Lesencetomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (V. 14.) önkormányzati rendelete
Lesencetomaj Község Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 16- 2024. 11. 28Lesencetomaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (V.14.) önkormányzati rendelete
Lesencetomaj Község Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról
„Lesencetomaj Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 47. § (4) bekezdés vonatkozásában, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 2. pontjában és az 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:”[1]
Az Önkormányzat neve, székhelye, jelképei
Az önkormányzat elnevezése és székhelye
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Lesencetomaj község Önkormányzata
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8318 Lesencetomaj, Kossuth Lajos utca 51.
Az önkormányzat jelképei
2. § Az önkormányzat jelképe a címer és a zászló. A címerről és a zászlóról, valamint azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
Az Önkormányzat feladatai, az önkormányzati hatáskörök gyakorlása
Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
3. § (1) Az önkormányzat által ellátott alapfeladatokat és a feladatok államháztartási besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatot nem lát el.
(3) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.[2]
(4) [3] Az Önkormányzat társulásai:
a) „Lesencéktől a Balatonig” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Társulás
b) Óvodai és Védőnői Önkormányzati Társulás Balatonederics
c) Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás
Az önkormányzati hatáskörök átruházása
4. § A képviselő-testület a polgármesterre átruházza a 2. mellékletben meghatározott hatásköreit.
Az átruházott hatáskörök gyakorlása
5. § (1) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a Képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.
(2) Az Átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója
a) szociális és gyermekvédelmi ügyekben a negyedévet követő testületi ülésen,
b) egyéb ügyekben a soron következő képviselő-testületi ülésen
köteles beszámolni.
A képviselő-testület működése.
A képviselő-testület létszáma, ülései
6. § A képviselő-testület tagjainak a száma: 7 fő.
7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
- helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, megbízólevelek átadása,
- polgármester és a képviselő-testület eskütétele,
- a polgármester programjának ismertetése,
- ügyrendi bizottság megválasztása,
- polgármester illetményének megállapítása,
- alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának megállapítása.
(3) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart, üléseinek tervezett időpontját és napirendjét éves munkatervében határozza meg.
8. § (1) A Képviselő-testület munkaterv szerint tervezett rendes üléseit az Önkormányzat tanácskozó termében – fő szabályként minden hónap negyedik szerdán 16 óra 30 peres kezdettel – tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre is összehívható.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervétől eltérő időpontra is összehívhatja.
(3)1
(4)2
(5)3
(6) a rendkívüli ülésre az indítványozó által megjelölteket, továbbá a polgármester által szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.
A munkaterv
9. § (1) A munkaterv naptári évre készül és tartalmazza
a) a kiemelt önkormányzati feladatokat és rendezvényeket,
b) a lakossági fórumot igénylő önkormányzati feladatokat, ügyeket,
c) az egyéb önkormányzati szervezési teendőket,
d) a képviselő-testület ülésére meghívandók körét,
e) az üléstervet.
(2) A munkaterv elkészítéséről a Polgármester gondoskodik. A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:
a) a képviselőtestület tagjaitól,
b) a Képviselő-testület állandó bizottságaitól,
c) Jegyzőtől.
(3) Az ülésterv tartalmazza:
a) az ülésnapok tervezett időpontját hónap megjelöléssel,
b) az egyes ülésnapokra tervezett napirendet (ezen belül: az egyes napirendi pontok címét, előadóját),
c) az egyes napirendi pontok előkészítéséért felelős személy nevét, hivatali beosztását,
d) a közmeghallgatások tervezett időpontját és témáját.
A Képviselő-testület ülései összehívásának rendje
10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A Polgármester, valamint az Alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, illetve e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a Képviselő-testület korelnöke (a legidősebb Képviselő) látja el.
(2) A képviselő-testület ülésének összehívása írásbeli meghívóval történik, mely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat az elterjesztő megjelölésével.
(3) Rendkívüli ülést a polgármester legalább 24 órával korábban telefonon is összehívhat a napirend sürgős tárgyalásának indokolásával. A szóbeli meghívót írásban rögzíteni kell.
