1. § A rendelet célja, hogy – a hatálya alá tartozó vagyoni körben – meghatározza Nemesgulács Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonával való rendelkezésre jogosultakat, és a vagyonnal való rendelkezésre, valamint a vagyon tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat.

2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat minden vagyonára, különösen a tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, közhasznú és gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, értékpapírokra, vagyonértékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra.

(2) A rendelet területi hatálya kiterjed az Önkormányzat teljes közigazgatási területére, a más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra is.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, minden más vagyonelem az üzleti vagyon része (1. melléklet).

(2) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét az Nvtv. rendelkezéseinek figyelembe vételével kell megállapítani és nyilvántartani.

(3) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyonelemek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemet nem nevez meg.

(4) Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Kormány rendelet szerint az Önkormányzat ingatlanvagyonáról ingatlanvagyon-katasztert vezet.

(5) Az önkormányzati vagyonkimutatást az éves zárszámadási rendelet mellékleteként a Képviselő-testületnek be kell mutatni.

4. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonhoz tartoznak:

(2) A forgalomképtelen törzsvagyont elidegeníteni vagy megterhelni (biztosítékul adni) nem lehet, kivéve a szolgalmi jog alapításáról szóló megállapodást, amelyre a Képviselő-testület jogosult. Képviselő-testület a forgalomképtelen törzsvagyon birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát, törvényben szabályozott módon, másnak átengedheti.

5. § Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartoznak:

6. § (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése és megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

(2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor a vagyon csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(3) Vagyontárgynak egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősülő ingatlanok tulajdonjogának átruházása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, bérbe adása, más célú hasznosítása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos, polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök:

(3) Havonta, de legkésőbb a szerződés megkötését követő testületi ülésen beszámol az önkormányzati vagyon hasznosítására kötött szerződésekről.

(4) Épület bontásához a tulajdonos jogkörében a Képviselő-testület járul hozzá.

(5) Az Önkormányzat intézménye használatában álló ingatlan esetében, ha az intézmény nem a teljes ingatlant használja, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra vonatkozó szabályokat csak az intézmény által használt ingatlanrész tekintetében kell alkalmazni.

(6) Ha az ingó vagyon a Képviselő-testület és szervei, valamint intézményei tevékenységét szolgálja, elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről legfeljebb ötszázezer forint értékhatárig a Polgármester dönt, ezen felül a Képviselő-testület. A hasznosításból származó bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg.

(7) Ingó vagyont a Polgármester engedélye alapján lehet selejtezni a selejtezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.

8. § (1) Az Önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

(2) A vagyon hasznosítása az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) A vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(4) Képviselő-testület határozatával nyilvános versenyeztetés nélküli értékesítés és hasznosítás esetei a következők:

(5) Vagyonkezelői jog alapítására vonatkozó vagyonkezelő szerződés kizárólag a Nvtv-ben foglalt feltételek szerint köthető meg.

9. § (1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon az Önkormányzat javára fennálló jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához a polgármester járulhat hozzá.

(2) Az Önkormányzat vagy költségvetési szerve javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a polgármester jogosult nyilatkozni, a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.

10. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A vagyongazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az önkormányzat feladatellátának ellátása érdekében felesleges vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vanotkozó javaslatot.

(3) A Képviselő-testület a költségvetési koncepció részeként állást foglal vagyongazdálkodási terv költségvetési évre vonatkozó megvalósításáról.

11. § (1) Gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságban történő üzletrész, részvény megvásárlásáról, vagy eladásáról, gazdasági társaságok üzletrészeire vonatkozó elővételi jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzat vállalkozásban jóváhagyott üzleti terv alapján vehet részt.

(3) Ingatlan apportjával megvalósuló vagyoni hozzájárulás esetén független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell készíttetni.

12. § (1) Az Önkormányzat szabad pénzeszközeit bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti, kincstárjegyet, államkötvényt, államilag garantált egyéb értékpapírt vásárolhat.

(2) Az előző bekezdésben foglaltak vásárlásáról, eladásáról a polgármester dönt a legkedvezőbb befektetés elvének szem előtt tartásával. A pénzügyi befektetések időszakos alakulásáról félévente beszámol a Képviselő-testület részére.

13. § (1) A pályáztatási eljárási szabályok megállapításának célja, hogy az önkormányzati vagyon elidegenítése, bérbeadása, a használat jogának átengedése, illetve más módon történő hasznosítása (továbbiakban: hasznosítás) során biztosítsa a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályáztatás szabályszerűségét.

(2) A pályáztatási eljárásban a kiíró köteles biztosítani az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a pályáztatás szabályszerűségét, illetve nyilvánosságát.

