Nemesgulács Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (X.28.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat helyi szabályozásáról
Hatályos: 2022. 03. 26Nemesgulács Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016. (X.28.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat helyi szabályozásáról
Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (3) és (5) bekezdésében, valamint a 37. § (4) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörébe eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet szabályai Nemesgulács Község Önkormányzatának tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterület művelési ág megnevezéssel nyilvántartott földrészletek, a közutak fogalmába tartozó területek (út, kerékpárút, járda, parkoló) és az egyéb ingatlanok közforgalomra, közhasználatra átadott területrészei rendeltetéstől eltérő használatára terjednek ki.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területek rendeltetéstől eltérő használata engedélyhez és díjfizetéshez kötött. Az engedélyezés feltételeit, valamint a használat díjait a jelen rendelet szabályozza.
(3) A közterület használatának engedélyezése tárgyában a polgármester átruházott hatáskörben, önkormányzati hatósági jogkörben jár el.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Építési munkaterület: építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos állvány, konténer, építőanyag, törmelék, felvonulási épület elhelyezése.
2. Hirdető berendezés: minden olyan a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő berendezés vagy eszköz, amelynek a célja, hogy a tereken, épületek homlokzatán, zöldterületen, járdás és a közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre.
3. Ideiglenes-, és alkalmi árusítás: ünnepekhez kötődő rendezvények és társadalmi események idején 20 napot meg nem haladó ideig tartó közterületi árusítás (pl. karácsonyi, szilveszteri termékek, fenyőfa értékesítése, illetve halottak napjához kapcsolódó virág- és kegytárgy-értékesítés).
4. Ideiglenes idényjellegű árusítás: az időszakonként megismétlődő szezonális termékek közterületi árusítása (pl. zöldség, gyümölcs, virág).
5. Járműtárolás: járműtárolásnak minősül a rendelet hatálya alá tartozó közterületen a közúti járművel a folyamatos le- és felrakáshoz, az okmánykezeléshez, illetve indulás előtt vagy érkezés után a gépjárművezető 4 órás pihenőideje alatti tartózkodáshoz szükséges időn túli egy helyben maradás.
6. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterületnek minősülnek továbbá e rendelet alkalmazásában az önkormányzati tulajdonú belterületi földrészletek, és építmények közhasználatra átadott része.
7. Közterület-használat: a 6. pontban meghatározott földterületek használata
8. Közúti jármű: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § c) pontjának megfelelően: közúti szállító-vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is.
9. Közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület.
10. Közút része: a járda, az útpadka és a járdasziget.
11. Mozgó árusítás: mozgással járó, de mozgóboltnak nem minősülő közterületen folytatott kereskedelmi tevékenység.
12. Mobil tábla: 150 cm magasságot és 80 cm szélességet meg nem haladó méretű, a talajra nem rögzített reklámhordozó.
13. Mozgóbolt: önjáró, vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.
14. Önkormányzati hirdetőhely: az önkormányzat által készített helyhez kötött hirdetőállvány.
15. Reklámtevékenység: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, tevékenység, hirdető-berendezés, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére vagy ennek fokozására irányul vagy valamely tevékenységet népszerűsít.
16. Üzemen kívül helyezett jármű: érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel, vagy hatósági engedéllyel egyáltalán nem rendelkező olyan jármű, amely közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt.
17. Üzemképtelen jármű: hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező, de nyilvánvalóan mozgásképtelen, közúti közlekedésre alkalmatlan jármű. (pl: futómű-hiányos, motorhiányos stb.) Ilyen járműnek minősül a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű is.
18. Zöldterület: A település beépítésre nem szánt területeinek részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységhez nem tartozó közterületei, kivételesen közhasználat céljára átadott területei. (közparkok, közkertek).
3. A közterület rendeltetéstől eltérő használatának általános szabályai
3. § A közterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit – állaguk sérelme nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával, mások használatának korlátozása vagy kizárása nélkül – bárki ingyenesen használhatja.
