt ne okozzon.

(2) Az ebet csak megkötve, vagy zárt helyen szabad tartani.

(3) Ebet közterületen csak pórázzal , szájkosárral ellátva szabad vezetni.

(4) Tilos az ebet - vakvezető eb kivételével – bevinni:

- élelmiszerárusító üzletbe,
- vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségébe,
- oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézménybe, közösségi épületbe, középületbe.

33.  § (1) Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni az eb tisztántartásáról, fertőzésmentessé tételéről.

(2) Harapós vagy támadó természetű ebet megkötve , - éjszakára is – bekerített vagy zárt helyen kell tartani. Ez esetben az eb tulajdonosa köteles a lakás, ház, telek bejáratánál a harapós kutyára figyelmeztető táblát, feltünő módon elhelyezni.

34.  § Az ebekről a körjegyző nyilvántartást vezet. Minden ebtulajdonos köteles az eb három hónapos korának elérésekor bejelenteni, eboltás előtt az összeíróval a szükséges adatokat az eboltás előtt az összeíróval a szükséges adatokat az ebről közölni, az ebet veszettség ellen betoltatni és a védőoltásról szóló igazolást megőrizni. Az ebek veszettség elleni védőoltásának idejéről és helyéről a körjegyző a lakosságot hirdetmény útján értesíti.

35.  § Ebtenyészetet belterületen idomítás, értékesítés céljára csak a körjegyző engedélyével lehet fenntartani.

36.  § (1) Veszélyes állat tartását a körjegyző engedélyezi a természetvédelmi hatóság, az ÁNTSZ és egyéb szükséges szakhatóságok szakvéleménye figyelembe vételével.

(2) Veszélyes állatot zárt helyen úgy lehet csak tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

Záró rendelkezések

37.  §2

38.  § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Értelmező rendelkezések

39.  § E rendelet alkalmazásában:

1./ Az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt, bel- és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed.
2./ Belterület: minden olyan épülettel beépített és be nem épített földterület, amely az ingatlan nyilvántartás szerint a település belterületének minősül.
3./ Ingatlan tulajdonoson a rendelet alkalmazásában, ha az ingatlant nem az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos használja, a birtokost, a használót, a haszonélvezőt, a bérlőt, a haszonbérlőt kell érteni.
4./ Közterület: az ingatlan nyilvántartásban közterületként /pl. közút, járda, utca, út, tér, park, stb./ nyilvántartott belterületi földrészlet.
5./ Hirdetmény: a reklám, propaganda anyagok, falragaszok, étesítések, tájékoztatók, választási hirdetmények, kampány-anyagok.
6./ Zöldterület: a park, liget, ligeterdő, utcakert, virágtartó műkő- /vagy fa/ vályú, továbbá azok a területek, amelyek növényanyagai a zöldterületek szerves részei, rendezés alatt lévő községi területek, fásított, vagy a terület fásítása, parkosítása, megkezdődött.
7./ Ártalmatlanítás: települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen történő – hasznosítás nélküli – elhelyezése, rendezett lerakása vagy elégetése.
8./ Települési szilárd hulladék: háztartási hulladék /szemét/ és egyéb szilárd hulladék.

39/A. §3 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja

1

A 12.§ (1) bekezdést a 10/2009.(IX.17.) önkormányzati rendelet 1.§-a iktatta be.

2

A 37.§-t a 6/2012.(VI.12.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 39.§t a 10/2009.(IX.17.) önkormányzati rendelet 2.§-a iktatta be.