Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) pontjában, a 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 26. §-ában, a 45. § (1) bekezdésében, a 92. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§ A rendelet hatálya kiterjed Oroszi község közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a külön jogszabályokban meghatározott személyekre.

2.§ Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) az e rendeletben szabályozottak szerint a szociálisan rászorulok részére települési támogatást, rendkívüli települési támogatást, személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatást biztosít.

2. Települési támogatás

3. § (1) Az Önkormányzat települési támogatás keretében

a) lakásfenntartási támogatást,

b) gyógyszertámogatást,

c) temetési kölcsönt,

nyújthat.

(2) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) A települési támogatás kérelemre állapítható meg.

(4) A települési támogatás pénzben vagy természetben nyújtható támogatás.

4. § (1) Az Önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújthat.

(2) Lakásfenntartási támogatás adható annak a kérelmezőnek, aki egynél több lakás tulajdoni vagy bérleti, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, a lakás hasznosításából jövedelme nem származik, vagyona nincs.

(3) Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás, ha a kérelmező és a vele együtt lakó családja gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója, ahol a lakáson felül egyéb hasznosítható ingatlannal, vagyoni értékű joggal rendelkeznek, kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) Lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A megállapított támogatást elsődlegesen közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Indokolt esetben a támogatás a jogosult részére készpénzben is kiutalható.

(5)^[1] Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át.

(6) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles lakókörnyezete rendben tartására. Köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának, kertjének, kerítéssel kívül határos területének, az előtte húzódó járda tisztántartására.

(8) A támogatást 12 hónapra lehet megállapítani a kérelem beadása hónapjának első napjától.

(9) Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani, melyet évente meg kell újítani.

(10) A lakásfenntartási támogatás összege havonta egységesen 2.500,-Ft.

(11) Meg kell szüntetni a támogatását annak a személynek, aki a (7) bekezdésben foglaltaknak felszólítás ellenére nem tesz eleget.

5. § (1) Gyógyszertámogatás adható a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében.

(2)^[2] Gyógyszertámogatás címén a támogatást 12 hónapra lehet megállapítani a kérelem beadása hónapjának első napjától:

a) annak az egyedül élő személynek, aki nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át;

b) annak a személynek, aki nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és havi gyógyszerköltségének mértéke eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-át.

(3) A gyógyszertámogatás összege havonta a háziorvos által leigazolt, havi rendszerességgel szedett gyógyszerek gyógyszertár által igazolt költségeinek 30 %-a, de maximum havi 4.000,-Ft.

(4) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátásban részesül vagy arra jogosult, de nem kérte annak megállapítását.

(5) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás, ha a kérelmező és a vele együtt lakó családja gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója, ahol a lakáson felül egyéb hasznosítható ingatlannal, vagyoni értékű joggal rendelkeznek, kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

6. § (1) Az Önkormányzat kérelemre kamatmentes temetési kölcsönt biztosít a temettetőnek, amennyiben annak anyagi körülményei nem teszik lehetővé az elhunyt eltemettetését.

(2) A kölcsön összege maximum 100.000,-Ft lehet.

(3) A kölcsön visszafizetése a felvételét követő hónap első napjától 10 egyenlő részletben esedékes. Amennyiben a kérelmező az önkormányzattól bármilyen ellátásban részesül, kérelme benyújtásával nyilatkozik arról, hogy nemfizetés esetén a kölcsön összegének törlesztésére kerüljön az ellátása.

3. Rendkívüli települési támogatás

7. § Az Önkormányzat rendkívüli települési támogatás keretében

a) eseti segélyt,

b) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására segélyt,

c) temetési segélyt

nyújt.

8. § (1) A települési támogatás kérelemre és hivatalból állapítható meg.

(2) A települési támogatás pénzben vagy természetben nyújtható támogatás.

9. § (1)^[3] Eseti segély állapítható meg, ha a kérelmező

a) egyedül élő és jövedelme nyugdíjból vagy nyugdíjszerű ellátásból származik, de jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

b) nem az a) pontban rögzített jövedelemmel rendelkezik és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) Az eseti segély abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező vagy családtagja

a) betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani (felírt vények bemutatása esetén),

b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával),

c) jelentős elemi kárt, súlyos több személyt érintő tragikus balesetet (vonatkozó igazolások bemutatásával) szenvedett,

d) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni (számla bemutatásával),

e) munkanélkülivé vált (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről szóló okirattal),

f) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése megállapításának elhúzódása miatt késik (eljárás megindításáról szóló okirat alapján), vagy

g) kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni (közoktatási intézmény igazolása alapján).

(3) Nem állapítható meg eseti segély, ha a kérelmező és a vele együtt lakó családja gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója, ahol a lakáson felül egyéb hasznosítható ingatlannal, vagyoni értékű joggal rendelkeznek, kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) Az eseti segély családonként egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg, az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb kettőezer forintnál.

(5) Az eseti segély alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.

10. § (1)^[4] A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására segély állapítható meg, ha a családban az egy főre jutó jövedelem havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására jogosult a gyermek törvényes képviselője és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen:

a) az alkalmanként jelentkező többletkiadás, mely különösen:

aa) alapruházat beszerzése,

ab) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése,

ac) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés,

ad) 3.000,-Ft-ot meghaladó igazolt gyógyszerköltség miatt merül fel,

b) a jövedelem kiesés, illetve az a) pont miatti időszakosan megnövekedett anyagi teher.

(4) A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatásának egyszeri összege gyermekenként nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át.

(5) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások között gyógyszer kiváltására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha kérelmező nem részesül az e rendeletben meghatározott gyógyszertámogatásban.

11. § (1) Temetési segély állapítható meg, annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott feltéve, hogy

a) egyedül élő esetén a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át,

b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül kell előterjeszteni.

(3) A temetési segély összege 15.000,-Ft.

4. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

12. §^[5] (1) Az Önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás keretében biztosítja

a) az étkeztetést,

b) a házi segítségnyújtást.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátásról egyéb főzőhely keretében, vásárolt kész ebéd biztosításával gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátást a Somló-környéki Feladatellátó Intézmény (a továbbiakban: intézmény) keretében biztosítja.

13. §^[6] (1) Az Önkormányzat az Szt.-ben foglaltak alapján szociális étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja az ebéd kiszállítását az igénylő lakására.

(3) Szociálisan rászorultnak kell tekintetni azt a személyt, akinek életkora elérte vagy meghaladja a 65. évet és egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága miatt étkezéséről nem képes más módon gondoskodni.

(4) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt is, aki a (3) bekezdésben foglalt életkort nem érte el, de a háziorvos által kiállított igazolás alapján megállapítható, hogy önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani a legalább napi egyszeri meleg étkezést egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége alapján.

(5) A szociális rászorultság feltételeinek fennállását háziorvosi igazolással, javaslattal, személyazonosító igazolvánnyal, vagy lakcímigazolvánnyal kell igazolni.

(6) Nem részesülhet szociális étkeztetésben aki:

a) után ápolási díjat állapítottak meg,

b) ápolási díjban részesül,

c) érvényes tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel rendelkezik.

(7) Az étkeztetés iránti kérelem benyújtásának helye a Devecseri Közös Önkormányzati Hivatal Noszlopi Kirendeltség (Noszlop, Dózsa Gy. u. 45.).

(8) Az étkeztetés intézményi térítési díjának mértékét az Önkormányzat évente külön rendeletben határozza meg.

(9) Étkeztetés esetén az ellátásban részesülővel a polgármester köt megállapodást.

(10) Az étkeztetésért személyi térítési díjat kell fizetni.

(11) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díjról szóló helyi rendeletre figyelemmel, az Szt., valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben foglaltak szerint kell megállapítani és felülvizsgálni.

(12) A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, vagy a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy köteles egy összegben, készpénzben megfizetni havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.

(13) Az új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap 1. napjától kell megfizetni.

(14) Az intézményi térítési díj összegéről a lakosságot tájékoztatni kell.

14. §^[7] Az Önkormányzat az Szt. 63. § (9) bekezdésében meghatározott személyeknek biztosítja a házi segítségnyújtást az intézményen keresztül. A házi segítségnyújtás módját, formáját, gyakoriságát, személyi térítési díját az intézmény határozza meg az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletekben, miniszteri rendeletekben és önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel.

15. §^[8]

16. §^[9]

17. §^[10]

18. §^[11]

5. Eljárási rendelkezések

19. § (1) A rendeletben szabályozott támgoatások és ellátások iránti kérelmet, ha e rendelet másként nem szabályozza a Devecseri Közös Önkormányzati Hivatal Noszlopi Irodáján (továbbiakban: Iroda) kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és vele közös háztartásban élő családtagjai jövedelmi és vagyoni viszonyairól szóló nyilatkozatokat és az azokról szóló igazolásokat a központi jogszabályok, valamint az Iroda által rendszeresített formanyomtatványok felhasználásával.