4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő – mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő - használatának engedélyezése a jelen rendeletben meghatározott tevékenységek céljára, illetve esetekben lehetséges.
(2) A közterület használata meghatározott, legfeljebb 1 éves időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig és konkrétan meghatározott célra engedélyezhető.
(3) Ha az engedélyes az engedély érvényességének lejártát megelőzően kérelmezi annak meghosszabbítását, - feltéve, ha az engedély valamennyi feltételét maradéktalanul teljesítette és a rendelet nem zárja ki – a közterület-használati engedély ismételten legfeljebb 1 év időtartamra meghosszabbítható. Az engedély meghosszabbítására nem kerülhet sor, ha jogszabályváltozás következtében a közterület-használati engedély kiadása új kérelem benyújtása esetében sem lenne teljesíthető.
5. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
a) a közterületbe 0,1 métert meghaladóan benyúló üzlethomlokzat, kirakat-szekrény, üzleti bejárati védőtető, árnyékoló- és ernyőszerkezet, hirdető berendezés, fényreklám továbbá cég- és címtábla, árusító automata elhelyezésére,
b) árusító és egyéb pavilon, létesítmény elhelyezésére,
c) a köztisztasággal kapcsolatos 1 m3 vagy azt meghaladó nagyságú építmények és tárgyak elhelyezésére,
d) zöldfelület, mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő bármilyen célú igénybevételére,
e) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
f) ideiglenes-, és mozgóárusításra, javító, szolgáltató tevékenységre, mozgóbolti árusításra,
g) film- és televízió felvételre, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 10 percnél hosszabb ideig akadályozza,
h) vendéglátó-ipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyöleg elhelyezésére, árukirakodásra,
i) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
j) közterület (utak, járdák, parkolók. zöldterületek) felbontására.
(2) Nem kell közterület-használati engedély:
a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához a felbontás kivételével,
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c) magánszemélyek esetében építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, tüzelő anyagok 72 óránál rövidebb időtartamra történő elhelyezéséhez, illetve lerakáshoz, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.
(3) Nem adható közterület-használati engedély:
a) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység, kivéve az engedélyezett tűzijáték gyakorlására,
b) szeszes ital (kimért és palackozott) forgalmazására és fogyasztására, kivéve az önkormányzati ünnep, vásár, búcsú, közösségi célra engedélyezett kulturális rendezvényt kiszolgálóan,
c) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
d) sátor, garázs létesítésére,
e) elárusító helyek, üzletek környékén áru és göngyöleg tárolására,
f) a község területén haszonjármű (tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, munkagép, stb.) és autóbusz tárolására,
g) közterület felett átfeszített transzparens elhelyezésére 5 napnál hosszabb időtartamra,
h) a lakosság nyugalmát zavaró, közerkölcsöt sértő tevékenység gyakorlására,
i) annak, aki közterület-használati díj tartozással rendelkezik,
j) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett használat a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná.
6. § (1) Az engedély csak az engedélyest jogosítja fel a közterület használatára.
(2) Az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt a helyszínen tartani, illetve a létesítményen, vagy hirdető berendezésen a nevét vagy az engedély számát jól látható helyen és módon feltüntetni.
(3) Ideiglenes-, és alkalmi árusítás során figyelemfelkeltő hangjelzés – amennyiben az nem ütközik a KRESZ előírásaiba – csak 10.00 és 19.00 óra között alkalmazható.
7. § (1) A közterület-használatra vonatkozó engedélykérelmet a 27. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint kell benyújtani legalább 15 nappal a közterület-használat megkezdése előtt.
(2) A polgármester községképi, környezet- és balesetvédelmi, közlekedési és műszaki szempontokra tekintettel, a szakhatóságok véleményét is figyelembe véve adja ki az engedélyt, amelyben karbantartásra és helyreállításra vonatkozóan kötelezettségeket is megállapíthat.
