Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjára figyelemmel, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontjában biztosított állásfoglalási jogkörében eljáró Veszprém Megyei Önkormányzat állásfoglalásának kikérésével, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja az avar és kerti hulladékok égetésének szabályozása, valamint a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentése, ezáltal a környezet és a levegő minőségének megőrzése és védelme, valamint az emberek egészségének és életminőségének javítása.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya Oroszi község közigazgatási belterületére minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre egyaránt kiterjed.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Avar és kerti hulladék: a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány (fű, falomb, gyomnövények, kaszálék, nyesedék, gyökérmaradvány, szár, levél, emberi fogyasztásra alkalmatlan zöldség, gyümölcs és egyéb növényi maradványok, a továbbiakban együtt: kerti hulladék).

(2) Hasznosítás: kerti hulladék komposztálása.

(3) Tároló edény: kukatartály, konténer, egyéb tartály, papír vagy műanyagzsák.

(4) Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek tulajdonában, vagy ha a birtokos a tulajdonos személyétől eltér, akkor birtokában, kezelésében vagy használatában lévő ingatlanon települési hulladék keletkezik vagy más módon a birtokába kerül.

4. Kerti hulladék kezelése, gyűjtése, égetése

4. § (1) A kerti hulladékot elsősorban helyszíni komposztálással kell hasznosítani.

(2) Amennyiben a kerti hulladékot komposztálással a helyszínen nem lehet vagy nem kívánják hasznosítani, úgy hétköznap 10.00 órától 20.00 óráig a kerti hulladék égetése megengedett az 5. §-ban előírtak szerint.

5. § (1) A kerti hulladékok égetése hétköznap 10.00 órától 20.00 óráig engedélyezett, megfelelő légköri viszonyok, a környező lakosok, szomszédok értesítése mellett jelen rendeletben szabályozott módon. Ünnepnapokon, szombaton és vasárnap az égetés szigorúan tilos.

(2) A kerti hulladékot nyílt téren megfelelően kialakított helyen, felügyelet mellett úgy szabad égetni, hogy a környezetre káros hatással ne járjon, tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, a vagyoni és személyi biztonságot ne veszélyeztesse. Az avar és egyéb növényi hulladék égetése 18. életévét betöltött cselekvőképes személy által, vagy felügyelete mellett végezhető a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak betartásával. Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye, hőterhelés) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést be kell fejezni. Nedves kerti hulladék égetése tilos.

(3) Az égetendő kerti hulladék egyéb ipari eredetű hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, ezek maradékait nem tartalmazhat. Kommunális, veszélyesés ipari eredetű hulladék, műanyag, gumi vegyszert és veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék, állati eredetű hulladék és egyéb hulladék nem égethető.

(4) A kerti hulladékok égetésének helyszínén olyan eszközöket, illetve felszerelést kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható.

(5) Egyéb biztonságtechnikai vagy tűzvédelmi szabályok előírásai vagy tartós szárazság miatt elrendelt általános tűzrakási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

(6) Tilos az égetés a hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom és füstköd-kiadó időtartama alatt.

5. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

6. § (1) A háztartási tüzelőberendezések és azok tartozékainak rendeltetésszerű használatáról, azok időszakosan esedékes ellenőrzési, karbantartási munkáinak elvégzéséről a berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni a légszennyező anyagok káros mértékű kibocsátásának csökkentése érdekében.

(2) A lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(3) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat.

6. Szabadtéri tűzgyújtás szabályai

7. § (1) Háztartási és egyéb szilárd hulladékot, más jogszabály szerint veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat nyílt téren, vagy háztartási tüzelőberendezésben elégetni tilos! Kommunális, veszélyes és ipari eredetű hulladék, műanyag, gumi vegyszert és ipari eredetű hulladék és egyéb hulladék nem égethető.

(2) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladékot - háztartási tüzelőberendezésben történő elégetés kivételével - meggyújtják, vagy - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles - a diffúz levegő terhelés elkerülése érdekében - az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni.

(4) Szabadban vagy nyílt téren a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén, vagy ha arra már szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani.

7. Jogkövetkezmények

8. § (1) Az az ingatlantulajdonos, aki bármely anyagot a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül

a) a háztartási tüzelőberendezésben éget

b) nyílt téren éget

levegőtisztaság-védelmi bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a bírság maximális mértéke 300.000,-Ft lehet.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bírság maximális mértéke 100.000,-Ft lehet.

(4) A levegőtisztaság-védelmi bírság összegének megállapítására a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.

9. § Az az ingatlantulajdonos, aki a 4-7. §-ban foglalt tilalmakat megszegi 5.000,-Ft-tól 150.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

8. Záró rendelkezés

10.§ Ezen rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba.