Balatonederics Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (IV.12.) önkormányzati rendelete

Balatonederics község településkép védelméről

Hatályos: 2020. 12. 24

Balatonederics Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (IV.12.) önkormányzati rendelete

Balatonederics község településkép védelméről

2020.12.24.

(Egységes szerkezetben. Módosításokkal egybefoglalva és lezárva 2020. 12. 23. napján.)[1]

Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró
- Veszprém Állami
- NMHH és Iroda
- Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság (világörökség védelme)
- Nemzeti Park Igazgatóság
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:

a) Átlátható kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.

b) Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma kültéri egység, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)

c) Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján, a műemlékvédelmi érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített, szöveges és fényképes dokumentáció.

d) Fenntartható tájhasználat: a táj olyan módon és ütemben való használata, amely nem haladja meg a természeti erőforrások megújuló képességét, nem gyakorol az ott található természeti értékekre és biológiai sokféleségre negatív hatásokat.

e) Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.

f) Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

g) Látványterv: a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett, a környezethez való viszonyát több nézőpontból bemutató rajzos vagy képi megjelenítés.

h) Táblás burkolat: minden olyan magastetőn alkalmazott fedés, amely az anyagszerűségétől eltérő formában, méretben és textúrában jelenik meg, pld: bitumenes zsindelylemez cserép-, palafedésű mintázattal, bitumenes hullámlemezek, fém anyagú ún. cserepeslemez cserépfedés utánzattal.

i) Tájba illesztés: Az építmények és a létesítmények a táji adottságokhoz igazodó elhelyezése és kialakítása, amely magában foglalja a létesítmény, az építmény elhelyezésére alkalmas helyszín meghatározását, az esztétikai megjelenést kedvezően befolyásoló kialakítását (táji adottságokhoz illő forma-, anyag- és színhasználat), illetve a létesítmény, építmény környezetének rendezését.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

2. § (1) A helyi egyedi védelem kiterjed az önkormányzati rendelet 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.

1. A helyi védelem alá helyezést vagy helyi védelem megszűntetését bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a község polgármesterénél.

1. A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt készíttet az önkormányzat.

3. Az Önkormányzat döntésével összefüggő feladatok

1. (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba az önkormányzat hivatalában, Lesencetomaji Közös Önkormányzati Hivatal 8318 Lesencetomaj, Kossuth Lajos u. 91. lehet betekinteni ügyfélfogadási időben.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a külön jogszabályban meghatározottakon túl

a) a védettségi kategóriát,

b) a fotót,

c) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.

(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelöli meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a

- Lakóterületi településrész
- Kereskedelmi, szolgáltató településrész
- Üdülőterület és strand településrész
-
-
- Kertes terület,
- Erdős településrész
- Mezőgazdasági településrész
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
IV FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények

6. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni.

1. kell az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző, természetes hatású színek használatára, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő építészeti- és színezési megoldásokat.

7. A lakóterületre, üdülő és különleges, nagy zöldfelületű felületű területre, strandra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

7. § A területek beépítési- és építészeti karaktere megőrzendő.

8. § (1) Az épületek főtömegének gerinciránya az utcavonalra merőleges.

(2) A lakó- és üdülő épületek 35-45 fokos hajlású magas tetővel készüljenek, illetve 30- 45 fok között az egyéb a funkciókra vonatkoztatva.

(3) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet. Főépületen és utcákról, közterületről látható épületeken, építményeken, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemez, piros vagy barna sík természetes pala, vagy nád.

(4) A tetőtér beépíthető. A tetőtéri ablakfelületek összmérete a tetőfelület maximum 20 %-a lehet.

(5) Elsősorban hagyományos építőanyagok alkalmazandók - kő, fa, világos színű – elsősorban fehér- vakolat.

(6) A telken elhelyezendő épületek építészeti kialakítása egymással összhangban legyen.