(3) Jogszabályban meghatározott esetekben a közterület-használathoz szakhatósági hozzájárulás is szükséges.
4. Az önkormányzati tulajdonban álló közterületek filmforgatási célú használata
8. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A filmforgatás célú közterület-használat a 30 napot nem haladhatja meg.
9. § (1) A filmforgatás célú közterület-használat általánosságban naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat. A filmforgatás célú közterület-használat 21 és 7 óra között csak úgy engedélyezhető, hogy a következő napon filmforgatás az érintett időszakban nincs.
(2) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható esemény, így különösen közmű üzemzavara elhárításának szükségessége, vagy helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet (a továbbiakban együtt: kárral fenyegető helyzet) esetén önkormányzati döntés alapján az engedélyes a közterület, vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része igénybevételét a döntés kézbesítésétől számított legkésőbb 3 órán belül köteles megszüntetni.
(3) A kárral fenyegető helyzet elhárítását követően legkésőbb 3 napon belül a közterület-használatot ismételten biztosítani kell a kiesett napok számának pótlásával.
(4) A filmforgatási célú közterület-használat igénybevételére a rendkívüli természeti esemény megszűnését, vagy, ha a rendkívüli természeti esemény a természetes, vagy épített környezetet érintően olyan következményekkel járt, amely alól a település közigazgatási területét, vagy egy részét mentesíteni kell, a mentesítés befejezését követően legkésőbb 30 napon belül a közterület használatot biztosítani kell.
10. § (1) A hatósági szerződés jóváhagyásának egyedi feltételeként kell meghatározni mindazon előírásokat, amelyeket a kérelmezett közterület-használattal kapcsolatban a közútkezelő és bármely érintett hatóság, szerv, szervezet nyilatkozatában meghatároz. A közút igénybevételére vonatkozó közútkezelői vélemény hiányában a hatósági szerződés nem jöhet létre.
(2) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati engedély szükséges. A közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb- és technikai szállítóeszközök parkolása) nem haladhatja meg a 300 m2-t, melyből a kiszolgáló terület céljára igénybe vett nagyságrend legfeljebb 50% lehet.
(3) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
(4) Ha az Mgtv. szerint igényelt időpontban a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.
(5) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kérelmezőnek, akinek a közterület-használati szerződése a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogellenes közterület-használat, vagy díjfizetési hátralék miatt szűnt meg, vagy jóváhagyott hatósági szerződésétől eltérően szabálytalanul használta a közterületet, vagy a megállapított díjat nem fizette meg, vagy annak, aki a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületet vett igénybe.
11. § (1) A filmforgatás esetére közterület-használati díjként a mozgóképről szóló törvényben meghatározott díjtételeket kell alkalmazni.
(2) Mentes a díj fizetés alól önkormányzat megrendelésére készülő film forgatása, az önkormányzatról turisztikai célból készülő film forgatása, a községi ünnepségeken, rendezvényeken készülő felvétel forgatása, valamint az oktatási, tudományos, ismeretterjesztő film forgatása.
12. § A közterület használati díjból 50 % díjkedvezményt kell biztosítani a 2 napi filmforgatást és 200 m2–t meg nem haladó közterület használat esetén.
13. § A filmforgatási célú közterület használat időtartama esetenként nem lehet több 15 egymást követő napnál.
14. § A filmforgatás után a használt közterület eredeti állapotát helyre kell állítani.
5. Járművek közterületen való tárolásának szabályai
15. § Közútnak, parkolónak a község adott forgalmi és parkolási rendjétől eltérő igénybevételéhez közterület-foglalási engedély szükséges.
16. § (1) A tulajdonos (üzembentartó) az üzemen kívül helyezett vagy üzemképtelen járművet saját költségén köteles a közterületről 7 napon belül eltávolítani.
