Lesencetomaj község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 143. §. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

I. Fejezet

Az Önkormányzat neve, székhelye, jelképei

1. Az önkormányzat elnevezése és székhelye

1. § Az önkormányzat elnevezése:                              Lesencetomaj község Önkormányzata

       Az Önkormányzat székhelye:                               8318 Lesencetomaj, Kossuth Lajos utca 51.

2. Az önkormányzat jelképei

2. § Az önkormányzat jelképe a címer és a zászló. A címerről és a zászlóról, valamint azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

II. fejezet

Az Önkormányzat feladatai, az önkormányzati hatáskörök gyakorlása

3. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

3. § (1) Az önkormányzat által ellátott alapfeladatokat és a feladatok államháztartási besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatot nem lát el.

4. Az önkormányzati hatáskörök átruházása

4. § A képviselő-testület a polgármesterre átruházza a 2. mellékletben meghatározott hatásköreit.  

5. Az átruházott hatáskörök gyakorlása

5. § (1) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a Képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.

(2) Az Átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója

        a) szociális és gyermekvédelmi ügyekben a negyedévet követő testületi ülésen,

        b) egyéb ügyekben a soron következő képviselő-testületi ülésen

köteles beszámolni.

III. fejezet

A képviselő-testület működése.

6. A képviselő-testület létszáma, ülései

6. § A képviselő-testület tagjainak a száma: 7 fő.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

• helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, megbízólevelek átadása,
• polgármester és a képviselő-testület eskütétele,
• a polgármester programjának ismertetése,
• ügyrendi bizottság megválasztása,
• polgármester illetményének megállapítása,
• alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának megállapítása.

(3) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart, üléseinek tervezett időpontját és napirendjét éves munkatervében határozza meg.

8. § (1) A Képviselő-testület munkaterv szerint tervezett rendes üléseit az Önkormányzat tanácskozó termében – fő szabályként minden hónap negyedik szerdán 16 óra 30 peres kezdettel – tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre is összehívható.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervétől eltérő időpontra is összehívhatja.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a (Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. Törvényben (a továbbiakban: Mötv) meghatározott esetekben 5 napon belül össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a javasolt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolnia.

(5) Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.

(6) a rendkívüli ülésre az indítványozó által megjelölteket, továbbá a polgármester által szükségesnek tartott személyeket kell meghívni. 

7. A munkaterv

9. § (1) A munkaterv naptári évre készül és tartalmazza

        a) a kiemelt önkormányzati  feladatokat és rendezvényeket,

        b) a lakossági fórumot igénylő önkormányzati feladatokat, ügyeket,

        c) az egyéb önkormányzati szervezési teendőket,

        d) a képviselő-testület ülésére meghívandók körét,

        e) az üléstervet.

(2) A munkaterv elkészítéséről a Polgármester gondoskodik. A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

        a) a képviselőtestület tagjaitól,

        b) a Képviselő-testület állandó bizottságaitól,

        c) Jegyzőtől.

(3) Az ülésterv tartalmazza:

        a) az ülésnapok tervezett időpontját hónap megjelöléssel,

        b) az egyes ülésnapokra tervezett napirendet (ezen belül: az egyes napirendi pontok címét, előadóját),

        c) az egyes napirendi pontok előkészítéséért felelős személy nevét, hivatali beosztását,

        d) a közmeghallgatások tervezett időpontját és témáját.

8. A Képviselő-testület ülései összehívásának rendje

10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A Polgármester, valamint az Alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, illetve e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a Képviselő-testület korelnöke (a legidősebb Képviselő) látja el.

(2) A képviselő-testület ülésének összehívása írásbeli meghívóval történik, mely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat az elterjesztő megjelölésével.

(3) Rendkívüli ülést a polgármester legalább 24 órával korábban telefonon is összehívhat a napirend sürgős tárgyalásának indokolásával. A szóbeli meghívót írásban rögzíteni kell.

(4) Az írásbeli előterjesztéseket a döntési javaslattal együtt, szóbeli előterjesztés esetén a döntési javaslatot a képviselő-testület tagjai részére elektronikus formában, e-mail címükre kell megküldeni. 

(5) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót ülés napját megelőzően, legalább 5 (öt) nappal korábban kell kézbesíteni.

