Nemesvita Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.30.) önkormányzati rendelete
Nemesvita község helyi építési szabályzatáról.
Hatályos: 2017. 10. 11- 2017. 12. 29Nemesvita Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.30.) önkormányzati rendelete
Nemesvita község Nemesvita község helyi építési szabályzatáról
2017-10-11-tól 2017-12-29-ig
Nemesvita Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. Törvény és a 253/1997 (XII. 20) Korm. rendeletben biztosított feladat és jogkörében eljárva Nemesvita község helyi építési szabályzatáról – a 83/2001. Msz-ú Szabályozási tervvel összhangban a jelen rendeletet alkotja.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.
1. §
A rendelet hatálya
(1) A Rendelet hatálya Nemesvita község közigazgatási területére terjed ki.
Szabályzatban részletes szabályozás készül a teljes belterületre és a külterületre. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai érvényesek.
(2) A község közigazgatási területe a területegységek elhelyezkedése, jellemző használata és a szabályozás szempontjából az alábbi részekre tagolódik:
a/. Belterület.
b/. Külterület.
Melyek tovább tagolódnak
a/. Beépítésre szánt területre és
b/. Beépítésre nem szánt területre.
(3) A rendelettel megállapított helyi építési szabályzat az OTÉK helyi kiegészítése. A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telkeket, építési területeket, területeket kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka), valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni - az országos érvényű rendelkezések (OTÉK) megtartása mellett - csak a jelen Szabályzat rendelkezései, továbbá a Szabályozási Terv együttes figyelembevételével szabad.
(4) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(5) Azok az engedély nélkül épített épületek, melyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, - állagmegóvási munkát kivéve - csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá csak akkor végezhetnek rajtuk építési tevékenységet, ha jelen Szabályzatnak megfelelnek, ill. az építési engedéllyel elérhető.
2. §
A szabályozás elemei
(1) Kötelező szabályozási elemek:
a/. Beépítésre szánt,- és nem szánt terület határa.
b/. Beépítési mód
c/. Telek legkisebb mérete.
b/. Max. beépítettség.
c/. Építmény-magasság.
d/. Terület felhasználás módja.
e/. Szabályozási szélességek.
f/. Beépítési helyek.
g/. Védőtávolságok.
h/. Zöldfelületi arány.
i/. Közművesítettség mértéke.
j/. Környezetvédelmi határértékek.
Fentieket csak a Szabályozási Tervvel és a Helyi Építési Szabályzattal együtt lehet módosítani.
(2) Irányadó szabályozási elemek:
a/. Épület-kontúrok.
b/. Út, gyalogút és közmű-vezetékek nyomvonala.
c/. Telekhatárok azzal, hogy a tömb telkeinek száma nem változhat.
Ezek módosítása lehetséges.
(3) Övezeti jelek: A B C
E F G ahol A: terület-felhasználás módja
B: beépítési mód
C: beépítési %
E: építménymagasság
F: Min. telek-méret
G: Min. Zöldfelületi arány
II. Fejezet
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
II/1. BELTERÜLET
3. §
A terület felhasználása
(1) A Szabályozási Tervvel érintett területből a belterületen:
a/. Beépítésre szánt területek:
Lakóterületek Lf
Településközponti vegyes terület Vt
Ipari gazdasági, szolgáltató területek Gip és Gksz
b/. Beépítésre nem szánt területek:
Közlekedési és közmű területek. KÖ
Zöldterületek. Zsp, Z
Különleges területek (temető) K
Vízgazdálkodási területek. V
(2) A beépítésre szánt területeket a telek-alakításig az eredeti művelési ág szerint kell művelni.
(3) Beépítésre nem szánt területen új épületet építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak az Étv. 19.§.(2) szerint lehet.
4. §
Beépítésre szán területekre vonatkozó szabályok
(1) Falusias lakóterületek. (kialakult és új területeken)
a)Az övezetben elhelyezhető:
- Legfeljebb 2 lakásos lakóépületek
- - Mezőgazdasági építmény.
- A lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épületek.
- Szálláshelyeket is tartalmazó szolgáltató épületek.
- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b) Övezeti előírások:
|
Öv.jel |
Beép.mód |
Beépítettség % |
Szt.sűr. |
Ép.mag. |
Min.
zöldfel. % |
Ép.szél. m |
Telek
ter. m2 |
|
Lfk1 |
O |
30 |
0,4 |
3,6 |
60 |
6,0 |
700, K |
|
Lfk2 |
SZ |
30 |
0,4 |
4,5 |
65 |
7,0 |
800,K |
|
Lf1 |
O |
20 |
0,2 |
3,2 |
70 |
7,0 |
1500 |
|
Lf2 |
SZ |
30 |
0,4 |
4,0 |
65 |
7,0 |
900 |
|
Lf3 |
O |
30 |
0,4 |
3,6 |
65 |
6,0 |
900 |
Max.
beépítettség: 30%,
beépített területnél: (K) az engedéllyel épített nagyobb beépítési arány megtartható.
Közművesítettség
foka: legalább
részleges
Telek
legkisebb szélessége: 17,5
m, ill. a kialakult méret
c) Az övezeti előírások a meglévő létesítményeknél az utólagos telekalakításokra és épület-átalakításokra, bővítésekre vonatkoznak.
d). A D-i lakóterület (Lf1) „szőlőskert”-szerű beépítését biztosítani kell. A telkek utcavonala mentén 20 m. széles fásított, szőlővel telepített sávot kell biztosítani. A teljes terület zöldfelületi aránya beültetési kötelezettséget jelent.
e/. Ugyanitt az épület hossza nem haladhatja meg a 15,0 m.-t-
f) Az Épület szélesség, négyszög alaprajz esetén a rövidebb, utcafronttal párhuzamos alaprajzi méret. Épületszárnyakkal tagolt („L”, „T”) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(2) Településközpont vegyes terület
a). A területen elhelyezhető:
- Lakóépület.
- Igazgatási épület.
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület.
A templom telkén csak szakrális célú építés (bővítés) engedélyezhető további 2 % os nagyságrendben.
Övezeti jele: Vt Sz 30,K 4,5 (K) 60 K
Beépítési mód: Oldalhatáron álló, szabadon álló, ill.a kialakult.
Beépítettség: max. 30 %
Max. építménymagasság: 4,5 m. ill. a templom magassága.
A telek min. területe: 1000 m2, ill. a kialakult méret.
Min. zöldfelületi arány: 60 %
Max. szintterület-sűrűség: 1.0,
Közművesítettség foka: legalább részleges.