(4) Az írásbeli előterjesztéseket a döntési javaslattal együtt, szóbeli előterjesztés esetén a döntési javaslatot a képviselő-testület tagjai részére elektronikus formában, e-mail címükre kell megküldeni.
(5) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót ülés napját megelőzően, legalább 5 (öt) nappal korábban kell kézbesíteni.
(6) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a hivatalos honlapon (www.lesencetomaj.hu) történő megjelenítésével kell értesíteni.
(7) A Képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:
a) A települési képviselőket,
b) A jegyzőt,
c)
d) A településen székhellyel rendelkező, bejegyzett civil szervezetek képviselőit,
e) A bizottságok nem képviselő tagjait,
f) a napirendi pontok előadóit, előterjesztést készítő ügyintézőt,
g) az önkormányzat intézményeinek vezetői,
h) akiknek meghívását a Polgármester egyébként indokoltnak tartja,
i) akiknek a meghívását törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet tanácskozási jogot biztosit.
(8) A (7) bekezdés d), g) pontjában meghatározottak részére meghívót, az f). h) és i) pontjában meghatározottak részére meghívót és a meghívásukhoz kapcsolódó előterjesztést, az a), b) és e) pontjában meghatározottak részére a meghívót és az írásbeli előterjesztést kell kézbesíteni.
A képviselő-testület ülés elnöke és jogköre
11. § (1) A Képviselő-testület elnöki teendőit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el. Mindkét tisztségviselő akadályoztatása, vagy a tisztség betöltet lensége esetén az elnöki teendőket a korelnök látja el.
(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a kizárási ok vele szemben merül fel.
12. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését
a) összehívja, megnyitja, vezeti, berekeszti, szünetet rendel el,
b) megállapítja a határozatképességet, továbbá a 19. §-ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket és
c) jegyzőkönyv hitelesítésére két jegyzőkönyv hitelesítőt jelöl ki.
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés vezetése,
b) a szó megadása, megtagadása,
c) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása,
e) az ülés félbeszakítása,
f) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
g) tárgyalási szünet elrendelése, vagy
h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.
(3) Az elnök vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét és
d) kimondja a határozatot.
(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:
a) felszólítási jog a Képviselő-testület ülésén bármikor,
b) az ülés rendjének biztosítása,
c) az aktuális ügyeket követően feltett képviselői kérdésekre tájékoztatást ad.
13. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
14. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra folytatódik.
15. § (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, azt visszavontnak kell tekinteni.
16. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.
(2) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.
(3) Az elnök a napirendek között, de legalább 2 óránként tárgyalási szünetet rendel el a koncentrált munkavégzés érdekében.
17. § (1) Ha valamely képviselő a felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az elnök 5 perc szünetet rendel el. Ha a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, ez kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(2) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
A Képviselő-testület ülése, működésének nyilvánossága
18. § (1) A lakosságot a képviselő-testület üléséről az ülés meghívójának az önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő elhelyezésével kell tájékoztatni.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely polgár részt vehet, azon az ülés elnökének engedélyével kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat.
(3) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők közül legalább 4 fő jelen van.
(4) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.
19. § (1) [4] (1) A Képviselő az akadályoztatást az ülés előtt köteles bejelenteni az ülés elnökének. A nem bejelentett távollét igazolatlan hiányzásnak minősül.
(2) A képviselő- testület a jogszabályon alapuló kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, vagy teljesen megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. A tiszteletdíj-csökkentésről bármely képviselő, bizottsági elnök, vagy a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.
20. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyhez bármely képviselő tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A képviselő-testület elnöke köteles az ülés napirendjére felvenni
a) az előterjesztéseket,
b) az önálló indítványokat és
c) az interpellációt.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) rendeletek,
b) beszámolók,
c) tájékoztatók,
d) Vegyes ügyek:
da) kérdések, interpellációk,
db) közérdekű bejelentések és javaslatok,
dc) egyéb bejelentések.
(4) A meghívottak érdekeire tekintettel a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől a képviselő-testület eltérhet.
(5) A vegyes ügyek keretében az képviselő-testület ülésének elnöke előtejreszti a
a) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
b) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
c) és előző ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, tárgyalásairól, azok eredményéről, valamint az Önkormányzatot érintő jelentősebb eseményekről szóló beszámolót.
21. § (1) Több önkormányzatot érintő, továbbá a közösen fenntartott önkormányzati hivatallal kapcsolatos ügyek tárgyalása céljából a hivatalt fenntartó képviselő-testületek együttes ülést tarthatnak.
(2) Együttes ülés tartást bármely önkormányzat kezdeményezhet, a tárgyalandó napirend megjelölésével.
(3) Az együttes ülést a polgármesterek hívják össze, és a helyszín önkormányzatának polgármestere látja el a képviselő-testület ülése elnöki tisztségével kapcsolatos feladatokat.
(4) A képviselő-testület együttes ülésének határozatképességét településenként kell vizsgálni.
(5) A képviselő-testületek együttes ülésén a képviselő-testületek döntését településenként kell vizsgálni, és érvényes döntéshez valamennyi települési önkormányzat településenként hozott, de egybehangzó döntése szükséges.
(6) Az együttes ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről az ülés helye szerinti jegyző gondoskodik.
22. § (1) Előterjesztésnek minősülnek a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt
a) rendeletek,
b) beszámolók,
c) tájékoztatók,
d) aktuális ügyek:
da) önálló indítványok,
db) sürgősségi javaslatok,
dc) interpellációk.
(2) Az előterjesztések az a) és b) pont kivételével szóbeli előterjesztésként is előterjeszthetők, a szóbeli előterjesztést írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.
23. § (1) Az előterjesztések alapján a – napirendre felvett ügyekkel össze nem függő,- képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal írásban beterjeszteni. Az indítvány tartalmazza az előterjesztő nevét, az indítvány elnevezését és a szövegét, valamint az előterjesztő saját kezű aláírását.
(2) Képviselői önálló indítványt a
a) polgármester,
b) alpolgármester, vagy
c) települési képviselő tehet.
24. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől;
c) jegyzőtől, távollétében a jegyző által megbízott személytől
d) bizottság elnökétől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az interpelláló nevét, aláírását,
b) az interpelláció tárgyát és
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés szóbeli kiegészítésének joga is.
25. § Valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági ajánlás.
26. § (1) A polgármester, alpolgármester a bizottság a képviselő és a jegyző javaslatot tehet a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalására. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.
(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.
(3) A sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása során határoz.
27. § (1) A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz a 10. § (7) bekezdésében meghatározottak módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot írásban, indokolással együtt kell benyújtani.
(2) A módosító javaslatról a képviselő-testület a vita után, a javaslatok elhangzásának sorrendjében dönt.
28. § A napirendi pontok előterjesztéséről a képviselő-testület ülésének elnöke gondoskodik.
29. § (1) Ha a képviselő nem tesz eleget a személyes érintettségének fennállásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a törvényi kötelezettségét a képviselő megszegte.
(2) A képviselő-testület a személyes érintettség tudomására jutását követő ülésén a döntését felülvizsgálja, és egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránti igényéről döntést hoz.
30. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt
a) akinek jogszabály tanácskozási jogot biztosít,
b) akinek az elfogadott napirend kertében az ülés elnöke szót ad,
c) a képviselő-testület ülésére a 10. § (7) bekezdésében felsorolt meghívottak.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt azon meghívott, akit valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak az adott napirendi pont vitájában vehet részt tanácskozási joggal.
31. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet és javaslatot tehet.
32. § (1) A napirend előadója az előterjesztéshez a vita megkezdése előtt szóbeli kiegészítést tehet, amelyben az előterjesztést az időközben felmerült uj tényekkel kiegészítheti. Amennyiben az előterjesztést bizottság véleményezésére utalta a képviselő testület, a bizottság elnöke a vita megkezdése előtt ismerteti a bizottság napirendhez kapcsolódó véleményét.
(2) Az előadóhoz a képviselők kérdéseket intézhetnek, amelyekre köteles rövid, tárgyszerű választ adni.
(3) A napirendi pont vitája során a képviselő-testület tajgai a tárgyhoz kapcsolódóan, lényegre törően fejthetik ki álláspontjukat, észrevételeiket. A döntéstervezetre vonatkozó javaslataikat egyértelműen megfogalmazva ismertetik.
(4) Korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő szót kérhet. Az észrevételre a korábbi hozzászóló egy alkalommal legfeljebb 2 percben reagálhat.
(5) A hozzászólások a kézfeltétellel történő jelentkezések sorrendjében követik egymást.
(6) A vita lezárását követően a napirendi pont előadója szükség szerint válaszol a vitában elhangzott észrevételekre és a felvetett javaslatokra. Amennyiben a jegyző az Mötv-ben biztosított jogkörében törvényességi észrevétel kíván tenni, a szavazás előtt a polgármester részére a hozzászólás lehetőségét biztosítja.
33. § A tárgytól eltérni csak az elnök indítványára, vita nélkül, a Képviselő-testület által meghozott határozattal lehet.
A döntéshozatali eljárás
34. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után, nyílt szavazással határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) Az ülés elnöke a napirendi pont keretében előterjesztett határozati javaslatokat és a vitában elhangzott konkrét javaslatokat egyenként bocsájtja szavazásra, először a módosító indítványokról, majd a módosító indítvánnyal kiegészített, az előterjesztésben szereplő indítványokról dönt a képviselő-testület
(4) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondosodik.
35. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el bármely képviselő javaslatára, ha azt a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozattal elfogadja.
(2) A név szerinti szavazás során a jegyző felolvassa a képviselők névsorát. A képviselő nevének elhangzását követően „igen” „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összesíti és a jegyzéket az elnöknek átadja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
36. § (1) Titkos szavazás lebonyolítása során az ügyrendi bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik.
(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összesíti a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti.
(3) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz, és átadja a szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet, melyet a Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Az önkormányzat rendelete
37. § Az önkormányzati rendelet-tervezetet elkészítéséről és a polgármester részére történő benyújtásáról. a jegyző gondoskodik.
38. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról – több módosító javaslat esetén a módosító javaslatok elhangzásának sorrendjében - majd a rendelet egészéről dönt.
(2) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetése az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, a kihirdetési záradékkal ellátott rendelet teljes szövegének kifüggesztésével történik. A rendeletet – teljes terjedelmében - az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.
Jegyzőkönyv
39. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:
a) az ülés megnyitásának időpontját,
b) a megjelent Képviselők és meghívottak nevét, beosztását,
c) ülésről előzetes bejelentéssel, vagy bejelentés nélkül távolmaradt Képviselők nevét,
d) a napirend előtti felszólalásokat,
e) Napirendi pontonként a napirend tárgyát az előadók nevét,
f) A határozathozatal módját,
g) Az ülésen megtett elnöki intézkedéseket, és egyéb fontosabb eseményeket,
h) az ülés bezárásának tényét, pontos idejét.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezi:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a szóbeli előterjesztések szószerinti szövege, az írásban benyújtott interpellációk teljes szövege,
c) a jelenléti ív,
d) a települési képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
e) a névszerinti szavazásról készült külön névsor,
f) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv,
g)
(3) Az állampolgárok a jegyzőkönyvet – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével az Önkormányzat hivatalában megtekintheti, illetve az önkormányzat honlapján olvashatják.
A települési képviselők, önkormányzati bizottság
A települési képviselők jogállása, települési képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
40. § (1) A képviselőt megilletik az Mötv-ben és ezen rendeletben meghatározott jogok és terhelik a kötelezettségek.
(2) települési képviselő köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(3) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el, a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatokról a Lesencetomaji Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
(4) A települési képviselők összeférhetetlenségnek megállapítására irányuló kezdeményt az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki és készíti elő Képviselő-testület ülésére.
41. § A képviselő munkáját társadalmi megbízatásban látja el.
A képviselő-testület bizottsága
42. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve döntései végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, egyes önkormányzati hatáskörök gyakorlására állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A képviselő-testület Ügyrendi bizottságot hoz létre, melynek tagjainak száma 3 fő.
(3)
(4)
(5) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes.
(6) A bizottság működésére az e rendelet képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A Képviselő-testület Kulturális bizottságot hoz létre, mely tagjainak száma 5 fő.[5]
43. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke – az ülés előtt 5 nappal – írásos meghívóval és előterjesztés megküldésével hívja össze.
2. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot:
a) a Képviselő-testület ilyen értelmű határozatára,
b) a Polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok legalább 1/4-ének (egynegyedének) írásban tett indítványárára.
44. § (1) A bizottság
a) részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében,
b) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását,
d) előkészíti, véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezeteket,
e) előkészíti, véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő, feladat- és hatáskörét érintő előterjesztéseket,
f) ellátja a számára megállapított feladatokat és gyakorolja az Szmsz-ben meghatározott
hatásköröket.
(2) A bizottságok feladat és hatáskörét a 3. melléklete tartalmazza. Az ügyrendi bizottság vagyonnyilatkozatok kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárását a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A bizottság elnöke feladat- és hatáskörök gyakorlásáról a Képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban beszámol a Képviselő-testületnek.
(4) Az előterjesztések, illetve határozati javaslatok képviselő-testületi tárgyalásnál a bizottsági állásfoglalás során a kisebbségbe került véleményt a területi döntés előtt a bizottság elnöke ismerteti. A döntéshozatal előtt kisebbségben maradt véleményének ismertetésére a bizottság tagjai is jogosultak.
A polgármester, az alpolgármester
45. § (1) A Polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2)
(3) A képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(4) Az alpolgármester a feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
A jegyző, a képviselő-testület hivatala
46. § (1) A Képviselő-testület Lesencefalu, Nemesvita és Balatonederics község képviselő-testületével az önkormányzatok működésével, a polgármesterek és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre és tart fenn Lesencetomaji Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
(2)
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintézője látja el.[6]
A közmegallgatás, helyi népszavazás
47. § (1) Lesencetomaj községben a választópolgárok a nyilvános testületi ülés keretében megtartott közmeghallgatáson közvetlenül kérdést intézhetnek, javaslatot tehetnek a Képviselő-testületnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A lesencetomaji választópolgárok legalább 24 %-a a helyi közhatalom gyakorlása keretében helyi népszavazást kezdeményezhetnek, melyet a képviselő-testület köteles elrendelni.
Az Önkormányzat és az önszerveződő közösségek kapcsolata[7]
48. § (1) [8] A társadalmi önszerveződő közösségek napirendhez történő meghívásáról a polgármester dönt. Ez esetben a meghívottat az általános szabályok szerint megilleti – külön szavazás nélkül – a tanácskozás joga. A meghívás nélkül megjelent társadalmi önszerveződő közösségek vezetőit külön szavazás alapján illeti meg a tanácskozási jog.”
(2) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:
a. Lesencetomaj Sportegyesület,
b. Polgárőr Egyesület,
c. Lesencetomaj és Lesencefalu Gyermekeiért Közalapítvány,
d. Lesencéktől a Balatonig Egyesület.
