Nemesvita Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 02. 19- 2018. 10. 29

Nemesvita Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában foglalt feladatkörében eljárva,

a Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze;

a  Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság;

 a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;

 a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a településfejlesztéssel,

 településrendezéssel és településkép védelemmel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (IX.21.) Önkormányzati  rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. Értelmező rendelkezések


1. § E rendelet alkalmazásában:

  1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
  2. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
  3. Helyi védett érték: helyi területi védelemmel érintett és egyedi védett építmények, építményrészletek, táj- és kertépítészeti alkotások, egyedi tájértékek, növények, szobrok, képzőművészeti alkotások és utcabútorok összessége;
  4. Hirdetőberendezés, minden olyan reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklámhordozásra alkalmas berendezés; melynek felületén nem a településkép védelméről szóló törvény 11/F. § 3. pontja szerint meghatározott reklám van;
  5. Pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
  6. Üzletfelirat: Kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 - 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.


II. Fejezet


A helyi védelem


2. A helyi védelem feladata



2. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése.


(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.



3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai


3. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Nemesvita Község Önkormányzata Polgármesterénél.


(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)  a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,

b)  azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),

c)  a kezdeményezés indoklását,

d)  fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,

e)  értékvizsgálatot,

f)   megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.


(3) A jegyző a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára.


(4) A védelem megszűnik, ha 

a)  a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b)   a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy

c)  ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.


(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát.


(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.


4.Védett értékek nyilvántartása


4. § (1)  A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.


(2) A nyilvántartás tartalmazza

a)   a védett érték megnevezését,

b)   a védelem szakszerű, rövid indoklását,

c)    fotódokumentációt,

d)    a védettségi kategóriát (egyedi építészeti, területi),

e)    a helyrajzi számo(ka)t.


(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell

a)   helyszínrajzot,

b)  a védett érték rendeltetését és használatának módját.


(4) Terület védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.


5. A Képviselő-testület Testületi döntésének előkészítése


5. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.


(2) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéséhez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.


(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a tulajdonosokat értesíteni kell

a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén írásban,

b) nem egyedi érték esetén az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel.


(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás dokumentumait a döntés előtt legalább 15 nappal a polgármesteri hivatalban mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.


(5) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.


(6) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


6. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.


(2) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.


(3) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.


(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.


III. Fejezet


A településképi szempontból meghatározó területek


7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása



7. §  A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek az 1. mellékletben lehatárolt

  1. településközpont,
  2. falusias lakóterületek,
  3. átalakuló lakóterületi településrész,
  4. tartalék lakóterületek
  5. régészeti területek,
  6. természetvédelmi szempontból településképet meghatározó területek.


IV. Fejezet


A településképi követelmények


8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


8. § Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, trapézlemez valamint a bitumenes hullámlemez alkalmazása.




9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


9. § (1)  Homlokzatok színezéséhez rikító (nem pasztellszínek) használata nem megengedett.


 

(2)  Az épületek főtömegének gerincirányának a helyi építési szabályzat szerinti L és Vt övezetkben utcavonalra merőlegesnek kell lennie.


(3) Újonnan létesülő épületek tetőhajlásszöge 40-45 fok között alakítható ki. Előtető vagy bármi más melléktömeg esetén alacsonyabb hajlásszögű tető is kialakítható. Lapos tető semmilyen melléképület, épületrész esetén nem alakítható ki.


(4) Az épületek főtömegének tetőfedése égetett piros, barna, antracit, natúr cserépfedés, nád, természetes pala. Bitumenes zsindely, piros vagy barna síkpala, valamint fémszínű alumíniumfedés nem alkalmazható. Az épületek főtömegéhez csatlakozó, alacsonyabb hajlásszögű melléktömegen sötétárnyalatú matt barna vagy szürke korcolt lemezfedés is alkalmazható.


(5) Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzat burkolat, mázas kerámia burkolat, falszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.


(6) Elsősorban hagyományos építőanyagok alkalmazandók: kő, fa, világos színű (elsősorban fehér) vakolat.



10. § (1)  A tetőtér beépíthető. A tetőtéri ablakfelületek összmérete a tetőfelület max.20%-a lehet.


(2) Erkély nem építhető, az épület tömegébe foglalt loggia igen.


(3) Szerelt fém kémény önmagában nem létesíthető, azt burkolni szükséges, településképhez/tájhoz illeszkedő anyag- és színhasználattal (szerelt építőelemek, tégla, kő) Szerelt kémény az épületek külső falán nem vezethető.”