(6) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a hivatalos honlapon (www.lesencetomaj.hu) történő megjelenítésével kell értesíteni.

(7) A Képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

      a) A települési képviselőket,

      b) A jegyzőt,

      c)

      d) A településen székhellyel rendelkező, bejegyzett civil szervezetek képviselőit,

      e) A bizottságok nem képviselő tagjait,

      f) a napirendi pontok előadóit, előterjesztést készítő ügyintézőt,

      g) az önkormányzat intézményeinek vezetői,

      h) akiknek meghívását a Polgármester egyébként indokoltnak tartja,

      i) akiknek a meghívását törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet tanácskozási jogot biztosit.

(8) A (7) bekezdés d), g) pontjában meghatározottak részére meghívót, az f). h) és i) pontjában meghatározottak részére meghívót és a meghívásukhoz kapcsolódó előterjesztést, az a), b) és e) pontjában meghatározottak részére a meghívót és az írásbeli előterjesztést kell kézbesíteni.   

9. A képviselő-testület ülés elnöke és jogköre

11. § (1) A Képviselő-testület elnöki teendőit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el. Mindkét tisztségviselő akadályoztatása, vagy a tisztség betöltet lensége esetén az elnöki teendőket a korelnök látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a kizárási ok vele szemben merül fel.

12. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését

            a) összehívja, megnyitja, vezeti, berekeszti, szünetet rendel el,

            b) megállapítja a határozatképességet, továbbá a 19. §-ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan,     

            illetve igazolatlanul távollévőket és

            c) jegyzőkönyv hitelesítésére két jegyzőkönyv hitelesítőt jelöl ki.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

            a) az ülés vezetése,

            b) a szó megadása, megtagadása,

            c) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

            d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása,

            e) az ülés félbeszakítása,

            f) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

            g) tárgyalási szünet elrendelése, vagy

            h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

           a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

           b) szavazást rendel el,

           c) megállapítja a szavazás eredményét és

           d) kimondja a határozatot.

(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

          a) felszólítási jog a Képviselő-testület ülésén bármikor,

          b) az ülés rendjének biztosítása,

          c) az aktuális ügyeket követően feltett képviselői kérdésekre tájékoztatást ad.

13. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

14. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra folytatódik.

15. § (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, azt visszavontnak kell tekinteni.

16. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(2) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.

(3) Az elnök a napirendek között, de legalább 2 óránként tárgyalási szünetet rendel el a koncentrált munkavégzés érdekében.

17. § (1) Ha valamely képviselő a felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az elnök 5 perc szünetet rendel el. Ha a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, ez kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(2) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

10. A Képviselő-testület ülése, működésének nyilvánossága

18. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A lakosságot a képviselő-testület üléséről az ülés meghívójának az önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő elhelyezésével kell tájékoztatni.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely polgár részt vehet, azon az ülés elnökének engedélyével kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat.

(3) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők közül legalább 4 fő jelen van.

(4) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

19. § A Képviselő az akadályoztatást az ülés előtt köteles bejelenteni az ülés elnökének. A nem bejelentett távollét igazolatlan hiányzásnak minősül.

20. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyhez bármely képviselő tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A képviselő-testület elnöke köteles az ülés napirendjére felvenni

                a) az előterjesztéseket,

                b) az önálló indítványokat és

                c) az interpellációt.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

                a) rendeletek,

                b) beszámolók,

                c) tájékoztatók,

                d) Vegyes ügyek:  

            da) kérdések, interpellációk,

            db) közérdekű bejelentések és javaslatok,

            dc) egyéb bejelentések.

(4) A meghívottak érdekeire tekintettel a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől a képviselő-testület eltérhet.

(5) A vegyes ügyek keretében az képviselő-testület ülésének elnöke előtejreszti a

               a) a lejárt határidejű képviselő-testületi határo­zatok végrehajtásáról,

               b) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

               c) és előző ülés óta tett fontosabb intéz­kedéseiről, tárgyalásairól, azok eredményéről, valamint az

               Önkormányzatot érintő jelentősebb eseményekről

szóló beszámolót.

21. § (1) Több önkormányzatot érintő, továbbá a közösen fenntartott önkormányzati hivatallal kapcsolatos ügyek tárgyalása céljából a hivatalt fenntartó képviselő-testületek együttes ülést tarthatnak.