A be nem épített és a legszükségesebb burkolt területek feletti terület-részeket zöldfelülettel kell fedni.
(3) Gazdasági területek
A/. Kereskedelmi, szolgáltató terület.
a).Elhelyezhető létesítmények:
- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység. (melyet vizsgálattal kell igazolni)
- -A tulajdonos (használó) lakása.
- -Lovas turizmus létesítményei
- Logisztikai létesítmények.
- -Igazgatási jellegű tevékenység.
- -Egyéb közösségi, szórakoztató tevékenység.
b./ Övezeti jele: Gksz SZ 30 0,4 .
4,5 5000 60
c). Beépítési mód: Szabadonálló és kialakult
Beépítettség: max. 30 %
A telek legkisebb területe: 5.000 m2
Max. ép. magasság: 4,5 m
Min. zöldfelületi arány: 60 %
Közművesítettség foka: legalább részleges
d./[1] A területen csak igényes építészeti kialakítású, építészetileg tagolt max. 35x51 m méretű épület építhető.
Csarnokszerű épület csak a 07/10-11 hrsz-ú területen építhető.
e) A tájképvédelmi szempontok érvényesítése érdekében az építményeket kertépítészeti terv alapján telepített
facsoportokkal kell eltakarni, továbbá a telekhatárok mentén fásítást kell alkalmazni. Az övezetben
közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok
megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is -
kell elhelyezni.
B/. Ipari terület.
a). A területen elhelyezhető:
- A települési környezetre nem zavaró hatású gazdasági, ipari létesítmény.
- Kereskedelmi, szolgáltató épületek
- Logisztikai létesítmények.
- Gazdasági célú épületen belül a tulajdonos (használó) lakása.
- Egészségügyi, szociális épületek.
b). Övezeti jele: Gip Sz 30 1,0
5,0 2000 50
c) Beépítési mód: Szabadonálló
Max. beépítettség: 30 %
A telek legkisebb területe: 2000 m2
Max. ép.magasság: 5,0 m
Max. szintterület-sűrűség: 1,0
Min. zöldfelületi arány: 50 %
Közművesítettség foka: Legalább részleges.
d). A területen csak építészetileg igényes, nem csarnok-szerű épületek építhetők.
e). A terület oldalhatárai mentén 15 m. széles védősáv telepítendő a beépítés előtt.
(4) Különleges terület.
A temető területe.
Elhelyezhető: a működéshez szükséges létesítmények (Ravatalozó, kápolna, sírok, kripták, kolumbáriumok,
emlékművek, feszületek)
Övezeti jele: Ktem Sz 2
4,5 70x K
xA zöldfelületbe a nem fedett sírhelyek is beszámítanak
5. §
Beépítésre nem szánt területek részletes szabályozása
- Közlekedési területek.
Az utak, járdák, parkolók és azok létesítményei által elfoglalt területek.
a/. Az útburkolatokkal, parkolókkal árkokkal és járdákkal el nem foglalt területeket parkosítani kell.
b/.Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén építményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.
c/.A lakótelkek és kereskedelmi, szolgáltató egységek részére a parkolóhelyeket az OTÉK 42.§.-a szerint saját területen kell biztosítani, Közterületen biztosítandó parkolóhely a temető, Polgármesteri Hivatal és Templom részére.
d/. A rálátási háromszögeket biztosítani kell. Az útkereszteződéseknél legalább 5,0 m.-es lesarkítással kell kialakítani a telkeket.
f/. Új intézményeknél, a járdák és útburkolatok nyomvonalának keresztezésében az akadálymentes közlekedést biztosítani kell.
g/. Az új járdák kialakításánál legalább 1,5 m. szélességet kell biztosítani.
h/. A tanösvény részére a szükséges területeket biztosítani kell.
(2) Közműlétesítmények területe.
A közművek elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez biztosított területek.
a/. A közművek elhelyezése a közmű-létesítményekre vonatkozó szabályok, ágazati előírások, ill. az üzemeltetői előírásoknak megfelelően történhet.
b/. Víz-és szennyvíz csatlakozási lehetőségeket ingatlanonként kell biztosítani.
c/. A létesítmények tervezésénél alkalmazni kell a 35/1996 (XII.29) BM.sz rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi szabályzat (OTSZ) előírásait. Az oltóvizet földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani (OTSZ. 46.§. 8-9.)
d/. Épületet, építményt közműbe, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elvezetése, tárolása szennyvíz-csatornával, vagy zárt rendszerű és szigetelt szennyvíz-tározóval megoldott és az ürítésre jogosult szervezet, valamint megfelelő szennyvíz-ürítőhely biztosított.
e/. A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését követően a vízbekötéssel rendelkező ingatlanok tulajdonosai kötelesek a szennyvizet közcsatornába bevezetni 60 napon belül.
f/. Az ivóvíz kezelésére, tárolására, továbbítására és elosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
g/. A felszíni vizek elvezetését a nyílt árokhálózat továbbépítésével kell megoldani a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hozzájárulásával
h/. A vízelvezető árkok lefedése csak az Önkormányzat hozzájárulásával lehetséges.
i/. A földfeletti elektromos vezeték – ideértve az oszloptranszformátort is - biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed:
120 kV-on 13 m.
1-35 kV-on 5 m.
Belterületen 3,5-3,3 m.
Új föld-feletti közmű vezeték és oszloptranszformátor nem létesíthető.
j/. A nagy-középnyomású gázhálózat 9-9 m.-es védőtávolságot kell biztosítani.
Gázfogadó állomás részére R= 10 m.-es kör-védőtávolságot szabadon kell hagyni.
A középnyomású gázhálózat védőtávolsága (DN 90-ig) 4-4 m.
A tervezett létesítmények földgáz-hálózatra való rákötését levegő-tisztasági szempontok miatt szorgalmazni kell.
(3) Zöldterületek.
a/. Állandóan nagy részben növényzettel fedett zöldterületek
b/ .A területet közútról, közterületről kerekesszékkel is meg kell tudni közelíteni.
A/ Sportpálya és környéke.
A területen elhelyezhető:
- Pihenést, testedzést szolgáló és játszótéri létesítmények.
- A közvetlen környezetet kiszolgáló vendéglátó épület.
Övezeti jele: Zsp Sz 2
3,5 80 2000
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség: 2 %
Max. épületmagasság: 3,5 m.
