Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Oroszi Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 8458 Oroszi, Szabadság u. 27.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.oroszi.hu

(5) Az önkormányzat e-mail címe: onkormanyzat@oroszi.hu

(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Oroszi község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak kódját az 1. melléklet tartalmazza.

(8) A Képviselő-testület szervei:

a) polgármester

b) képviselő-testület bizottságai

c) Devecseri Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)

d) jegyző.

2. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló leírását, használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § (1) Az önkormányzat és szervei által használt hivatalos kör alakú bélyegző, közepén Magyarország címere található, a köríven pedig a következő felirat:

1. Oroszi Község Polgármestere

2. Oroszi Község Önkormányzata

3. Devecseri Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni:

a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

b) a képviselő-testület által alkotott rendeleteken,

c) a képviselő-testület által adományozott okleveleken.

2. A Képviselő-testület létszáma, feladat- és hatásköre

4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselők névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.

6. § Az önkormányzat kötelező feladatait a Mötv. tartalmazza.

3. A Képviselő-testület gazdasági programja

7. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági program tartalmát a Mötv. határozza meg.

(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el.

4. A Képviselő-testület működése

8. § A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

9. § A Képviselő-testület rendszerint havonta egy alkalommal tartja ülésnapját.

5. Alakuló ülés

10. § (1) Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(2) Az alakuló ülés első napirendjeként a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről és átadja az eskütételt követően a megbízóleveleket.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.

(4) A Képviselő-testület lehetőség szerint megválasztja az Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait.

(5) A polgármester ismerteti a polgármesteri programját.

6. Rendkívüli ülés

11. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy ha olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni, rendkívüli ülést hív össze.

(2) A polgármester köteles 15 napon belüli időpontra az ülést összehívni:

a) a települési képviselők 1/4-ének,

b) a Képviselő-testület bizottságának,

c) a kormányhivatal vezetőjének

az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább egy nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.

(5) Rendkívül sürgős esetben a Képviselő-testület ülése telefonon, az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható.

7. Közmeghallgatás

12. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a résztvevők közérdekű kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, valamint javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,

b) a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,

c) ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik a közérdekű bejelentések, és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.

8. A képviselő-testületi ülés összehívása

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására az Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság elnöke jogosult.

(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) személyi ügy tárgyalásakor az érintett személyt,

d) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(6) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintettek részére, amennyiben a rendelet 4. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.

9. Előterjesztés, sürgősségi indítvány, képviselői önálló indítvány

14. § (1) A Képviselő-testületi ülésre az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) jegyző,

d) települési képviselő,

e) bizottság elnöke.

(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(3) A Képviselő-testület elé csak azt az írásos előterjesztést lehet benyújtani, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(4) Az önkormányzat intézményei, gazdasági társasága, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.

15. § A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően hat nappal korábban kell az előterjesztőnek benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.

16. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben nem kötelező.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

a) bevezető részből és

b) határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

a) a fejrészt (előterjesztő, cím),

b) az ügy (napirend) tárgyát,

c) a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,

d) a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,

e) a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,

f) az előterjesztő állásfoglalását,

g) bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.

(4) A határozati javaslat tartalmazza:

a) a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,

b) szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,

c) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.

(5) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok sürgősséggel kérheti a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítványt annak beérkezését követően, haladéktalanul a polgármester átadja a jegyzőnek előkészítésre. A sürgősségi indítvány esetében a 16. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Vita esetén – képviselői indítványra – önálló szavazással határoz a képviselő-testület. A sürgősség elfogadása esetén az indítványt a képviselő-testület azt első napirendként tárgyalni köteles.

(6) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább három naptári nappal 16 óráig. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy saját kezű aláírását.

10. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről

17. § A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó Oroszi Község Önkormányzata (8458 Oroszi, Szabadság u. 27.) belső hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

11. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje

18. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester távolléte és akadályoztatása esetén a testületi ülést az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte és akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság elnöke vezeti.

(3) A polgármester munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala, vagy a Képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

(4) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát, az ülést megelőzően egy órával – a felszólalás tárgyának megjelölésével – szóban a polgármesternek bejelentette.

(5) A polgármester a napirend után tájékoztatja a Képviselő-testületet a két ülés között történt fontosabb eseményekről.

19. § (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdést intéznek, melyre az előadó a vita előtt válaszolni köteles. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerül sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást engedélyez. Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) A képviselő-testületi ülésen a napirend tárgyalása után fontos és közérdekű kérdésben bármely képviselő szót kérhet, kérésekor jeleznie kell felszólalásának tárgyát.