(2) Együttes ülés tartást bármely önkormányzat kezdeményezhet, a tárgyalandó napirend megjelölésével.

(3) Az együttes ülést a polgármesterek hívják össze, és a helyszín önkormányzatának polgármestere látja el a képviselő-testület ülése elnöki tisztségével kapcsolatos feladatokat.

(4) A képviselő-testület együttes ülésének határozatképességét településenként kell vizsgálni.

(5) A képviselő-testületek együttes ülésén a képviselő-testületek döntését településenként kell vizsgálni, és érvényes döntéshez valamennyi települési önkormányzat településenként hozott, de egybehangzó döntése szükséges.

(6) Az együttes ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről az ülés helye szerinti jegyző gondoskodik.

22. § (1) Előterjesztésnek minősülnek a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt

                a) rendeletek, 

                b) beszámolók,

                c) tájékoztatók,

                d) aktuális ügyek:

                               da) önálló indítványok,

                               db) sürgősségi javaslatok,

                               dc) interpellációk.

(2) Az előterjesztések az a) és b) pont kivételével szóbeli előterjesztésként is előterjeszthetők, a szóbeli előterjesztést írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

23. § (1) Az előterjesztések alapján a – napirendre felvett ügyekkel össze nem függő,- képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal írásban beterjeszteni. Az indítvány tartalmazza az előterjesztő nevét, az indítvány elnevezését és a szövegét, valamint az előterjesztő saját kezű aláírását.

(2) Képviselői  önálló indítványt a

                a) polgármester,

                b) alpolgármester, vagy

                c) települési képviselő tehet.

24. § (1) A  települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

                a) polgármestertől,

                b) alpolgármestertől;

                c) jegyzőtől, távollétében a jegyző által megbízott személytől

                d) bizottság elnökétől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

                a) az interpelláló nevét, aláírását,

                b) az interpelláció tárgyát és

                c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés szóbeli kiegészítésének joga is.

25. § Valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő indítványok nyújthatók be:

                a) sürgősségi javaslat,

                b) módosító javaslat,

                c) bizottsági ajánlás.

26. § (1) A polgármester, alpolgármester a bizottság a képviselő és a jegyző javaslatot tehet a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalására. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása során határoz.

27. § (1) A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz a 10. § (7) bekezdésében meghatározottak módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot írásban, indokolással együtt kell benyújtani.

(2) A módosító javaslatról a képviselő-testület a vita után, a javaslatok elhangzásának sorrendjében dönt.

28. § A napirendi pontok előterjesztéséről a képviselő-testület ülésének elnöke gondoskodik.

29. § (1) Ha a képviselő nem tesz eleget a személyes érintettségének fennállásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a törvényi kötelezettségét a képviselő megszegte.

(2) A képviselő-testület a személyes érintettség tudomására jutását követő ülésén a döntését felülvizsgálja, és egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránti igényéről döntést hoz.

30. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt

                a) akinek jogszabály tanácskozási jogot biztosít,

                b) akinek az elfogadott napirend kertében az ülés elnöke szót ad,

                c) a képviselő-testület ülésére a 10. § (7) bekezdésében felsorolt meghívottak.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt azon meghívott, akit valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak az adott napirendi pont vitájában vehet részt tanácskozási joggal.

31. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet és javaslatot tehet.

32. § (1) A napirend előadója az előterjesztéshez a vita megkezdése előtt szóbeli kiegészítést tehet, amelyben az előterjesztést az időközben felmerült uj tényekkel kiegészítheti.  Amennyiben az előterjesztést bizottság véleményezésére utalta a képviselő testület, a bizottság elnöke a vita megkezdése előtt ismerteti a bizottság napirendhez kapcsolódó véleményét.

(2) Az előadóhoz a képviselők kérdéseket intézhetnek, amelyekre köteles rövid, tárgyszerű választ adni.

(3) A napirendi pont vitája során a képviselő-testület tajgai a tárgyhoz kapcsolódóan, lényegre törően fejthetik ki álláspontjukat, észrevételeiket. A döntéstervezetre vonatkozó javaslataikat egyértelműen megfogalmazva ismertetik.

