Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (1) bekezdésének b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 37/A.§ (3) bekezdésében, 43/B.§ (3) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja, hatálya

1.§  (1) A rendelet célja, hogy Oroszi településen a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a Képviselő-testület meghatározza az általa biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság feltételeit.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a Oroszi nagyközségben élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szó 1993. évi III. törvény (továbbiakban:Szt.) 3. § (2) - (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekre, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4.§-ban meghatározott gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.

2.A hatáskör gyakorlása, eljárási rendelkezések

2.§ (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult részére a Képviselő-testület az Szt. 45.§-ban meghatározott önkormányzati segélyt, az Szt. 43/B § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díjat, és az Szt. 50. § (4) bekezdésében meghatározott közgyógyellátásra való jogosultságot, állapít meg.

(2) A Képviselő-testület szabályozza az aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosult ellátottak együttműködési kötelezettségét, valamint az eltemettetésre kötelezett személy vonatkozásában a köztemetés költség megtérítésének szabályait.

(3) A  Képviselő-testület a polgármesterre a következő hatásköröket ruházza át:

a) jövedelmi viszonytól független önkormányzati segély megállapítása, 

b) méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása.

(4) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő tervezett ülésen tájékoztatja.

3.§ (1) A kérelmet a Képviselő-testület Hivatalának (a továbbiakban: hivatal) székhelyén, vagy a Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségein lehet benyújtani.

(2) Ha a kérelem vagy az ahhoz csatolt iratok alapján a tényállás tisztázásához szükséges, a döntés meghozatala előtt a hivatal környezettanulmányt készít.

 (3) A környezettanulmány készítésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban : Ket.) helyszíni szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat, melyeket jogszabály az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. A jövedelmekre vonatkozóan az Szt.4.§, és 10.§ az irányadó. Az ügyféltől a Ket. 36.§ (2) bekezdés szerinti adat nem kérhető.

(5) A jövedelem igazolására, - ahol azt magasabb szintű jogszabály nem szabályozza -

a) a munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított kereseti igazolást, vagy bérjegyzéket, vagy nyilatkozatot, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, árvaellátásban, munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban, tartásdíjban részesülők a kiutalást bizonyító feladóvevényt csatolják, a jogosultságot megállapító határozatot bemutatják,

b) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, családi pótlékban részesülök az ellátás megállapításáról nyilatkozatot csatolnak,

c) vállalkozók a kérelem benyújtását megelőző évi jövedelmükre vonatkozóan a NAV igazolását csatolják, vagy személyes nyilatkozatot mellékelnek,

d) egyéb forrásból származó jövedelem esetén – különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka – személyes nyilatkozatot kell mellékelni.

(6) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik és kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a hatáskör gyakorlója megkéri a NAV igazolását.

 (7) A hivatalból indított eljárásoknál az egyes ellátástípushoz tartozó, ügyféltől kérhető igazolásokat, nyilatkozatokat az eljárás megindításától számított 8 napon belül kéri be a hatáskör címzettje.

4. § Ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény áll fenn, a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható. Ilyen esetben a hatáskör gyakorlója a határozat meghozatalát követően 5 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja meg a nyilatkozat valódiságát.

3. Az ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai

5. § (1) E rendeletben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátásokat a jogosultság fennállása esetén a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a házipénztárból készpénzben, postai úton, vagy folyószámlára való átutalással kell folyósítani.

(2) Az eseti segélyek illetve támogatások kifizetése a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 15 napon belül a házipénztárból készpénzben, postai úton, vagy folyószámlára való átutalással történik.

(3) Az iskolakezdésre tekintettel nyújtott önkormányzati segély kifizetése augusztus, szeptember és október hónapban történik a határozat meghozatalát követő 15 napon belül.

(4) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását - a jogosultság megállapítását követően is - a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége bármikor jogosult ellenőrizni.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége az ellátás megszűntetése iránt intézkedik.

(6) Az e rendeletben megállapított feltételek hiányában nyújtott szociális ellátás megtérítésére, és a megtérítéssel kapcsolatos méltányosságra vonatkozóan a szociális igazgatásról, és szociális ellátásokról szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.

4. Az ellátások természetben való nyújtása

6.§ (1) A jövedelmi viszonytól függő és a jövedelmi viszonytól függő méltányosan nyújtott önkormányzati segély nyújtható természetben a jogosult kérelmére, vagy a hatáskör gyakorlója rendelkezése alapján a célszerű pénzfelhasználás érdekében.

(2)A természetbeni ellátás történhet: Erzsébet-utalvány, ruhanemű,- élelmiszer vásárlás, közüzemi díjak átvállalása, tankönyv,- tanszervásárlás, tűzifa vásárlás, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése formájában.

5. Aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködésének szabályai

7.§ (1) A Képviselő-testület a rendszeres szociális segélyre jogosult - kivétel az egészségkárosodottnak minősülő személy -(a továbbiakban rendszeres szociális segélyre jogosult személy) együttműködési kötelezettségének teljesítéséhez az Alapszolgáltatási Központot (a továbbiakban: kijelölt szerv) 8456 Noszlop, Dózsa Gy. u. 45. jelöli ki.

8.§ (1) Az együttműködés keretében a jegyző a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító, megszüntető határozatot a jogerőre emelkedéstől számított három napon belül megküldi a kijelölt szerv részére.

(2) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, 

a) a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét;

b) köteles személyes adatainak, elérhetőségének változását a kijelölt szervnek haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül bejelenteni;

c) az együttműködési kötelezettség teljesítésének akadályoztatása esetén, továbbá annak okáról haladéktalanul, amennyiben az akadály jellege ezt nem teszi lehetővé, akkor annak megszűnését követően haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül köteles írásban, személyesen vagy telefonon tájékoztatni a kijelölt szervet.

(3) Az együttműködés keretében a kijelölt szerv

a) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és az abban való részvételről a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodik;

b) a beilleszkedést segítő program elkészültéről és a megállapodás megkötéséről a jegyzőt 3 napon belül tájékoztatja;

c) háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását;

 d) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot;

e) az éves értékelés tárgyévet követő év január 31-éig történő megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

f) a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásról esetnaplót vezet;

g) 3 napon belül jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködési kötelezettségét megszegi. Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködési kötelezettsége megszegését a jelzést követően menti ki, a kijelölt szerv erről a jegyzőt haladéktalanul tájékoztatja.

9. § A beilleszkedést segítő programok típusai:

a)egyéni foglalkozások:

aa) esetkezelés,

ab) életvezetési tanácsadás,

ac) információszolgáltatás.

b) kiscsoportos foglalkozások az alábbi tárgykörökben:

ba) munkavállalási,

bb) pályaorientációs,

bc) konfliktuskezelő,

c) kommunikációs készségeket fejlesztő foglalkozás,

d) önismereti foglalkozás,

e) motivációs foglalkozás.

10. § Az együttműködési kötelezettségét megszegi az, aki

a) a kijelölt szervnél a meghatározott határidőn belül nem kérelmezi a nyilvántartásba vételét;

b) a beilleszkedést segítő program elkészítésében a kijelölt szervvel nem működik együtt;

c) nem teljesíti a változás bejelentési kötelezettségét;

d) a beilleszkedést segítő programban foglalt egyéb előírásokat nem teljesíti, akadályoztatása esetén azt hitelt érdemlően nem igazolja.

6. Ápolási díj

11. § (1) Méltányossági ápolási díj állapítható meg annak, aki 18 éven felüli hozzátartozója ápolását, gondozását végzi, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták;

b) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (150 %)-át.

(2) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

12. § Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét megszegi, ha nem gondoskodik

a) kettő egymást követő napon, az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről;

b) az ápolt és környezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról;

c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

7. Önkormányzati segély

13. § (1) A képviselő-testület önkormányzati segélyt állapít meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyeknek.

(2) Az önkormányzati segély lehet,

a) jövedelmi viszonytól függő,

b) jövedelmi viszonytól függő méltányos,

c) jövedelmi viszonytól független.

14.§ Jövedelmi viszonytól függő önkormányzati segélyben részesíthető, 

a) az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át és

b) ha a kérelmező munkanélküli, rendelkezik a munkaügyi szerv nyilvántartásba vételével.

15.§ (1) Jövedelmi viszonytól függő méltányos önkormányzati segélyben részesíthető,

a) az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, és

b)  különös méltánylást érdemlő helyzetbe került.

(2) Különös méltánylást érdemlő helyzetek a következők:

a) nagy összegű elemi kár,

b) hosszan tartó súlyos betegség,

c) egyéb, igazolt, megélhetést veszélyeztető helyzet kialakulása.

16.§ (1) A jövedelmi viszonytól függetlenül - kérelemre - önkormányzati segélyben részesíthető/k,

a) a gyermek fogadás előkészítésére tekintettel, a szülők, egyedül élő várandós anya, ha a kérelem benyújtásakor legalább egy éve a településen bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és a gyermek születésének várható időpontját megelőző két hónapon belül a kérelmet benyújtja,

b) a gyermekük születésére tekintettel, a szülők, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő, ha a kérelem benyújtásakor legalább egy éve a településen bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, és a születést követő 6 hónapon belül a kérelmet benyújtja,

c) az általános iskolás, közép és felsőfokú tanintézet nappali tagozatán tanulókra tekintettel iskolakezdéskor a szülő, ha kérelmét legkésőbb a tanév megkezdését követő 45 napon belül benyújtja.

d) a közeli hozzátartozójának eltemettetéséről gondoskodó személy, ha a haláleset bekövetkeztétől számított 3 hónapon belül a kérelmet benyújtja.