(2) Az üzemen kívül helyezett vagy üzemképtelen járművet tömegközlekedési útvonalon egyáltalán nem, egyéb útvonalon és parkolóban közterület-foglalási engedéllyel az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően lehet tárolni. A határidő leteltéig a tulajdonos (üzembentartó) a járművet a közterületről saját költségén köteles eltávolítani.
(3) Közterület-foglalási engedélyt a tulajdonos vagy az üzembentartó kérhet.
(4) Közterület-foglalási engedély jármű tárolása céljára csak határozott időre, legfeljebb 7 napra adható ki és nem hosszabbítható meg.
(5) A jármű tulajdonosa vagy üzembentartója az e rendelet hatálya alá tartozó járművek esetében köteles a közterület-foglalási engedélyt a járművön jól látható és olvasható helyen (szélvédő üveg mögött) kifüggeszteni.
(6) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt, továbbá közúti forgalomban résztvevő 3500 kg össztömeget meghaladó gépjármű (gépjárműszerelvény), valamint üzemképtelen gépjármű, pótkocsi, lakókocsi és utánfutó közterületen nem tárolható.
6. Hirdető berendezések, reklámok és falragaszok elhelyezésének szabályai
17. § (1) Reklámok, reklámhordozók, hirdetmények és hirdető berendezések elhelyezése közterület-használati engedély alapján és díjfizetési kötelezettség mellett történhet.
(2)1
(3)2
(4) A szükségtelenné illetve feleslegessé vált falragaszt az elhelyezőnek 3 napon belül el kell távolítania.
(5)3
(6) A rendelet szerint elhelyezett hirdető-berendezés folyamatos szerkezeti és esztétikai karbantartása a hirdető berendezés tulajdonosának, vagy az általa szerződéses kapcsolattal megbízott üzemeltetőjének feladata és kötelezettsége.
(7) Választási plakátok vonatkozásában a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
7. Hulladék közterületen való elhelyezhetősége
18. § (1) A köz- és intézményterületekre kihelyezett, az utcák, terek, parkok kulturáltságát szolgáló nyitott hulladékgyűjtőkbe háztartási szemetet, ipari hulladékot, törmeléket elhelyezni tilos!
(2) Közterület-használati engedély igénylésére kereskedelmi, vendéglátó és egyéb hulladéktermeléssel is járó tevékenységet folytató árusító helyek csak az esetben jogosultak, ha a kérelemhez csatolják a tároló edény kihelyezésére, a hulladék begyűjtésére és elszállítására – a községben e tevékenységet végző szolgáltatóval - megkötött szerződést.
(3) A közterületek tisztántartására és használatának rendjére a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról, valamint a közterületek tisztántartásáról és használatáról szóló 10/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelet ide vonatkozó rendelkezései irányadók.
8. Közterületek bontása
19. § Közterület felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez a közút esetében közútkezelői hozzájárulás, nem közút közterület (továbbiakban együtt: közterület) esetében közterület-bontási engedély (továbbiakban együtt: közterület-bontási engedély) szükséges. Közút esetében a közúti közlekedésről szóló törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak is irányadóak.
20. § (1) Engedély nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében lehetséges. A felbontást követő első munkanapon a bontást be kell jelenteni a Szigligeti Közös Önkormányzati Hivatal Nemesgulácsi Kirendeltségén. A bejelentés a következő adatokat tartalmazza:
a) a bontás helye és időpontja,
b) a bontás helyét ábrázoló fénykép, vagy nyomvonal helyszínrajz kivonat,
c) a bontás oka,
d) a bejelentő neve, címe, telefonszáma,
e) a munkát végző cég neve,
f) a felelős műszaki vezető neve, beosztása, telefonszáma,
g) az érintett közterület nagysága, rendeltetése szerinti bontásban.
(2) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennáll, a bejelentő részére utólagos hozzájárulást kell kiadni. A helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai irányadóak.
