Lesencetomaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (V.25.) önkormányzati rendelete
Lesencetomaj Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2006. 01. 01- 2015. 07. 24Lesencetomaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (V.25.) önkormányzati rendelete
Lesencetomaj község helyi építési szabályzatáról
2006-01-01-tól 2015-07-24-ig
Lesencetomaj Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII.tv.és a 253/1997 (XII. 20) korm.rend. alapján megállapítja a következő HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATOT és annak alkalmazását, valamint a 83/2001. Msz.-ú Szabályozási Terv alkalmazását és jelen HÉSZ.-hoz való csatolását elrendeli, egyúttal a Szabályozási Tervet jóváhagyja.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A rendelet hatálya
/1/.Jelen Szabályzat hatálya Lesencetomaj község közigazgatási területére terjed ki. Jelen Szabályzatban részletes szabályozás készül a teljes belterületre és a külterületre.
A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai érvényesek.
/2/. A község közigazgatási területe a területegységek elhelyezkedése, jellemző használata és a szabályozás szempontjából az alábbi részekre tagolódik:
a/. Belterület.
b/. Külterület.
Melyek tovább tagolódnak
a/. Beépítésre szánt területre és
b/. Beépítésre nem szánt területre.
/3/. A HÉSZ az OTÉK helyi kiegészítése.
A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telkeket, építési területeket, területeket kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt:
építési munka),valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni - az országos érvényű rendelkezések (OTÉK)megtartása mellett - csak a jelen Szabályzat rendelkezései, továbbá a Szabályozási Terv együttes figyelembevételével szabad.
/4/.A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező és ajánlott előírásokat tartalmaz.
/5/. Azok az engedély nélkül épített épületek, melyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, - állagmegóvási munkát kivéve - csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá csak akkor végezhetnek rajtuk építési tevékenységet, ha jelen Szabályzatnak megfelelnek, ill. ezen Szabályzat alapján kiadható lenne építési engedély.
2. §
A szabályozás elemei
/1/. Kötelező szabályozási elemek.
a/. Beépítésre szánt,-és nem szánt terület határa.
b/. Beépítettség.
c/. Építmény-magasság.
d/. Terület felhasználás módja.
e/. Szabályozási szélességek.
f/. Beépítési helyek.
g/. Védőtávolságok.
h/. Zöldfelületi arány.
i/. Közművesítettség mértéke.
j/. Környezetvédelmi határértékek.
Fentieket csak a Szabályozási Tervvel és a Helyi Építési Szabályzattal együtt lehet módosítani.
/2/. Övezeti jelek: A B C D
E F G ahol A: területfelhasználás módja
B: beépítési mód
C: beépítési %
D: szintterület-sűrűség az övezetre vonatkozóan
E: építménymagasság
F: Min. telek-méret
G: Min. Zöldfelületi arány
II. Fejezet
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
II/1. BELTERÜLET
3. §
A terület felhasználása
/1/. A Szabályozási Tervvel érintett területből a belterületen:
a/. Beépítésre szánt területek:
Lakóterületek Lf
Településközponti vegyes terület Vt
Ipari gazdasági, szolgáltató területek Gip és Gksz
b/. Beépítésre nem szánt területek.
Közlekedési területek. KÖ
Közműterületek. KÖm
Zöldterületek. Zkp,Z
Különleges területek (temető) K
Vízfelületek medre és partja. V
/2/. A beépítésre szánt területeket a telek-alakításig az eredeti művelési ág szerint kell művelni.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
részletes szabályozása.
4. §
/1/. Falusias lakóterületek. (kialakult és új területeken)
Az övezetben elhelyezhető:
- Legfeljebb 2 lakásos lakóépületek.
- Mezőgazdasági építmény.
- A helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek.
- Szálláshelyeket is tartalmazó szolgáltató épületek.
- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
Övezeti jelek: a/. új telekosztásnál,
Lf O___30__ 0,4 _
4,0 900 60
b/. beépített területeknél
Lfk O 30 (K) 0,4
4,0 és 3.6 (K) 800(K) 60
Lf Lfk
Beépítési mód oldalhatáron álló oldalhatáron álló
ill. kialakult
Max. beépítettség 30 % 30 % és kialakult
Max. építménymagasság 4,0 m. 4,0 m. ill. a Kossuth
L u. védelemre jav.
szakaszán 3,6m.
Max. épületszélesség 9,0 m. 7,0 m.
A telek legkisebb területe 900 m2 800 m2, ill. kialakult
„ „ szélessége 20 m. 20 m. ill. kialakult
„ „ mélysége 40 m. 40 m. ill. kialakult
Min. zöldfelületi arány 60 % 60 %
Közművesíttettség foka legalább részleges
Max. szintterület-sűrűség 0,4 az övezetre vonatkozólag
/2/. Településközpont vegyes terület.
A kialakult, nem önálló tömbökben elhelyezkedő igazgatási, oktatási, kulturális, egyházi épületek területe. A templom telkén csak szakrális célú építés (bővítés) engedélyezhető további 2 % os nagyságrendben.
Az övezeti előírások a meglévő létesítményeknél az utólagos telek-alakításokra és épület-átalakításokra, bővítésekre vonatkoznak.
Övezeti jele: Vt1 Sz 30,K 1.0 Vt2 Sz,,K 40 1,0
4,5,K 1000 K 60 7,0 (K) K 50
Vf1 Vt2
Beépítési mód: Szabadonálló Szabadonálló ill.
kialakult.
Beépítettség: Beépíthetőségére a kialakult környezet paraméterei vonatkoznak max.
30 % 40 % beépítésig.
Max. építménymagasság: 4,5 m 7,0 ill.
a kialakult átlag. (kivéve: templom)
A telek min. területe: 1000 m2 (új telekosztásnál), ill. a kialakult méret.
Min. zöldfelületi arány: 60 % 50 %
Max. szintterület-sűrűség: 1.0, az övezetre vonatkozólag
Közművesítettség foka: legalább részleges.
A be nem épített és a legszükségesebb burkolt területek feletti terület-részeket zöldfelülettel kell fedni.
/3/. Gazdasági területek.
A/. Kereskedelmi, szolgáltató terület.
- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység. (melyet vizsgálattal kell igazolni)
- A tulajdonos (használó) lakása.
- Üzemanyagtöltő állomás, logisztikai létesítmények.
- Igazgatási jellegű tevékenység.
- Egyéb közösségi, szórakoztató tevékenység.
Övezeti jele: Gksz Sz,K 40 1,0
6,0 2000 50
Beépítési mód: Szabadon álló, ill.Kialakult
Beépítettség: max. 40 %
A telek legkisebb területe: 2.000 m2, ill. meglévő.
Max. ép. magasság: 6,0 m.
Max. szintterület-sűrűség: 1,0 az övezetre vonatkozólag
Min. zöldfelületi arány: 50 %
Közművesítettség foka: Legalább részleges.
Max. épületszélesség 9,0 m.
/B/. Ipari terület.
A területen elhelyezhető:
- A környezetre káros hatást nem gyakorló létesítmények és technológiák.
- A tulajdonos (használó) lakása.
-S zociális jellegű létesítmények.
Övezeti jele: Gip Sz 30 1,0
6,0 2000 50
Beépítési mód: Szabadon álló
Beépítettség: 30 %
A telek legkisebb területe: 2000 m2
Max. burkolt felület: 30 % (a gyephézagos burkolat 50 %-ban számítható be.
Min. zöldfelületi arány: 50 %
Max. szintterület-sűrűség: 1,0 az övezetre vonatkozólag
Közművesítettség foka: legalább részleges.
Max. épület-szélesség 9,0m.
/4/.Különleges terület
A temető területe.
Elhelyezhető: a működéshez szükséges létesítmények (Ravatalozó, kápolna, sírok, kripták, kolumbáriumok, emlékművek, feszületek)
Övezeti jele: Ktem Sz 2 0,1
4,5 70
Beépítési mód Szabadonálló
Max. beépítettség 2 %
Max. épület-magasság 4,5 m. Kivéve kápolna tornya
Min. zöldfelületi arány 70 %, melybe a nem fedett sírhelyek is
beleszámítanak
A bővítésnél telken belül 30 m.-es fásított védősávot kell kialakítani.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
részletes szabályozása
5. §
/1/ Közlekedési területek.
Az utak, járdák, parkolók és azok létesítményei által elfoglalt területek.
a/. Az útburkolatokkal, parkolókkal árkokkal és járdákkal el nem foglalt területeket parkosítani kell.
b/. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén építményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.
c/.A lakótelkek és kereskedelmi, szolgáltató egységek részére a parkolóhelyeket az OTÉK 42.§.-a szerint saját területen kell biztosítani,
Közterületen biztosítandó parkolóhely a temető, Művelődési Ház és Templom részére.
d/. A rálátási háromszögeket biztosítani kell.
e/. Az útkereszteződéseknél legalább 5,0 m.-es lesarkítással kell kialakítani a
telkeket.
f/. Új intézményeknél az akadálymentes közlekedést biztosítani kell.
/2/ Közműlétesítmények területe.
A közművek elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez biztosított területek.
a/. A közművek elhelyezése a közmű-létesítményekre vonatkozó szabályok, ágazati előírások, ill. az üzemeltetői
előírásoknak megfelelően történhet.
b/. Víz-és szennyvíz csatlakozási lehetőségeket ingatlanonként kell biztosítani.
c/. A létesítmények tervezésénél alkalmazni kell a 35/1996 (XII.29) BM.sz rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi
szabályzat (OTSZ) előírásait.
Az oltóvizet földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani (OTSZ. 46.§. 8-9.)
d/. Épületet, építményt közműbe, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elvezetése,
tárolása szennyvíz-csatornával, vagy zártrendszerű és szigetelt szennyvíz-tározóval megoldott és az ürítésre jogosult
szervezet, valamint megfelelő szennyvíz-ürítőhely biztosított.
e/. A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését követően a vízbekötéssel rendelkező ingatlanok tulajdonosai
kötelesek a szennyvizet közcsatornába bevezetni 60 napon belül.
f/.2005.dec.31.-ig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, ill. az engedélyek érvényét meghosszabbítani
csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, ill. szennyvíztisztító
berendezés létesült.
g/.2005.dec 31.után új épüet építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, ill. az engedélyek érvényét meghosszabbítani
csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő tisztítómű megléte esetén lehet.
h/. Az ivóvíz kezelésére, tárolására, továbbítására és elosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a
rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
i/. A felszíni vizek elvezetését a nyílt árokhálózat továbbépítésével kell megoldani.
j/. A vízelvezető árkok lefedése csak az Önkormányzat hozzájárulásával lehetséges.
k/ A földfeletti elektromos vezeték - ideértve az oszloptranszformátort is - biztonsági övezete a vezeték névleges
feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és
nyomvonalukra merőlegesen mért következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed:
120 kV-on 13 m.
1-35 kV-on 5 m.
l/. A nagy-középnyomású gázhálózat 9-9 m.-es védőtávolságot kell biztosítani.
Gázfogadó állomás részére R= 10 m.-es kör-védőtávolságot szabadon kell hagyni.
A középnyomású gázhálózat védőtávolsága (DN 90-ig) 4-4 m.
a tervezett létesítmények földgáz-hálózatra való rákötését levegő-tisztasági szempontok miatt szorgalmazni kell.