(2) Ugyanazon gyermek után az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott típusú  önkormányzati segély közül az egyik vehető igénybe.

17.§  (1)Az önkormányzati segély egyszeri mértéke,

a) a jövedelmi viszonytól függő segély esetében legalább 3.000,-Ft, legfeljebb 20.000,-Ft,

b) a jövedelmi viszonytól függő méltányos segély esetében legfeljebb 100.000 Ft,

c) a jövedelmi viszonytól független a 17.§ a) - b) pontja esetén 10.000,-Ft/gyermek.

d) a jövedelmi viszonytól független a 17.§ c) pontja esetén a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott összeg.

e) a jövedelmi viszonytól független a 17.§ d) pontja esetén az önkormányzati segély összege minimum a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 15%-a.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 100.000 Ft.

(3) Egy naptári éven belül ugyanazon személy összesen legfeljebb négy alkalommal részesíthető önkormányzati segélyben, mely alkalmakba nem számít bele,

a) a gyermek fogadására, vagy  megszületésére,

b) a halálesetre,

c) a gyermek iskolakezdésére,

d) méltányosságra 

tekintettel, nyújtott segélyek száma. A havi rendszerességgel folyósított segély egy alkalomnak számít. 

18. § (1)A jövedelmi viszonytól függő önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a család tagjainak a számát és nevét,

b) a család jövedelmi helyzetét alátámasztó iratokat és nyilatkozatokat,

c) munkanélküli kérelmező esetén a regisztrált munkanélküliségről szóló nyilatkozatot,

d) a gyermek hátrányos helyzetére tekintettel igényelt segély esetén a hátrányos helyzet megállapításáról szóló nyilatkozatot,

(2) A jövedelmi viszonytól függő méltányos önkormányzati segély esetén

a) a család tagjainak a számát és nevét,

b) a család  jövedelmi helyzetét alátámasztó iratokat és nyilatkozatokat,

c) a különös méltánylást igénylő helyzetről szóló nyilatkozatot, igazolást,

(3) A jövedelmi viszonytól független önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a gyermek fogadására tekintettel,

aa) az orvosi igazolást a gyermek születésének várható idejéről,

ab) a szülők lakóhelyéről szóló nyilatkozatot,

b) a gyermek születésére tekintettel,

ba) a gyermek születési helyéről szóló nyilatkozatot,

bb) a gyermek és a szülők lakóhelyéről szóló nyilatkozatot,

c) az iskolakezdésre tekintettel a gyermek iskolájának a nevét, címét és OM azonosítóját,

d) a temetésre tekintettel,

da) kérelmező nevére kiállított temetés költségeit igazoló számlák másolatát,

db) az elhunyt nevéről, a haláleset helyéről és idejéről szóló nyilatkozatot.

(4) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket a Rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani az abban szereplő mellékletek csatolásával.

8. Köztemetés

19.§ (1)A Képviselő-testület, az eltemettetésre köteles személy kérelmére,

a) a köztemetés költségeinek visszafizetésére maximum hat havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat, vagy

b) a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti a kérelmezőt, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülmények különösen a kérelmező családjában:

a) fennálló munkanélküliség,

b) fennálló tartós súlyos betegség,

c) nevelt legalább három kiskorú gyermek,

d) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) A kérelemben szereplő különös méltánylást érdemlő körülményt a kérelmező igazolni köteles.

9. Közgyógyellátásra való jogosultság

20. § (1) A Képviselő-testület méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében annak 200 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.

10. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, illetve a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételei

21. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, illetve a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja gondoskodik:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról,

b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.         

(3) Amennyiben a feltételeket nem teljesíti a jegyző írásban 15 napos határidő kitűzésével felszólítja az igénylőt vagy a jogosultat. A feltételek teljesítését a Hivatal környezettanulmány készítésével ellenőrzi.

(4) Amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy a felszólítás ellenére nem tesz eleget kötelezettségének, úgy a normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

22.§ (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 10/2003. (IX.11.) önkormányzati rendelete.

Dániel Ferenc                                         Szlottáné Turi Edina

                         polgármester                                                             jegyző

A kihirdetés napja: 2013. december 16.                        

     Szlottáné Turi Edina

                                                                                                           jegyző