(7) A felszólalás engedélyezése a képviselő-testület jogköre.

(8) A felszólalásról vitát nyitni, annak tárgyában határozatot hozni nem lehet.

20. § A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

a) figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,

b) rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ, ismételt esetben megvonja tőle a szót, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt,

c) az ülésteremből kiutasíthatja, és ki is vezettetheti a rendbontó hallgatót,

d) folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti,

e) súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.

12. Döntéshozatal

21. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (3 fő) jelen van.

(2) A Képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában, nyílt szavazással hozza meg. A Képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni. A polgármester a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett határozati javaslatot szóban ismertetni. A Képviselő-testület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntést nem kell alakszerű határozatba foglalni.

(3) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének nyílt szavazással hozott egybehangzó igen szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.

(4) Amennyiben a javaslat a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.

(5)A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a) a Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyekben,

b) a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben,

c) önkormányzati képviselő kizárásához,

d) összeférhetetlenség megállapításához,

e) méltatlanság megállapításához,

f) képviselői megbízás megszűnéséről való döntéshez,

g) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

h) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,

i) hitelfelvételhez,

j) díszpolgári cím adományozásához,

k) helyi népszavazás kitűzéséhez,

l) bizottsági tag kizárásához,

m) közterület elnevezéséhez.

22. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntést.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét, a kizárásról a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy a Képviselő-testület az megállapítja, a Képviselő-testület határozatában rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani, amennyiben magasabb szintű jogszabály ezt előírja, valamint a képviselők egynegyede indítványára. Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot az 5. melléklet szerinti szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után- átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét a 6. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

(6) A zárt ülés tartásának szabályait a Mötv. 46. §-a határozza meg.

(7) A nyilvános ülésekre készített előterjesztéseket, valamint az ülésről készült jegyzőkönyveket az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni.

13. Önkormányzati rendelet

23. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet alkotásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályi felhatalmazással való összhang vizsgálatára, a jogszabály alkotási és Európai Uniós követelményeknek való megfeleltetésre.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezésére jogosult:

a) a települési képviselő;

b) a Képviselő-testület bizottsága;

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelettervezet is benyújtandó.

(4) Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

24. § (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönthet a rendelet megalkotásáról.

(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelettervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.

25. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, Oroszi Község Önkormányzata (8458 Oroszi, Szabadság u. 27.) belső hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik, és az erről szóló értesítőt a település hirdetőtábláin hirdetményben közzéteszi.

(2) A rendelet lakosság tájékoztatása céljából történő közzétételének formája:

a) az önkormányzat hivatalos honlapja.

(3) A kihirdetéssel egyidejűleg azokat a rendeleteket, amelyek közvetlenül jogviszonyt keletkeztetnek az állampolgárok és az önkormányzat, valamint szervei között, meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez.

(4) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok azzal, hogy a lakosságot a hatályon kívül helyezett rendelkezések, módosítások tartalmának lényegéről is tájékoztatni kell.

(5) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(6) Az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegét, gyűjteményes formában az Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén (8456 Noszlop, Dózsa Gy. u. 45.) és az önkormányzat honlapján lehet megtekinteni.

(7) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet jelölése: Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év (kihirdetési hó, nap) önkormányzati rendelete.

14. Határozat jelölése, nyilvántartása

26. § (1) Az elfogadott határozatok megjelölése évenként emelkedő sorszámmal történik, amelyhez törtvonallal kapcsolódik az évszám, majd zárójelben az ülés időpontjának megjelölése, továbbá határozat megjelöléssel kell ellátni.

(2) A határozatokról az Önkormányzati Hivatal számítógépes nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozatok számát, tárgyát, szövegét, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét, és a tett intézkedéseket.

15. Jegyzőkönyv

27. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) a) A jegyzőkönyvet a mellékleteivel együtt a jegyző az ülést követő 15 napon belül az e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a Veszprém Megyei Kormányhivatal részére.

b) A jegyzőkönyv egy példánya a mellékleteivel együtt az irattárba kerül.

28. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét;

b) a távol maradó képviselők nevét;

c) a tanácskozási joggal résztvevők nevét;

d) a lakosság részéről megjelentek számát;

e) az ülés megnyitásának időpontját;

f) az ülés határozatképességét;

g) a napirend előtti felszólalásokat;

h) napirendi pontonként kérelemre az előadó és a felszólalók szó szerinti hozzászólását;

i) a határozathozatal módját;

j) a szavazásnál külön indítványra a kisebbségi véleményt;

k) az elnök esetleges intézkedéseit;

l) az ülésen történt fontosabb eseményeket;

m) az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;

n) az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét;

o) a polgármester és a jegyző aláírását, a Képviselő-testület bélyegző lenyomatát.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó;

b) jelenléti ív;

c) írásos interpellációk;

d) titkos szavazás jegyzőkönyve;

e) név szerinti szavazás szavazási íve;

f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;

g) a jegyző törvényességi észrevétele;

h) az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.

29. § A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.

30. § (1) A jegyzőkönyvet az Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén (8456 Noszlop, Dózsa Gy. u. 45.) – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.

16. Települési képviselő

31. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak, tájékoztathatják választóikat saját, illetve a Képviselő-testület tevékenységéről.

(3) A képviselőt a polgármester, a jegyző, az Önkormányzati Hivatal, valamint az Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(4) A képviselő az Önkormányzati Hivatal és az Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén dolgozó köztisztviselőknek utasítást nem adhat.

17. A Képviselő-testület bizottságai

32. § (1) A Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátására bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottságok választott testületi szervek.

(3) A Képviselő-testület állandó bizottságait és tagjainak névsorát a 7. melléklet tartalmazza.

33. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai létszámáról, összetételéről, feladatköréről lehetőleg a Képviselő-testület alakuló vagy az azt követő ülésén dönt.

(2) A bizottság elnökére és tagjaira javaslattételi joga van:

a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

c) az érintett bizottság.

(3) A Képviselő-testület a bizottságok személyi összetételét, létszámát bármikor módosíthatja, a kötelezően létrehozandó bizottságok kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(4) A bizottságok feladat- és hatáskörét a 8. melléklet tartalmazza.

(5) A bizottságok működésének alapvető szabályai:

a) a bizottság üléseit az elnök hívja össze,

b) a polgármester, alpolgármester, és a képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén, részükre az ülések meghívóit és a napirendi pontok anyagait el kell juttatni,

c) a bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,

d) a bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a bizottság egy tagja ír alá.

(6) A bizottságok működésének részletes szabályai a bizottságok ügyrendjében kerülnek meghatározásra.

34. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A jelentés elfogadásával a bizottsági tagság külön felmentés nélkül megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

18. Polgármester és alpolgármester

35. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatait az Önkormányzati Hivatal és az Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének közreműködésével látja el.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Gondoskodik az önkormányzat szerveinek hatékony tevékenységéről, segíti a képviselők munkáját, összehangolja a bizottságok működését.

(4) A polgármester feladatait a Mötv. szabályozza.

36. § (1) A Képviselő-testület - a polgármester javaslatára a saját tagjai közül, titkos szavazással, minősített többséggel - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester hivatali munkarendje: az alpolgármester feladatait heti 6 órában, illetve szükség szerint kötetlen munkaidő beosztásban látja el.

37. § (1) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során kötelesek együttműködni.

(2) A polgármester megbízhatja az alpolgármestert egyes önkormányzati feladatok előkészítésével, végrehajtásával. Az alpolgármester köteles a polgármester előkészítéssel, végrehajtással kapcsolatban adott utasításait betartani. Eljárásáról és intézkedéseiről az alpolgármester köteles a polgármestert tájékoztatni.

(3) Az alpolgármester helyettesi minőségben csak a polgármester távollétében járhat el. Az alpolgármester köteles a polgármester távollétében tett intézkedésekről a polgármesternek beszámolni.

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság elnökének adja át.

19. A jegyző

38. § (1) A jegyző ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat.

(2) A jegyzőt távolléte és akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző együttes távolléte és akadályoztatása esetén a Titkársági és Szervezési Iroda vezetője helyettesíti a jegyzőt.

20. A Képviselő-testület hivatala

39. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Devecseri Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) Székhelye: Devecser, Deák tér 1.

(3) Az Önkormányzati Hivatal működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

21. A lakossággal való kapcsolattartás formái

40. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) helyi népszavazás;

b) közmeghallgatás;

c) a képviselő az önkormányzat hivatalos helyiségében fogadóórát tarthat.

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.

(3) A Képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet nyilvánosságának biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét, helyi újságot ad ki.

(4) A Képviselő-testület a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdése alapján legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot a környezet állapotáról.

22. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

41. § (1) A képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályait a 9. melléklet tartalmazza.