Záró rendelkezések
49. § (1) Ez a rendelet 2014. június 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Lesencetomaj község Önkormányzata képviselőtestülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (IV.20.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 7/2014. (V.14.) önkormányzati rendelethez
|
1. |
A |
B |
|
2. |
Kormányzati funkció kódja |
Kormányzati funkció elnevezése |
|
3. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
4. |
013320 |
Köztemető- fenntartás és - működtetés |
|
5. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
6. |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
7. |
018010 |
Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel |
|
8. |
018020 |
Központi költségvetési befizetések |
|
9. |
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
|
10. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
11. |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
12. |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
|
13. |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes |
|
14. |
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
15. |
064010 |
Közvilágítás |
|
16. |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
17. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
18. |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
19. |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
20. |
074031 |
Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
21. |
900060 |
Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek |
|
22. |
082044 |
Könyvtári szolgáltatás |
|
23. |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
24. |
084031 |
Civil szervezetek működési támogatása |
|
25. |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
26. |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
27. |
101150 |
Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások |
|
28. |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
29. |
104051 |
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások |
|
30. |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
31. |
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
|
32. |
900020 |
Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről |
|
33. |
104042 |
Család-gyermekjóléti szolgáltatások |
|
sorszám |
hatáskör megnevezése |
megjegyzés |
|
1 |
köznevelési intézmény fenntartásával kapcsolatos hatáskörök |
|
|
2 |
védőnői szolgálat fenntartásával kapcsolatos hatáskörök |
2. melléklet a 7/2014. (V.14.) önkormányzati rendelethez
|
|
Megjegyzés |
|
|---|---|---|
|
b. |
c. |
|
|
1.null |
az önkormányzatot terhelő állategészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hatáskörök |
|
|
2. |
Közútkezelői hozzájárulás megadása, elutasítása |
|
|
3.null |
önkormányzat tulajdonában lévő közterületekkel kapcsolatos tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megtétele építésügyi, közműfejlesztési és közműbekötési ügyekben |
|
|
4.null |
önkormányzati tulajdonban ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződésének megkötése |
|
|
5.null |
a munkaviszonyban foglalkoztatottak, közfoglalkoztatásban résztvevők munkaszerződéseinek megkötése, a munkáltatói jogok gyakorlása |
|
|
6. |
az önkormányzati tulajdonú egyes ingatlanok után a biztosítási szerződések megkötése |
|
|
7.null |
ha jogszabály másként nem rendelkezik az önkormányzat behajthatatlan követelések törlése |
|
|
8.null |
az átmenetileg szabad pénzeszközök egy éven belüli rövid lejáratú pénzintézeti lekötésével |
|
|
|
|
|---|---|---|
|
a) |
b) |
c) |
|
1. |
Közfoglalkoztatásra vonatkozó igénybejelentés, pályázat benyújtása, közfoglalkoztatásra irányuló szerződés megkötése |
3. melléklet a 7/2014. (V.14.) önkormányzati rendelethez
1. Ügyrendi Bizottság
a) Vizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását, önkormányzati ciklusonként legalább egyszer átfogó módon felülvizsgálja a helyi rendeleteket. szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, kiegészítésre.
b) Ellátja a polgármester, alpolgármester, a képviselők és a bizottsági tagokkal kapcsolatban az Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
c) Ellátja a polgármester, alpolgármester a képviselők, bizottsági tagok összeférhetetlenségi, méltatlansági bejelentésével kapcsolatos eljárás előkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, kezelésével és a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos feladatok.[9]
d) A Bizottság ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, kezelésével és a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
e) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségre irányuló kezdeményezés kivizsgálása.[10]
2. Kulturális bizottság
a) Figyelemmel kíséri a község kulturális életét, támogatja az egyesületek, civil szervezetek, önszerveződő közösségek munkáját.
b) Ellátja a Települési Értéktár Bizottság feladatait, részt vesz a település értékeinek felkutatásában, dokumentálásában és megőrzésére javaslatot tesz.
c) Véleményezi a Művelődési ház, az Integrált Közösségi Szolgáltató tér éves, féléves programtervét.
d) Javaslatot tesz a község éves kulturális programjához kapcsolódó kiadások felhasználására, véleményezi a községi rendezvények programtervét és költségvetését, a közművelődési intézmény dokumentációit.
e) Részt vesz a kulturális és közművelődési programok szervezésében és lebonyolításában, a rendezvények értékelésének elkészítésében.