Min. zöldfelületi erány: 80 % ( a füves sportterületet is beszámítva)
Közművesítettség foka: legalább részleges.(ha épületet helyeznek el)
B/. Egyéb zöldfelületek.(Z)
A közterületek útburkolattal, úttartozékkal, járdával, közművel el nem foglalt része. Ezeken a területeken a pihenést szolgáló létesítmények (játszóterek, pihenőhelyek, stb.) helyezhetők el. Épületek nem építhetők.
a/. A meglévő és tervezett zöldterületek fenntartásáról és felújításáról folyamatosan gondoskodni kell.
b/. A település zöldfelületeit védeni kell, zöldfelületi arány nem csökkenthető.
Ahol a szabályozás zöldfelületek létesítését írja elő, ott a létesítmény használatba vételig a telepítést el kell végezni.
c/ Az ipari és szolgáltató területeket a lakóterületektől saját területen telepített zöldsávval kell elválasztani.
d/, A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítás biztosítandó, ahol a szélességrendelkezésre áll.
e/.A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani.
Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületeire.
f/. Az ajánlott növények jegyzékét a HÉSZ.-hez csatoljuk
6. §
A közterületek arculatának védelme, alakítása
(1) A közterületeken a Helyi Önkormányzat hozzájárulásához kell kötni és a helyi hagyományok szerint kell engedélyezni, ill. szabályozni:
a/. Utcabútorok, berendezések elhelyezését.
b/. Reklám- és információs táblák elhelyezése a Balaton-felvidéki Nemzeti Park véleményének figyelembe vételével történhet.
(2) A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el. Engedélyezésnél a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakhatóságként közreműködik.
(3) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója (Pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, emlékművek-és táblák, utcaberendezések elhelyezése) a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.
7.§.
Épületek, építmények elhelyezése, kialakítása
( A külön nem jelzett előírások valamennyi övezetre vonatkoznak)
(1) Az épületek elhelyezése.
a/. Az épületeket a Szabályozási Terven jelölt sávban kell elhelyezni.
b/. A lakóépületeknél az előkert előírt mérete 5,0 m. saroktelkeknél 8.0m. ill. a kialakult méret, kereskedelmi,
szolgáltató létesítménynél 6.0 m. A D.-i területnél (L1) az épületek elhelyezésével a laza, kertes beépítés
alkalmazandó.
c/.A hátsókert mérete min. 6.0 m.
d/. A lakótelkeknél a helyi állattartási rendelet szerinti állattartási épület és egyéb épület az oldalhatáron álló beépítés esetén a telek azon oldalán helyezendő el, ahol a lakóépület áll. Szabadon álló beépítésnél az épület takarásában.
e/.Az épületek főtömegének gerinciránya az utcavonalra merőleges legyen..
f/. A védőtávolságokat a Szabályozási Terv ábrázolja.
Részletes előírások:
- Temetőnél 50.00 m. en belül zajos, bűzös tevékenység nem folytatható
- 84.sz útnál 20-20 m. építési terület, ill.100-100 m. védőterület biztosítandó. .
- Vízfolyásoknál 6,0-6,0 m kezelési sáv biztosítandó.
g/.A telek-alakítás és építés előtt meg kell oldani a felszíni vizek és belvizek elvezetését.
Az út védőterületén belül az építés lehetőségeit a Veszprém m. Közútkezelő Kht. határozza meg a szakhatósági véleményeket is figyelembe véve.
h) A jogszerűen megépített, épület/építmény megtartható, felújítható, a vonatkozó építési övezet/ övezet előírásai értékét meghaladó épület/építmény vízszintes és függőleges irányú bővítése nem engedélyezhető.
(2) Az épületek, építmények építészeti kialakításának szabályozása.
a/. Az épületek főtömegének gerinciránya az L és Vt övezetben utcavonalra merőleges legyen.
b) Az épület főtömege 40-45°-os hajlású tetővel kerüljön kialakításra. Előtető vagy bármi más melléktömeg esetén alacsonyabb hajlásszögű tető is kialakítható. Lapos tető semmilyen melléképület, épületrész esetén nem alakítható ki.
c) Az épületek főtömegének tetőfedése égetett piros, barna, antracit, natúr cserépfedés, nád, természetes pala. Bitumenes zsindely, piros vagy barna síkpala, valamint fémszínű alumíniumfedés nem alkalmazható. Az épületek főtömegéhez csatlakozó, alacsonyabb hajlásszögű melléktömegen sötétárnyalatú matt barna vagy szürke korcolt lemezfedés is alkalmazható..
d/. A tetőtér beépíthető. A tetőtéri ablakfelületek összmérete a tetőfelület max.20 %-a lehet.
e). Erkély nem építhető, az épület tömegébe foglalt loggia igen.
f/. Elsősorban hagyományos építőanyagok alkalmazandók (kő, fa, világos színű (elsősorban fehér) vakolat.
.
g/. A telken elhelyezendő épületek építészeti kialakítása egymással összhangban legyen.
h/. Az utcai kerítés alacsony lábazattal és 1,5 m. max. magassággal, növényzettel kísérve készüljön. Anyaga lehet fa, tömör kő, világos színű vakolt tégla. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.
i) szerelt fém kémény önmagában nem létesíthető, azt burkolni szükséges, településképhez/tájhoz illeszkedő anyag- és színhasználattal (szerelt építőelemek, tégla, kő) Szerelt kémény az épületek külső falán nem vezethető.”
(3) Legnagyobb szintterület-sűrűségek.(az övezetre vonatkozóan)
a/. Lakóövezetekben 0.4 és 0,1 az Lf1 –nél.
b/. TV övezetben 1.0
c/. Gazdasági övezetekben 0,4 a Gksz- övezetben
1,0 a Gip
(4) Mély fekvésű telkeknél pince építése esetén talajmechanikai szakvélemény készítését lehet előírni.
(5) A lakótelkek megvalósítási ütemét külön Önkormányzati Határozattal kell szabályozni. Építéshatósági engedély ezen ütemezés szerint adható ki.
(6) Telekalakítás.
a/. Telek-alakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető, melyhez telekalakítási tervet kell készíteni a hatályos jogszabályi előírásoknak - jelenleg a 85/2000(XI.8) FM. rendelet megfelelően.
b/. Az új beépítésre szánt területeknél a HÉSZ. elfogadása után legalább telek-tömbönként építési telekké, ill.
telekké kell alakítani.
8. §
Településszerkezet, falukép, műemlék, és építészeti értékvédelem.