/1/ ZÖLDTERÜLETEK.(Z, Zkp)
A/. Közpark
Állandóan növényzettel fedett közterületek
A sportpálya és környéke, ill. a település különböző helyén elhelyezkedő zöldterületek.
a/. A területen elhelyezhető:
Pihenést és testedzést szolgáló és játszótéri létesítmények.
Sportpályánál a közvetlen környezetet kiszolgáló vendéglátó épület.
b/.A területet közútról, közterületről kerekesszékkel is meg kell
tudni közelíteni.
Övezeti jel KP Sz 2 0,1
3,0 K 80
Max. beépítettség: 2 %
Max. építmény-magasság: 3.0 m
Max.szinterület-sűrűség: 0,1
Min. zöldfelületi arány: 80 %
B/.Egyéb zöldfelületek
a/ A közterületek útburkolattal, úttartozékkal, járdával, közművel el nem foglalt része.
b/ Védő zöldsávok.
Ezeken a területeken a pihenést szolgáló létesítmények (játszóterek, pihenőhelyek, stb.) helyezhetők el. Épületek nem építhetők.
Részletes szabályozás
a/. A meglévő és tervezett zöldterületek, fasorok fenntartásáról és felújításáról folyamatosan gondoskodni kell.
b/. A település zöldfelületeit védeni kell, zöldfelületi arány nem csökkenthető.
Ahol a szabályozás zöldfelületek létesítését írja elő, ott a létesítmény használatba vételétől számított 1 éven belül a telepítést el kell végezni.
c/ Az ipari és szolgáltató területeket a lakóterületektől és a látvány-védelem céljából fontos helyeken saját területen telepített zöldsávval kell elválasztani.
d/, A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítás biztosítandó, ahol a széles-ség rendelkezésre áll.
e/. A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani.
Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületeire.
6. §
A közterületek arculatának védelme, alakítása
/1/. A közterületeken a Helyi Önkormányzat hozzájárulásához kell kötni és a helyi hagyományok szerint kell engedélyezni, ill. szabályozni:
a/. Utcabútorok, berendezések elhelyezését.
b/. Reklám- és információs táblák elhelyezését.
/2/.A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon nem helyezhetők el.
Engedélyezésnél a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakhatóságként közre-működik.
/3/. A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója (Pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, emlékművek-és táblák, utcaberendezések elhelyezése) a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.
7. §
ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE, KIALAKÍTÁSA
( A külön nem jelzett előírások valamennyi övezetre vonatkoznak)
/1/. Az épületek elhelyezése.
a/. Az épületeket a Szabályozási Terven jelölt sávban kell elhelyezni.
b/. A lakóépületeknél az előkert előírt mérete 5,0 m. saroktelkeknél 8.0m. ill. a kialakult méret, kereskedelmi, szolgáltató
létesítménynél 6.0 m.
c/.A hátsókert mérete min. 6.0 m.
d/. A lakótelkeknél a helyi állattartási rendelet szerinti állattartási épület és egyéb épület az oldalhatáron álló beépítés
esetén a telek azon oldalán helyezendő el, ahol a lakóépület áll. Szabadon álló beépítésnél az épület takarásában.
e/. A védőtávolságokat a Szabályozási Terv ábrázolja.
Részletes előírások:
- Temetőnél 50.00 m.en belül zajos, bűzös tevékenység nem folytatható
- M 77.sz. és 84.sz útnál 20-20 m. építési terület, ill.100-100 m.védőterület .
Vízfolyásoknál 6,0-6,0 m kezelési sáv biztosítandó.
Az út védőterületén belül az építés lehetőségeit a Veszprém m. Közútkezelő Kht. határozza meg a szakhatósági véleményeket is figyelembe véve.
/2/. Az épületek, építmények építészeti kialakításának szabályozása.
a/. Az épületek főtömegének gerinciránya az utcavonalra merőleges legyen..
b/. Az épületek 35-450 -os hajlású magas tetővel készüljenek a lakóépületek-nél, ill. 30- 45 fok között a közösségi
épületeknél a fő-tetőre vonatkoztatva.
b/. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemez, piros vagy barna sík pala, ill. nád.
c/. A tetőtér beépíthető. A tetőtéri ablakfelületek összmérete a tetőfelület max.20 %-a lehet.
d/. Elsősorban hagyományos építőanyagok alkalmazandók (kő, fa, világos színű (elsősorban fehér) vakolat.
e/. A telken elhelyezendő épületek építészeti kialakítása egymással összhang-ban legyen.
f/. Az utcai kerítés alacsony lábazattal készüljön. Anyaga lehet fa, tömör kő, világos színű vakolt tégla. Drótfonat
tüskésdróttal nem építhető.
g/. Az épület szélessége az utcavonalon 6.0 m. mélységig.
oldalhatáron álló épületnél max. 7,0 m.
szabadonálló " " 8,0 m.
beépített területeknél (ősfalu) 7,0 m.
h/. Szerelt kémény az iparterületeket kivéve nem építhető.
/3/. Legnagyobb szintterület-sűrűségek. Az övezetre vonatkozólag.
a/. Lakóövezetekben 0.4
b/. TV övezetben 1.0
c/. Gazdasági övezetekben 1,0
/4/. Mély fekvésű telkeknél pince építése esetén talajmechanikai szakvélemény készítését lehet előírni.
/5/. A lakótelkek megvalósítási ütemét külön Önkormányzati Határozattal kell szabályozni. Építéshatósági engedély ezen ütemezés szerint adható ki.
/6/. Telekalakítás.
a/. Telek-alakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető, melyhez telekalakítási tervet kell készíteni a 85/2000(XI.8) FM.rendelet figyelembe vételével
b/. Az új beépítésre szánt területeknél a HÉSZ. elfogadása után legalább telek-tömbönként építési telekké, ill. telekké kell alakítani a területet.
