1. § (1) Nemesvita község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyaknak a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény (A továbbiakban Nvtv) 5. § (2) bekezdése szerinti besorolását a rendelet 1. – 3. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon – forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon szerinti felosztásba – valamint az üzleti vagyon tárgyait a mindenkor hatályos jogszabályok alapján vezetett vagyonkataszter tartalmazza.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat, illetve az intézmények költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói vagy alapítványi célra elkülönített vagy felhasznált vagyon részére.

(5) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

2. § Az Önkormányzat szervei, intézményei, társaságai a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

3. § (1) Az Önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom.

(3) A hasznosítás az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

1. § (1) Az Önkormányzat vagyonának kezelői Önkormányzat Hivatala, költségvetési szervei (intézményei) (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet).

(2) A vagyonkezelő szervezet jogosult – e rendeletben és az alapító okiratukban foglalt korlátozásokkal

5. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. A hasznosítás a köznevelési és közoktatási intézmény, valamint önkormányzati hivatal esetében a Képviselő-testület értesítése mellett történhet. Az értesítéshez a hasznosításra vonatkozó szerződést mellékelni kell.

(3) A bérleti (használatba adási) szerződések egy példányát nyilvántartás céljából az Önkormányzat Hivatalának meg kell küldeni.

(4) Az Önkormányzat és szervei használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a 5. § (2) bekezdése szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére az önkormányzat nevében a polgármester, költségvetési szerv esetén az intézményvezető jogosult a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

6. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának fogalmazása, átruházása (adás-vétel, csere, más önkormányzatnak átadás), ingyenes és határidő nélküli használatba adás, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, illetve az 5. §-ban nem szereplő egyéb hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy akkor jelölhető ki elidegenítésre, ha azt a közfeladatot, amely célját szolgálja a vagyontárgy, más vagyontárggyal látja el az elidegenítést követően vagy a közfeladat ellátására más szervezettel köt megállapodást és a közfeladat ellátásához az értékesítésre kijelölt ingatlan nem szükséges.

7. § (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyonkezelő szervet illeti meg.

(2) A költségvetési szervek a használtukban lévő ingóságokat, valamint pénzvagyont (az alapfeladataik sérelme nélkül) gazdasági társasába és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

(3) A költségvetési szervek a 100.000 Ft-ot meghaladó értékű eszközük értékesítését vagy selejtezését 300.000 Ft értékhatárig a polgármesternek, ezen felüli érték esetén a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületének hozzájárulásával, versenytárgyalás mellőzésével végezhetik, ha az a költségvetési törvényben meghatározott értéket nem éri el.

(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a képviselő-testület az Önkormányzat Hivatalán javaslatára, gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat bevétele.

8. § A költségvetési szerv hitelt nem vehet, kezességet nem vállalhat és pénzeszközeiből értékpapírt nem vásárolhat. Ezen jogokat a Képviselő-testület döntésének végrehatásaként a testület megbízásából lehet gyakorolni.

9. § Elidegenítésre csak a törzsvagyonba nem tartozó ingatlan jelölhető ki.

10. § (1) Ingatlan elidegenítésre történő kijelölését követően lefolytatott eljárásban érvényesíteni kell az Európai Bizottságnak a hatóságok által történő földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló 87/C 209/03. számú közleményében meghatározott követelményeket.

(2) Az ingatlan forgalmi értékét ingatlan értékbecslésére jogosult szakértővel kell megállapíttatni.

(3) A nyilvános pályázat útján történő ingatlanértékesítés során a hirdetményt

11. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről, jogról ingyenesen akkor lehet lemondani, ha a jog érvényesítéséhez szükséges költség várhatóan meghaladja a követelés, jog értékét.

(2) A joglemondásról szóló döntés

12. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek, továbbá kereskedelmi és vendéglátó ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére szolgáló területeket a nyilvános pályázati felhívás keretében, a legkedvezőbb bérleti díjat ajánló részére adja bérbe.

(2) A bérlet időtartama határozott idejű, legfeljebb 10 évig terjed.

(3) A helyiség csak olyan célra vehető igénybe, amelynek gyakorlása során:

13. § (1) A bérlő kiválasztásáról és a bérleti díj meghatározásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A helyiség bérleti szerződést a kijelölt bérlővel a képviselő-testület határozatának megfelelően a polgármester köti meg.

(3) A bérbeadó a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést nem köt.

(4) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(5) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el, ruházhatja át másra, vagy adhatja albérletbe. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha a helyiség használata illetve az abban gyakorolt tevékenység nem módosul és a szerződésben foglalt feltételek nem változnak.

14. § (1) A helyiségre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül fel kell mondani a ha a bérlő:

15. § (1) Ez a rendelet 2012. május 1-jén lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 15/2004. (XI. 18.) önkormányzati rendelet.