(7) Az épület szélessége az utcavonalon 6.0 m mélységig

a) oldalhatáron álló épületnél 9,5 m,
b) szabadon álló épületnél 10,0 m,
c) kialakult lakóterületeknél 7,0 m,
d) új lakóterületeknél és egyéb övezetekben 5 m mélységig 7,0 m.
1. Szerelt kémény nem építhető.
1. Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.
1. közterületi telekhatáron csak átlátható kerítés létesíthető, alacsony, maximum 80 cm lábazatú fa, beton, kő, világos színűre vakolt lábazatú, a kerítés mező anyaga fa, fém. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.
8. A lakó- és üdülőterületekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

9. § (1) Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző beépítési módot.

10. § (1) Új épületet az építési tömbben jellemző tetőzettel kell kialakítani.

1. vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni, faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.

1. elemek – kültéri klímaegységek, napelemek – közterületről láthatóan nem helyezhetők el.

1. Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.

1. A lakótelkek be nem épített részét dísz, vagy haszonnövénnyel, kertként kell fenntartani.

9. Kereskedelmi, szolgáltató területekre vonatkozó területi- és egyediépítészeti követelmények

11. § (1) A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények helyét, méreteiket és formájukat úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a településisziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.

1. kiugró, 4,5 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani.

12. § (1) Az építmények, épületek tömegformálásának, homlokzatképzésének, anyaghasználatának, részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben, illetőleg övezetben, tömbben, utcában, szűkebb környezetben, illetőleg tájban kialakult megoldásokhoz.

10. Parkokra, egyéb zöldterületekre vonatkozó területi-és egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A környezethez való illeszkedést

a) a terepalakítást, csapadékvíz elvezetést és növényzettelepítést egymással összhangban, harmonikus megjelenéssel,

b) a közterületeket gazdaságosan, jól használhatóan, megfelelő utcabútorzattal ellátva,

c) a telkek előtti járdát, gépjármű-behajtót, vízelvezető árkot, fák telepítésére is alkalmas méretű zöldsávot településképi szempontból rendezetten,

d) az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva,

e) a közlekedési rendszerek fejlesztésekor település kialakult zöldfelületi és közterületi teherbíró képességét és jellemzőit figyelembevételével kell kialakítani.

(2) A közterületeken, és a külterületeken a fasorok megőrzendők, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.

(3) Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont. A növényzet pótlását az eredeti helyszínen úgy kell biztosítani, hogy a földben elhelyezett vezeték javítása során ne sérüljön.

(4) A Csodabogyós barlang parkolójának területén, 2 parkolónként 1-1 tájhonos faegyedet kell telepíteni.

(5) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kisteher-gépjármű behajtója esetén kiselemes útburkolattal kell kialakítani.

(6) Játszótér rendeltetésű parkrész lehatárolására csak átlátható kerítés létesíthető.

(7) Az új kertépítészeti kialakítás során törekedni kell a helyi védettségű építészeti örökség kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokra

(8) A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítását biztosítani kell, ahol az ültetett fának szükséges tér rendelkezésre áll és a fa kifejlett állapotában sem zavarja a közlekedést, a közművek üzemeltetését.

(9) A be nem épített és burkolattal el nem látott felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani, a hagyományokhoz illeszkedőd utcabútorokkal. Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületekre.

(10) Magas építmények, tornyok, oszlopok táj- és utcaképet nem rontó módon, védett területen kívül helyezhetők el.

(11) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója (Pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, emlékművek-és táblák, utcaberendezések elhelyezése) a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.

(12) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

(13) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld alatt kell kiépíteni.

11.Különleges területekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Afrika múzeum területén a meglevő őshonos, növényállományt minél nagyobb mértékben meg kell őrizni, új növényzet telepítésekor a talaj- és táji adottságokat figyelembe kell venni.

(2) A látogatók által használt-, valamint az állattartó épületek, építmények, kifutók hagyományos, a kialakult természeti környezetre, szerkezettel, anyagokból készüljenek.

12. Kertes mezőgazdasági területre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen kell elhelyezni.

(2) [2] „Az épületek kizárólag állandó jellegű tégla, vályog, vályogtégla, vagy kőfalazatú épületként építhetők. Nem helyezhető el faház, lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény.”

(3) Az épületek kialakítása során a tető hajlásszögét 30-450 között kell kialakítani. Tetőfedő anyagként cserepet, nádat lehet alkalmazni. Nagytáblás anyagú héjalások (hullámpala, bitumenes zsindely) alkalmazása tilos.