(3) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem állt fenn, és bontást még nem állították helyre, a közterület használatot meg kell tiltani és a közmű üzemeltetőt kötelezni kell a bontás helyreállítására. A helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai irányadóak.
(4) A hibaelhárítással kapcsolatos bejelentést csak az érintett közmű tulajdonosa vagy üzemeltetője teheti meg a Szigligeti Közös Önkormányzati Hivatal Nemesgulácsi Kirendeltségénél.
21. § A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről és korlátozásáról a közmű üzemeltetőjének kell gondoskodnia.
22. § (1) A közterület-bontási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a jelen rendelet 1. mellékletében megjelölt valamennyi adatot és nyilatkozatot.
(2) A munkák befejezésekor műszaki átadást kell tartani.
(3) A közterület bontása során a visszaépítésre nem kerülő, de későbbiekben hasznosítható anyagokat, így különösen, tér- fal és mederburkoló elemek, szegélykövek, behajtást gátló eszközök, utcabútorok az Önkormányzat által megjelölt helyre kell szállítani oly módon, hogy azok a szállítás és lerakodás során ne sérülhessenek.
23. § (1) Új burkolt közterület építése esetén az építés befejezését követő 5. naptári év december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.
(2) Meglévő pályaszerkezet megtartásával járó aszfaltszőnyeg készítés esetén a befejezést követő 5. naptári év december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.
(3) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló bontásokra. A vészhelyzet megszűntetését követően az igénybevevő köteles a közterületet helyreállítani. A közterület helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közterület-bontási engedélybe kell belefoglalni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott határidőkön belül a közterület felbontását engedélyezni kell, amennyiben a közterület felbontásának szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, és kérelmező kérelmében vállalja a közterület teljes hosszban történő új kopóréteggel való helyreállítását.
24. § (1) Ha az engedélyes az engedélyben meghatározott területen kívül újabb területre kérelmet nyújt be, a közterület-bontási engedély kiadását meg kell tagadni:
a) ha az engedélyes az engedélytől eltérően nem megfelelő ütemben végzi munkáját, mindaddig, míg a folyamatban lévő munkák üteme az engedélyben meghatározott mértéket el nem éri,
b) ha az engedélyesnek az engedélytől eltérően elmaradása van a munkaterületek helyreállításában - így különösen: betemetés, betonozás, aszfaltozás, füvesítés - mindaddig, míg a munkaterülete helyre nem állítja,
c) ha az engedélyest felszólították, vagy kötelezték valamely korábbi, bontás helyreállítására, ismételt helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának pótlására vonatkozóan, mindaddig, míg a felszólításban, kötelezésben előírtakat maradéktalanul nem teljesíti,
d) ha az engedélyesnek a korábbi munkáiból eredően zöldkár tartozása van az Önkormányzat felé.
(2) A közterület-bontási engedély kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező engedély nélkül vesz igénybe rendeltetésétől eltérően közterületet, mindaddig, míg az engedély nélküli közterület-használat fennáll.
9. A közterületek helyreállítása
25. § (1) Az előre tervezett bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a közterület-bontási engedélyben kell meghatározni.
(2) A közmű meghibásodása miatt szükségessé vált bontás után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a bejelentést követően kiadott hozzájáruló nyilatkozatban, bejelentés elmulasztása esetén a helyreállításra kötelező határozatban kell meghatározni.
(3) Ha a teljes helyreállítás a közterület bontási engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, a határidő kizárólag műszakilag indokolt esetben meghosszabbítható.
(4) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.
26. § (1) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy a közterület-bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben előírt anyaggal tölthető fel és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint tömöríteni kell.
(2) A helyreállításra kötelezett feladata a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni és dokumentálni a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint.
(3) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben ideiglenes helyreállítást kell végezni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.
10. A közterület-használati engedély iránti kérelem
27. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos, állvány, építőanyag törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.