(1) Országos műemléki védelem alatt álló létesítmények védelmét törvény szabályozza. (1977.évi LIV.tv.) Ezeket a mindenkor érvényes Műemlék-jegyzék tartalmazza.
Ezek a következők Nemesvita Dózsa Gy.u.43 lakóház 275 hrsz.
Kossuth u. 52. lakóház 339
Petőfi S.u.29 lakóház 156 „
Petőfi S. u.46 lakóház 188 „
Petőfi S. u.52 lakóház 195 „
Petőfi S. u.53-54 lakóház 129 „
Rákóczi tér rk.templom 237 „
Répa Rozi csárda épülete 087/2
Úrberki malom épülete 072/2
Műemléki környezetet a Szabályozási Terv jelöli.
(2) Helyi védelem alá kell helyezni külön Önkormányzati Rendelettel:
a/. Létesítményeket, terület-egységek:
- Az ó-falu területén a beépítési jelleg, utcakép-részletek, építészeti megjelenés.
- Terek, teresedések a zöldfelületekkel együtt.
- Kőkeresztek, kutak.
b/. Egyedileg védelemre javasolt épületek, építmények:
Kossuth L.u. és ágai alsó településrészen: 30, 31, 54, 87, 410 hrsz.
felső „ 228, 243, 245, 251/3, 252, 253,
341/2, 366/4, 382 hrsz
Dózsa Gy.u. és ágai 95, 234, 239, 270, 274, 280, 288, 290, 308/1, 311, 326, 328, 331, 332, 342/2-3, 382
Petőfi S. u. és ágai 156, 169, 174, 175, 177, 194, 198, 205, 212, 213 hrsz
Fentiekkel ki kell egészíteni a meglévő 5/1996 (VII.4) sz Önkormányzati Rendeletet a „Nemesvita Települési Önkormányzat közigazgatási területén lévő épített és természeti értékek védelméről”
c/.A védelem fő elemei:
- a változó, organikusan kialakult szabályozási szélességek,
- a beépítési mód,
- utcakép
(3) A műemléki szakhatóság (KÖH) előzetes szakvéleményét kell kikérni:
- A felsorolt épületek átalakítása, bővítése esetén.
- A védett utcaszakaszon valamennyi épület utcai homlokzatának felújítása esetén.
- A védendő utcaszakaszon az utcaképet befolyásoló mindennemű építési munka, oszlopok, táblák, utcabútorok elhelyezése esetén.
(4) Régészeti leletek előkerülése esetén értesíteni kell a Laczkó Dezső Múzeumot és a Kövt.24.§.-a szerint kell eljárni.
(5) A Régészeti Topográfia és a Laczkó Dezső Múzeum adatszolgáltatása szerinti területeken az 50 cm.-nél mélyebb földmunkák, vagy építési munkák megkezdése előtt ugyancsak értesíteni kell a Múzeumot és a régészeti feltárást az építtető költségére elvégeztetni.
(6) Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a KÖH a kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV.tv. 63.§.-a alapján szakhatóságként jár el.
(7) Nemesvita területén található régészeti érdekű területek:
- -34/1.Lelőhely: Őskori telep. 012/9,11,12 hrsz.
- -34/2 . „ Római és középkori cserepek. 087/1 hrsz.
- -34/3. „ Népvándorlás- kori temető. 091/10 hrsz.
- -34/4. „ Középkori templom. 237 hrsz.
- 34/5. „ Középkori falu. 052/12 hrsz.
9. §
A BELTERÜLET ALAKULÁSA
(1) A belterületi határ módosításáról a Szabályozási Terv és a HÉSZ előírásainak megfelelően kell gondoskodni.
(2) A területek belterületbe vonását, ill. művelési ágból való kivonását Önkormányzati Határozattal elfogadott ütemterv szerint kell megvalósítani a BfNP hozzájárulásával.
(3) A tervezett belterületi határt annak jóváhagyásáig, ill. földhivatali átvezetésig irányadónak kell tekinteni és a területet az eredeti művelési ágban hasznosítani.
(4) Belterületbe kell vonni:
- Gip. Jelű területet 03/4 hrsz
- Jókai M. u.-tól K.-re 07/3-11 hrsz
- Település Dk.-i részén a 012/1-2 és 012/22 hrsz.
- Település Dny.- részén a 0123/1-2 hrsz.
II/2. KÜLTERÜLET
10. §
A szabályozás érvényessége
(1) Jelen szabályozási fejezet Nemesvita község teljes közigazgatási külterületére terjed ki.
(2) Az Előírások a Belterület Szabályozási Tervével és a Külterület Szerkezeti és Szabályozási Tervével együtt érvényesek.
(3) A HÉSZ 1, 2, 5,6,7, 8,15, 16, 17, 18. §.-ai a külterületre is alkalmazni kell.
(4) Nemesvita külterülete a terület-felhasználás szempontjából az alábbi terület-egységeket foglalja magába.
A/. Beépítésre szánt terület a település belterülete és a 84.sz. úttól K.re eső egyes, már kialakult, ill. az érvényes
szabályozási tervben (2000.évi 52/2000 Msz.) rögzített terület-egységek.
B/. Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterületek. KÖ
Zöldterületek. Z,KP
Erdőterületek: Védelmi (nem beépíthető) Ev és Eve
Általános mezőgazdasági területek: Má1, Má2, Má3, Má4-N, Má5
Kertes mezőgazdasági területek Mk
Vízgazdálkodási területek
(Folyó -és állóvizek medre és partja) Vg
Rekultiválandó területek R
Építési törmelék-lerakó terület T
11. §
A terület-használat általános előírásai
(1) Nemesvita területén lévő természeti értékeket (források, erdők, vizek, kialakult felszíni formák, történetileg kialakult tájkép, tájjelleg) az értékükkel összhangban kiemelt védelemben kell részesíteni.
(2) A természeti és építészeti értékek védelme érdekében Nemesvita külterületi részein tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a természeti értékeket, a táj jellegét, a védett növény- és állatvilágot valamint az adott terület rendeltetését zavarja.
(3) A külterületen folyó gazdálkodást és építést a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni. A környezetkímélő gazdálkodási módok kiemelten támogatandók.
(4) Nemesvita területén folytatott tevékenység által kibocsátott légszennyezés nem haladhatja meg a 14/2001 (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelet határértékeit.
(5) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen, zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység csak abban az esetben létesíthető, ill. végezhető, ha a zaj mértéke a lakó- és vegyes övezetre vonatkozó rendeletek szerinti határértéket nem haladja meg.
(6) A családi szükségletet meghaladó mértékű állattartás az Má3-al jelölt mezőgazdasági területen lehetséges a környezetvédelmi, építési és vízminőség-védelmi előírások betartásával és a terület szőlőkataszterből történő kiváltása esetén.
(7) 2.700 m2-nél kisebb terület kialakítása Nemesvita területén nem engedélyezhető.
(8) Szerelt kémény nem építhető
Külterületek övezeti szabályozása.
12. §
Beépítésre szánt területek
Törekpuszta és szúnyogmajor területén
1.Központi vegyes területek
(1) A/. Törek puszta és Szúnyog major területe.
a) A területen
- A pihenést, vendéglátást, turisztikát szolgáló épületek saját kereskedelmi egységekkel,
- A tulajdonos (kezelő) részére lakás és a funkcióhoz szükséges gazdasági épületek
- Felső töreknél a meglévő műhelyek, heliport, benzinkút.
b). Övezeti előírások:
Öv.jel Beép.mód Beép.% Szt.sűr. Ép.mag. Telek ter. Zöldfel.a. Ép.szél.
Vk1 Sz 20 0,4 3,5 Szab.terv 70 % 8,0 m.
Vk2 Sz 6 0,5 3,5 „ 85 8,0
Vk3 Sz 15 0,5 3,5 „ 75 8,0
Vk4 Sz 10 0,5 3,5 „ és K 80 8,0
Vk5 Sz 20 1,0 3,5 „ 70 8,0
A zöldfelületeket őshonos növényzettel kell telepíteni.
B/.. Meglévő részben beépített terület-egységek.
081/4 hrsz. Lovas telep
060 „ Lakóház
062-63 „ Átrium panzió
072/1 „ Úrberki malom
A fenti területeken a meglévő terület-használat folytatható. Részletes szabályozásuk az A. pont szerint érvényes. (Vk1)
(2) Ipari gazdasági terület. ( Meglévő nagyüzemi baromfitelep)
A területen meglévő baromfitelep tovább működhet a környezetvédelmi előírások betartásával. Bővítése, más ipari jellegű átalakítása nem lehetséges.
Övezeti jele Gip Sz 20 0,5
4,0x K 70 x A 2 baromfi-istálló kivételével
Bezárás után Vk Sz 20 0,5
4.0 K 70
13. §
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
(1) Zöldterületek.
A/. 84.sz út melletti terület.
a/. Állandóan nagy részben növényzettel fedett (elsősorban fásított) zöldterületek
b/.A területet közútról, közterületről kerekesszékkel is meg kell tudni közelíteni.
c/.A területen elhelyezhető:
-Pihenést, testedzést szolgáló és játszótéri létesítmények.
-A közvetlen környezetet kiszolgáló vendéglátó épület.
Övezeti jele: Z Sz 2
3,5 80 2000
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség: 2 %
Max. épületmagasság: 3,5 m.
Min. zöldfelületi erány: 80 % ( a füves sportterületet is beszámítva)
Közművesítettség foka: legalább részleges.(ha épületet helyeznek el)
B/.A bányató körüli terület.
a/ Az övezetben kialakítandó zöldterületen a horgászat, pihenést, minőségi turizmust szolgáló és a terület fenntartását szolgáló tájbaillő építmények (esőbeállók, pihenőpavilonok, állat-megfigyelő állások, tárolószinek, vízfolyások létesítményei), helyezhetők el.
b/.A bányató környékére zöldterületi terv készítendő a rekultivációs terv részeként, melyet a Nemzeti Parkkal és az Erdészeti Szolgálattal egyeztetni kell. A tervnek biztosítani kell a területek melletti létesítményeknek az erdős környezetben való harmonikus elhelyezkedését és a természet-közeli állapot megtartását.
(2) Mezőgazdasági területek. A mezőgazdasági területek tájkarakter, a természeti értékelek, a felszíni vizek védelme, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, valamint gazdasági és településfejlesztési szempontok szerint több övezetre osztjuk.
A./ Általános mezőgazdasági övezetek
a) Övezeti szabályozás:
Öv.jel | Műv.ág | Beépítettség % | Ép. magasság m | Min. erület | Ép. szélesség | Ép.alapterület |
Má1 | szőlő | 1 | 3,2 | 2ha | 7,0 | 270 m2 borturizmus esetén 120 m2 egyéb esetben 120 m2 önálló földi pince esetén íves bejárattal, max. földtakarással együtt 2,5 m magassággal |
Má1* | szőlő | 1 | 3,2 | 2ha | 7,0 | 270 m2 borturizmus esetén 120 m2 egyéb esetben Max. terepszint alatti épület alapterülete a telek 5%-a. 120 m2 önálló földi pince esetén íves bejárattal, max. földtakarással együtt 2,5 m magassággal |
Má2 | szőlő | 1 | 3,2 | 5ha | 7,0 | 200 |
Gyep, gyüm. | 0,3 | 3,2 | 10ha | 7,0 | 200 | |
Má3 | gyep | 0,5 | 3,2 | 10ha | 7,0 | 400 |
Má4-N | A meglévőkön túlmenően beépítés nem lehetséges. Felújítás és korszerűsítés engedélyezhető. | |||||
Má5 | gyep | 1 | 3,2 | 5ha | 7,0 | 700 |
b). Valamennyi övezetben az építés feltétele a művelési ágnak megfelelő 80%-os betelepítettség.
c). Az egyes övezetekben építhető:
- 1.Szőlő és gyümölcs esetén
- A termelést és a borturizmust szolgáló létesítmények (szőlőművelés, szőlőfeldolgozás, bortárolás) kizárólag művelt szőlő esetén.
- Lakóhelyiség a tulajdonos részére a gazdasági épületen belül.
- 2. Gyep esetén a gazdálkodást szolgáló, lakóhelyiséget is tartalmazó épületek(Hagyományos állattartó épületek)
- 3. Csarnok-szerű épület nem építhető.
d) Az Má5 övezet fás legelő jellegét meg kell tartani, a természetesen kialakult fásult részeket meg kell őrizni, szükség esetén a fákat pótolni kell.
Az övezetben állattartó, és az állattartást kiszolgáló építmények az övezet nyugati határától mért 100 méteres sávban helyezhetők el.
A tájképvédelmi szempontok érvényesítése érdekében az építményeket kertépítészeti terv alapján telepített facsoportokkal kell eltakarni.
Új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.
e) Az Má1* övezetben legfeljebb 16 fő számára létesíthető ideiglenes szállásférőhely a borturizmus vendéglátó épületén belül.
B/. Kertes mezőgazdasági övezetek.
a).A területen a rendeltetésszerű használatot (szőlőtermelés, szőlőfeldolgozás, bortárolás, borturizmus) szolgáló gazdasági épület építhető kizárólag művelt szőlő esetén.
b).Övezeti jele: M-k Sz 3
3,2 80 2700
Beépítési mód: Szabadon álló
Max. beépítettség 3 %
Min.betelepítési arány: 80 % .
Max. épületmagasság: 3,2 m.
A telek legkisebb területe: 2700 m2
A telek min. szélessége 20 m.
Max. szintterület-sűrűség: 0.1
Max földfelszini épület alapterülete: 90 m2
„ terepszint alatti ép. „ a terület 5 %-a
c). Az építés feltétele az övezet művelési ágának megfelelő 80 %-os betelepítettség.
(3) Erdőterületek. (E)
1./ Az erdőterületek lehetnek
- védelmi erdők Ev
- egészségügyi Eve Másodlagos rendeltetés
2./ Terület-használati és építési előírások.
a/. Az erdőterületek beépítésre szánt terület céljára nem vehetők igénybe és az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg.
b/. Az erdőket az erdészeti hatósági szervezetek védelmi, gazdasági, közjóléti, és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőként szabályozzák. E területeken az építésigazgatási ügyekben az erdészeti hatóság véleményét kell kikérni.
c/. A kizárólag védelmi rendeltetésű erdőterületeken épületet elhelyezni tilos.
d/ Egyéb építményt a védett erdőterületeken kizárólag a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken szabad elhelyezni.
e/. A közjóléti (egészségügyi, szociális, turisztikai) és oktatási, kutatási minősítésű erdőterületeken (Eve) 10 ha.-t meghaladó terület esetén max. 0.1 % -os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el másodlagos rendeltetés szerint.
f/. Az erdők szabad látogatottságát – a tulajdoni viszonyoktól függetlenül – biztosítani kell.
g) Eve övezetben a Szabályozási tervlap által kijelölt területrészen erdei kilátó elhelyezhető. A kilátó kizárólag fából, vasbeton alapozással és villámvédelemmel épített, olyan a környező fák feletti akadálytalan ellátás lehetőségét biztosító létesítmény, amelynek magassága a kilátó és a terepszint legmélyebben fekvő találkozási pontjától a legmagasabb járószintig mért függőleges távolsága max. 25m. A kilátón, ahhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető elektronikus hírközlési antenna. A kilátó tájba illesztését látványtervvel kell igazolni.
(4) A kavicsbánya területe.
A kavics kitermelése az engedélyezett ideig és területen folytatható. A bezárás után a környezetével együtt komplex táj-rehabilitációs tervet kell készíteni jelen rendezési terv alapján a természetközeli állapot megőrzésére.
(5). Építési törmelék-lerakó hely.
a).A törmelék lerakása az Önkormányzat által szabályozott módon történhet
b).A lerakást folyamatos földtakarással kell végezni.
c) .A terület lezárása takaró-fásítással történik.
14. §.
Építészeti követelmények a külterület beépítésre nem szánt részein
Tájvédelmi előírások
a) A külterületen lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény nem helyezhető el.
b) Kerítés csak élő sövényből létesíthető, kivéve, gyeppel határos területeken a vadvédelmi célú kerítést, (növényzettel kísért vadvédelmi háló), kivéve az Má1* övezet területét, ahol Vagyon- és vadvédelmi kerítés, csak lábazat nélkül, 90%-ban áttört, legfeljebb 1,6 m magasságban, -karcsú oszlop+vadháló, vagy natúr vagy zöld színű hálóból/fonatból- vagy élő sövényből létesíthető. Nem alkalmazható betonoszlop.
c) A külterület beépítésre nem szánt részein 8.00 m.-nél kisebb szabályozási szélességű utak nem alakíthatók ki.
d) A fenti övezeti előírásoknak meg nem felelő meglévő épületek eredeti formában, ill. fenti építészeti előírások betartásával, tájba illő módon újíthatók fel, ill. építhetők újjá.
e) Az övezettől eltérő terület-felhasználás tovább folytatható, de a tevékenység nem bővíthető. A tovább-hasznosítás feltétele, hogy annak káros környezeti, tájképi hatása nincs.
f) Beépítésre nem szánt területen új épületet építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak az Étv. 19.§. (2) szerint lehet.
g) Új közművezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető.
h) 1.0 m-nél nagyobb (magasabb, mélyebb) földmunka csak a talaj -ill. tájvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.
i) A kertes övezetben lévő vízárkok partjait és oldalait védő növényzet védendő. Kivágása csak indokolt esetben a talajvédelem biztosításával engedélyezhető. A vízmosás további mélyülését meg kell akadályozni.
j) A külterület felhasználásánál a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelési tervében foglaltakat be kell tartani.
k) Az utak, patakok, árkok mentén az élővilágot és a táj esztétikai megjelenését gazdagító erdősávok, fasorok telepítendők. A fásításokra táj-és település esztétikai tanulmányterv készítendő.
l) A meglévő fasorok védelméről, kiöregedésük előtt új egyedek telepítéséről és neveléséről a terület tulajdonosának gondoskodnia kell
m) Hirdetőtáblák, reklámfeliratok engedéllyel, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hozzájárulásával lehetséges.
n) A 84.sz főúttól Ny.-ra eső területen csak a települési sziluettet nem zavaró módon és a HÉSZ 4.és 5.§.-a szerinti
méretű és jellegű épületek helyezhetők el
15. §
A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
(1) A környezet védelmére vonatkozó elírásokat együtt kell kezelni más szakági elírásokkal.
(2) A levegő védelme.
- A település levegő tisztaság-védelmét a 14/2001 (V. 9.) KÖM-EüM-FVM együttes rendelet előírásai szerint kell biztosítani.
- Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, ami légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
- Veszélyes és kommunális hulladék megsemmisítése a tervezési területen tilos.
- Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő járművel szabad szállítani.
- A kerti hulladék, tarló és avar, lábon álló növényzet- nyílt téri égetése a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet 10 §. – a szerint tilos, ezért ezt a szabályozást a településen is érvényesíteni kell.