(4) A kialakult, de új településképi előírásoknak meg nem felelő meglévő épületek eredeti formában, ill. fenti építészeti előírások betartásával, tájba illő módon újíthatók fel, illetve építhetők újjá.

(5) [3]

(6) A kertes mezőgazdasági terület övezetén tájidegen növényzet (örökzöld) nem telepíthető.

(7) A kertes övezetben lévő vízárkok partjait és oldalait védő növényzet védendő.

13. A helyi védelemmel érintett épületekre és elemekre vonatkozó területi
- és egyedi építészeti követelmények

16. § (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén

- épületen meglévő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,
- az új nyílászáróknak követniük kell az eredeti nyílászárók osztását, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,
- nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.
1. Helyi
- épület eredeti formavilágának megtartása érdekében az épületek szerkezeteinek, homlokzatainak, tetőzetének részleteit, tartozékait meg kell őrizni, hiány esetén eredeti formában újra kell építeni,
- homlokzati felújítás – kivéve az állagmegóvást - nem megengedett,
- kültéri egysége az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.
- építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,
- eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani,
- új és/vagy meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.
14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

17. § A településképet meghatározó területek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

15. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(2) Utas várón, kioszkon, valamint információs vagy más célú berendezésen (citylight) összesen egy darab, legfeljebb 2,1 m² felületen lehet reklámot elhelyezni, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetők.

(3) Utas váró tetején reklám nem helyezhető el.

(4 ) Információs, vagy más célú berendezés olyan önállóan elhelyezett citylight lehet, melynek egyik oldalán reklám, másik oldalán pedig közérdekű információk tehetők közzé.

19. § (1) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, nem kirívó színezésű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.

(2) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.

(3) Állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelületként.

(4) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.

(5) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, 500 m2-nél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.

16. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

20. § (1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

1. építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

21. § (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elem

a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla,

b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzlet,

esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs tábla,
c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.
(2) A helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben lehatárolt műemléki területen és azon álló épületeken, építményeken, valamint műemléki (M) és helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér
a) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel,
b) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,
ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag,
bb) fa, festett gipsz, kerámia,
bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium,
bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból
c) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, illetve földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,
ca) homlokzatra festett kivitelben,
cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,
cc) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett kivitelben,
cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,
ce) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.
d) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,
da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,
db) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból helyezhető el .
17.

22. §

18. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

23. § (1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(3) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

19. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

24. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

- a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
- igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
- sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
1. és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása a teljes tetőfelületen, valamennyi építmény esetében alkalmazható.
1. az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
1. tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.
V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

20. Rendelkezés a szakmai konzultációról

25. § Településképvédelmi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett személy és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a 3. mellékletben szereplő kérelem alapján.

21. A településképi bejelentési eljárás

26. § (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 4. mellékletében meghatározott esetekben és a rendelet hatálya alá tartozó reklámhordozók elhelyezésével és az információs kiegészítő elemek elhelyezésével kapcsolatban.

(2) Mentesül a településképi bejelentés eljárás alól az adventi időszakban – amely e rendelet alkalmazása tekintetében l november 30-tól január 10- ig tart, az ünnepkörhöz kapcsolódó, mobil reklámcélú hirdetőberendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése.

(3) Az eljárást az e célra rendszeresített, az 5. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni. A reklámhordozó és információs kiegészítő elem elhelyezése előtt, a településképi bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan valamennyi tulajdonosának, haszonélvezőjének és kezelőjének a hozzájárulását.

27 .§ (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempont a
- megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
- a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
d) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői településrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
e) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe és figyelembe veszi a környező beépítés sajátosságait.
f) rendeltetési mód változtatás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális követelményeinek
(2)
1. A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:
- épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében
ba) alaprajzok,
bb) megértéshez szükséges számú metszet,
bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,
- leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével
da) színezett modellkép,
db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép
dc) helyszínre illesztett látványterv
e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának / társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata
22. A településképi kötelezési eljárás
29 .§ (1) Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester
a) helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, ha:
aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,
ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja,
ad) azépítési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ae) a telek szabad területét nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,
af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,
b) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, ha:
ba) műszaki állapota nem megfelelő
bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,
bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző városképi látványban idegen elemként jelenik meg,
bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,
be) bejelentés nélkül helyezték el,
bf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a városképben.
c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület létesítése esetén, akkor
ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,
cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető
felhívása ellenére megvalósították,
cc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.
(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt felhívást küld az (1) bekezdésben meghatározott szabálytalanságot tartalmazó ingatlan tulajdonosának és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A Polgármester a szabálytalanság észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást.
(4) Az (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése esetén a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege
) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.
(5) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál a Polgármester mérlegeli
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6) A településképi kötelezés keretében előirt feladatok végrehajtásának elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településkép-védelmi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapotot meg nem szüntetik.
VI. Fejezet
23. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

30. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Helyi építési szabályzatról szóló 1/2004. (II.23.) önkormányzati rendelet

a) 6. §-a,

b) 8. §-a,

c) 12. § (1) bekezdés c-j) pontja,

j) 14. § (1) i-q) pontja.

1. melléklet

MELLÉKLETEK

1. melléklet az 5/2018. (IV.12.) önkormányzati rendelethez

sorsz.

A

B

C

D

E

1.

Cím

Házszám

Helyrajzi szám

Védelem tárgya

Funkciója

2.

Kossuth Lajos utca

48.

1

lakóépület homlokzata

Lakóház

3.

Kossuth Lajos utca

121.

15

lakóépület homlokzata

Lakóház

4.

Kossuth Lajos utca

143.153.

9

lakóépület homlokzata

Lakóház

5.

Kossuth Lajos utca

139-141.

10

lakóépület homlokzata

Lakóház

6.

Rákóczi Ferenc utca

2.

162

lakóépület homlokzata

Lakóház

7.

Rákóczi Ferenc utca

3.

164

lakóépület homlokzata

Lakóház

8.

Orbán szobor

285/27 hrsz-ú úton

szobor

9.

Kőkereszt

1649 hrsz-ú ingatlanon

kereszt

10.

Kőkereszt

1347 hrsz-ú ingatlanon

kereszt

11.

Kőkereszt

1086/1 hrsz-ú ingatlanon

kereszt

12.

Kőkereszt

1086/1 hrsz-ú ingatlanon

kereszt

13.

Kőkereszt

352 hrsz-ú ingatlanon

kereszt

14.

Kőkereszt

111/3 hrsz-ú ingatlanon

kereszt

15.

Szentháromságszobor

111/9 hrsz

szobor

16.

Szentháromságszobor

520 hrsz

szobor

17.

Közkút

1242 hrsz előtt a 1215 hrsz-u uton Krejcnár kút

18.

Közkút

1222/1 hrsz előtt Kalmár kút

19.

Közkút

1803/a hrsz előtt a 052 hrsz-u uton Kovács kút

1. melléklet 2. fejezet1

4. melléklet az 5/2018. (IV.12.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSOK ESETEI

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek karaktertérképén, illetve a szabályozási terven jelölt

a) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában,

b) országos jelentőségű védett természeti, és NATURA 2000 előírással érintett területen,

c) önkormányzati tulajdonú területen helyezkedik el.

2. Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek az 1. pontban felsorolt területeken:

2

1.1. 1.2. egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek nem minősülő építési tevékenységek esetén

3
4

1.4. 1.5. egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,

5
6

1.7. 1.8. közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.

1

Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 30.) Önkormányzati Rendelet 5.§ (2) bekezdés o) pontja.

2

Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 30.) Önkormányzati Rendelet 5.§ (2) bekezdés p) pontja.

3

Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 30.) Önkormányzati Rendelet 5.§ (2) bekezdés p) pontja.

4

Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 30.) Önkormányzati Rendelet 5.§ (2) bekezdés p) pontja.

5

Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 30.) Önkormányzati Rendelet 5.§ (2) bekezdés p) pontja.

6

Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 30.) Önkormányzati Rendelet 5.§ (2) bekezdés p) pontja.