(3) A közterület-használatra vonatkozó engedélykérelmet a Szigligeti Közös Önkormányzati Hivatal Nemesgulácsi Kirendeltségén kell benyújtani a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon.
(4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedély kérő nevét és állandó lakó helyének (székhelyének, telephelyének címét, jogi személyek, egyéni vállalkozók, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok esetén adószámát, cégjegyzék számát és bankszámla számát),
b) a közterület-használat célját és időtartamát, az igénybe venni kívánt terület nagyságát,
c) a közterület-használat helyét és a használatának módját, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását.
(5) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl: vállalkozói igazolvány, kisipari működési engedély, stb.) hitelt érdemlő igazolását,
b) zöldterület, közpark igénylése esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozatot,
c) forgalmat befolyásoló közterület-használat esetén egy M = 1 : 1000, vagy M = 1 : 500-as méretarányú forgalomszabályozási tervet, a rendőrség hozzájárulását, valamint az érintett útvonalon tömegközlekedést lebonyolító szervezet hozzájárulását,
d) közterületen történő felépítmény elhelyezése esetén a felépítmény konkrét helyének megállapítására alkalmas, szakember által készített M=1:500-as, vagy M=1:1000-es méretarányú helyszínrajzot, megjelenést ábrázoló tervet vagy fényképet,
e) kulturális rendezvény, vásár, mutatványos tevékenység, vagy egyéb, több ember részvételével járó rendezvény esetén a terület takarítására vonatkozó nyilatkozatot,
f) a rendezvény programját.
28. § (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építési szabályzatot, a környezetvédelmi, községképi, műemlékvédelmi és köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl: vállalkozói igazolvány, kisipari működési engedély) fennállását is.
(2) Amennyiben egy közterületi helyet több kérelmező kíván használni, a kérelmeket érkezési sorrendben kell elbírálni.
29. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (székhely, telephely) helyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy az engedélyt milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,
e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,
g) a keletkező hulladék és szemét elszállítására vonatkozó előírást,
h) a 35. § - ban rögzített jogkövetkezményeket,
i) a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek számára vonatkozó előírást.
(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.
(3) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben:
a) elő kell írni a közterület felőli munkaterület biztonságos lehatárolását (pl.: kerítés, tábla, korlát, jelzőszalag, védőtetővel ellátott átjáró, stb.), valamint a kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, stb. kiemelését, továbbá a közterület folyamatos tisztántartását, rendjének fenntartását, visszaadás előtti feltakarítását, helyreállítását,
b) elő kell írni, hogy közterületen törmelék csak konténerben helyezhető el.
(4) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben meg kell jelölni, hogy az árusítás milyen módon történhet.
(5) Elő kell írni az engedélyes számára, hogy a közterületet - tartozékaival együtt – mindannyiszor köteles saját költségén helyreállíttatni, ahányszor annak állagában bekövetkező sérülése az engedélyes hibájából kiújul. Ha az engedélyes eme kötelezettségének nem tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai állapotának helyreállítását.
(6) Az engedély tartalmazza a közterület-használat megszüntetésére és az engedély megvonására vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint a tulajdonosi hozzájárulás feltételeit.
11. Az engedély érvényessége
30. § (1) Az engedély:
a) a meghatározott idő elteltéig,
b) a megállapított feltételek bekövetkeztéig, illetőleg
c) a visszavonásig érvényes.
(2) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.
12. A közterület-használat ideje, formája
31. § A közterület-használat ideje határozott időre szól, melynek legkisebb időtartama egy nap, leghosszabb időtartama 1 év.
13. A közterület-használati díj
32. § (1) Az engedélyes a közterület-használati díjat köteles fizetni. A díj mértékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) 200 Ft minimális díj alkalmazandó, amennyiben a 3. mellékletben foglalt táblázat alapján kiszámított közterület-használati díj nem éri el a 200 Ft-ot.
