Balatonederics Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004. (II.23.) önkormányzati rendelete
Balatonederics község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2013. 10. 15- 2015. 09. 17Balatonederics Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004. (II.23.) önkormányzati rendelete
Balatonederics község helyi építési szabályzatáról
2013-10-15-tól 2015-09-17-ig
Balatonederics Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. tv. és a 253/1997 (XII. 20.) Korm.rend. alapján az építés rendjét a helyi sajátosságokba megfelelően a jelen rendelettel megállapítja a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATOT (a továbbiakban HÉSZ).
I. Fejezet.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.
1. §
A rendelet hatálya.
(1) Jelen Szabályzat hatálya Balatonederics község közigazgatási területére terjed ki. Jelen Szabályzatban részletes szabályozás készül a teljes belterületre és a külterületre. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai érvényesek.
(2) A község közigazgatási területe a területegységek elhelyezkedése, jellemző használata és a szabályozás szempontjából az alábbi részekre tagolódik:
a/. Belterület
b/. Külterület
melyek tovább tagolódnak
- Beépítésre szánt területre és
- Beépítésre nem szánt területre.
(3) A rendelet tárgyi hatálya: a község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telkeket, építési területeket, területeket kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka), valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni - az országos érvényű rendelkezések (OTÉK) megtartása mellett - csak a jelen Szabályzat rendelkezései, továbbá a Szabályozási Terv együttes figyelembevételével szabad.
(4) A rendelet személyi hatálya: a rendelet előírásait a területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve alkalmazni kell.
(5) Azok az engedély nélkül épített épületek, melyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, - állagmegóvási munkát kivéve - csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá csak akkor végezhetnek rajtuk építési tevékenységet, ha jelen Szabályzatnak megfelelnek, ill. ha arra jelenleg építési engedély is kiadható lenne.
2. §
A szabályozás elemei.
(1) Kötelező szabályozási elemek.
a/ Beépítésre szánt,- és nem szánt terület határa.
b/ Beépítettség.
c/ Építmény-magasság.
d/ Terület felhasználás módja.
e/ Szabályozási szélességek.
f/ Beépítési helyek.
g/ Védőtávolságok.
h/ Zöldfelületi arány.
i/ Közművesítettség mértéke.
j/ Környezetvédelmi határértékek.
Fentieket csak a Szabályozási Tervvel és a Helyi Építési Szabályzattal együtt lehet módosítani.
(2) Övezeti jelek: A B C D
E F G ahol A: terület-felhasználás módja
B: beépítési mód
C: beépítési %
D: szintterület-sűrűség az övezetre vonatkozóan
E: építménymagasság
F: Min. telek-méret
G: Min. Zöldfelületi arány
II. Fejezet.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK.
BELTERÜLET.
A terület felhasználása.
3. §
(1) A Szabályozási Tervvel érintett területből a belterületen:
a/ Beépítésre szánt területek:
Lakóterületek Lf
Településközponti vegyes terület Vt
Ipari gazdasági, szolgáltató területek Gip és Gksz
b/ Beépítésre nem szánt területek.
Közlekedési területek. KÖ
Közműterületek. KÖm
Zöldterületek. Zkp,Z
Különleges területek (temető) KÜL
Vízfelületek medre és partja. V
(2) A beépítésre szánt területeket a telek-alakításig az eredeti művelési ág szerint kell művelni.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
részletes szabályozása.
4. §
(1) Falusias lakóterületek. (kialakult és új területeken)
a/ Az övezetben elhelyezhető:
- Legfeljebb egy 2 lakásos főépület.
-Mezőgazdasági építmény.
- A helyi lakosság ellátását szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek.
- Szálláshelyeket is tartalmazó szolgáltató épületek.
- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b/ Övezeti jellemzők:
Öv. jel Beép.mód Beépítettség Max.ép.mag. Min.terüket Zöldfelület
% m m2 %
Lf1 old.hat.álló 30 4,0 900 60
Lf2 „ 30 4,0 800(K) 60
Lf3 „ 30 3,6 900 60
Lf4 „ 30 4,0 800(K) 60
Lf5 „ 30 4,0 900(K) 60
Lf6 „ 30 4,0 800 60
Max. épületszélesség: Lf2-nél 7,0 m.
Egyéb övezetben:
utcai homlokvonalon 7,0 m mélységig 7,0 m.
A telek legkisebb szélessége 18,0 m. ill. kialakult méret
A telek legkisebb mélysége 40 m. ill. kialakult méret
„Közművesíttettség foka legalább részleges
Max. szintterület-sűrűség 0,4 az övezetre vonatkozólag
(2) Kertvárosias lakóterület.
a./ A település D.-i részén kialakítandó új telkeknél és meglévő kertvárosias övezetekben elhelyezhető:
- Legfeljebb 2 lakásos lakóépületek
- A helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, épületrészek.
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
- A rendeltetésszerű használat során nem zavaró hatású kézműipari épületek
A nem lakás célját szolgáló létesítményeket is a lakóépületek övezeti előírásainak és építészeti kialakításának megfelelően kell megtervezni.
b./ Övezeti jellemzők:
Öv. jel Beép.mód Beépítettség Max.ép.mag. Min.terüket Zöldfelület
% m m2 %
Lke1 old.hat.álló 30 4,5 900(K) 60
Lke2 szab.álló (K) 30 4,5 900(K) 60
Lke3 szab.álló(K) 30 4,0 900K) 60
Lke4 old.hat. álló(K) 30 4,5 900(K) 60
Lke5 old.hat.álló 30 4,5 900(K) 60
Lke6 szab.álló(K) 30 4,5 700 60
Lke7 szab.álló 30 4,5 800 60
Lke8 szab.álló 30 4,0 800 60
Lke9 szab.álló 30 4,0 800 60
Lke10 szab.álló 30 4,0 900 60
Lke1m old.hat álló 30 4,5 500(K) 60
Telek minimális szélessége 18,000 m.
Telek minimális mélysége 40.00 m.
Előkert minimális mérete 6,00 m.
Min. zöldfelületi arány 60 %
Max. szintterület sűrűség: 0,5 az övezetre vonatkozólag.
A meglévő legalább 400 m2-es telkek beépíthetőek.
Telekalakítás csak min 400 m2-es méretekkel történhet.
c./ A 434/3 hrsz-u teleknél és a 435-36,441,442,43 hrsz-u telkekből kialakított új telkeknél
minimális telekméter 8oo m2
Minimális telekszélesség 16 m
d./ A 337, 341/2, 351/2 hrsz-u teleknél
minimális telek-méretek . a már kialakultak.
(3) Településközpont vegyes terület.
a/ A kialakult, nem önálló tömbökben elhelyezkedő igazgatási, oktatási, kulturális, egyházi épületek területe. A templom telkén csak szakrális célú építés (bővítés) engedélyezhető további 2 % os nagyságrendben.
Az övezeti előírások a meglévő létesítményeknél az utólagos telek-alakításokra és épület-átalakításokra, bővítésekre vonatkoznak.
b/
c) A településközpont vegyes területek építési övezeteire az alábbi részletes előírások vonatkoznak:
Övezeti jel | minimális telekterület (m2) | maximális beépítettség (%) | minimális zöldfelületi arány (%) | beépítési mód | maximális építmény- magasság (m) |
Vt | 800(k) | 40 | 50 | SZ | 4,5(k) |
Vt-k | 800(k) | 30(k) | 50 | SZ | 4,5 |
Vt1 | 800(k) | 30(k) | 60 | SZ | 4,5 |
Vt - M | 100(k) | 30 | 60 | SZ | 4,5(k) |
SZ: szabadonálló beépítési mód
d) A kialakult tömbök telkei megtarthatók, beépíthetők, új tömb kialakításakor az előírt minimális telekméretet kell figyelembe venni.
e) A ”k” jellel jelölt mutatók esetében a kialakult állapot fenntartható úgy, hogy a megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó telkeknél, az ingatlannyilvánításban lejegyzett, vagy jogszerű, legalább szerkezetkész állapotban lévő építmények, valamint a megengedett legnagyobb építménymagasságot meghaladó épületek és a meglévő épületek felújíthatóak, átalakíthatók, magas tetővel elláthatók, a beépített alapterület és a szintterület növelése nélkül.
(4) Gazdasági területek. Kereskedelmi, szolgáltató terület.
a/A területen elhelyezhetők:
- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység. (melyet vizsgálattal kell igazolni)
- A tulajdonos (használó) lakása.
- Kereskedelmi szállás-férőhelyek.
- Vendéglátó létesítmények.
- Logisztikai létesítmények.
- Igazgatási jellegű tevékenység.
- Egyéb közösségi, szórakoztató tevékenység.
Üzemanyagtároló
b./ Övezeti jellemzők.
Öv. jel Beép.mód Beépítettség Max.ép.mag. Min.terüket Zöldfelület
% m m2 %
Gksz1 szab.álló 40 4,5 900(K) 50
Gksz2 szab.álló 30 4,0 K 60
Gksz3 szab.álló 40 4,8 1500 50
Gksz4 szab.álló 40 4,5 K 60
Gksz5 szab.álló 40 4,5 1000 50
Gksz6 szab.álló 30 4,5 1500 50
Gksz7 szab.álló 50 4.5 5000 30
Gksz8 szab.álló 25 6,0 K 50
Közművesítettség foka: Legalább részleges.
c./ Három oldalról (É, K, D) kétszintes, őshonos zöldsávval kell körülvenni.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
részletes szabályozása.
5. §
(1) Közlekedési területek: az utak, járdák, parkolók és azok létesítményei által elfoglalt területek.
a/ A közlekedési területeken elhelyezhetők:
- a közlekedést szolgáló igazgatási épületek,
- a közlekedést szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek.
b/ Az útburkolatokkal, parkolókkal árkokkal és járdákkal el nem foglalt területeket parkosítani kell.
c/ Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén építményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.
d/ A lakótelkek és kereskedelmi, szolgáltató egységek részére a parkolóhelyeket az OTÉK 42.§.-a szerint saját területen kell biztosítani, közterületen biztosítandó parkolóhely a temető, Művelődési Ház és Templom részére.
e/ A Közút-vasút szintbeli kereszteződésénél a rálátási háromszögeket biztosítani kell, melynek területén
50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni és
50 cm-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
e/ Az útkereszteződéseknél legalább 5,0 m.-es lesarkítással kell kialakítani a telkeket.
f/. Új intézményeknél, gyalogátkelő helyeknél az akadálymentes közlekedést biztosítani kell.
g./ A Csodabogyós barlang parkolójának területén a parkolást, várakozást kiszolgáló épület bővíthető. 2 pakolónként 1-1 tájhonos faegyedet kell telepíteni.
(2) Közműlétesítmények területe: a közművek elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez biztosított területek.
a/ A közművek elhelyezése a közmű-létesítményekre vonatkozó szabályok, ágazati előírások, ill. az üzemeltetői előírásoknak megfelelően történhet.
b/ Víz-és szennyvíz csatlakozási lehetőségeket ingatlanonként kell biztosítani.
c/ A létesítmények tervezésénél alkalmazni kell a 35/1996 (XII.29) BM.sz rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi szabályzat (OTSZ) előírásait. Az oltóvizet földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani (OTSZ. 46.§. 8-9.)
d/ Épületet, építményt közműbe, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elvezetése, tárolása szennyvíz-csatornával, vagy zártrendszerű és szigetelt szennyvíz-tározóval megoldott és az ürítésre jogosult szervezet, valamint megfelelő szennyvíz ürítőhely biztosított.
e/ 2005.dec.31.-ig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, ill. az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, ill. szennyvíztisztító berendezés létesült.
f/ 2005.dec 31.után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, ill. az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő tisztítómű megléte esetén lehet.
g/ A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését követően a vízbekötéssel rendelkező ingatlanok tulajdonosai kötelesek a szennyvizet közcsatornába bevezetni 60 napon belül.
f/ Az ivóvíz kezelésére, tárolására, továbbítására és elosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
g/ A felszíni vizek elvezetését a nyílt árokhálózat továbbépítésével
kell megoldani.
h/ A vízelvezető árkok lefedése csak az Önkormányzat hozzájárulásával lehetséges.
i/ A földfeletti elektromos vezeték – ideértve az oszloptranszformátort is - biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed:
120 kV-on 13 m.
1-35 kV-on 5 m.
j/ A nagy-középnyomású gázhálózat 9-9 m.-es védőtávolságot kell biztosítani. Gázfogadó állomás részére R= 10 m.-es kör-védőtávolságot szabadon kell hagyni. A középnyomású gázhálózat védőtávolsága (DN 90-ig) 4-4 m. a tervezett létesítmények földgáz-hálózatra való rákötését levegő-tisztasági szempontok miatt szorgalmazni kell.
(3) Zöld területek (Z)
A/. Közpark: állandóan növényzettel fedett közterületek; a sportpálya és környéke, ill. a település különböző helyén elhelyezkedő zöldterületek.
a/. A területen elhelyezhető:
Pihenést és testedzést szolgáló és játszótéri létesítmények.