- A levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001 (II.14.) Korm. rend. 6.§.(1) bekezdése alapján a rendelet 2.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek esetén, a mellékletben meghatározott kiterjedési védelmi övezetet kell kialakítani a rendelet hatálybalépését követően létesített új légszennyező források körül. A 14/2001 (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1.1.sz. melléklete szerinti légszennyezettségre vonatkozó egészségügyi határértékeket, ill. a 2.sz. mellékletben meghatározott területekre vonatkozó légszennyezettség ökológiai határértékeket kell figyelembe venni.
(3) A vizek védelme.
- Lakó-és intézmény jellegű épületekre csak akkor adható ki használatbavételi engedély, ha az a szennyvízcsatorna hálózatra rákötött.
- A vízfolyásokba növényvédő szer, szerves és műtrágya, illetve bármilyen szennyező hulladék bejutását meg kell akadályozni.
- Tilos a szennyvizet elhagyott kútba, árokba, csapadékvíz csatornába, vízfolyásba bevezetni, gyűjteni vagy elhelyezni. A felhagyott, korszerűtlen közműpótló szennyvízgyűjtők megszüntetését el kell rendelni.
- A mezőgazdasági művelést korlátozott vegyszer és műtrágya használat mellett lehet környezetkímélő vagy extenzív módszerekkel folytatni, hogy a vízfolyásokba műtrágya és trágyalé ne kerülhessen.
- Megoldandó a csapadékvíz elvezető árkok felújítása, rendbetétele, folyamatos karbantartásának biztosítása. A hullámok, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18. ) sz. Korm. rend. értelmében a magán és intézményi ingatlanok valamint a vízelvezető árkok között parti sávnak legalább 1, 0 m szélességűnek kell lenni a közvetlen hozzáférés, tisztítás, karbantartás érdekében.
- A bel és külterületi vízelvezetők műszaki állapotát javítani szükséges - Lesence patak, Nemesvitai övárok, Törekpusztai és Németfalui árkok. Tervet kell készíteni a felújításukra, mederrendezésükre.
- A felszín alatti vizek védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszí alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetés engedély alapján korlátozottan és ellenőrzött körülmények között történhet, a 33/2000 (III.17.) Korm. rend. 34.§. 10. bek. Nemesvita település a Korm. rend. alapján „A” fokozottan érzékeny besorolású területek közé tartozik.
- Élővízbe, ill. közcsatorna hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a 3/1984 (II.7.) OVH rendelkezés tartalmazza, a felszíni vizek védelme érdekében pedig a 203/2001 (X.26.) Korm. rend. előírásait szükséges betartani.
- A tervezett területhasználatok meghatározásánál szükséges betartani a 10/2000 (VI.2) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet előírásait a felszín alatti víz-és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekre vonatkozóan
- A felszíni vízbe vezetett csapadékvizek minőségének a használt—és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002 III.22) KöM-KöViM együttes rend. 1. sz. mellékletében előírtaknak kell megfelelni.
(4) A föld védelme.
- A települési hulladékot csak az e célra rendszeresített edényzetben lehet elhelyezni.
- A települési hulladékot csak az önkormányzat által szervezett módon lehet gyűjteni.
- A településen a környezetet károsító ipari tevékenység nem folytatható, ill. nem engedélyezhető.
- A veszélyes hulladék gyűjtése, tárolása és elszállítása a település közigazgatási területén belül a 98/2001 (VI. 15.) Korm. rend. szerint történhet.
- Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet. A termőföldön létesítendő építményeket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozzák. A hasznos talajréteg megmentéséről gondoskodni kell.
- Önkormányzati rendeletben kell intézkedni a szelektív hulladék-gyűjtés bevezetéséről.
- Növényvédő szer, műtrágya csak fedett helyen, talajtól elszigetelten tárolható.
- A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén a természetes terepfelszín védett, a terepalakulatok megbontása és a termőföld elhordása tilos.
- A területek művelési ágból való kivonását önkormányzati rendelettel elfogadott ütemterv szerint kell megvalósítani.
- k). Állati hulladék dögkútba történő elhelyezését 2005.dec. 31.-ig meg kell szüntetni.
k) A termőföldön tervezett beruházások esetén a humuszos termőréteget le kell termelni, és a település közigazgatási területén belül mezőgazdasági művelés alatt álló területen kell hasznosítani.
(5) A zaj és rezgés elleni védelem.
- A településen a létesítmények tervezésénél, megvalósításánál a zaj és rezgés elleni védelemnél a 8/2002. (III. 22) KÖM-EÜM: együttes rendelet és a 2000.évi CXII. tv. szerint kell eljárni
- A zaj elleni védelemre a Rendezési Terv alábbi intézkedéseit illetve megoldásait be kell tartani.
- Szabályozási szélességek
- Védõ zöldsávok és zöldterületek.
- Közlekedési intézkedések (sebességhatárok)
- Új létesítmények tervezésénél a szükséges intézkedések előírása.
- A 8/2002. (III. 22) KÖM-EÜM: együttes rendelet 2. sz. melléklete szerint az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj megengedett határértékei (LTH), ha az építési munka időtartama 1 hónapnál hosszabb, de 1 évet meg nem haladó
üdülőterület: nappal (6-22 óra):55 dB éjjel (22-6 óra): 40 dB
Lakóterület: nappal (6-22 óra):60 dB éjjel (22-6 óra): 45 dB
-üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei
üdülőterület: nappal (6-22 óra):45 dB éjjel (22-6 óra): 35 dB
lakóterület: nappal (6-22 óra):50 dB éjjel (22-6 óra): 40 dB
- Gépjárművek közlekedéséből származó zaj elleni védelmet a közlekedési alátámasztó munkarész konkrét számításaiban előírt eszközökkel lehet és kell biztosítani.
- Telephelyen a megengedett határértéket meghaladó zajkibocsátó létesítmény üzemeltetője köteles a zaj mértékét a határértéknek megfelelőn csökkenteni. E kötelezettség elmulasztása esetén a létesítmény üzemeltetése (nyitva tartása) korlátozható.
g). Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, ill. üzemeltethető, hogy környezeti zajkibocsátása nem haladhatja meg a jogszabályban előírt zajterhelési határértékeket.
6) A települési környezet védelme.
a) A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.
b) Az előkerteket parkosítani, az utcákat fásítani kell.
c) Az ingatlanok használói, kezelői kötelesek az ingatlanuk határvonalától az útszelvényig tartó területek gondozását (kaszálás, gyomtalanítás) elvégezni.
d) Növénysávok kialakítás, zöldterületek növelése a közterületeken az Önkormányzat feladata.
e) A lakóterületbe beágyazott termelő, szolgáltató telephelyek körül lehetőség szerinti zöld területet kell kialakítani.