8. §
Településszerkezet, falukép, műemlék,-és építészeti értékvédelem
/1/.Országos műemléki védelem alatt álló létesítmények védelmét törvény szabályozza. (2001.évi LXIV.tv.)
Ezeket a mindenkor érvényes Műemlék-jegyzék tartalmazza.
Ilyen Lesencetomajon: - a rk. templom. Hrsz.1.
- Kossuth u. 41.sz lakóház, hrsz.58/1
- „ 93. „ 2.
- „ 95 Nedeczky kastély, hrsz 426
- Rákóczi tér Kőkereszt 1119
- Keszthelyi kultúrás, késő avarkori csontvázas sírok.
0340/1,2 és 0341/1,3
/2/.Helyi védelem alá kell helyezni külön Önkormányzati Rendelettel:
a/. Létesítményeket, terület-egységek:
- A Kossuth L. u .teljes hosszában a beépítési jelleg, utcakép-részletek, építészeti megjelenés.
- Terek, teresedések a zöldfelületekkel együtt.
- Kőkeresztek, kutak.
b/. Egyedileg védelemre javasolt épületek, építmények:
- Kossuth L. u. 13, 18, 19, 20, 22, 50, 217, 243,724, 737, 756,
- Dózsa Gy.u. 71/3 hrsz. Hertelendy major
„ 77, 78/1 hrsz. lakóházak
- Madonna szobor, 330/2 hrsz
- Kőkeresztek: templomkertben, Kossuth L. u. elején, Petőfi S. u. elején, Rákóczi u. 1116 hrsz, Nedeczky kastély parkja.
d/.A védelem fő elemei:
- a változó, organikusan kialakult szabályozási szélességek,
- a beépítési mód,
- utcakép,
/3/. A műemléki szakhatóság (KÖH) előzetes szakvéleményét kell kikérni:
- A felsorolt épületek átalakítása, bővítése esetén.
- A védett utcaszakaszon valamennyi épület utcai homlokzatának felújítása esetén.
- A védendő utcaszakaszon az utcaképet befolyásoló mindennemű építési munka, oszlopok, táblák, utcabútorok
elhelyezése esetén.
A Rendelet meghatározásáig a jegyzőnek - szakmai előkészítés alapján - ezen épületekkel kapcsolatos építéshatósági intézkedéseknél fokozott gonddal és igényességgel kell eljárnia.
/4/. a.)Régészeti leletek előkerülése esetén értesíteni kell a Laczkó Dezső Múzeumot.
b. Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatala
kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. Tv.63.§.-a alapján szakhatóságként jár el.
c.) Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, Kövt. 24.§.-a alapján kell eljárni.
d). Ismert régészeti lelőhelyek:
Kossuth L. utcában Keszthelyi-kultúrás temető. 232-243 hrsz.
Községi temetőben „ „ csontvázas sírok 39/2
Piroskereszt környékén (településtől D.-re a 84 sz. út mellett)
Keszthelyi kultúrás, késő avar kori csontvázas sírok, néhány IV.sz.-i sír. Feltárás
folyik. 0340/1,2 és 0341/1,3
Volt Tsz-istállók környékén római telep törmelékei, Árpád-kori cserepek.0355/1
Billegei erdőben bronzkorvégi—koravaskori edények. 043-052
Csertői dűlőben (Kossuth L.u.) római kori urnatemető. (megsemmisült) 300-301
Hertelendi birtokon bronzkorvégi-koravaskori tál. 1001/2, 1002/12
A rk. templom mellett középkori kerítés nyomai. 1 hrsz.
A templom falában Tomay Pál sírköve.
Alsó-és Felsőbillege között régi út nyomai, XV-XVII.sz.-i cserepek 0133/1,2
A településrész a középkori Bille faluval azonosítható.
A L.tomaj-Tapolca út mellett XVI-XVII.sz.-i cserepek. 0239
Fentitől Ny.-ra őskori cserepek. 024/2
9. §
A BELTERÜLET ALAKULÁSA.
/1/ A belterületi határ módosításáról a Szabályozási Terv és a HÉSZ előírásainak megfelelően kell gondoskodni.
/2/ A területek belterületbe vonását, ill. művelési ágból való kivonását Önkormányzati Határozattal elfogadott ütemterv szerint kell megvalósítani.
/3/ A tervezett belterületi határt annak jóváhagyásáig, ill. földhivatali átvezetésig irányadónak kell tekinteni és a területet az eredeti művelési ágban hasznosítani.
/4/ Belterületbe kell vonni:
a).A Rákóczi F. u. és Jókai u. összekötésére a Lesenceistvándtól átcsatolandó terület-sávot.
a) Felsőbillegei területből a Szabályozási Terv szerinti terület-részeket (0133 és 0134 hrsz.)
/5/ a/. Külterületen marad, de beépítésre szánt területként szabályozandó a Petőfi S. u.
meghosszabbításában kialakítandó lakótelkek területe. (0396/4-10, 0359/3-12 hrsz
II/2. KÜLTERÜLET
10.§
A szabályozás érvényessége
/1/. Jelen szabályozási fejezet Lesencetomaj község teljes közigazgatási külterületére terjed ki,
/2/. Az Előírások a Belterület Szabályozási Tervével és a Külterület Szerkezeti és Szabályozási Tervével együtt érvényesek.
/3/.A HÉSZ 1, 2, 5,6,7, 8,15, 16. §.-ai a külterületre is vonatkoznak.
/4.Lesencetomaj külterülete a terület-felhasználás szempontjából az alábbi terület-egységeket foglalja magába.