Sportpályánál a közvetlen környezetet kiszolgáló vendéglátó épület.
b/.A területet közútról, közterületről kerekesszékkel is meg kell
tudni közelíteni.
Övezeti jel KP Sz 2 0,1
3,0 K 80
Max. beépítettség: 2 %
Max. építmény-magasság: 3.0 m
Max.szinterület-sűrűség: 0,1
Min. zöldfelületi arány: 80 %
(4) Egyéb zöldfelületek:
a/ A közterületek útburkolattal, úttartozékkal, járdával, közművel el nem foglalt része.
b/ Védő zöldsávok.
Ezeken a területeken a pihenést szolgáló létesítmények (játszóterek, pihenőhelyek, stb.) helyezhetők el. Épületek nem építhetők.
(5) Részletes szabályozás:
a./ A meglévő és tervezett zöldterületek, fasorok fenntartásáról és felújításáról folyamatosan gondoskodni kell.
b./ A település zöldfelületeit védeni kell, zöldfelületi arány nem csökkenthető.
Ahol a szabályozás zöldfelületek létesítését írja elő, ott a létesítmény használatba vételétől számított 1 éven belül a telepítést el kell végezni.
c./ Az ipari és szolgáltató területeket a lakóterületektől és a látvány-védelem céljából fontos helyeken saját területen telepített zöldsávval kell elválasztani.
d./ A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítás biztosítandó, ahol a szélesség rendelkezésre áll.
e./ A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani. Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületeire.
A közterületek arculatának védelme, alakítása.
6. §
(1) A közterületeken a Helyi Önkormányzat hozzájárulásához kell kötni és a helyi hagyományok szerint kell engedélyezni, ill. szabályozni:
a.. Utcabútorok, berendezések elhelyezését.
b./. Reklám- és információs táblák elhelyezését.
(2) A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el. Védett területen ilyeneket elhelyezni tilos.
(3) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója (Pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, emlékművek-és táblák, utcaberendezések elhelyezése) a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.
Épületek építmények elhelyezése, kialakítása
( A külön nem jelzett előírások valamennyi övezetre vonatkoznak)
7. §
(1) Az épületek elhelyezése.
a./ Az épületeket a Szabályozási Terven jelölt sávban kell elhelyezni.
b./ A lakóépületeknél az előkert előírt mérete 5,0 m. saroktelkeknél 8.0m. ill. a kialakult méret, kereskedelmi, szolgáltató létesítménynél 6.0 m.
A Kossuth L.u. védendő szakaszán a kialakult építési vonal a mérvadó.
c./A hátsókert mérete min. 6.0 m.
d./ A lakótelkeknél a helyi állattartási rendelet szerinti állattartási épület és egyéb épület az oldalhatáron álló beépítés esetén a telek azon oldalán helyezendő el, ahol a lakóépület áll. Szabadon álló beépítésnél az épület takarásában.
e./ A védőtávolságokat a Szabályozási Terv ábrázolja.
(2) Részletes előírások:
- Temetőnél 50.00 m.en belül zajos, bűzös tevékenység nem folytatható
- 84. és 71 sz útnál 20-20 m. építési terület, ill.50-50 m védőterület
- Vízfolyásoknál 6,0-6,0 m kezelési sáv biztosítandó.
Az út védőterületén belül az építés lehetőségeit a Veszprém m. Közútkezelő Kht. határozza meg a szakhatósági véleményeket is figyelembe véve.
A vasút 50 m-es védőtávolságán belül építési engedélyhez kötött létesítmény elhelyezése csak a Központi Közlekedési Felügyelet szakhatósági hozzájárulása alapján lehetséges, ami a MÁV Rt. Előzetes üzemeltetői állásfoglalása alapján kerül kiadásra.
(3) Az épületek, építmények építészeti kialakításának szabályozása.
a./ Az épületek főtömegének gerinciránya az utcavonalra merőleges legyen..
b./ Az épületek 35-450 -os hajlású magas tetővel készüljenek a lakóépületeknél, ill. 30- 45 fok között a közösségi épületeknél a fő-tetőre vonatkoztatva.
c./ A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemez, piros vagy barna sík pala, ill. nád.
d./ A tetőtér beépíthető. A tetőtéri ablakfelületek összmérete a tetőfelület max.20 %-a lehet.
d./ Elsősorban hagyományos építőanyagok alkalmazandók (kő, fa, világos színű -elsősorban fehér- vakolat.
e/ A telken elhelyezendő épületek építészeti kialakítása egymással összhangban legyen.
f./ Az utcai kerítés alacsony – max. 80 cm - lábazattal készüljön. A lábazat Anyaga lehet áttört fa, világos színűre vakolt tégla, a kerítés mező anyaga fa, melynek magassága max 1,6 m lehet. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.
g/ Az épület szélessége az utcavonalon 6.0 m. mélységig.
oldalhatáron álló épületnél max. 9,5 m.
szabadon álló " " 10,0 m.
beépített lakóterületeknél (ősfalu) 7,0 m.
új lakóterületeknél és
egyéb övezetekben 5 m. mélységig 7,0 m.
h/ Szerelt kémény nem építhető.
(4) Legnagyobb szintterület-sűrűségek.
a/ Lakóövezetekben 0.5 és 0,6
b/ TV övezetben 1.0
c/ Gazdasági övezetekben 1,0
(5) Mély fekvésű telkeknél pince építése esetén talajmechanikai szakvélemény készítését lehet előírni.
(6) A lakótelkek megvalósítási ütemét külön Önkormányzati Határozattal kell szabályozni. Építéshatósági engedély ezen ütemezés szerint adható ki.
(7) Telekalakítás:
a/ Telek-alakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető, melyhez telekalakítási tervet kell
készíteni a 85/2000. (XI. 8) FM. rendelet figyelembe vételével
b/ Az új beépítésre szánt területeknél a HÉSZ. elfogadása után legalább telek-tömbönként építési telekké, ill. telekké
kell alakítani a területet.
Településszerkezet, falukép, műemlék, -és építészeti értékvédelem.
8. §
(1) Országos műemléki védelem alatt álló létesítmények védelmét törvény szabályozza. (1977.évi LIV.tv.) Ezeket a mindenkor érvényes Műemlék-jegyzék tartalmazza.
