Lesencetomaj Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész
• NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda
• Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság (világörökség védelme)
• Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
• A partnerségi egyeztetés szabályai szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:

a) Átlátható kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.

b) Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (klíma kültéri egység, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)

c) Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján, a műemlékvédelmi érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített, szöveges és fényképes dokumentáció.

d) Fenntartható tájhasználat: a táj olyan módon és ütemben való használata, amely nem haladja meg a természeti erőforrások megújuló képességét, nem gyakorol az ott található természeti értékekre és biológiai sokféleségre negatív hatásokat.

e) Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.

f) Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

g) Látványterv: a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett, a környezethez való viszonyát több nézőpontból bemutató rajzos vagy képi megjelenítés.

h) Táblás burkolat: minden olyan magastetőn alkalmazott fedés, amely az anyagszerűségétől eltérő formában, méretben és textúrában jelenik meg, pld: bitumenes zsindelylemez cserép-, palafedésű mintázattal, bitumenes hullámlemezek, fém anyagú ún. cserepeslemez cserépfedés utánzattal.

i) Tájba illesztés: Az építmények és a létesítmények a táji adottságokhoz igazodó elhelyezése és kialakítása, amely magában foglalja a létesítmény, az építmény elhelyezésére alkalmas helyszín meghatározását, az esztétikai megjelenést kedvezően befolyásoló kialakítását (táji adottságokhoz illő forma-, anyag- és színhasználat), illetve a létesítmény, építmény környezetének rendezését.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

2. § (1) A helyi védelem kiterjed a 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.

(2) Helyi védelem akkor szüntethető meg, ha a védetté nyilvánításkor fennálló értékek elpusztultak, vagy helyre nem állíthatóan károsodtak és ezt értékvizsgálat alátámasztja.

(3) A helyi védelem alá helyezést vagy helyi védelem megszűntetését bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a község polgármesterénél.

(4) A kezdeményezőnek a 2. § (3) bekezdés szerinti kérelméhez a műemlékvédelmi érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített értékvédelmi dokumentációt kell csatolnia, amely  tartalmazza  legalább

a) az érintett érték megnevezése, leírása, ismertetése,

b) a kérelem indoklása,

c) az érintett építmény helyének adatai (utca, házszám, helyrajzi szám, telken belül az épület megjelölése),

d) az érintett érték korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumai,

e) terület érintettsége esetében, annak pontos körülhatárolása,

f) fotódokumentáció,

g) a szükséges szakvélemények,

h) a kezdeményező neve és címe.

3. Az  Önkormányzat döntésével összefüggő feladatok

3. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba az önkormányzat hivatalában, Lesencetomaji Közös Önkormányzati Hivatal  8318  Lesencetomaj, Kossuth L. u. 91. lehet betekinteni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

1. a védettségi kategóriát,
2. a fotót,
3. területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,
4. helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),
5. a helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.

(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelöli meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A tulajdonos jó-karbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.

(3) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.

(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. §   (1) Településképi szempontból meghatározó területek a

1. Lakóterületi településrész
2. Kereskedelmi, szolgáltató és ipari, bányászati településrész
3. Parkok, egyéb zöldterületek,
4. Idegenforgalmi, szabadidős és sportcélú terület
5. Kertes mezőgazdasági terület,
6. Mezőgazdasági terület
7. Erdős településrész
8. Védett táji-, természeti területek.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6.  Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények

6. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni.

(3) Törekedni kell az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző, természetes hatású színek használatára, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő építészeti- és színezési megoldásokat.

(4) A kerítések vonalát a telekhatáron vagy tervezett szabályozási vonalon kell meghatározni.

7.A lakóterületre, kereskedelmi, szolgáltató és ipari, parkok és egyéb zöldterületek, idegenforgalmi, szabadidős és sportcélú vonatkozó, területi- és egyedi építészeti követelmények

7. §   A területek beépítési- és építészeti karaktere megőrzendő.

8. § (1) Az épületek főtömegének gerinciránya az utcavonalra merőleges.

(2) A lakó épületek 35-45^o -os hajlású magas tetővel készüljenek, illetve 30- 45 fok között az egyéb a funkciókra vonatkoztatva.

(3) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet. Főőépületen és utcákról, közterületről látható épületeken, építményeken, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemez, piros vagy barna sík természetes pala, vagy nád elhelyezhető.

(4) A tetőtér beépíthető. A tetőtéri ablakfelületek összmérete a tetőfelület maximum 20 %-a lehet.