A/. Beépítésre szánt terület:
a) a településhez csatlakozó kisebb méretű lakóterület (Petőfi S. u. meghosszabbításában)
b) a TÜZÉP területe
B/. Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterületek. KÖ
Zöldterületek. Z,KP
Erdőterületek Ee
Ev
Általános mezőgazdasági területek Má1, Má2, Má3, Má4-N
Kertes mezőgazdasági területek Mk1, Mk2
Vízgazdálkodási területek
(Folyó -és állóvizek medre és partja) V
Rekultiválandó területek R
11. §
A terület-használat általános előírásai
/1/. Lesencetomaj területén lévő természeti értékeket (források, erdők, vizek, kialakult felszíni formák, történetileg kialakult tájkép, tájjelleg) az értékükkel összhangban kiemelt védelemben kell részesíteni.
/2/. A természeti és építészeti értékek védelme érdekében Lesencetomaj külterületi részein tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a természeti értékeket, a táj jellegét, a védett növény- és állatvilágot valamint az adott terület rendeltetését zavarja.
/3/. A külterületen folyó gazdálkodást és építést a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni. A környezetkímélő gazdálkodási módok kiemelten támogatandók.
/4/.Lesencetomaj területén folytatott tevékenység által kibocsátott légszennyezés nem haladhatja meg a 14/2001 (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelet határértékeit.
/5/. A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen, zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység csak abban az esetben létesíthető, ill. végezhető, ha a zaj mértéke a lakó- és vegyes övezetre vonatkozó rendeletek szerinti határértéket nem haladja meg.
/6/. A családi szükségletet meghaladó mértékű állattartás az M3-val jelölt mezőgazdasági területen lehetséges a környezetvédelmi, építési és vízminőség-védelmi előírások betartásával és a terület szőlőkataszterből történő kiváltása esetén.
Külterületek övezeti szabályozása
12. §
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK.
/1/ Falusias lakóterület a Petőfi S.u. meghosszabbításában.
Övezeti jele Lf 0 30 0,4
4,0 900 60
Részletes előírások a belterületnél.
/2/ . Gazdasági területek
A/. Kereskedelmi, szolgáltató terület.
- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység. (melyet vizsgálattal kell igazolni)
- A tulajdonos (használó) lakása.
- Üzemanyagtöltő állomás, logisztikai létesítmények.
- Igazgatási jellegű tevékenység.
- Egyéb közösségi, szórakoztató tevékenység.
Övezeti jele: Gksz1 Sz,K 40 1,0
6,0 2000 50
Beépítési mód: Kialakult
Beépítettség: max. 30 %
A telek legkisebb területe: 2.000 m2, ill. meglévő.
Max. ép. magasság: 6,0 m.
Max. szintterület-sűrűség: 1,0
Min. zöldfelületi arány: 50 %
Közművesítettség foka: Legalább részleges.
B/ Ipari területek
A területen elhelyezhető:
- A környezetre káros hatást nem gyakorló létesítmények és technológiák.
- A tulajdonos (használó) lakása.
- Szociális jellegű létesítmények.
Övezeti jele: Gip Sz 30 1,0
6,0 2000 50
Beépítési mód: Szabadon álló
Beépítettség: 30 %
A telek legkisebb területe: 2000 m2
Max. burkolt felület: 30 % (a gyephézagos burkolat 50 %-ban számítható be.
Min. zöldfelületi arány: 50 %
Max. szintterület-sűrűség: 1,0 az övezetre vonatkozólag
Közművesítettség foka: legalább részleges.
Max. épület-szélesség 9,0m.
Max. ép. magasság: 6,0 m.
C/ Borgazdasági terület.
A kialakult szőlőfeldolgozó, bortároló területe.
Föld felett tovább nem bővíthetők a létesítmények.
A terepszint alatt további 10 % beépítés lehetséges
Övezeti jele: Gksz2 Sz (K) 30(K)1.0
6,0 3000 50
Beépítési mód: Szabadon állóan kialakult
Beépítettség: 30 % (kialakult)
A telek legkisebb területe: 3000 m2
Max. burkolt felület: 30 % (a gyephézagos burkolat 50 %-ban számítható be.)
Min. zödfelületi arány: 50 %
Max. szintterület-sűrűség: 1,0 az övezetre vonatkozólag
Közművesítettség foka: legalább részleges.
Max. épület-szélesség 9,m.
Max. ép. magasság: 6,0 m.
13. §
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK.
/1/ Zöldterületek.
KÖZPARK
a/. Állandóan nagy részben növényzettel fedett zöldterületek
b/.A területet közútról, közterületről kerekesszékkel is meg kell tudni közelíteni.
c/.A területen elhelyezhető:
- Pihenést, testedzést szolgáló és játszótéri létesítmények.
- A közvetlen környezetet kiszolgáló vendéglátó épület.
Övezeti jele: ZKP Sz 2 0,1
3,5 2000 80
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség: 2 %
Max. épületmagasság: 3,5 m.
Min. zöldfelületi erány: 80 % ( a füves sportterületet is beszámítva)
Közművesítettség foka: legalább részleges.(ha épületet helyeznek el)
/2/. Mezőgazdasági területek.
a.Általános mezőgazdasági övezetek
Má1 övezet
Az övezetekben elhelyezhetők:
- A szőlő-és bortermelést szolgáló létesítmények (szőlőművelés, szőlőfeldolgozás, bortárolás, borturizmus) kizárólag
művelt szőlő esetén
Övezeti jele: Má1 Sz 1 0,1
3.0 2 ha 80
Beépítési mód: Szabadonálló
Max. beépítettség: 1 %
Max. épületmagasság: 3,00 m.
Min. telek-méret: 2 ha szőlőnél
Max. szintterület-sűrűség: 0,1
Min. művelési arány: 80 %
Max. épület-alapterület: 500 m2
Má2 övezet
Az övezetben elhelyezhetők:
- A mezőgazdasági termelést és feldolgozást szolgáló létesítmények,
- Gyep esetén almos állattartó épület.
Szántó művelési ágú terület nem építhető be.