Ilyen Balatonedericsen: (zárójelben a műemléki környezet)
- A rk. templom. Hrsz.33. (23, 31/1-2, 32, 34/1-2, 41/4)
- Fekete kastély Hrsz. 082 (081/7-8-9-20, 084/1-2-3-4)
- Pince-présház Hrsz. 1625, Külsőhegy (1624/2, 1626, 1627/2-3)
- Pince-présház Hrsz 1709/1 Külsőhegy (1624/2, 1626, 1627/2-3)
(2) Helyi védelem alá kell helyezni külön Önkormányzati Rendelettel:
a/ Létesítményeket, terület-egységek:
- A Kossuth L. u .a Petőfi S.u.-tól a Rákóczy F.u.-ig.
A védelem fő elemei:
- a változó, organikusan kialakult szabályozási szélességek,
- a beépítési mód,
- utcakép,
Terek, teresedések a zöldfelületekkel együtt.
b/ Egyedileg védelemre javasolt épületek, építmények:
Kossuth L. u. 48, hrsz. 64
Kossuth L. u. 121, hrsz. 229
Kossuth L. u. 143, 153 hrsz.249-251
Kossuth L. u. 139-141 hrsz. 246
Rákóczi F. u. 2. hrsz. 162
Rákóczi F. u. 3. hrsz. 164.
Orbán szobor 285/27 hrsz-ú úton
Kőkereszt 1649 hrsz-ú ingatlanon
Kőkereszt 1347 hrsz-ú ingatlanon
Kőkereszt 1086/1 hrsz-ú ingatlanon
Kőkereszt 1029 – illetve 978-979 hrsz-ú utak kereszteződésében
Szentháromság szobor 111/9 hrsz-ú ingatlanon
Szentháromság szobor 520 hrsz-ú ingatlanon
Kőkereszt 352 hrsz-ú ingatlanon
Kőkereszt Kossuth L. u. 1.
Közkút 1242 hrsz előtt a 1215 hrsz-u uton Krejcnár kút
Közkút 1222/1 hrsz előtt Kalmár kút
Közkút 1803/a hrsz előtt a 052 hrsz-u uton Kovács kút
(3) A műemléki szakhatóság (KÖH) előzetes szakvéleményét kell kikérni:
- A felsorolt épületek átalakítása, bővítése esetén.
- A védett utcaszakaszon valamennyi épület utcai homlokzatának felújítása esetén.
- A védendő utcaszakaszon az utcaképet befolyásoló mindennemű építési munka, oszlopok, táblák, utcabútorok elhelyezése esetén.
A Rendelet hatálybalépéséig a kiemelt I. fokú építéshatóságnak - szakmai előkészítés alapján - ezen épületekkel kapcsolatos építéshatósági intézkedéseknél fokozott gonddal és igényességgel kell eljárnia.
(4) Régészeti leletek előkerülése esetén értesíteni kell a Laczkó Dezső Múzeumot. Ezek megóvásáról szóló 2001.évi LXIV.tv. szerint kell gondoskodni.
Eddig ismert régészeti lelőhelyek a Topográfia szerint:
- 5/1 lelőhely 074/1 hrsz.
- 5/2 lelőhely 072/6,7 hrsz.
- 5/3 lelőhely 526, 531/1-3, 532 hrsz.
- 5/4 lelőhely 33 hrsz
- 5/5 lelőhely 071/9-12 hrsz
- 5/6 lelőhely 048/29-31 hrsz.
- 5/7 lelőhely 036/1 hrsz
9. §
(1) A belterületi határ módosításáról a Szabályozási Terv és a HÉSZ előírásainak megfelelően kell gondoskodni.
(2) A területek belterületbe vonását, ill. művelési ágból való kivonását Önkormányzati Határozattal elfogadott ütemterv szerint kell megvalósítani.
(3) A tervezett belterületi határt annak jóváhagyásáig, ill. földhivatali átvezetésig irányadónak kell tekinteni és a területet az eredeti művelési ágban hasznosítani.
(4) Belterületbe kell vonni:
A település É-i részén a 07/1, 02/2-5, 03, 04/1-6 hrsz.-ú területeket.
A település D.-i részén a 060/9, 060/10 (részben), 066/12, 066/14-19, 066/20-33 hrsz.-ú és a
066/14-19 (részben) hrsz.-ú területeket.
A település Ény.-i részén a 654-668, 669-675/4, 1111/2, 1110/1, 1113/2, 1203/3-6, 1206, 1207,
1208/1,2,3,5, 1208/6-7, 1209, 1210, 1211 (részben), 1212,1213 hrsz.-ú
területeket.
KÜLTERÜLET
A szabályozás érvényessége.
10. §
(1) Az Előírások a Belterület Szabályozási Tervével és a Külterület Szerkezeti és Szabályozási Tervével együtt érvényesek.
(2) A R. 8. §-ában foglalt előírásokat a külterületre is alkalmazni kell.
(3) Balatonederics külterülete a terület-felhasználás szempontjából az alábbi területegységeket foglalja magába.
A/. Beépítésre szánt területek.
Kereskedelmi, szolgáltató területek Gksz
Különleges területek Kül
B/. Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterületek. KÖ
Zöldterületek. Z,KP
Erdőterületek Ev
Általános mezőgazdasági területek Má1, Má2,Má3-N
Kertes mezőgazdasági területek Mk1, Mk2
Vízgazdálkodási területek
(Folyó -és állóvizek medre és partja) Vg
A terület-használat általános előírásai.
11. §
(1) Balatonederics területén lévő természeti értékeket (források, erdők, vizek, kialakult felszíni formák, történetileg kialakult tájkép, tájjelleg) az értékükkel összhangban kiemelt védelemben kell részesíteni.
(2) A természeti és építészeti értékek védelme érdekében Balatonederics külterületi részein tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a természeti értékeket, a táj jellegét, a védett növény- és állatvilágot valamint az adott terület rendeltetését zavarja.
(3) A külterületen folyó gazdálkodást és építést a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni. A környezetkímélő gazdálkodási módok kiemelten támogatandók.
(4) Balatonederics területén folytatott tevékenység által kibocsátott légszennyezés nem haladhatja meg a 14/2001 (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelet határértékeit.
(5) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen, zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység csak abban az esetben létesíthető, ill. végezhető, ha a zaj mértéke a lakó- és vegyes övezetre vonatkozó rendeletek szerinti határértéket nem haladja meg.
Külterületek övezeti szabályozása.
Beépítésre szánt és beépített területek
12. §
(1) Üdülőterület.
A Balaton-törvény szerint turisztikai fejlesztési terület a minőségi turisztikai fejlesztést szolgálja.
A területre később készítendő szabályozási terv. Addig a területre változtatási tilalmat kell előírni.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató területek.