(5) Elsősorban hagyományos építőanyagok alkalmazandók - kő, fa, világos színű – elsősorban fehér- vakolat.

(6) A telken elhelyezendő épületek építészeti kialakítása egymással összhangban legyen.

(7) Szerelt kémény nem építhető.

(8) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.

(9) Utcai, közterületi telekhatáron csak átlátható kerítés létesíthető, alacsony, max 80 cm lábazatú fa, beton, kő, világos színűre vakolt lábazatú, a kerítés mező anyaga fa. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.

8. A lakóterületekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

9. § (1) Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző beépítési módot.

(2) Kerti építményeket – garázs kivételével – a fő rendeltetésű épület(ek) mögött, közterületről nem láthatóan kell elhelyezni.

10. § (1) Új épületet az építési tömbben jellemző tetőzettel kell kialakítani.

(2) Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni, faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.

(3) Épületgépészeti elemek – kültéri klímaegységek, napelemek – közterületről láthatóan nem helyezhetők el.

(4) Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.

(5) A lakótelkek be nem épített részét dísz, vagy haszonnövénnyel, kertként kell fenntartani.

(6) Az épület szélessége az utcavonalon 6.0 m. mélységig lakóterületen

a) oldalhatáron álló épületnél                                                    7,0 m,

b) szabadon álló épületnél                                                        8,0 m,

c) kialakult lakóterületeknél Kossuth utca                                 7,0 m.

9. Kereskedelmi, szolgáltató és ipari területekre vonatkozó területi- és egyedi

építészeti követelmények

11. § (1) A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények helyét, méreteiket és formájukat úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a környezet, a környező épületek, az utcakép, a települési sziluett, a növényzet, a domborzat, a táj adottságaihoz.

(2) Környezetéből kiugró, 7,5 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani.

12. § (1) Az építmények, épületek tömegformálásának, homlokzatképzésének, anyaghasználatának, részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben, illetőleg övezetben, tömbben, utcában, szűkebb környezetben, illetőleg tájban kialakult megoldásokhoz.

(2) Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek, csoportosított elrendezésben, takaró szerkezet által rejtve helyezhetők el.

(3) Az épületek színezésénél kerülni kell az erőteljes és harsány megoldásokat, az élénk színezés csak kisebb homlokzati felületeken, kiegészítő elemeken alkalmazható.

10. Parkokra, egyéb zöldterületekre, valamint közterületekre, közlekedési felületekre vonatkozó területi-

és egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A környezethez való illeszkedést

a) a terepalakítást, csapadékvíz elvezetést és növényzettelepítést egymással  összhangban, harmonikus megjelenéssel,

b) a közterületeket gazdaságosan, jól használhatóan, megfelelő utcabútorzattal ellátva, 

c) a telkek előtti járdát, gépjármű-behajtót, vízelvezető árkot, fa telepítésre is alkalmas méretű zöldsávot településképi szempontból rendezetten, megfelelő ritmusban,

d) az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva,

e) a közlekedési rendszerek fejlesztésekor   település kialakult zöldfelületi és közterületi teherbíró képességét és jellemzőit figyelembe véve kell kialakítani.

(2) A közterületeken, és a külterületeken a fasorok megőrzendők, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.

(3) A közmű fejlesztés tervezésekor keresztszelvényen is be kell mutatni a távlati közmű elhelyezést, mind a felszín alatti, mind a felszín feletti útszelvény elemeit elhelyezve. Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont. A növényzet pótlását az eredeti helyszínen úgy kell biztosítani, hogy a földben elhelyezett vezeték javítása során ne sérüljön.

(4) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kisteher-gépjármű behajtója esetén kiselemes útburkolattal kell kialakítani.

(5)  Játszótér rendeltetésű parkrész lehatárolására csak átlátható, maximum vagy legalább 150 cm magas kerítés létesíthető.

(6)  Az új kertépítészeti kialakítás során törekedni kell a helyi védettségű építészeti örökség kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokra.

(7) A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítását biztosítani kell, ahol az ültetett tának szükséges tér rendelkezésre áll és a fa kifejlett állapotában sem zavarja a közlekedést, a közművek üzemeltetését.

(8) A be nem épített és burkolattal el nem látott felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani, a hagyományokhoz illeszkedőd utcabútorokkal. Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett

(9) Magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon, védett területen kívül helyezhetők el.

(10) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója (Pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, emlékművek-és táblák, utcaberendezések elhelyezése) a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.

10. Kertes mezőgazdasági és mezőgazdasági területre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően- egyedi kivételtől eltekintve – hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen kell elhelyezni.

(2) Az épületek kizárólag állandó jellegű tégla, ill kőfalazatú épületként építhetők. Nem helyezhető el faház, lakókocsi. lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény

(3) Az épületek kialakítása során a tető hajlásszögét 30-45⁰ között kell kialakítani. Tetőfedő anyagként cserepet, nádat lehet alkalmazni. Nagytáblás anyagú héjalások (hullámpala, bitumenes zsindely) alkalmazása tilos.

(4) A kialakult, de új településképi előírásoknak meg nem felelő meglévő épületek eredeti formában, ill. fenti építészeti előírások betartásával, tájba illő módon újíthatók fel, illetve építhetők újjá.

(5) Kerítés csak élő sövényből létesíthető, kivéve az erdővel, gyeppel határos területeken a vadvédelmi célú kerítést.

(6) Homlokzati felület világos (fehér) vakolattal készüljön.

(7) A közművezetékeket föld alá kell helyezni.

(8) Kertes övezetben a legnagyobb épületszélesség: 7,5 m, általános mezőgazdasági övezetben 7,0 m, de állattartó épület esetén legfeljebb 9,50 m.

(9) Az épületek útra merőlegesen helyezendők el magastetős megoldással.

(10) Tetőablakok álló (ökörszem) kivitelben készülhetnek a tetőfel. max. 20 %-án.

(11) A kertes mezőgazdasági terület övezetén tájidegen növényzet (örökzöld) nem telepíthető.

(12) A kertes övezetben lévő vízárkok partjait és oldalait védő növényzet védendő.

11. A helyi védelemmel érintett épületekre és elemekre vonatkozó területi

- és egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén

1. az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,
2. az új nyílászáróknak követniük kell az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,
3. homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.

(2) Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:

1. az épület eredeti formavilágának megtartása érdekében az épületek szerkezeteinek, homlokzatainak, tetőzetének részleteit, tartozékait meg kell őrizni, hiány esetén eredeti formában újra kell építeni,
2. részleges homlokzati felújítás – kivéve az állagmegóvást - nem megengedett,
3. a tagozatos díszítésű homlokzati felületek, falazott, húzott párkányok, nyílászárók helyreállítása, javítása, színezése csak az eredeti megjelenéssel azonosan, az eredeti anyagokkal és megoldásokkal kompatibilis módon készülhet,
4. a homlokzati felületre külső, vastag hőszigetelő réteg csak a kizárólag tagolatlan és díszítés nélküli homlokzat, egyszerű párkánylezárás esetében alkalmazható, amennyiben az eredeti homlokzati megjelenés változatlan formában és méretekkel visszaállítható,
5. klímaberendezés kültéri egysége az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.

(3) Helyi védelemmel érintett épület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:

1. az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,
2. az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani,
3. az új és/vagy meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

16. § (1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

(2) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld alatt kell kiépíteni.

13. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

17. § (1) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(2) Utas várón, kioszkon, valamint információs vagy más célú berendezésen (citylight) összesen egy darab, legfeljebb 2,1 m² felületen lehet reklámot elhelyezni, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetők.

(3)  Utas váró tetején reklám nem helyezhető el.

(4) Információs, vagy más célú berendezés olyan önállóan elhelyezett citylight lehet, melynek egyik oldalán reklám, másik oldalán pedig közérdekű információk tehetők közzé.

18. §  (1)  Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, nem kirívó színezésű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.

(2) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.

(3) Állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelületként.

(4)  Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m² felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.

(5) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, 500 m²-nél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.

14. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. § (1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(3) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(4) Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m² felületű lehet.

20. § (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elem  

a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m² felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla,

b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzlet, esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs tábla,

c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.

(2) A helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben lehatárolt műemléki területen és azon álló épületeken, építményeken, valamint műemléki (M) és helyi egyedi védelem alatt álló épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér  

a) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenkéntlegfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel,

b) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag, bb) fa, festett gipsz, kerámia,bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium, bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból

c) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, illetve földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,

ca) homlokzatra festett kivitelben,

cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,

cc) a  homlokzat  síkjától  eltartott,  kifeszített,  impregnált  fény-  és  vízálló szövetre festett kivitelben,

cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,

ce) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.

d) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m² befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,

da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,

db) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból

helyezhető el.

