Oroszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet mellékletei:

1. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
2. melléklet: Telepítésre nem javasolt növények listája
3. melléklet: Emlékeztető településképi szakmai konzultációról

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során:

A) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.

B) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m² reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.

C) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.

D) Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.

E) Háromszintes növényállomány: cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.

F) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

​G) Helyi védett műtárgy, műalkotás (H2): t, helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.

H) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

I) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

J) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

K) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel és a település életét meghatározó döntésekkel, hirdetményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

L) Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas sáv, amely legalább 1,0 m szélességű, alkalmas utcaszakaszonként a 8,0 m-enkénti tőtávolsággal ültetendő fasor elhelyezésére.

II. FEJEZET

A helyi VÉDELEM

3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai

3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.

​(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát,

b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,

c)a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,

d)a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató értékvizsgálatot.

​(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

​a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát,

b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,

c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,

d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.

​(4) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.

(5) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

​a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,

b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőt.

(6) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az 3.§ (6) bekezdés szerinti érdekelteket.

(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek egyedi védelem esetén az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(8) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:

a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és

b) az 3.§ (6) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek

figyelembevételével dönt.

(9) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.

(10) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

(11) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, annak közzétételével egyidejűleg a helyi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

4. A helyi védett értékek megjelölése

4. § Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával megjelölheti.

5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

5. § A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a jegyző a külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik.

6. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok

6. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. mellékletben meghatározott értékek.

​(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.

(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.

7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:

​a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

​(2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

​a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. § Oroszi területén az arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT) lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:

a) Oroszi belterület

b) Egyéb, külterületi területek

8. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai

9. § (1) Ha a helyi védett értékre előírt településképi követelmény az – a helyi védett érték elhelyezkedése szerinti – MT-re vonatkozó előírással nem ellentétes, a védett értékekre és az MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ha ellentétes, akkor a helyi védett értékre előírt településképi követelményt kell figyelembe venni.

​(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

​(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácok kialakítását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán parabolaantenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(4) Helyi védett műtárgyak (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, a világos földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók.

​(2) Műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható.

(3) Csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók egy épületen.

(4) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

12. § (1) Oroszi belterület MT-n a kerítés anyaga és színe illeszkedjen a főépülethez.

​(2) Oroszi belterület MT-n a meglévő tömör kerítések megőrzendők.

(3) Egyéb, külterületi területek MT-n kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

13. § (1) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.

​(2) Oroszi belterület MT-n a tető kialakítására vonatkozó előírások:

a) csak 35-43° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület építhető;

b) az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű tető is;

c) a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítandó ki.

14. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.

​(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.

(3) Oroszi belterület MT-n új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

15. § Új épület elhelyezése csak úgy megengedett, ha a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakul ki a szomszédos telkekkel közösen.

​(2) Építési telkein belül, a területhasználat lehatárolására csak élő sövény alkalmazható.

(3) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítását nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m² szabad földterület biztosításával, amely 1 m² alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók bele.

11. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. § (1)A közterületeken nem javasolt a 4. melléklet szerinti növényfajok telepítése.

​(2) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos.

(3) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.

(4) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.

(5) A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m²-nyi burkolatlan vagy vízáteresztő burkolatú felületet vagy zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(6) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, honos faegyedekkel vagy gyümölcsfákkal biztosítható.

(7) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának és a közszolgáltatás biztosításának figyelembe vételével.

(8) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítását minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m² szabad földterület biztosításával, amely 1 m² alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók bele.

12. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17.§ (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el.

​(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető

(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.

(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.

(5)Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(6)Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18.§ (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.

​(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül

​a) a közérdeket alapvetően szolgáló

aa) kerékpártároló

ab) hulladéktároló, -gyűjtő

ac) pad

ad) telefonfülke,

amelyen reklámhordozó elhelyezhető.

​b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló

ba) parkolót határoló korlát

bb) megállító tábla

bc) önkormányzati hirdetőtábla,

bd) önkormányzati faliújság

be) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,

amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.

​(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:

​a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk

​(4) A buszmegálló építményen üvegezett, világító reklámtábla elhelyezhető.

(5) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.

(6) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.

(7) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.

(8) E rendelet 1. mellékletében lehatárolt:

a) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területén,

b) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe

nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

​(9) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.

19.§ (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

​(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(3) Közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

20.§ (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

a) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

b) temetők területén.