A Fekete kastély, Nedeczky kastély, a Vadászkastély és a Vasútállomás melletti terület.
A területen elhelyezhetők:
- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység. (melyet vizsgálattal kell igazolni)- A tulajdonos (használó)
lakása.
- Kereskedelmi szállás-férőhelyek.
- Vendéglátó létesítmények.
- Logisztikai létesítmények. (Vasútállomás mellett)
- Igazgatási jellegű tevékenység.
- Egyéb közösségi, szórakoztató tevékenység.
Részletes szabályozást a rendelet a 4.§. (4) bekezdése tartalmazza.
Övezeti jellemzők
Övezeti jel beépitési beépí- max. épitmény Min. zöldfelület
Mód tettség magasság területek_____________
Gksz 3 szab .álló 40 4,8 1500 50
Gksz7 szab .álló X 4,0 K 60
Gksz8 szab .álló X 6,0 K 50
X = A terület történelmileg kialakult beépített terület. A meglévő funkciók, épületek megmaradnak. Ez utóbbiak felújíthatók, egy alkalommal max. 25 m2–rel bővíthetők, ahol ezzel a lehetőséggel 1989.január 1, óta még nem éltek.
Közművesítettség foka: legalább részleges.
(3) Különleges terület
- Az Afrika múzeum területe:
- A területen elhelyezhető létesítmények:
- Állattartó épületek
- Szabadtéri bemutató létesítmények.
- A fő funkciót szolgáló igazgatási, gazdasági épületek és szállás-férőhelyek, szolgálati jellegű lakás.
Övezeti jele: Külaf Sz X 0,4
4,5 1500 ( K) 50
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség: 25 %
A telek legkisebb területe: 1500 m2 ill. meglévő
Max. burkolt felület: 20 %
Min. zöldfel.arány: 50 %
Max. szintterület-sűrűség: 0,4
Közművesíttettség foka: legalább részleges.
X = A terület történelmileg kialakult beépített terület. A meglévő funkciók, épületek megmaradnak. Ez utóbbiak felújíthatók, egy alkalommal max. 25 m2–rel bővíthetők, ahol ezzel a lehetőséggel 1989.január 1, óta még nem éltek.
- A temető területe:
Elhelyezhető létesítmények:
a működéshez szükséges létesítmények (Ravatalozó, kápolna, sírok, kripták, kolumbáriumok, emlékművek,
feszületek)
Övezeti jele: Kültem Sz 2 0,1
4,5 K 70x
(xA zöldfelületbe a nem fedett sírhelyek is beszámítanak.)
Beépítési mód: Szabadon álló
Beépítetség: 2 %
Max. építmény-magasság: 4,5 m. Kivéve a kápolna tornya.
Max. burkolt felület: 10 %
Min. zöldfelületi arány: 70 %
A bővítésnél telken belül 30 m-es fásított védősávot kell kialakítani.
Beépítésre nem szánt területek.
13. §
/1/ Mezőgazdasági területek.
a. Általános mezőgazdasági övezetek (Má)
Az övezetben a mezőgazdasági termeléssel, termék-feldolgozással, tárolással, ill.
A borturizmussal kapcsolatos építmények helyezhetők el.
Má1 övezet
Az övezetekben elhelyezhetők:
- A szőlőtermelést és a bor turizmust szolgáló létesítmények kizárólag művelt szőlő esetén
Övezeti jele: Má1 Sz 1 0,1
3.0 2 ha 80
Beépítési mód: Szabadonálló
Max. beépítettség: 1 % és 5 % terepszint alatt.
Max. építmény magasság: 3,00 m.
Min. telek-méret: 2 ha
Max. szintterület-sűrűség: 0,1
Min. művelési arány: 80 %
Max. épület-alapterület: 500 m2
- Má2 övezet
Az övezetben elhelyezhetők legalább 5 ha egybefüggő gyepterület esetén az állatállomány szállásául szolgáló hagyományos anyagból létesített tájba illő istállóépületek egyedi hatósági elbírálás alapján. A 0103/31 hrsz-u rét művelési ágú ingatlanon a sajátos állattartási igényeket kiszolgáló épületek (növény- és madárparkhoz kapcsolódó épületek helyezhetők el.
Övezeti jele: Má2 Sz 0,5 0,1
3,0 5 ha 80
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség: 0,5 %
Max. épület-magasság: 3,00 m.
Min. telek-méret: 5 ha
Max. szintterület-sűrűség: 0,1
Min. művelési arány: 80 %
Max. épület-alapterület: 400 m2
- Má3-N övezet
b. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
Az övezetben a kizárólag szőlőhegy rendeltetésszerű használatát (szőlőtermelés, szőlőfeldolgozás, bortárolás, borturizmus) szolgáló tájba illő gazdasági épületek építhetők, ill. lakófunkciót is kielégítő épületek építhetők kizárólag művelt szőlő esetén.
b./1A kertes mezőgazdasági övezetben 3.000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
b./2 Építeni csak legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított földrészleten lehet.
b./3 Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 1.500 m2 legkisebb szélessége 16 m.
b./4 Beépített földrészlet csak úgy osztható meg, hogy az osztás következtében 3.000 m2-nél kisebb telek ne
alakuljon ki és a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg
b./5 Az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően- egyedi kivételtől eltekintve –hossztengelyével a
szintvonalakra merőlegesen kell elhelyezni.
b./6 Az épületek kizárólag állandó jellegű tégla, ill kőfalazatú épületként építhetők. Nem helyezhető el faház, mobil
építmény, lakókocsi.
b./7 Az épületek kialakítása során a tető hajlásszögét 30-450 között kell kialakítani. Tetőfedő anyagként cserepet,
nádat célszerű alkalmazni. Nagytáblás anyagú héjalások (pl. hullámpala, bitumenes zsindely stb. )
alkalmazása tilos.
b./8 A természetes terepalakulatok megőrzése biztosítandó. Tereprendezés és 0,8m.-nél nagyobb bevágás, töltés,
ill. 0,8 m.-nél magasabb támfalak építése csak az illetékes talajvédelmi, építési hatóság által – a Nemzeti Park
hozzájárulásával- kiadott engedély birtokában végezhető.
b./9 A kertes mezőgazdasági területen tájidegen növényzet (örökzöldek) nem telepíthető.
b./10 A kertes mezőgazdasági területen a felépítményen felül terepszint alatti építmény alapterülete a telek 5 %-át
nem haladhatja meg, mely kizárólag a bortermelést és borfeldolgozást szolgálja.