23. Záró rendelkezések

42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Oroszi Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2014.(VII.29.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 4/2015.(IV.10.) önkormányzati rendelethez^[1]

1. Alaptevékenység kormányzati funkcióinak kódjai:

2. melléklet a 4/2015.(IV.10.) önkormányzati rendelethez

A települési képviselők névsora

N é v :

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

3. melléklet a 4/2015.(IV.10.) önkormányzati rendelethez^[2]

A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

1. A polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) A települési támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, 7. § a)-c) pontjában, valamint 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörök.

b) A gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról szóló 16/2015.(XII.22.) önkormányzati rendelet 3. § aa) pontjában meghatározott hatáskör.

4. melléklet a 4/2015.(IV.10.) önkormányzati rendelethez

Nyilatkozat

Alulírott _______________________________________________________________ (név)

_________________________________________________________________ (anyja neve)

_________________________________________________________ (születési hely és idő)

____________________________________________________________________ (lakcím)

érintett nyilatkozom, hogy a bizottsági és képviselő-testületi ülések anyagait a(z) __________

__________________________________ e-mail címen fogadom és tekintem kézbesítettnek,

egyúttal vállalom, hogy a kézbesítés megtörténtéről visszaigazolást küldök.

Oroszi, _________________________

                                                                                                   ______________________________

                                                                                                                                 aláírás

5. melléklet a 4/2015.(IV.10.) önkormányzati rendelethez

Név szerinti szavazási ív

6. melléklet a 4/2015.(IV.10.) önkormányzati rendelethez

Titkos szavazás eredményének jegyzőkönyve

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete _____év ___________hó__-n megtartott ülésén ___________________________________________________________

tárgyban tartott titkos szavazásának eredményéről.

Jelenlévő képviselők száma: ________________ fő

Leadott szavazólapok száma: ________________ db

Eltérés a szavazó képviselők számától (többlet: +, hiány: -) ________________ db

Érvénytelen szavazatok száma: ________________ db

Érvényes szavazatok száma: ________________ db

Érvényes szavaztok számán belül:

- „IGEN” szavazatok száma: _____ db

- „NEM” szavaztok száma: _____ db

Rontott szavazólapok száma: ________________ db

A titkos szavazás eredménye:

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

A szavazást lebonyolító _________________ Bizottság (vagy Ideiglenes Bizottság)

N é v A l á í r á s

___________________________ ____________________________

elnöke

___________________________ ____________________________

___________________________ ____________________________

___________________________ ____________________________

___________________________ ____________________________

tagjai

7. melléklet a 4/2015.(IV.10.) önkormányzati rendelethez

Állandó bizottságok

1. Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság tagjainak száma: 3 fő

Elnöke: Jóna Zoltán képviselő

Tagjai: Bokor György képviselő

Samu József Andrásné képviselő

8. melléklet a 4/2015.(IV.10.) önkormányzati rendelethez

1. A Képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre

1.1 A bizottság közreműködik a Képviselő-testület által a feladatkörébe rendelt önkormányzati feladatok ellátásban.

1.2 Az Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság feladat- és hatásköre:

1.2.1 Kivizsgálja a polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést a hatályos törvényi rendelkezések alapján.

1.2.2 Nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselő, az alpolgármester, valamint a polgármester vagyonnyilatkozatát a 9. melléklet szerint, valamint ellenőrzi a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak hatályosulását.

1.2.3 Lefolytatja a polgármester elleni fegyelmi vizsgálatot.

9. melléklet a 4/2015.(IV.10.) önkormányzati rendelethez

A képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat nyilvántartásának,

kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

1. Az önkormányzati választás után először a jegyző, majd a későbbiek során az Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke köteles írásban tájékoztatni az érintetteteket a vagyonnyilatkozat-tételéről és annak határidejéről. A tájékoztatás átvételét az érintett aláírásával igazolja.

2. A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozatban (a továbbiakban: nyilatkozat) a kötelezett tájékoztatja a Bizottság elnökét a vele közös háztatásban élő házas-, illetve élettársának és gyermekének nevéről. A nyilatkozatot 3 napon belül vissza kell juttatni a Bizottsághoz, hogy annak alapján, 5 napon belül kiküldhessék a szükséges számú nyomtatványt és tájékoztatót.

3. A vagyonnyilatkozatokat tollal és olvashatóan, vagy számítógéppel kell kitölteni. A hibás, téves kitöltés semmilyen módon nem javítható, ilyenkor új nyomtatványt kell kitölteni.