​(2) Föld felett vezetett villamosenergia, elektronikus hírközlési hálózatok esetén - villamosenergia vagy közvilágítási vagy elektronikus hírközlés hálózati rekonstrukció, kiépítés során - a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni – elsősorban közterületként szabályozott területeken. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el

a) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül,

b) Oroszi belterület MT-n,

c) temetők területén,

d) országos ökológiai hálózat övezeteinek területén.

(4) Beépítésre nem szánt területen antennát csak a közúti közlekedési célú területfelhasználási egység (KÖu) határától számított, az antenna magasságának legalább másfélszeres távolságára lehet telepíteni.

(5) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

a) Oroszi belterület MT-n,

b) helyi védett értéken,

c) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

d) temetők területén,

e) tájképvédelmi területen.

15. A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények

21. § (1) A település területén található az országos ökológiai hálózat övezeteibe és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe tartozó területeket (a továbbiakban: természeti és természetközeli területek és értékek) az 1. melléklet tartalmazza

​(2) A természeti és természetközeli területe megőrzendők, megóvását biztosítani kell, ennek érdekében

​a) a területek beépítetlenül megőrzendők;

b) a helyi hagyományoknak megfelelő lépték-, forma- és színvilágú új építmény létesíthető;

c) a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó;

d) a galérianövényzet megőrzendő;

e) külterületen a fasorokba, erdősávokba csak a tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők;

V. FEJEZET

A kötelező szakmai konzultáció

22. § (1) A szakmai konzultáció szóban történik.

​(2) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a polgármester döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.

(3) A szakmai konzultációról készített emlékeztetőt a részt vevők megkapják, és az önkormányzat nyilvántartásba veszi.

VI. FEJEZET

A településképi bejelentési eljárás

16. A településképi bejelentési eljárás esetei

23. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.

24. § (1) A településképi bejelentési eljárás a 2. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.

​(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.

(3) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül eleget tesz.

(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

17. A településképi bejelentési eljárás szempontjai

25. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

​(2) Részletes vizsgálati szempontok:

a)a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,

b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,

c) a tervezett megoldás megfelel-e a helyi építési szabályzat és jelen rendelet előírásainak,

d) cégtáblák, egyéb grafikain elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,

e) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

f) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,

g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban.

VII. FEJEZET

A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság

18. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

26. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy

b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

​(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezési a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

​a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,

b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.

19. A településképi birság

27.§ A polgármester a településkép-érvényesítési eszközök elmulasztása, a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság kivetését szabja ki, amennyiben a végzésben biztosított határidőn belül a jogszabálysértés nem szűnt meg.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNTŐ RENDSZER

20. A védett építmények fenntartásának támogatása

28. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére forrást biztosíthat.

(2) Az önkormányzati támogatás a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

29. § (1) E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai irányadóak.

(2) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 3/2018.(IV.3.) önkormányzati rendelethez

Iktató szám: …………………………

KÉRELEM

településképi bejelentési eljáráshoz

Kérelmező(k) neve:

Lakcíme:

Elérhetősége (telefon és e-mail):

Kérelmező neve (aláhúzandó): építtető tulajdonos tervező megbízott

A kérelmezett tevékenységgel érintett ingatlan pontos helyének megjelölése: hrsz

címe: utca hsz.

A kérelmezett tevékenység rövid ismertetése, tárgya:

A kérelmezett tevékenység tervezett időtartama:

A kérelem tárgyában korábban született engedélyek, vélemények, emlékeztetők száma, kelte: (másolatot mellékelni is kell)

A benyújtandó egyszerűsített műszaki dokumentáció tartalma:

201.. ……………………….. hó ……….. nap

                                                                       a kérelmező sajátkezű aláírása

2. ​melléklet a 3/2018.(IV.3.) önkormányzati rendelethez

Iktató szám: …………………………

EMLÉKEZTETŐ

településképi szakmai konzultációról

Készült: dátum: hely: PMH

Jelen vannak:

A szakmai konzultációval érintett ingatlan helyrajzi száma:

címe: utca hsz.

Tárgy:

Felvetett kérdések/javaslatok:

Tervek csatolva: igen nem

Polgármester nyilatkozata:

Aláírások:

                                           polgármester                                                      Kérelmező

​3. melléklet a 3/2018.(IV.3.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre nem javasolt növények listája