Övezeti jele: Má2 Sz 0,5 0,1
3,0 3 és 5ha 80
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség: 0,5 %
Max. ép.-magasság: 3,0 m.
Min. telekméret: 3 ha. gyümölcs esetén
5 ha. gyep „
Min. művelési arány: 80 %
Max. épület alapterület: 300 m2 gyümölcs „
400 „ gyep „
Má3 övezet
Az övezetben elhelyezhetők:
- Állattartást szolgáló takarmánytároló.
- Almos állattartó és lakófunkciójú épület.
Szántó művelési ágú terület nem építhető be.
Övezeti jele: Má3 Sz 0,5 0,1
3.0 5ha 80
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség: 0,5 %
Min. telekméret: 5 ha
Max. szintterület: 0,1
Min. művelési arány: 80 %
Max. ép.-alapterület 400 m2
Má4-N övezet
Mezőgazdasági- elsősorban szántó, gyep – művelési ágúterületek.
Nem beépíthető
b. Kertes mezőgazdasági övezetek..
A területen a rendeltetésszerű használatot (szőlőtermelés, szőlőfeldolgozás, bortárolás, borturizmus) szolgáló
gazdasági épület építhető kizárólag művelt szőlő esetén.
Övezeti jele: Mk1 Sz 3 0,1 Mk2 Sz 3 0,1
3.0 2700 80 3,0 1500 80
Beépítési mód: Szabadon álló Szabadon álló
Max. beépítettség 3 % 3%
Min.betelepítési arány: 80 % szőlő. 80 % szőlő
Max. épületmagasság: 3,0 m. 3 m
A telek legkisebb területe: 2700 m2 1500 m2
„ „ szélessége 20 m. 16 m.
Max. szintterület-sűrűség: 0.1 0,1
Max földfelszini épület alapterülete: 150 m2 120 m2
„ terepszint alatti ép. „ a terület 5 %-a 5 %-a
/3/. Erdőterületek. (E)
1) Az erdőterületek lehetnek
- védelmi erdők Ev Nem beépíthető
- gazdasági erdő Eg min. 40 ha esetén 0,1 %-ig
beépíthető az erdő művelését, vé-
delmét, gondozását, vadászatot,
honvédelmet szolgáló létesítmé-
nyekkel.
2) Terület-használati és építési előírások.
a/. Az erdőterületek beépítésre szánt terület céljára nem vehetők igénybe és az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg.
b/. Az erdőket az erdészeti hatósági szervezetek védelmi, gazdasági, közjóléti, és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőként szabályozzák. E területeken az építésigazgatási ügyekben az erdészeti hatóság véleményét kell kikérni.
c/. A kizárólag védelmi rendeltetésű erdőterületeken épületet elhelyezni tilos.
d/ Egyéb építményt a védett erdőterületeken kizárólag a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken szabad elhelyezni.
e/. Az erdők szabad látogatottságát a honvédségi erdők kivételével - a tulajdoni viszonyoktól függetlenül - biztosítani kell.
f/ A gazdasági és honvédelmi rendeltetésű erdőterületeken 40 ha-t meghaladó erdőterület esetén max. 0,1 % beépítéssel helyezhető el az erdőművelést, gondozást, a vadászatot, valamint a honvédelmet szolgáló épület.
/4/ Különleges területek.
Kré: Régészeti övezet.
Régészeti, ásatási terület.
A területen csak alkalmi, időszaki létesítmény építhető. Állandó épület építése a későbbiekben kizárólag esetleg a régészti értékek bemutatása céljából lehetséges, a hatóságok által elfogadott egyeztetett tervek alapján. Ehhez a rendezési tervmódosítása szükséges.
Kre: Rekultíválandó terület.
a) A kavicsbánya területére a környező erdőterületeknek megfelelő természet-közeli állapot helyreállítására tájrendezési tervet kell készíteni.
b) A tájrendezési terv megvalósítását ütemezni kell és a bányászat által felhagyott terület erdősítését meg kell kezdeni és folyamatosan – a rendelkezésre álló területekhez igazodóan – folytatni szükséges.
Kra: Raktározási terület.
a) A kitermelt kavics raktározására szolgáló terület nem bővíthető.
b) a területen épület nem építhető.
c) A területet többszintes erdősávval körbe kell venni.
14. §
Építészeti követelmények a külterület beépítésre nem szánt részein
Tájvédelmi előírások
a/. Max. építménymagasság: 3.0 m.
b/. Az épület legnagyobb gerincmagassága: 5,50 m.
c/. Max. épület-szélesség: 9.00 m. Mk övezetben 5,50 m.Lakóépületnél 7,0 m.
d/. Az övezetekben lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény nem helyezhető el.
e/. Kerítés csak élősövényből létesíthető, kivéve az erdővel, gyeppel határos területeken a vadvédelmi célú kerítést.
f/. A külterület beépítésre nem szánt részein 8.00 m.-nél kisebb szélességű utak nem alakíthatók ki.
g/. A fenti övezeti előírásoknak meg nem felelő meglévő épületek eredeti formában, ill. fenti építészeti előírások betartásával, tájba illő módon újíthatók fel, ill. építhetők újjá.
h/. Az övezettől eltérő terület-felhasználás tovább folytatható, de a tevékenység nem bővíthető. A tovább-hasznosítás feltétele, hogy annak káros környezeti, tájképi hatása nincs.
i/.Beépítésre nem szánt területen új épületet építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak az Étv. 19.§. (2) szerint lehet.
j/. Új közművezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető.
k/. 1.0 m-nél nagyobb (magasabb, mélyebb) földmunka csak a talaj -ill. tájvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.
l/. A történeti tájjá nyilvánításhoz átfogó - a követelményeket gazdaságilag kiemelten támogató - szabályozás kidolgozása szükséges.
m/ A kertes övezetben lévő vízárkok partjait és oldalait védő növényzet védendő. Ki-vágása csak indokolt esetben a talajvédelem biztosításával engedélyezhető. A vízmosás további mélyülését meg kell akadályozni.