- Mk1- jelű kertes mezőgazdasági övezetben csak gazdasági épület építhető, amelyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat további 5%-os beépítettséggel. Az épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, ill. pihenést szolgáló helyiség. Lakó- és üdülőépület nem építhető
Övezeti jele: Mk1 Sz 3 0,1
3,0 1500 80
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség: 3 %
Min. művelési ág: 80 %
Max. építmény . magasság: 3,0 m.
A beépíthető telek
Min. telekméret: 1.500 m2
Min. szélessége: 16 m.
Az épület bruttó . alapterülete: 120 m2
Az épület legnagyobb szélessége: 7 m.
Szőlő művelési ág esetén 7 m legnagyobb épületszélességet kell alkalmazni legalább 2 m mélységig, ezt
követően
legfeljebb 9 m.
Az ingatlan-nyilvántartásba lejegyzett, vagy jogszerűen szerkezetkész állapotban lévő 7 m-nél szélesebb épületek
esetében felújítás, korszerűsítés, átalakítás, tetőtér beépítés csak akkor engedélyezhető, ha az a kialakult
épületszélesség növelését nem eredményezi. Utólagos hőszigetelés esetében legfeljebb 10-10 cm-el növelhető az
épületszélesség.
- Mk2- jelű kertes mezőgazdasági övezetben egy lakó-, vagy gazdasági épület helyezhető el, melyhez terepszint alatt pince is csatlakozhat.
A gazdasági épületben elhelyezhető szociális, ill. pihenést szolgáló helyiség is.
Lakóépület csak legalább 3.000 m2 nagyságú, min. 20 m. széles, 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken építhető.
Gazdasági épületek legalább 1.500 m2 nagyságú, min. 16 m. széles telekre építhetők.
Az övezetben az épületek alapterülete a 150 m2-t, a gazdasági épületek alapterülete a 120 m2-t nem haladhatja meg.
Övezeti jele: Mk2 Sz 3 0,2
3,6 3.000 80
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség: 3 %
Min. művelési ág: 80 %
Max. szintterület-sűrűség: 0,1 és 0,2
Max. építmény magasság: 3,0 és 4,0 m.
A beépíthető telek
Min. szélessége: 16 m és 20 m.
Max. alapterülete: 120 m2, ill. 150 m2
Épületszélesség: 7,0 m.
(2) Erdőterületek. (E)
- Az erdőterületek lehetnek
-védelmi erdők Ev Nem beépíthető
Terület-használati és építési előírások.
a/. Az erdőterületek beépítésre szánt terület céljára nem vehetők igénybe és az erdőterületek művelési ága nem
változtatható meg.
b/. A kizárólag védelmi rendeltetésű erdőterületeken épületet elhelyezni tilos.
c/ Egyéb építményt a védett erdőterületeken kizárólag az OTÉK 32.§ alapján szabad elhelyezni.
d/. Az erdők szabad látogatottságát - a tulajdoni viszonyoktól függetlenül - biztosítani kell.
(3) Vízgazdálkodási területek. (Vg)
- A vízgazdálkodási területhez tartózik:
A patak medre és a parti sétány területe.
A nádas tó (szűrőmező) teljes területe.
A Balaton menti nádas sávos területek.
- A területen, ill. a part-rehabilitációs területen elhelyezhető:
Horgásztanya.
Kishajó-kikötő.
Strand.
Vízkár-elhárító építmények.
- A területen lévő földrészletek művelési ága csak nádas, gyep és erdő lehet a vízpart-rehabilitációs terv szerint.
Építészeti követelmények a külterület beépítésre nem szánt részein
Tájvédelmi előírások.
14. §
(1) Az építés általános feltételei.
A telken az egyes övezetek előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha:
a./ Biztosítható a telek közútról, ill. magánútról gépjárművel való közvetlen elérhetősége.
b./ A rendeltetésszerű használathoz szükséges közművek (villamos energia, ivóvíz, a szennyvíz nem
szennyező elhelyezése, stb) biztosíthatók.
c./ A keletkező hulladékok elszállítható biztosítható.
d./ Az építmény nem befolyásolja károsan a táj, a környezet minőségét, s nem szennyezi a felszíni, ill. felszín alatti vizeket.
e./Max. építménymagasság: 3.0 m. (Mk2 övezetben 3,60 m.)
f.) Az épület legmagasabb pontja: 6,0 m
g.)Max. épület-szélesség: - Mk1 és Mk2 jelű kertes mezőgazdasági területek kivételével – 9,00 m.
h.) Az övezetekben lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény nem helyezhető el.
i.) Kerítés csak élő sövényből létesíthető, kivéve az erdővel, gyeppel határos területeken a vadvédelmi célú
kerítést.
j.) A külterület beépítésre nem szánt részein 6,0 m. burkolatszélességű utak alakíthatók ki. Kisebb terület-
egységeket kiszolgáló utaknál 1 forgalmi sáv biztosítandó
k.) A fenti övezeti előírásoknak meg nem felelő meglévő épületek eredeti formában, ill. fenti építészeti előírások
betartásával, tájba illő módon újíthatók fel, ill. építhetők újjá.
l.) Az övezettől eltérő terület-felhasználás tovább folytatható, de a tevékenység nem bővíthető. A tovább-
hasznosítás feltétele, hogy annak káros környezeti, tájképi hatása nincs.
m.) Beépítésre nem szánt területen új épületet építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését,
vagy használati módját megváltoztatni csak az Étv. 19.§. (2) szerint lehet.
n.) Új közművezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető.
o.) 1.0 m-nél nagyobb (magasabb, mélyebb) földmunka csak a talaj -ill. tájvédelmi hatóság hozzájárulásával
végezhető.
p.) A történeti tájjá nyilvánításhoz átfogó - a követelményeket gazdaságilag kiemelten támogató - szabályozás
kidolgozása szükséges.
q.) A kertes övezetben lévő vízárkok partjait és oldalait védő növényzet védendő. Kivágása csak indokolt esetben
a talajvédelem biztosításával engedélyezhető. A vízmosás további mélyülését meg kell akadályozni.
b./11 Terepalakítás, vízrendezés:
a/ A telkek területén a tereprendezési munkákat a talajerózió elkerülése végett csak hatóságilag engedélyezett tereprendezési terv alapján lehet végezni.
b/ Az erózióveszélyre tekintettel a művelés során a termőtalajt talajvédő agrotechnikai eljárásokkal, megfelelő talajvédelmi beavatkozások megvalósításával kell megvédeni.
c/ A kialakult vízmosások megkötésére, feltöltésére részletes tervek készítendők.
d/ Építmény az utak tengelyétől mért 10 m-en belül nem helyezhető el.