(3) A negyedéves és annál rövidebb időtartamra szóló használat esetén a díj egy összegben, ennél hosszabb időtartam esetén kérelem alapján félévente, negyedévente fizethető.
(4) A díjat a közterület-használatot megelőzően kell megfizetni.
(5) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetület (cég- cím- hirdető tábla, hirdető berendezés esetén annak hirdetési felülete) m2-ben meghatározott mértékét kell figyelembe venni.
(6) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett év, hó, nap, m2 és fm. egésznek számít.
(7) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(8) Amennyiben a közterületet használó a tevékenysége során bármilyen jellegű rongálást, állagromlást okoz az Önkormányzat tulajdonában, úgy annak helyreállítására, vagy annak bekerülési értéke megfizetésére köteles.
(9) A közterületet használó köteles megfizetni a zöldterületi használat során általa, vagy a tevékenységéből eredő mindennemű zöldkárt a rendelet 3. melléklete szerinti mértékben.
14. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
33. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,
b) közműveknek (elektromos-, gáz-, távfűtő, víz-, és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése, egyéb a köztisztasággal kapcsolatos 1 m3 vagy azt meghaladó nagyságú építmények és tárgyak - kivétel a 29. § (3) bekezdés b) pont - elhelyezése,
c) a postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos berendezések elhelyezése,
d) az országos és helyi közforgalmi vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése, kerékpártartó kihelyezése,
e) a szobrok, emlékművek, dísz-kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezése,
f) sport-, kulturális vagy jótékony célú rendezvény esetében, ha az belépő díj fizetése nélkül látogatható,
g) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat után,
h) valamint a rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.
(2) A közterület-használati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható felmentés, ha a kérelmező a közterületet a szükséges engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használta.
15. A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása
34. § (1) Megvonható a közterület-használati engedély, ha az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést követ el, illetve ha fizetési kötelezettségének a felszólítást követő 8 napon belül nem tesz eleget.
(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének ismételten nem tesz eleget.
(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.
(4) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható, jogutód részére fel nem használható.
(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(6) A közterület-használat bármely módon történő megszűnése esetén az esedékessé vált és befizetett közterület-használati díj visszatérítésére nincs lehetőség.
(7) A közterületen elhelyezett létesítményekben, árusító helyeken, rendezvényeken, valamint önkormányzati tulajdonú bérelt helyiségekben keletkező hulladék - szolgáltatóval kötelezően kötendő szerződés szerinti - elhelyezésének és elszállításának elmulasztása, vagy más tulajdonában lévő intézményes szemétszállításhoz rendszeresített gyűjtőedényekben történő illegális elhelyezése az engedély azonnali visszavonását vonja maga után.
16. Közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei
35. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(2) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni.
(3) Ha a használó az (1) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság a használó terhére, veszélyére és költségére gondoskodik a közterület-használat megszüntetéséről.
17. Vegyes rendelkezések
36. § (1) A közműszolgáltató szervezet a közterületi munkavégzés megkezdése előtt a polgármesterrel egyeztetést folytat le a munkaterületen a növényzet védelme és megóvása érdekében.
(2) Az érintésvédelmi metszést megelőzően a közműszolgáltató szervezet egyeztetést folytat le a polgármesterrel a fás szárú növények védelme érdekében.
(3) A közműszolgáltató szervezet a munkaterület átadására, valamint az elkészült munka műszaki átadására meghívja a polgármestert.
18. Záró rendelkezések
37. § (1) E rendelet 2016. november 7. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban álló közterületek filmforgatási célú használatáról szóló 7/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
1. Kérelmező állandó lakóhelye, telephelye, telefonszáma:
…………………………………………………………………………………………………
2. Közterület-használat célja, módja (tábla, asztal, standard stb.) és mértéke (m2):
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………….
3. Közterület-használat időtartama:
………………………………………………………………………………………………….