15. A reklámhordozó és információs kiegészítő elemek elhelyezésével kapcsolatos

  településképi bejelentési eljárás

21. § (1)  A polgármester a rendelet hatálya alá tartozó  reklámhordozók   elhelyezésével és   az információs kiegészítő elemek elhelyezésével kapcsolatban településképi bejelentési eljárást folytat le.

(2) Az eljárást reklámhordozó és információs kiegészítő elem elhelyezése előtt, a rendelet 1. mellékletét képező kérelem 2 példányban történő benyújtásával kell kezdeményezni.

(3) A településképi bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan valamennyi tulajdonosának, haszonélvezőjének és kezelőjének a hozzájárulását.

16.  Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

22. § (1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(3) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(4) Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m² felületű lehet.

17. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

23. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

1. azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
2. széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
3. legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le és
4. sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép a teljes tetőfelületen, valamennyi építmény esetében alkalmazható.

(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

(5) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.

(6) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon, épület közterület felöli oldalán utca felől takart módon, helyezhető el.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

18. Rendelkezés a szakmai konzultációról

24. § Településkép védelmi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett személy és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a 3. mellékletben szereplő kérelem alapján.

19. A településképi bejelentési eljárás

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 4. mellékletében meghatározott esetekben.

(2) Mentesül a településképi bejelentés eljárás alól az adventi időszakban – amely e rendelet alkalmazása tekintetében november 30-tól január 10-ig tart, az ünnepkörhöz kapcsolódó, mobil reklámcélú hirdető berendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítés.

(3) Az eljárást az e célra rendszeresített, az 5. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

26 .§ (1) Településképi  bejelentési  eljárással  érintett  építési  tevékenység  esetén  a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempont a

1.  tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
2.  zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
3. megfelel-e a község szabályozási terve és helyi építési szabályzat előírásainak,
4.  teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői településrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
5.  harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe és figyelembe veszi  a környező beépítés sajátosságait.
6.  rendeltetési mód  változtatás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti                       rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek

(2)  A bejelentési eljárás eredményeként kiadott engedély érvényessége a határozat jogerőre emelkedésétől  

1. állandó építmény esetén végleges,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
3. reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,
4. útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,
5. kitelepülés esetén a bérleti szerződés lejártáig, vagy a közterület használati engedély lejártáig, illetve a működés befejezéséig tart.

27. § A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:

a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,

b) épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében

ba) alaprajzok,

bb) megértéshez szükséges számú metszet,

bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,

c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével

d) a bejelentés tárgyától függően

da) színezett modellkép,

db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép

dc) helyszínre illesztett látványterv

e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának / társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata

A településképi kötelezési eljárás

28 .§ (1) Településképi kötelezési eljárást folytathat le a polgármester  

a) helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, ha:

aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,

ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja,

ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés  nem  valósult  meg,  hiányos,  vagy  az  elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ae) a telek szabad területét nem a terület felhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,

af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

b) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, ha:

ba) műszaki állapota nem megfelelő

bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,

bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző városképi látványban idegen elemként jelenik meg,

bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

be) bejelentés nélkül helyezték el,

bf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a városképben.

c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület létesítése esetén, akkor

ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető

felhívása ellenére megvalósították,

cc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az (1) bekezdésben meghatározott szabálytalanságot tartalmazó ingatlan tulajdonosának.

(3) A Polgármester a szabálytalanság észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást.

(4) Az (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 0-100 000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 0-200 000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legfeljebb 1 000 000 forint.

(5) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a Polgármester mérlegeli 

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6) A településképi kötelezés keretében előirt feladatok végrehajtásának elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapotot meg nem szüntetik.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

29. §    (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Lesencetomaj Község helyi építési szabályzatáról szóló 12/2004. (V.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiban: R.)

a) 4. § (1) bekezdésének “- Max.épületszélesség beépített területeknél 7,00 m,

új teleknél 8 m” szövegrész,

b) 13. §  (1) bekezdés b.b) pontjának

“- Max. épületszélesség: 7,5 m

Az épületek útra merőlegesen helyezendők el magastetős megoldással.

Tetőablakok álló (ökörszem) kivitelben készülhetnek a tetőfel. max. 20 %-án” szövegrész,

c) 5. § (2)  bekezdés k) pontja,

d) 6. §-a,

e) 8. §-a,

f) 7. § (2) bekezdése,

g) 13. § (1) bekezdés bb) pontjának “Max. épületszélesség: 7,5 m” szövegrésze,

h) a 14. § c),  e),  g),  h),  j),  l) és m) pontja.