4. A vagyonnyilatkozatra kötelezettek - magánokiratban foglalva -, külön felhatalmazásban kötelesek hozzájárulni ahhoz, hogy vagyonnyilatkozatuk személyes adatait ellenőrzés céljából a Bizottság a szükséges mértékben kezelje. A felhatalmazást az e célra kialakított nyomtatvány felhasználásával csatolni kell.

5. A vagyonnyilatkozatra kötelezett a nyomtatványokat két példányban tölti ki. Az egyik példányt lezárt borítékban, a felhatalmazás csatolása mellett, átadja a Bizottságnak. A másik példányt megtartja magának. A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást köteles adni.

6. A Bizottság elnöke minden év utolsó képviselő-testületi ülésén írásban köteles felhívni a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a következő nyilatkozat beadási határidejére.

7. A képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az erre a célra kialakított helyen és módon (páncélszekrényben) kell tárolni.

8. A polgármester és a képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltató azonosító adatok kivételével - nyilvános. A hozzátartozók nyilatkozata nem nyilvános, abba az ellenőrzés céljából, csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be. Nyilvántartási szám képzése:

a) polgármester, képviselő esetében: a bizottság elnöke által meghatározott (leadási) sorrendben a képviselők személyéhez igazodó, egytől kezdődő sorszám a tárgyév évszáma (sorszám/évszám),

b) hozzátartozó esetében: a képviselő saját sorszáma, hozzátartozó egytől kezdődő sorszáma és évszám (képviselő sorszáma/sorszám/évszám).

9. A Bizottság a tárgyévi vagyonnyilatkozat benyújtását követően a képviselő és hozzátartozója részére az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat visszaadja, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

10. Ha közös háztartásban élők bármelyikének megszűnik a közös háztartásban élése, annak tényét írásban köteles a vagyonnyilatkozatra kötelezett a Bizottságnak bejelenteni. A Bizottság elnöke pedig köteles haladéktalanul intézkedni az adott személy vagyonnyilatkozatának visszaadásáról, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

11. Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezett választott tisztsége megszűnik a Bizottság elnöke, haladéktalanul intézkedik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról. A vagyonnyilatkozat visszaadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

12. A vagyonnyilatkozatra kötelezettek aláírásukkal kötelesek igazolni vagyonnyilatkozataik átvételének tényét.

13. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

14. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

15. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását kezdeményezőnek konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét. Ha az eljárásra irányuló, kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a hiánypótlásnak a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés egyértelműen alaptalan a Bizottság elnöke eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

16. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos befogadott kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke felhívja az érintettet, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben alaposnak tartja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha az érintett a kifogásban jelzett adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el az eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatni köteles a Képviselő-testületet és a kezdeményezőt.

17. Ha az érintett a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Bizottság elnöke elrendeli az eljárás megindítását. Az eljárás során a Bizottság tagjai betekinthetnek az érintettel közös háztartásban élő házas- vagy élettársnak, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

18. Az eljárás során a Bizottság felhívására az érintett köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (pl.: tulajdonlap, számla, adásvételi szerződés, gépjármű engedély stb.) haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

19. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására az alábbiakat kell alkalmazni:

a) A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyeket zárt ülésen tárgyalja.

b) A Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

c) A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintettet köteles legalább 8 nappal előbb értesíteni. Ha az érintett megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Bizottság ülésén nem lehet jelen.

d) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet.

e) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

f) A Bizottság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát ellenőrzi.

g) A Bizottság a 16. pont szerinti nyilatkozattételre történő felhívástól számított harminc napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít.

h) Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatni köteles a soron következő ülésén a Képviselő-testületet.

20. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatokat) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló ismételt kezdeményezést - új tényállás nélkül - a Bizottság Elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

21. Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás a Bizottság tagjaira vagy az elnökre vonatkozik, őt az eljárási ügyből ki kell zárni.

22. A vagyonnyilatkozatokat – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – a Bizottság Elnöke, akadályoztatása esetén az általa megjelölt bizottsági tag hozza nyilvánosságra. A betekintést valamennyi nyilvános vagyonnyilatkozatba egységes módon biztosítja. A betekintés az Önkormányzati Hivatal (8460 Devecser, Deák tér 1.) épületében, a Bizottság Elnöke (ill. általa megjelölt bizottsági tag) jelenlétében, előre egyeztetett időpontban történik.

23. A Bizottság Elnöke azonnal tájékoztatja az érintettet a nyilvános vagyonnyilatkozatba való betekintés megtörténtéről és a betekintő személyéről.

24. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.