Oroszi Község Önkormányzata Képviselő testületének 3/2018. (IV.3.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2019. 05. 16

Oroszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:



I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §[1] E rendelet mellékletei:

  1. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
  2. melléklet: Telepítésre nem javasolt növények listája
  3. melléklet: Emlékeztető településképi szakmai konzultációról

​4. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek


2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során:

A) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.

B) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.

C) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.

D) Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.

E) Háromszintes növényállomány: cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.

F) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

​G) Helyi védett műtárgy, műalkotás (H2): t, helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.

H) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

I) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

J) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

K) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel és a település életét meghatározó döntésekkel, hirdetményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

L) Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas sáv, amely legalább 1,0 m szélességű, alkalmas utcaszakaszonként a 8,0 m-enkénti tőtávolsággal ültetendő fasor elhelyezésére.



II. FEJEZET

A helyi VÉDELEM

3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai


3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.


​(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát,

b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,

c)a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,

d)a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató értékvizsgálatot.


​(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

​a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát,

b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,

c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,

d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.


​(4) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.


(5) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

​a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,

b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőt.



(6)[2] A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az 3.§ (5) bekezdés szerinti érdekelteket.


(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek egyedi védelem esetén az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.


(8)[3] A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:

a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és

b) a 3.§ (5) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek

figyelembevételével önkormányzati rendeletben dönt.


(9)[4] A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos önkormányzati rendelet megalkotásáról írásban értesíteni kell a 3. § (5) bekezdés szerinti érdekelteket.


(10)[5] A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.


(11)[6] Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védelem megszűnését az önkormányzati rendeletben át kell vezetni.


4. A helyi védett értékek megjelölése


4. § Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával megjelölheti.


5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása


5. §[7] A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik.


6. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok


6. § (1)[8]

​(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(3) [9]

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.

(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.


7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:

​a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.


​(2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

​a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.


III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. §[10] Oroszi területén az arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT) lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:

a) Oroszi belterület

b) Egyéb, külterületi területek.


8. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai


9. § (1) Ha a helyi védett értékre előírt településképi követelmény az – a helyi védett érték elhelyezkedése szerinti – MT-re vonatkozó előírással nem ellentétes, a védett értékekre és az MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ha ellentétes, akkor a helyi védett értékre előírt településképi követelményt kell figyelembe venni.

​(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.


IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


10. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

​(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácok kialakítását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.


(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán parabolaantenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.


(4) Helyi védett műtárgyak (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.


10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


11. § (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, a világos földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók.


​(2) Műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható.


(3) Csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók egy épületen.


(4) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.


12. § (1) Oroszi belterület MT-n a kerítés anyaga és színe illeszkedjen a főépülethez.

​(2) Oroszi belterület MT-n a meglévő tömör kerítések megőrzendők.

(3) Egyéb, külterületi területek MT-n kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.


13. § (1) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.

​(2) Oroszi belterület MT-n a tető kialakítására vonatkozó előírások:

a) csak 35-43° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület építhető;

b) az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű tető is;

c) a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítandó ki.


14. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.

​(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.

(3) Oroszi belterület MT-n új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.


15. § Új épület elhelyezése csak úgy megengedett, ha a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakul ki a szomszédos telkekkel közösen.

​(2) Építési telkein belül, a területhasználat lehatárolására csak élő sövény alkalmazható.

(3)[11] A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók bele.


11. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. § (1)[12]A közterületeken nem javasolt a 3. melléklet szerinti növényfajok telepítése.

​(2) [13]

(3) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.

(4) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.

(5) A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan vagy vízáteresztő burkolatú felületet vagy zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(6) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, honos faegyedekkel vagy gyümölcsfákkal biztosítható.

(7) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának és a közszolgáltatás biztosításának figyelembe vételével.

(8)[14] A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítását minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók bele.


12. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


17.§ (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el.

​(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető

(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.

(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.

(5)Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(6)Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.


13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


18.§ (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.

​(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül

​a) a közérdeket alapvetően szolgáló

aa) kerékpártároló

ab) hulladéktároló, -gyűjtő

ac) pad

ad) telefonfülke,

amelyen reklámhordozó elhelyezhető.


​b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló

ba) parkolót határoló korlát

bb) megállító tábla

bc) önkormányzati hirdetőtábla,

bd) önkormányzati faliújság

be) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,

amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.


​(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:

​a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk


​(4) A buszmegálló építményen üvegezett, világító reklámtábla elhelyezhető.

(5) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.

(6) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.

(7) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.


(8)[15] Nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés:

a) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területén,

b) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe.


​(9) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.


19.§ (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

​(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(3) Közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.


14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények


20.§ (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

a) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

b) temetők területén.


​(2) Föld felett vezetett villamosenergia, elektronikus hírközlési hálózatok esetén - villamosenergia vagy közvilágítási vagy elektronikus hírközlés hálózati rekonstrukció, kiépítés során - a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni – elsősorban közterületként szabályozott területeken. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.


(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el

a) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül,

b) Oroszi belterület MT-n,

c) temetők területén,

d) országos ökológiai hálózat övezeteinek területén.


(4) Beépítésre nem szánt területen antennát csak a közúti közlekedési célú területfelhasználási egység (KÖu) határától számított, az antenna magasságának legalább másfélszeres távolságára lehet telepíteni.


(5) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

a) Oroszi belterület MT-n,

b) helyi védett értéken,

c) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

d) temetők területén,

e) tájképvédelmi területen.


[16]15. 


21. §


V. FEJEZET

A kötelező szakmai konzultáció

22. §[17] (1) Az építtetőnek az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

a) ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik,

b) fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően, indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(3) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton vagy e-mailben értesíti.