4. Közterület-használat helye (igénybe venni kívánt közterület pontos meghatározása, egyértelmű leírással vagy helyszínrajzzal): ………………………………………………..
.…………………………………………………………………………………….…..…………………………………………………………………………………………………………
5. Ha a kérelmező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, adószáma:
………………………………………………………………………………………………….
6. A közterület-használati díjat4
egy összegben negyedévente félévente
kívánom megfizetni (megfelelőt aláhúzni).
7. A kérelemhez mellékelni kell:
a. a kérelmező által folytatni kívánt tevékenység gyakorlására való jogosultság hitelt érdemlő igazolását,
b. zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozatot,
c. forgalmat befolyásoló közterület-használat esetén egy M = 1 : 1000, vagy M = 1 : 500-as méretarányú forgalomszabályozási tervet, a rendőrség hozzájárulását valamint az érintett útvonalon tömegközlekedést lebonyolító szervezetek hozzájárulását.
d. közterületen történő felépítmény elhelyezése esetén a felépítmény konkrét helyének megállapítására alkalmas, lehetőleg szakember által készített M=1:500-as (esetleg M=1:1000-es) méretarányú helyszínrajzot, illetve a megjelenést ábrázoló tervet vagy fényképet,
e. kulturális rendezvény, vásár, mutatványos tevékenység, vagy egyéb, több ember részvételével járó hasonló rendezvény esetében a terület takarítására vonatkozó nyilatkozatot,
f. a közterület használatáról szóló 10//2012. (V.2.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott kulturális, karitatív és szociális célú közterület-használat kivételével, az ilyen tárgyú bejelentéshez csatolni kell a rendezvény programját,
g. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben engedélyhez kötött termék árusítására, vagy más ilyen tevékenység folytatására vonatkozó kérelemhez, az ezen engedélyek, bizonyítványok, stb. meglétéről szóló nyilatkozatot.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Nemesgulács, ………………………………………………
..…………………………
kérelmező aláírása
3. melléklet5
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
A közterület használat módja |
Díja |
2 |
Mobil (tájékoztató, hirdető és megállító) táblák |
500 Ft/m2/hó |
3 |
Közterületbe 0,1 m-en túl benyúló kirakat, ernyőszerkezet, vendéglátó és egyéb vállalkozási tevékenységhez szükséges terasz, kitelepülés elhelyezése |
200 Ft/m2/hó |
4 |
Transzparens, molinó kihelyezése (karitatív, kulturális, sport rendezvény kivételével) |
200 Ft/m2/nap |
5 |
Ideiglenes és alkalmi árusítás |
500 Ft/m2/nap |
6 |
Ideiglenes idényjellegű árusítás |
500 Ft/m2/nap |
7 |
Építési tevékenységgel kapcsolatos anyagtárolás, állványozás, konténer elhelyezés, tüzelő elhelyezés 72 órán túl, |
2 000 Ft/m2/hónap |
8 |
Mutatványos és egyéb tömegszórakoztató tevékenység, cirkusz, búcsú, portré rajzolás területe |
100 Ft/m2/nap |
9 |
Hatósági engedéllyel nem rendelkező, vagy üzemképtelen járművek elhelyezése |
1 000 Ft/alkalom |
10 |
Sport-, kulturális vagy jótékony célú rendezvény esetében, ha a rendezvény szervezője belépő díjat szed |
10 000 Ft/ jármű /nap |
11 |
Zöldkár okozás |
200 Ft/m2/nap |
12 |
Mozgó árusítás, mozgóbolt |
200 Ft/m2/nap |
Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2017. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2017. október 1-től
Hatályon kívül helyezte a 12/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2017. október 1-től
A negyedéves és annál rövidebb időtartamra szóló használat esetén a díj egy összegbe, ennél hosszabb időtartam esetén kérelem alapján félévente, negyedévente fizethető.
Az 1. mellékletet módosította a 8/2019. (V. 30.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépés napja: 2019. május 31. A 3. melléklet a Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.