A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK
15. §
(1) A környezet védelmére vonatkozó előírásokat együtt kell kezelni más szakági előírásokkal.
(2) A levegő védelme:
a) A településen kizárólag olyan tevékenységek folytathatóak és olyan építmények helyezhetők el, melyek
légszennyező anyag kibocsátása az érvényben levő kibocsátási határértéket nem haladják meg (A
légszennyezettség határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet).
b) veszélyes és kommunális hulladék nyílt téri égetéssel történő megsemmisítése a tervezési területen tilos.
c) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.
d) Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyag fajtának megfelelő zárt járművel
szabad szállítani.
e) A kerti avar égetésének csökkentését, a családi lakóházaknál komposztáló étesítését szorgalmazni kell.
g) Új létesítmény kialakításánál, a meglévő illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti
levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság védelmi előírásokat, határértékeket. A levegő védelmével
kapcsolatosan a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet és végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok előírásait kell
alkalmazni.
(3) A vizek védelme:
a) A vízfolyásokba növényvédő szer, szerves és műtrágya, illetve bármilyen szennyező hulladék bejutását
meg kell akadályozni. A vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. (Az élővizek védelmével a felszíni
vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet)
b) Tilos a szennyvizet elhagyott kútba, árokba, csapadékvíz csatornába, vízfolyásba bevezetni, gyűjteni vagy
elhelyezni. A vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. (A csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 20.) Korm.
rendelet).
c) A mezőgazdasági művelést korlátozott vegyszer és műtrágya használat mellett lehet környezetkímélő vagy
extenzív módszerekkel folytatni, hogy a vízfolyásokba műtrágya és trágyalé ne kerülhessen.
d) A befogadót nem terhelő (tiszta, szennyezés mentes) csapadékvizet nyílt árkokba kell vezetni.
e) A szerves trágya termőföldön való felhasználására és tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó jog-szabályokat
be kell tartani. (A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001.(IV. 3)
Korm. rend.).
f) A nagyobb kiterjedésű, burkolt, szennyezett felületekről (pl. parkolók, üzemanyagtöltők) a csapadékvizet csak
telken belül kiépített zsír és olajfogón keresztül lehet a csapadékvíz elvezető rendszerbe vezetni.
f) A források állapotát fel kell mérni, és környékük rendbetételéről gondoskodni kell.
(4) A föld védelme.
a) A települési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az e célra rendszeresített edényzetben lehet
elhelyezni.
b) A lakóterület céljára, beépítésre szánt területeket a hulladékgyűjtés rendszerébe és a szállítás útvonalába
be kell kapcsolni.
c) A településen a környezetet károsító ipari tevékenység nem folytatható, ill. nem engedélyezhető.
d) A veszélyes hulladék gyűjtése, tárolása és elszállítása település közigazgatási területén belül a vonatkozó
jogszabályok szerint történhet. /102/1996 (VII. 12.) és a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet/
e) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.
f) Az eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb zöldfelület, növényborítottság kialakítására.
g) Az illegális hulladéklerakó helyeket meg kell szüntetni.
i) Törekedni kell a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére, szorgalmazni a hulladékudvarok kialakítását.
j) Növényvédő szer, műtrágya csak fedett helyen, talajtól elszigetelten tárolható.
k) Beruházásoknál gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és a mezőgazdasági területek
további megközelítéséről.
(5) A zaj és rezgés elleni védelem:
a) Az utaknál szabadon maradó sávokat zöldterületként kell kialakítani.
b) A település területe lakóterület (Falusias - Lf, Kertvárosias - Lke, Kertvárosias – Lke, Zöldterület –Z),
vegyes terület (Településközpont vegyes terület - Vt, ) gazdasági terület (Gksz), Üdülőterület (Üü) és
különleges terület(Kaf). kategóriába tartozik.
c) A 8/2002. (III. 22) KÖM-EÜM: együttes rendelet 2. sz. melléklete szerint
- az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj megengedett határértékei (LTH), ha az építési
munka időtartama 1 hónapnál hosszabb, de 1 évet meg nem haladó
Lakóterület: nappal (6-22 óra): 60 dB éjjel (22-6 óra): 45 dB
Vegyes terület nappal ((6-22 óra):65 dB éjjel (22-6 óra): 50 dB
Gazdasági és kül. terület nappal ((6-22 óra):70 dB éjjel (22-6 óra): 55 dB
- a gépjárművek közlekedéséből származó zaj terhelési határértékei
Lakóterület: nappal (6-22 óra): 50 dB éjjel (22-6 óra): 40 dB
Vegyes terület nappal ((6-22 óra):55 dB éjjel (22-6 óra): 45 dB
Gazdasági terület nappal ((6-22 óra):60 dB éjjel (22-6 óra): 50 dB
- üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei_
Lakóterület: nappal (6-22 óra): 50 dB éjjel (22-6 óra): 40 dB
Vegyes terület nappal (6-22 óra): 55 dB éjjel (22-6 óra): 45 dB
Gazdasági terület nappal ((6-22 óra): 60 dB éjjel (22-6 óra): 50 dB
d) A megengedett határértéket meghaladó zajkibocsátó létesítmény üzemeltetője köteles zaj mértékét a
határértéknek megfelelően csökkenteni. E kötelezettség elmulasztása. esetén a létesítmény üzemeltetése
(nyitva tartása) korlátozható.
e) A 12/1983. (V.12) MT. rendelet előírásait be kell tartani. A beépítésre szánt területeken a létesítményeket
egymáshoz viszonyítva úgy kell elhelyezni, illetve rendeltetésszerűen úgy használni, hogy a zaj és rezgés ne
haladja meg a megengedett zaj és rezgésvédelmi határértékeket.
f). A forgalmi és gyűjtőurak új beépítése esetén, valamint üzemanyagtöltő állomás környékére a megvalósulás
előtt zajvédelmi tervet kell készíteni.
g) Elkészítendő a község zajtérképe - a közlekedéssel leginkább igénybevett főbb közútvonalak, az
autóbusz megállók, a zenés szórakozóhelyek, diszkók környékén
(6) A települési környezet védelme.
a) A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.
b) Az előkerteket parkosítani, az utcákat fásítani kell, szorgalmazni a közlekedési területek közkertjeinek
kialakítását, növényzettel való betelepítését.
c) Az ingatlanok használói, kezelői kötelesek az ingatlanuk határvonalától az útszelvényig tartó területek
gondozását (kaszálás, gyomtalanítás) elvégezni.