(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a részt vevők megkapnak.


VI. FEJEZET

A településképi bejelentési eljárás

16. A településképi bejelentési eljárás esetei


23. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.


24. § (1)[18] A településképi bejelentési eljárás az 1. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.

​(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.

(3)[19] A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. 

(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.


17. A településképi bejelentési eljárás szempontjai

25. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

​(2) Részletes vizsgálati szempontok:

a)a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,

b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,

c) a tervezett megoldás megfelel-e a helyi építési szabályzat és jelen rendelet előírásainak,

d) cégtáblák, egyéb grafikain elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,

e) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

f) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,

g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban.


VII. FEJEZET

A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság

18. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai


26. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy

b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.


​(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.


(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezési a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

​a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,

b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.


[20]19. A településkép-védelmi bírság


27. § (1) A képviselő-testület, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató polgármester szab ki.

(2) A településkép-védelmi bírságot az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára kell befizetni.



VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNTŐ RENDSZER

20. A védett építmények fenntartásának támogatása


28. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére forrást biztosíthat.

(2) Az önkormányzati támogatás a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.



IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

29. § (1) E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai irányadóak.

(2) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.





1. melléklet a 3/2018.(IV.3.) önkormányzati rendelethez



Iktató szám: …………………………

KÉRELEM

településképi bejelentési eljáráshoz

Kérelmező(k) neve:


Lakcíme:

Elérhetősége (telefon és e-mail):

Kérelmező neve (aláhúzandó): építtető tulajdonos tervező megbízott

A kérelmezett tevékenységgel érintett ingatlan pontos helyének megjelölése: hrsz

címe: utca hsz.

A kérelmezett tevékenység rövid ismertetése, tárgya:



A kérelmezett tevékenység tervezett időtartama:

A kérelem tárgyában korábban született engedélyek, vélemények, emlékeztetők száma, kelte: (másolatot mellékelni is kell)


A benyújtandó egyszerűsített műszaki dokumentáció tartalma:


reklámelhelyezéshez

terv vagy fotomontázs



201.. ……………………….. hó ……….. nap


                                                                       a kérelmező sajátkezű aláírása



2. ​melléklet a 3/2018.(IV.3.) önkormányzati rendelethez


Iktató szám: …………………………

EMLÉKEZTETŐ

településképi szakmai konzultációról

Készült: dátum: hely: PMH

Jelen vannak:



A szakmai konzultációval érintett ingatlan helyrajzi száma:

címe: utca hsz.

Tárgy:

Felvetett kérdések/javaslatok:



Tervek csatolva: igen nem

Polgármester nyilatkozata:




Aláírások:


                                           polgármester                                                      Kérelmező



​3. melléklet a 3/2018.(IV.3.) önkormányzati rendelethez


Telepítésre nem javasolt növények listája


tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

fehér akác

Robinia pseudoacacia

gyalogakác

Amorpha fructicosa

bálványfa

Ailantus altissima

kisvirágú nebáncsvirág

Impatiens parviflora

fehér eper

Morus alba

bíbor nebáncsvirág

Impatiens garndiflora

ezüstfa

Eleagnus angustifolia

japán keserűfű-fajok

Fallopia spp.

zöld juhar

Acer negundo

magas aranyvessző

Solidago gigantea

amerikai kőris

Fraxinus pennsylvanica

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

kései meggy

Prunus serotina

selyemkóró

Asclepias syriaca

kanadai nyár

Populus x canadensis

ürümlevelű parlagfű

Ambrosia artemissiiflora

nyugati ostorfa

Celtis occidentalis

arany ribiszke

Ribes aureum

adventív szőlőfajok

Vitis-hibridek

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

vadszőlőfajok

Parthenocissus spp.

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

süntök

Echinocystit lobata

Sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

észak-amerikai őszirózsák

Aster novi-belgii

hévízi gázló

Hídrocortyle ranunculoides

olasz szerbtövis

Xanthium strumaium subsp. italicum

fodros átokhínár

Lagarosiphon major

amerikai karmazsinbogyó

Pytholacca esculenta

nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

japán komló

Humulus japonicus

sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

átoktüske

Cenchrus incertus

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

tündérhínár

Cambomba caroliniana

közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

kanadai átokhínár

Elodea canadensis

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

moszatpáfrányok

Azolla mexicana, Azolla filicuoides

ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis hamilifolia

kuzdu nyílgyökér

Pueraria montana

kaliforniai tündérhínár

Cambomba caroliniana

aligátorfű

Althernanthera philoxeroides

vízijácint

Eichhornia crassipes

óriás rebarbara

Gunnera tinctoria


Microstegium vimineum

tollborzfű

Pennisetum setaceum



[21]4. melléklet a 3/2018.(IV.3.) önkormányzati rendelethez



Településképi szempontból meghatározó területek


[1]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól

[2]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tóll

[3]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tóll

[4]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól

[5]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tóll

[6]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól

[7]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól

[8]

Hatályon kívül helyezte az 5/2019 (V.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2019. május 16-tól

[9]

Hatályon kívül helyezte az 5/2019 (V.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2019. május 16-tól

[10]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól

[11]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól..-től

[12]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tóll

[13]

Hatályon kívül helyezte az 5/2019 (V.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2019. május 16-tól

[14]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tóll

[15]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól

[16]

Hatályon kívül helyezte az 5/2019 (V.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2019. május 16-tól

[17]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól

[18]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól

[19]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól

[20]

A rendelet szövegét az 5/2019. (V.15.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. május 16-tól

[21]

Új 4. melléklettel kiegészítette az 5/2019.(V.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. május 16-tól