(4) Korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő szót kérhet. Az észrevételre a korábbi hozzászóló egy alkalommal legfeljebb 2 percben reagálhat.

(5) A hozzászólások a kézfeltétellel történő jelentkezések sorrendjében követik egymást.

(6) A vita lezárását követően a napirendi pont előadója szükség szerint válaszol a vitában elhangzott észrevételekre és a felvetett javaslatokra. Amennyiben a jegyző az Mötv-ben biztosított jogkörében törvényességi észrevétel kíván tenni, a szavazás előtt a polgármester részére a hozzászólás lehetőségét biztosítja.

33. § A tárgytól eltérni csak az elnök indítványára, vita nélkül, a Képviselő-testület által meghozott határozattal lehet.

11. A döntéshozatali eljárás

34. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után, nyílt szavazással határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Az ülés elnöke a napirendi pont keretében előterjesztett határozati javaslatokat és a vitában elhangzott konkrét javaslatokat egyenként bocsájtja szavazásra, először a módosító indítványokról, majd a módosító indítvánnyal kiegészített, az előterjesztésben szereplő indítványokról dönt a képviselő-testület

(4) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondosodik.

35. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el bármely képviselő javaslatára, ha azt a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozattal elfogadja.

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző felolvassa a képviselők névsorát. A képviselő nevének elhangzását követően „igen” „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összesíti és a jegyzéket az elnöknek átadja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

36. § (1) Titkos szavazás lebonyolítása során az ügyrendi bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik.

(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összesíti a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz, és átadja a szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

12. Az önkormányzat rendelete

37. § Az önkormányzati rendelet-tervezetet elkészítéséről és a polgármester részére történő benyújtásáról. a jegyző gondoskodik.

38. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról – több módosító javaslat esetén a módosító javaslatok elhangzásának sorrendjében - majd a rendelet egészéről dönt.

(2) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetése az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, a kihirdetési záradékkal ellátott rendelet teljes szövegének kifüggesztésével történik.  A rendeletet – teljes terjedelmében - az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

13. Jegyzőkönyv

39. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:

             a) az ülés megnyitásának időpontját,

             b) a megjelent Képviselők és meghívottak nevét, beosztását,

             c) ülésről előzetes bejelentéssel, vagy bejelentés nélkül távolmaradt Képviselők nevét,

             d) a napirend előtti felszólalásokat,

             e) Napirendi pontonként a napirend tárgyát az előadók nevét,

             f) A határozathozatal módját,

             g) Az ülésen megtett elnöki intézkedéseket, és egyéb fontosabb eseményeket,

             h) az ülés bezárásának tényét, pontos idejét.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezi:

            a) a meghívó,

            b) az írásos előterjesztések, a szóbeli előterjesztések szószerinti szövege, az írásban benyújtott interpellációk

            teljes szövege,

            c) a jelenléti ív,

            d) a települési képviselő írásban benyújtott hozzászólása,

            e) a névszerinti szavazásról készült külön névsor,

            f) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv,

            g) elfogadott önkormányzati rendelet.

(3) Az állampolgárok a jegyzőkönyvet – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével az Önkormányzat hivatalában megtekintheti, illetve az önkormányzat honlapján olvashatják.

IV. Fejezet

A települési képviselők, önkormányzati bizottság

14. A települési képviselők jogállása, települési képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

40. § (1) A képviselőt megilletik az Mötv-ben és ezen rendeletben meghatározott jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2) települési képviselő köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(3) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el, a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatokról a Lesencetomaji Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

(4) A települési képviselők összeférhetetlenségnek megállapítására irányuló kezdeményt az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki és készíti elő Képviselő-testület ülésére.

41. § A képviselő munkáját társadalmi megbízatásban látja el.

15. A képviselő-testület bizottsága

42. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve döntései végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, egyes önkormányzati hatáskörök gyakorlására állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület  Ügyrendi bizottságot hoz létre, melynek tagjainak száma 3 fő.

(3) A bizottság létrehozásáról és összetételéről a képviselő-testület külön határozattal dönt.

(4) A bizottság elnökének és tagjainak személyére javaslatot tehet:

       a) a Polgármester,

       b) az alpolgármester,

       c) bármelyik Képviselő.

(5) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes.

(6) A bizottság működésére az e rendelet képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

43. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke – az ülés előtt 5 nappal – írásos meghívóval és előterjesztés megküldésével hívja össze.

2. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot:

        a) a Képviselő-testület ilyen értelmű határozatára,

        b) a Polgármester indítványára,

        c) a bizottsági tagok legalább 1/4-ének (egynegyedének) írásban tett indítványárára.  

44. § (1) A bizottság

                                a) részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében,

                                b) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását,

                                d) előkészíti, véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezeteket,

                                e) előkészíti, véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő, feladat- és hatáskörét érintő

                                előterjesztéseket,

         f) ellátja a számára megállapított feladatokat és gyakorolja az Szmsz-ben meghatározott 

         hatásköröket.

(2) A bizottságok feladat és hatáskörét a 3. melléklete tartalmazza. Az ügyrendi bizottság vagyonnyilatkozatok kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárását a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság elnöke feladat- és hatáskörök gyakorlásáról a Képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban beszámol a Képviselő-testületnek.

(4) Az előterjesztések, illetve határozati javaslatok képviselő-testületi tárgyalásnál a bizottsági állásfoglalás során a kisebbségbe került véleményt a területi döntés előtt a bizottság elnöke ismerteti. A döntéshozatal előtt kisebbségben maradt véleményének ismertetésére a bizottság tagjai is jogosultak.

16. A polgármester, az alpolgármester

45. § (1) A Polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(3) A képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(4) Az alpolgármester a feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

17. A jegyző, a képviselő-testület hivatala

46. § (1) A Képviselő-testület Lesencefalu, Nemesvita és Balatonederics község képviselő-testületével az önkormányzatok működésével, a polgármesterek és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre és tart fenn Lesencetomaji Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén Bálintné Riba Ilona hatósági ügyintéző helyettesíti.

18. A közmegallgatás, helyi népszavazás

47. § (1) Lesencetomaj községben a választópolgárok a nyilvános testületi ülés keretében megtartott közmeghallgatáson közvetlenül kérdést intézhetnek, javaslatot tehetnek a Képviselő-testületnek.  

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A lesencetomaji választópolgárok 24 %-a a helyi közhatalom gyakorlása  keretében helyi  népszavazást kezdeményezhetnek, melyet a képviselő-testület köteles elrendelni.

19. Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat kapcsolata

48. Az Önkormányzat együttműködik – a kisebbségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – a közvetlenül választott Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal.

V. Fejeztet

20. Záró rendelkezések

49. § (1) Ez a rendelet 2014. június 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Lesencetomaj község Önkormányzata képviselőtestülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (IV.20.) önkormányzati rendelete.

Nagyné Simon Margit                                                                                                     Mészáros László János

jegyző                                                                                                                                  polgármester

Kihirdetve: 2014. május 14.

Lesencetomaj, 2014. május 14.

Nagyné Simon Margit

jegyző

1. melléklet a 7/2014. (V.14.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat által ellátott feladatok

2. melléklet a 7/2014. (V.14.) önkormányzati rendelethez

Átruházott hatáskörök

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

Két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyek, továbbá a képviselő-testület döntésének hiányában elbírálatlan ügyek, amelyben a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett döntést hozhat:

3. melléklet a 7/2014. (V.14.) önkormányzati rendelethez 

Az állandó bizottság feladatai

1. Ügyrendi Bizottság

a) Vizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását, önkormányzati ciklusonként legalább egyszer átfogó módon felülvizsgálja a helyi rendeleteket. szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, kiegészítésre.

b) Ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

c) Ellátja a polgármester, alpolgármester a képviselők, bizottsági tagok összeférhetetlenségi, méltánytalansági bejelentésével kapcsolatos eljárás előkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, kezelésével és a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos feladatok.

2. Kulturális bizottság

a) Figyelemmel kíséri a község kulturális életét, támogatja az egyesületek, civil szervezetek, önszerveződő közösségek munkáját.

b) Ellátja a Települési Értéktár Bizottság feladatait, részt vesz a település értékeinek felkutatásában, dokumentálásában és megőrzésére javaslatot tesz.

c) Véleményezi a Művelődési ház, az Integrált Közösségi Szolgáltató tér éves, féléves programtervét.

d) Javaslatot tesz a község éves kulturális programjához kapcsolódó kiadások felhasználására, véleményezi a községi rendezvények programtervét és költségvetését, a közművelődési intézmény dokumentációit.

e) Részt vesz a kulturális és közművelődési programok szervezésében és lebonyolításában, a rendezvények értékelésének elkészítésében.

4. melléklet a 7/2014. (V.14.) önkormányzati rendelethez

A Vagyon nyilatkoztok kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárás

1. A kötelezett vagyonnyilatkozatát aláírásával ellátva az ügyrendi bizottság részére adja át, nyitott borítékban.

2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat zárt borítékban kell átadni a bizottságnak; a borítékra rá kell vezeti a kötelezett nevét, továbbá a  „Hozzátartozói vagyonnyilatkozat” megjegyzést. A zárt borítékot címkével és bélyegzővel kell lezárni.

3.  A vagyonnyilatkozatok átvételét a bizottság átvételi elismervénnyel igazolja.

4. A nyilatkozattételre kötelezettek vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell kezelni, arról nyilvántartást kell vezetni az alábbi adattartalommal 

a) a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett neve;

b) kötelezettség teljesítésének határideje, teljesítés időpontja;

c) a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok;

d) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzés kezdeményezőjének adatai és az ellenőrzés időpontja.

5. A kötelezettek vagyonnyilatkozatai nyilvánosak, bárki számára hozzáférhető. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, abba csak a bizottság tagjai jogosultak betekinteni az ellenőrzés céljából. A bizottság – a jegyző útján – gondoskodik a vagyonnyilatkozatok megfelelő tárolásáról és biztosítja a kötelezettek vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát.

6. A nyilatkozatokba való betekintést a bizottság elnökének címezve kell kezdeményezni, mely tartalmazza a kívánt betekintés időpontját, az érintett kötelezetti vagyonnyilatkozat megjelölését és a betekintő nevét. A bizottság elnöke a kezdeményezésre a beérkezéstől számított 8 napon belül tájékoztatja a kezdeményezőt a betekintés helyéről és idejéről.

7. A betekintés alkalmával a bizottság tagja, továbbá a jegyző vagy az általa megbízott köztisztviselő az igénylőnek átadja a kért vagyonnyilatkozatot, akik a betekintés során végig jelen vannak. A betekintés jogát gyakorló személy a kötelezetti vagyonnyilatkozatokba betekinthet, arról másolatot nem, de saját kezű feljegyzéseket készíthet.

8. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatokban foglaltak valóságtartalmának vizsgálata, melyet a bizottságnál bárki kezdeményezhet. A bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

9. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiánypótlásra. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

10. Az eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. Az eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása, ill. érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

11. A bizottság elnöke az eljárásról, illetve az ellenőrzési ügy tárgyalásának időpontjáról, helyéről az érintettet 8 nappal előbb köteles értesíteni. Amennyiben az érintett a tárgyaláson megjelenik, a bizottság köteles kérésére meghallgatni, de a bizottság ülésén nem lehet jelen. A kötelezett a meghallgatása során jogi képviselőt is igénybe vehet, meghallgatásáról a bizottság köteles jegyzőkönyvet felvenni.

12. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a kötelezett köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.

13. Amennyiben a kötelezett úgy nyilatkozik, hogy vagyonnyilatkozatát kijavítja, a bizottság dönthet úgy, hogy nem rendeli el a vagyonnyilatkozat ellenőrzését.

14. Ha a kötelezett a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, akkor a bizottság lefolytatja az ellenőrzést, melynek során a vizsgálat céljából és időtartamára betekinthet a kötelezett hozzátartozójának vagyonnyilatkozatába és megismerheti a közölt azonosító adatokat. A vizsgálat befejezésekor az érintett hozzátartozói vagyonnyilatkozatot ismét zárt borítékba kell helyezni.

15. A bizottság az ellenőrzés kezdeményezésétől, illetve a hiánypótlás teljesítésétől számított 30 napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít.

16. Az eljárás eredményéről a bizottság soron következő ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet és további intézkedések megtételére javaslatot tehet. A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.

17. Amennyiben az eljárás a bizottság elnökét vagy tagját érinti, úgy személyét az ügyből ki kell zárni.