4. melléklet a 7/2014. (V.14.) önkormányzati rendelethez
1. A kötelezett vagyonnyilatkozatát aláírásával ellátva az ügyrendi bizottság részére adja át, nyitott borítékban.
2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat zárt borítékban kell átadni a bizottságnak; a borítékra rá kell vezeti a kötelezett nevét, továbbá a „Hozzátartozói vagyonnyilatkozat” megjegyzést. A zárt borítékot címkével és bélyegzővel kell lezárni.
3. A vagyonnyilatkozatok átvételét a bizottság átvételi elismervénnyel igazolja.
4. A nyilatkozattételre kötelezettek vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell kezelni, arról nyilvántartást kell vezetni az alábbi adattartalommal
a) a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett neve;
b) kötelezettség teljesítésének határideje, teljesítés időpontja;
c) a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok;
d) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzés kezdeményezőjének adatai és az ellenőrzés időpontja.
5. A kötelezettek vagyonnyilatkozatai nyilvánosak, bárki számára hozzáférhető. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, abba csak a bizottság tagjai jogosultak betekinteni az ellenőrzés céljából. A bizottság – a jegyző útján – gondoskodik a vagyonnyilatkozatok megfelelő tárolásáról és biztosítja a kötelezettek vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát.
6. A nyilatkozatokba való betekintést a bizottság elnökének címezve kell kezdeményezni, mely tartalmazza a kívánt betekintés időpontját, az érintett kötelezetti vagyonnyilatkozat megjelölését és a betekintő nevét. A bizottság elnöke a kezdeményezésre a beérkezéstől számított 8 napon belül tájékoztatja a kezdeményezőt a betekintés helyéről és idejéről.
7. A betekintés alkalmával a bizottság tagja, továbbá a jegyző vagy az általa megbízott köztisztviselő az igénylőnek átadja a kért vagyonnyilatkozatot, akik a betekintés során végig jelen vannak. A betekintés jogát gyakorló személy a kötelezetti vagyonnyilatkozatokba betekinthet, arról másolatot nem, de saját kezű feljegyzéseket készíthet.
8. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatokban foglaltak valóságtartalmának vizsgálata, melyet a bizottságnál bárki kezdeményezhet. A bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
9. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiánypótlásra. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
10. Az eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. Az eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása, ill. érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
11. A bizottság elnöke az eljárásról, illetve az ellenőrzési ügy tárgyalásának időpontjáról, helyéről az érintettet 8 nappal előbb köteles értesíteni. Amennyiben az érintett a tárgyaláson megjelenik, a bizottság köteles kérésére meghallgatni, de a bizottság ülésén nem lehet jelen. A kötelezett a meghallgatása során jogi képviselőt is igénybe vehet, meghallgatásáról a bizottság köteles jegyzőkönyvet felvenni.
12. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a kötelezett köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.
13. Amennyiben a kötelezett úgy nyilatkozik, hogy vagyonnyilatkozatát kijavítja, a bizottság dönthet úgy, hogy nem rendeli el a vagyonnyilatkozat ellenőrzését.
14. Ha a kötelezett a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, akkor a bizottság lefolytatja az ellenőrzést, melynek során a vizsgálat céljából és időtartamára betekinthet a kötelezett hozzátartozójának vagyonnyilatkozatába és megismerheti a közölt azonosító adatokat. A vizsgálat befejezésekor az érintett hozzátartozói vagyonnyilatkozatot ismét zárt borítékba kell helyezni.
15. A bizottság az ellenőrzés kezdeményezésétől, illetve a hiánypótlás teljesítésétől számított 30 napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít.
16. Az eljárás eredményéről a bizottság soron következő ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet és további intézkedések megtételére javaslatot tehet. A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.
17. Amennyiben az eljárás a bizottság elnökét vagy tagját érinti, úgy személyét az ügyből ki kell zárni.
A 8. § (3) bekezdést a Lesencetomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 14.) önkormányzati rendeletének 1 §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § (4) bekezdést a Lesencetomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 14.) önkormányzati rendeletének 1 §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § (5) bekezdést a Lesencetomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 14.) önkormányzati rendeletének 1 §-a hatályon kívül helyezte.