(3) A kiírónak biztosítania kell az esélyegyenlőséget a pályázók számára, a pályázati felhívás közzététele után köteles a meghirdetett feltételeket megtartani és nyilvánosságra hozni.

14. § (1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet, illetve versenytárgyalással vagy tárgyalási fordulóval lehet kiírni. Zártkörű pályázatot lehet tartani akkor, ha törvény ezt kifejezetten megengedi, illetve a teljesítésre csak meghatározott pályázók alkalmasak és a nyilvánosság rontja az Önkormányzat üzleti esélyeit, ill. a 18. § (7) bekezdés esetében.

(2) A pályázati kiírásban kell meghatározni azt a szempontrendszert amely alapján a pályázat értékelésekor az összességében legkedvezőbb ajánlat kerül kiválasztásra.

(3) Versenytárgyalás esetén a kiírásnak tartalmaznia kell a minimálárat, valamint a kiíró meghatározhatja a pályázaton való részvétel feltételeit is.

15. § (1) A pályázatra szóló felhívást a Képviselő-testület megbízásából a polgármester írja ki.

(2) A pályázatot meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik.

(3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, illetve átlátható szervezet aki, illetve amely a pályáztat közzétételét követően a pályázati anyagot megvásárolta és az előírt határidőben a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújtott be.

(4) A pályázó a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt a részletes pályázati kiírást és a hasznosítani kívánt vagyontárgyat megtekintheti a kiírásban megjelölt időpontban.

16. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázat kiírása és a benyújtás határideje között legalább 15 nap időtartamnak kell lennie, de ennél hosszabb idő is meghatározható.

(3) A pályázati hirdetményt az Önkormányzat internetes honlapján kell közzé tenni, ezzel egy időben a körjegyzőség hirdetőtábláján is el kell helyezni és esetenként a helyi, a megyei és az országos sajtóban is meg kell hirdetni. Nemzetközileg potenciális ingatlanok esetében pedig Európában is megjelenő sajtóorgánumban meg kell hirdetni.

(4) A pályázatot írásban a Polgármesternek címezve kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, megnevezését, címét, képviselőjét, más megbízott esetén szabályszerű meghatalmazást, a pályázati feltételek elfogadását.

17. § (1) A pályázaton való részvételt a kiíró egy meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) előzetes megfizetéséhez kötheti, melynek összege a pályázati kiírásban szereplő alapár minimum 10 %-a.

(2) A pályázat nyertese a bánatpénzt jogosult a vételárban érvényesíteni. A többi pályázónak a bánatpénzt a tárgyalást követő 3 banki napon belül vissza kell utalni.

(3) Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a bánatpénzre nem tarthat igényt, az a kiírót illeti meg.

18. § (1) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén tartandó pályázati tárgyaláson az ajánlattevőknek a vagyontárgy vételárára vagy bérleti díjára kell licitálni.

(2) Az induló alapár mindenkor a Képviselő-testület által – a forgalmi érték figyelembevételével – meghatározott minimum eladási ár vagy bérleti díj.

(3) A vételár összegét minimum 10.000.- Ft összeggel emelni kell, ez az összeg a bérleti díjra nem vonatkozik. Ettől magasabb licitlépcsőről és a bérleti díj esetében a licitlépcsők nagyságáról a hatáskörrel rendelkező dönthet.

(4) A pályázatot az a pályázó nyeri el, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű vételár, bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.

(5) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni. A tárgyalás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a tárgyalásvezető és a jegyzőkönyvvezető ír alá, melynek a másolatát a pályázók megkapják.

(6) A nyertes személy a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül köteles adás-vételi, vagy bérleti szerződést kötni és ezzel egyidejűleg a vételárat a kiírás szerinti részletezésben kiegyenlíteni, illetőleg az esedékes bérleti díjat megfizetni.

(7) Amennyiben a pályázat nyertese a (6) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, akkor az utána következő legmagasabb ajánlattevő pályázót kell az általa vállalt feltételekkel nyertesnek tekinteni. Amennyiben több azonos ajánlat van, közöttük zártkörű licitálást kell tartani.

(8) Eredménytelen a pályázat, ha az ajánlattevők egyike sem tett eleget a pályázat előírásainak, vagy a pályázatot nyert személy – tekintettel a (7) bekezdésben foglaltakra – nem köt szerződést az előírt időben.

19. § A polgármester a zárszámadási rendelet benyújtásával egyidőben tájékoztatja a Képviselő-testületet az Önkormányzat vagyonának előző évi hasznosításáról és vagyoni helyzete alakulásáról.

20. § (1) Ez a rendelet 2012. március 31. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nemesgulács Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2004. /III. 17./ T. Ö. sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.