15. §
A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
/1/) A környezet védelmére vonatkozó előírásokat együtt kell kezelni más szakági előírásokkal
/2/A levegő védelme
a.) település levegőtisztaság védelmét a 14/2001 (V. 9.) KÖM-EüM-FVM együttes rendelet előírásai szerint kell biztosítani.
b.) A településen kizárólag olyan tevékenységek folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, melyek légszennyezést nem okoznak.
c.) Veszélyes és kommunális hulladék megsemmisítése a tervezési területen tilos.
d.) Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő járművel szabad szállítani.
e.)
f.)
g.)
h.)
/3/ A vizek védelme.
a) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése folyamatban van. Lakó-és intézmény jellegű épületekre csak akkor adható ki
használatbavételi engedély, ha a szennyvízcsatorna hálózatot üzembe helyezték és az új épületet rákötötték.
b) A vízfolyásokba növényvédő szer, szerves és műtrágya, illetve bármilyen szennyező hulladék bejutását meg kell
akadályozni.
c) Tilos a szennyvizet elhagyott kútba, árokba, csapadékvíz csatornába, vízfolyásba bevezetni, gyűjteni vagy elhelyezni.
d) A mezőgazdasági művelést korlátozott vegyszer és műtrágya használat mellett lehet környezetkímélő vagy extenzív
módszerekkel folytatni, hogy a vízfolyásokba műtrágya és trágyalé ne kerülhessen.
e) A befogadót nem terhelő (tiszta, szennyezés mentes) csapadékvizet nyílt árokban a patak tó alatti szakaszba kell
vezetni.
/4/ A föld védelme
a) A települési hulladékot csak az e célra rendszeresített edényzetben lehet elhelyezni.
b) A települési hulladékot csak az önkormányzat által szervezett módon lehet gyűjteni.
c) A településen a környezetet károsító ipari tevékenység nem folytatható, ill. nem engedélyezhető.
d) A veszélyes hulladék gyűjtése, tárolása és elszállítása a település közigazgatási területén belül a 98/2001 (VI. 15.)
Korm. rend. szerint történhet.
e) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.
f) A termőföldön létesítendő építményeket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok a talajvédő gazdálkodás
feltételeit ne akadályozzák.
g) Törekedni kell a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére.
h) Növényvédő szer, műtrágya csak fedett helyen, talajtól elszigetelten tárolható.
i) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén a természetes terepfelszín védett, a terepalakulatok megbontása és a
termőföld elhordása tilos.
j) A területek művelési ágból való kivonását önkormányzati rendelettel elfogadott ütemterv szerint kell megvalósítani.
/5/ A zaj és rezgés elleni védelem.
a) A településen a létesítmények tervezésénél, megvalósításánál a zaj és rezgés elleni védelemnél a 8/2002. (III. 22)
KÖM-EÜM: együttes rendelet szerint kell eljárni.
b) A zaj elleni védelemre a Rendezési Terv alábbi intézkedéseit illetve megoldásait be kell tartani.
- Szabályozási szélességek
- Védő zöldsávok és zöldterületek, zöldsávok.
Közlekedési intézkedések (sebességhatárok)
- Új létesítmények tervezésénél a szükséges intézkedések előírása.
c) A 8/2002. (III. 22) KÖM-EÜM: együttes rendelet 2. sz. melléklete szerint
- az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj megengedett határértékei (LTH), ha az építési munka
időtartama 1 hónapnál hosszabb, de 1 évet meg nem haladó
d/. Megengedett legmagasabb A- hangnyomásszintek: (dB)
üdülőterület lakó és intézmény ipar
nappal (6-22 óra) 45 50 60
éjjel (22-6 óra) 35 40 50
e/. Építkezésből származó hangnyomásszintek, 1 hónap és 1 év között. (dB9
nappal 55 60 70
éjjel 50 45 55
- üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei
üdülőterület: nappal (6-22 óra):45 dB éjjel (22-6 óra): 35 dB
lakóterület: nappal (6-22 óra):50 dB éjjel (22-6 óra): 40 dB
d) Gépjárművek közlekedéséből származó zaj elleni védelmet a közlekedési alátámasztó munkarész konkrét számításai
előírt eszközökkel lehet és kell biztosítani.
e) Telephelyen a megengedett határértéket meghaladó zajkibocsátó létesítmény üzemeltetője köteles a zaj mértékét a
határértéknek megfelelőn csökkenteni. E kötelezettség elmulasztása esetén a létesítmény üzemeltetése (nyitva tartása)
korlátozható.
f) A 77. sz. elkerülő út tervezésénél, nyomvonal kijelölésénél biztosítani kell a szükséges zaj elleni védelmet.
/6/ A települési környezet védelme
a) A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.
b) Az előkerteket parkosítani, az utcákat fásítani kell.
c) Az ingatlanok használói, kezelői kötelesek az ingatlanuk határvonalától az útszelvényig tartó területek gondozását
(kaszálás, gyomtalanítás) elvégezni.
/7/ Az élővilág és a táj védelme.
a) A természetes és a művi elemek egyensúlyának megtartása érdekében törekedni kell:
- az erdők, rétek, legelők vízfolyások épségének és egységének a megőrzésére.
- új erdők telepítésére
- a természeti és táji értékek védelmére és megőrzésére.
b) Belterületen fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa
pótlását közterületen minden esetben elő kell írni.
c) A Nemzeti Park területén a meglévő természetes vegetáció megőrzése szükséges, ill. a gazdálkodás területén a
művelési ágak megfelelő tényleges tájhasználat biztosítandó.