(7) Az élővilág és a táj védelme.
a) A természetes és a művi elemek egyensúlyának megtartása érdekében intézkedni kell:
- az erdők, rétek, legelők vízfolyások épségének és egységének a megőrzéséről,
- új erdők telepítéséről,
- a természeti és táji értékek védelméről és megőrzéséről.
b). Fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatal és a BfNP engedélyével szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa pótlását közterületen minden esetben elő kell írni.
c). Nyomvonalas létesítmények engedélyezési tervéhez a meglévő, kivágásra kerülő és telepítendő növényzet tervét is csatolni kell.
d). Építési engedélyezési tervhez mellékelni kell a terepmunkát, támfalat, térburkolatokat és növényzetet ábrázoló helyszínrajzot is. Az ingatlanok rendezése és a növényzet eltelepítése minden beruházás részeként a használatba vételig megvalósítandó.
16. §
A TŰZ ELLENI VÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
(1). Általános előírások.
a/. A község egész területén a tervezésnél és a létesítmények elhelyezésénél be kell tartani a 35/1996 (XII.29.) BM.sz. rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatot.
b/. Nemesvita területén a vízvezeték hálózat felülvizsgálandó és a szükséges rekonstrukciók végrehajtandók.
(2). Oltóvíz mennyiségének biztosítása. (46. § 8.)
- . Jelenleg a község víz-szükséglete a vízbázisnál rendelkezésre áll.
- A rendelkezésre álló vízmennyiséget a vízellátó rendszerrel úgy kell elosztani, hogy a mindenkori legnagyobb tűzszakasz oltóvíz-mennyisége biztosítható legyen.
- További víznyerő helyként figyelembe vehetők:
- 50 m3-nél nagyobb befogadó-képességű vízmedence.
- Természetes felszíni vizek, melyek távolsága a védendő létesítménytől max. 500 m.
- Bányató.
- . A vízvezeték-hálózatot úgy kell méretezni, hogy a településen a kommunális átlagos, a létesítményekben pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvíz mennyiség egyidejűleget biztosítsa. (46. §)
e/. A település fejlesztése, ill. a létesítmények létesítése, bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatba vételével egyidejűleg kell biztosítani. (46. § 9.)
(3) Vízvezeték-hálózat kialakítása.
a/. a hálózatot úgy kell kialakítani, hogy a megfelelő oltóvíz-mennyiség a település minden pontján biztosítható legyen. Kivéve a 2/c pontban foglalt eseteket.
b/. a vezetéket úgy kell kialakítani, hogy a minimális átmérőjük 100 mm. legyen, kör-vezeték esetén 80 mm. ill. az alábbi teljesítményeket biztosítsa: (46. §)
„A” és „B” tűzveszélyességi osztálynál 400 kPa (4 bar)
„C” „ „ 300 „ (3 „ )
„D” és „E” „ „ 200 „ (2 „ )
(4) Tűzcsapok elhelyezése.
a/. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m.-nél nagyobb és egymástól 5 m.-nél nem lehet. (49.§.5.)
b/. A tűzcsapokat föld feletti kialakításban kell elhelyezni. (49.§.)
c/. Valamennyi tűzivíz-szerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az oltóvíz tűzoltó-gépjárművel mindenkor kivehető legyen.(46.§.11.) a tűzcsapok elhelyezését a területileg illetékes önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.(49.§.3.)
(5) Utak méretezése.
a/. A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.(22. § 1.)
b/. Az utak szélességének tervezésekor figyelembe kell venni, hogy tűzcsapoknál úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. (49.§.8.) a tűzoltógépjárművek részére
(6) Tűzvédelmi felületek.
a/. Ahol erdő és lakó-vagy ipari épületek határosak, ott szántott tűzvédelmi felületet kell közbeiktatni.
b/. Ugyancsak szántott tűzvédelmi felületet kell létrehozni a főutak mentén is.
17. §
Sajátos jogintézmények
(1) Épületek elhelyezése.
a/. A beépítésre szánt területen az épületeket az 1997.évi LXVIII. tv. 19.§.(1) bek. szerint csak építési telken lehet elhelyezni.
b/. A beépítésre nem szánt területen a 6. és13.§. -ban foglaltak szerint lehet épületet, építményt elhelyezni.
(2) Építési tilalom áll fenn:
a/. A temető telekhatárától 50 m-es távolságban.
b/. Élővizektől 50 m. távolságban.
(3) Kötelezések.
a/. Helyrehozatali kötelezettség terheli mindazon épületek tulajdonosait, melyeket statikus szakértő életveszélyesnek minősít, vagy amelynél a településképet súlyosan rontó hatása miatt az építési hatóság azt előírja.
b/. Beültetési kötelezettséget kell előírni:
- Valamennyi építési övezetben a szabályozásnál előírt mértékig.
- A Szabályozási Terven jelölt védő-zöldsávok megvalósítására
(4) A település egésze a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, mellyel kapcsolatban az engedélyezési eljárásokban az 1996.évi LIII. tv. szerinti minden eljárásban természetvédelmi szakhatóság egyetértésének megszerzése szükséges.
(5) A korlátozások, tilalmak, kötelezések esetén az érdelelteket az Építési Hatóságnak Egyedi határozattal értesítenie kell.
(6) Telekalakítási folyamat során az 1997.éviLXXVIII tv. 23.§. és 24.§-a. és jelen HÉSZ 7.§ 6.pontja szerint kell eljárni.
(7) A kiszolgáló utak céljára a Szabályozási Terv szerint szükséges terület-részletek az Önkormányzat javára igénybe vehetők és lejegyezhetők.
III. Fejezet
18. §
Záró rendelkezések
(1) Jelen önkormányzati rendelet 2005. június 1. napján lép hatályba.
(2) Hatálybalépésével egy időben hatályát veszíti a Települési Önkormányzat 4/2001. (IV. 01.) számú rendeletével módosított 2/1994. (II24.) számú rendelete.
(3) Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani.
(4) A HÉSZ a
a) Külterület módosított szabályozási tervét tartalmazó 1. melléklettel,
b) a belterület szabályozási terve 2. melléklettel,
c)
egészül ki.
Eke Ferenc s.k. Nagyné Simon Margit s.k.
Polgármester körjegyző
Kihirdetve:
Balatonederics, 2005. április 3o.
Nagyné Simon Margit s.k.
körjegyző
A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2013. október 16.
Nagyné Simon Margit
jegyző