(7) Az élővilág és a táj védelme.
a) A természetes és a művi elemek egyensúlyának megtartása érdekében törekedni kell:
-az erdők, rétek, legelők vízfolyások épségének és egységének a megőrzésére.
-új erdők telepítésére
-a természeti értékek védelmére és megőrzésére.
b) Belterületen fát kivágni csak a Körjegyző engedélyével szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa
pótlását közterületen minden esetben elő kell írni.
c ) vasút alatti Gksz területkötelező előfásítása szükséges.
d) Külterületi fasorok és méretes fák megőrzendők.
A TŰZ ELLENI VÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK.
16. §
(1) Általános előírások:
a/. A község egész területén a tervezésnél és a létesítmények elhelyezésénél be kell tartani a 35/1996 (XII.29.) BM.sz. rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatot.
b/. Balatonederics területén a vízvezeték hálózat felülvizsgálandó és a szükséges rekonstrukciók végrehajtandók.
(2) Oltóvíz mennyiségének biztosítása.
a/ Jelenleg a község víz-szükséglete a vízbázisnál rendelkezésre áll.
b/ A rendelkezésre álló vízmennyiséget a vízellátó rendszerrel úgy kell elosztani, hogy a mindenkori legnagyobb tűzszakasz oltóvíz-mennyisége biztosítható legyen.
c/ További víznyerő helyként figyelembe vehetők:
-50 m3-nél nagyobb befogadó-képességű vízmedence.
- Természetes felszíni vizek, melyek távolsága a védendő létesítménytől max. 500 m.
d/ A vízvezeték-hálózatot úgy kell méretezni, hogy a településen a kommunális átlagos, a létesítményekben pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvíz mennyiség egyidejűleget biztosítsa.
e/ A település fejlesztése, ill. a létesítmények létesítése, bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatba vételével egyidejűleg kell biztosítani.
(3) Vízvezeték-hálózat kialakítása:
a/. a hálózatot úgy kell kialakítani, hogy a megfelelő oltóvíz-mennyiség a település minden pontján biztosítható legyen. Kivéve a 2/c pontban foglalt eseteket.
b/. a vezetéket úgy kell kialakítani, hogy a minimális átmérőjük 100 mm. legyen, kör-vezeték esetén 80 mm. ill. az alábbi teljesítményeket biztosítsa:
„A” és „B” tűzveszélyességi osztálynál 400 kPa (4 bar)
„C” „ „ 300 „ (3 „ )
„D” és „E” „ „ 200 „ (2 „ )
(4)Tűzcsapok elhelyezése.
a/ A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m-nél nagyobb és egymástól 5 m-nél kisebb nem lehet.
b/ A tűzcsapokat föld feletti kialakításban kell elhelyezni.
c/ Valamennyi tűzvíz-szerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az oltóvíz tűzoltó-gépjárművel mindenkor kivehető legyen.
d/ a tűzcsapok elhelyezését a területileg illetékes önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell
(5) Utak méretezése:
a/. A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
b/. Az utak szélességének tervezésekor figyelembe kell venni, hogy tűzcsapoknál úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy-nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. a tűzoltógépjárművek részére
(6) Tűzvédelmi felületek:
a/ Ahol erdő és lakó-vagy ipari épületek határosak, ott szántott tűzvédelmi felületet kell közbeiktatni.
b/ Szántott tűzvédelmi felületet kell létrehozni a főutak mentén is.
Sajátos jogintézmények.
17. §
(1) Épületek elhelyezése.
a/ A beépítésre szánt területen az épületeket az 1997.évi LXVIII.tv. 19.§.(1) bek. szerint csak építési telken lehet elhelyezni.
b/ A beépítésre nem szánt területen a 6. és13.§-ban foglaltak szerint lehet épületet, építményt elhelyezni.
(2) Építési tilalom áll fenn:
a/. A temető telekhatárától 50 m.-es távolságban.
b/. Élővizektől 50 m távolságban.
(3) Az Üü-jelű területre és a vízpart rehabilitációs sávjába eső területekre a szabályozási terv elkészítéséig változtatási tilalmat kell elrendelni.
(4) Kötelezések.
a/. Helyrehozatali kötelezettség terheli mindazon épületek tulajdonosait, melyeket statikus szakértő életveszélyesnek minősít, vagy amelynél a településképet súlyosan rontó hatása miatt az építési hatóság azt előírja.
b/. Beültetési kötelezettséget kell előírni:
- Valamennyi építési övezetben a szabályozásnál előírt mértékig.
- A Szabályozási Terven jelölt védő-zöldsávok megvalósítására
(5) A korlátozások, tilalmak, kötelezések esetén az érdelelteket az Építési Hatóságnak Egyedi határozattal értesítenie kell.
(6) Telekalakítási folyamat során az 1997.éviLXXVIII tv. 23.§. és 24.§-a. és jelen HÉSZ 7.§ 6.pontja szerint kell eljárni.
(7) A kiszolgáló utak céljára a Szabályozási Terv szerint szükséges terület-részlete az Önkormányzat javára igénybe vehetők és lejegyezhetők.
II. Fejezet
Záró és átmeneti rendelkezések.
18. §.
(1) Ez a rendelet 2004. április 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen Szabályozási Terv hatálybalépésével egyidejűleg a Balatonederics Községi Közös Tanács Általános Rendezési Tervének Balatonederics községre vonatkozó részei (1/1985-VÁTI) és a Balatonederics község rendezési tervéről szóló 7/1993. (VI.3.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti
(3) Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.
(4) Az 1. számú melléklet: a település szabályozási terve.
(5) A helyi építési szabályzat az 1. számú függelékkel egészül ki.
Németh József s.k. Nagyné Simon Margit s.k.
Polgármester körjegyző
Kihirdetve
Balatonederics, 2004. február 23.
Nagyné Simon Margit s.k.
Körjegyző
A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2013. október 15.
Nagyné Simon Margit
jegyző
1. Függelék
Balatonederics község Helyi Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 1/2004. (II. 23.) rendeletéhez
a./ A T-1” térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetbe sorolt területek nagysága Balatonederics község közigazgatási területén 284,6725 ha . A változással (csökkentéssel) érintett területek összes nagysága 1,0875 ha, ami az összterület 0,38 %-a.
b./ Az M-1 általános mezőgazdasági területövezete térnagysága. 645,8 ha. A változással (csökkentéssel) érintett területek összes nagysága . 1,0875 ha, ami az összterület 0,17 %-a.
c./ A pontosítás mértéke egyik esetben sem éri el a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Tv. 23/A §. (2) c. pontjában foglalt +- 5 %-os mértéket.