Az Szt. 3. §-ának (3) bekezdése szerinti személy a kérelméhez csatolja:

a) tartózkodási engedély másolatát és bemutatja a Lakcímet Igazoló Hatósági Igazolványát,

b) igazolást a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyról,

c) igazolást a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.

(3) A gyógyszerköltség támogatásához kérhető rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez a háziorvos által kiadott havi rendszerességgel szedett gyógyszerek gyógyszertár által beárazott igazolását kell csatolni.

(4) Annak a személynek, akinek a jövedelme kizárólag nyugdíjból vagy nyugdíjszerű ellátásból származik, jövedelme igazolására utolsó havi nyugdíjszelvényét kell becsatolni.

(5) A támogatási kérelemhez szükséges jövedelemszámításnál az Szt.-ben meghatározottak szerint kell eljárni.

(6) A kérelemre indult eljáráshoz minden kérelem esetében külön szükséges igazolni az erre rendszeresített formanyomtatványon a személyazonosító adatokat, a családi viszonyokat, az eltartottak számát, a tartásra kötelezettek adatait, a jövedelmi és vagyoni helyzetet. Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmükről.

(7) Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek.

(8) A kérelmező a körülmények tisztázása során az Irodával köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé a környezettanulmány elkészítését, kérelmét el kell utasítani, a folyósított támogatást meg kell szüntetni.

(9) A rendeletben meghatározott támogatásokra és ellátásokra beadott kérelmet el lehet utasítani, valamint a megállapított ellátás folyósítását meg lehet szüntetni, ha a jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága a környezettanulmány során megkérdőjelezhető, ha a kimutatott alacsony jövedelem és a család életvitele, körülményei nem állnak összhangban.

(10) A megállapított támogatások folyósítására – ha e rendelet másképp nem rendelkezik -, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint a folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározottak az irányadók.

20. § (1) Az e rendelet alapján megállapított rendszeres ellátásban részesülő személy, vagy a felvételre feljogosított más személy a rászoruló lakóhelyében bekövetkező változást, a változást követő 15 napon belül az Irodán bejelenteni köteles.

(2) A rendszeres támogatásban részesülő anyagi, jövedelmi viszonyaiban bekövetkező változást, a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

(3) Amennyiben a rendszeres támogatásban részesülő személy, illetve felvételére feljogosított az (1)-(2) bekezdésekben foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, és az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizetésére kötelezni kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben szabályozott bejelentési kötelezettségre az ellátást megállapító határozatban az érdekelteket fel kell hívni.

(5) Amennyiben a bejelentési kötelezettség teljesítése alapján megállapítható, hogy a jogosultság nem áll fenn, a rendszeres támogatást meg kell szüntetni.

21. § (1) A Polgármester átruházott hatáskörben hozott döntése ellen a fellebbezést az Irodánál kell benyújtani.

(2) A Jegyző a fellebbezést az Önkormányzat soron következő rendes ülésére beterjeszti.

22. § (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások kifizetésének és folyósításának rendjét az Önkormányzat az alábbiak szerint határozza meg:

a) a rendszeres pénzbeli ellátásokat az Iroda a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kiutalja,

b) a nem rendszeres szociális ellátásokat, támogatásokat a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül az Iroda kiutalja,

c) a megállapított, illetve a mellékletekkel ellátott, benyújtott kérelem elbírálásával egyidejűleg – amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel – a Polgármester engedélyezheti az Iroda házipénztárából az ellátás azonnali, készpénzben történő kifizetését, ha annak hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyeztetné, vagy egyéb ok azt indokolja,

d) abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a jogosult az ellátást nem rendeltetésszerűen használja fel, úgy elrendelhető – közreműködő megnevezésével és megbízásával – az ellátás meghatározott feladat vagy beszerzésre irányuló felhasználása. Erről az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(2) A jogerősen megállapított természetbeni ellátások esetében a Jegyző az Iroda útján gondoskodik

a) a lakásfenntartási támogatás természetben történő megállapítása esetén a közüzemi díjak, lakbér, lakáscélú kölcsön törlesztő részletéhez nyújtott támogatásnak, a szolgáltató, bérbe adó, kölcsönt nyújtó pénzintézet részére, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig,

b) az eseti segély esetén a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül történő átutalásáról.

6. Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 10/2013. (XII. 16.) önkormányzati rendelet.