16. §
A TŰZ ELLENI VÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
/1/. Általános előírások
a/. A község egész területén a tervezésnél és a létesítmények elhelyezésénél be kell tartani a 35/1996 (XII.29.) BM.sz.
rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatot.
b/. Lesencetomaj területén a vízvezeték hálózat felülvizsgálandó és a szükséges re-konstrukciók végrehajtandók.
/2/. Oltóvíz mennyiségének biztosítása. (46.§.8.)
a/. Jelenleg a község víz-szükséglete a vízbázisnál rendelkezésre áll.
b/. A rendelkezésre álló vízmennyiséget a vízellátó rendszerrel úgy kell elosztani, hogy a mindenkori legnagyobb
tűzszakasz oltóvíz-mennyisége biztosítható legyen.
c/. További víznyerő helyként figyelembe vehetők:
- 50 m3-nél nagyobb befogadó-képességű vízmedence.
- Természetes felszíni vizek, melyek távolsága a védendő létesítménytől max. 500 m.
d/. A vízvezeték-hálózatot úgy kell méretezni, hogy a településen a kommunális átlagos, a létesítményekben pedig a
technológiai víz mellett a meghatározott oltóvíz-mennyiség egyidejűleget biztosítsa. (46.§.)
e/. A település fejlesztése, ill. a létesítmények létesítése, bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatba
vételével egyidejűleg kell biztosítani. (46.§.9.)
/3/. Vízvezeték-hálózat kialakítása
a/. a hálózatot úgy kell kialakítani, hogy a megfelelő oltóvíz-mennyiség a település minden pontján biztosítható legyen.
Kivéve a 2/c pontban foglalt eseteket.
b/. a vezetéket úgy kell kialakítani, hogy a minimális átmérőjük 100 mm. legyen, kör-vezeték esetén 80 mm. ill. az
alábbi teljesítményeket biztosítsa: (46.§.)
„A” és „B” tűzveszélyességi osztálynál 400 kPa (4 bar)
„C” „ „ 300 „ (3 „ )
„D” és „E” „ „ 200 „ (2 „ )
/4/.Tűzcsapok elhelyezése
a/. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m.-nél nagyobb és egymástól 5 m.-nél nem lehet. (49.§.5.)
b/. A tűzcsapokat föld feletti kialakításban kell elhelyezni. (49.§.)
c/. Valamennyi tűzivíz-szerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az oltóvíz tűzoltó-gépjárművel mindenkor kivehető
legyen.(46.§.11.)
d/.a tűzcsapok elhelyezését a területileg illetékes önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.(49.§.3.)
/5/.Utak méretezése
a/. A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely
alkalmas tűzoltógépjárművek nem rendszeres közle- kedésére és működésére.(22.§.1.)
b/. Az utak szélességének tervezésekor figyelembe kell venni, hogy tűzcsapoknál úgy kell felállítási helyet biztosítani,
hogy azok mellett legalább egynyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. (49.§.8.) a tűzoltógépjárművek részére
/6/.Tűzvédelmi felületek
a/. Ahol erdő és lakó-vagy ipari épületek határosak, ott szántott tűzvédelmi felületet kell közbeiktatni.
b/. Ugyancsak szántott tűzvédelmi felületet kell létrehozni a főutak mentén is
17. §
Sajátos jogintézmények
/1/. Épületek elhelyezése.
a/. A beépítésre szánt területen az épületeket az 1997.évi LXVIII.tv. 19.§.(1) bek. szerint csak építési telken lehet elhelyezni.
b/. A beépítésre nem szánt területen a 6. és13.§. -ban foglaltak szerint lehet épületet, építményt elhelyezni.
/2/. Építési tilalom áll fenn:
a/. A temető telekhatárától 50 m.-es távolságban.
b/. Élővizektől 50 m. távolságban.
/3/. Kötelezések.
a/. Helyrehozatali kötelezettség terheli mindazon épületek tulajdonosait, melyeket statikus szakértő életveszélyesnek minősít, vagy amelynél a településképet súlyosan rontó hatása miatt az építési hatóság azt előírja.
b/. Beültetési kötelezettséget kell előírni:
- Valamennyi építési övezetben a szabályozásnál előírt mértékig.
- A Szabályozási Terven jelölt védő-zöldsávok megvalósítására
/4/. A korlátozások, tilalmak, kötelezések esetén az érdelelteket az Építési Hatóságnak Egyedi határozattal értesítenie kell.
/5/. Telekalakítási folyamat során az 1997.éviLXXVIII tv. 23.§. és 24.§-a. és jelen HÉSZ 7.§.6.pontja szerint kell eljárni.
/6/. A kiszolgáló utak céljára a Szabályozási Terv szerint szükséges terület-részletek az Önkormányzat javára igénybe vehetők és lejegyezhetők.
17/A. §
Szabálysértési rendelkezések
III. Fejezet
Záró rendelkezések
18. §
/1/ Jelen Szabályzat 2004. Június 15. Napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Balatonederics Községi Közös Tanács Általános Rendezési Tervének Lesencetomaj községre vonatkozó részeit / 1/1985-VÁTI / hatályon kívül helyezi.
/2/ Ezen Helyi Építési Szabályzat hatályon kívül helyezi fenti ÁRT-hez készült Szabályozási előírásokat is, melyet Lesencetomaj község Képviselőtestülete 9/1995. / IX.25. / Kr. sz. rendelettel hagyott jóvá.
/3/ Település-szerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani.
/4/ Jelen Rendelet előírásai nem vonatkoznak a befejezett építésrendészeti ügyekre.
Lesencetomaj, 2004. Május 25.
Szántó László dr. Rédei Zsolt
polgármester mb. körjegyző
s.k. s.k.
Egységes szerkezetben. Módosításokkal egybefoglalva és lezárva 2009. szeptember 30.
Dr. Takács Nóra
körjegyző