(4) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.


(5)  Utólagos redőny, roló csak a nyílászáróval megegyező színben helyezhető el.


(6) A klímaberendezéseket a szükséges szellőzés biztosításával nem láthatóan kell elhelyezni:

a) közterületről nem látható homlokzaton, eresz alatt,

b)  bejárati előtető alatt, megfelelő takarással,

c)   a vonatkozó szabályok szerint kialakított tetőfelépítményben,

d)   falnyílásban, a környezetben alkalmazott, fa spalettával takarva.

11. § (1) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő

  1. tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek főgerinceinek irányához,
  2. kialakult párkánymagasságokhoz,
  3. tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
  4. homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.


(2) A fásításra, növénytelepítésre javasolt növényfajok listáját az 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.


(3)A tiltott növényfajok jegyzékét a 4. melléklet 2. pontja tartalmazza.



                        10. Településközpontra, falusias lakóterületekre, átalakuló lakóterületi településrészre és tartalék lakóterületekre vonatkozó területi építészeti követelmények


12. § Az utcai kerítés 1,5 m. max. magassággal készüljön. Anyaga lehet fa, tömör kő, világos színű vakolt tégla, kísérheti növényzet. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető


                        11.  A természetvédelmi szempontból településképet meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények



13. § (1)  Az épületek, építmények szabadon álló építési módban helyezendők el.


(2)  Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.


(3) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű formák alkalmazása fogadható el, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet építhető.


(4) A külterületen lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény nem helyezhető el.


(5) A meglévő épületek eredeti formában, ill. fenti építészeti előírások betartásával, tájba illő módon újíthatók fel, ill. építhetők újjá.

                        12. A természetvédelmi szempontból településképet meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

                         


14. § Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezésű anyagok alkalmazhatóak.

                        13. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


15. § (1)  A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a település belterülete alkalmas.


(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az országos védelem alatt álló területek.


14. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


16. § (1) Cégtáblát, hirdető berendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.


(2) Az épületeken legfeljebb 2 m2 felületű cégtáblák, hirdetőberendezések helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 20 %-át.


(3) A közterületeken a hirdető berendezés, illetőleg a reklám:

a) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,

b) felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb. A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.


(4)  Cégtábla, hirdető berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.


(5) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.


(6) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként, egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.

a)  Reklám- és hirdetőberendezést elhelyezése nem megengedett

      aa)      útpálya területén vagy útpálya felett,

      ab)      közúti jelzésen, vagy annak tartóelemén.


b)  Reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése nem megengedett a közösségi közlekedési eszközök megállójában létesített utasváró pavilonokkal szerkezetileg egybefüggő, változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy- vagy kétoldalas, általában világító hirdetőberendezések kivételével

      ba)      kijelölt gyalogos átkelőhely, ill. útkereszteződéstől 15 m-en belül,

      bb)      közösségi közlekedési eszközök megállójától 15 m-en belül.


(7) Nem megengedett reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.


(8) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.


(9)  A kihelyezett reklám- és hirdetőberendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.


(10)  Önkormányzati információs és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.


(11)  Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.



15.  Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól



17. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.


(2)  A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.


(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.



18. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.


(2)   Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.


16. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények



19. § (1)  Új nagy-, közép-, kisfeszültségű villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját elvégezni beépítésre szánt területen kizárólag földkábeles elhelyezéssel lehet.


(2)  Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.


(3) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el.


(4) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.


(5) Önálló antennatartó szerkezet a település belterületén nem helyezhető el.


(6)  Kültéri világítás kialakítása külterületen csak biztonsági szempontok (különösen élet- vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges. Talajszintbe épített fényvető berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.


20. § (1) Magas tetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy  azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl.


(2)  Lapos tető esetén a tető széleihez igazodóan  a tető teljes területe lefedhető.


(3) Napelem-cserép a tető teljes felületén alkalmazható.


V. Fejezet


Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


17. Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról



21. § (1) A településkép védelme érdekében a települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít  településképi követelményekről.


(2) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni.


(3) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.


(4) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.



VI. Fejezet


Településképi véleményezési eljárás


18. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre


22. § A településképi véleményezési eljárás kötelező belterületen álló ingatlan esetén - rendeltetéstől függetlenül


a) a 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új építmény építése, meglévő építmény bővítése, településképet érintő átalakítására irányuló építési-, összevont- vagy fennmaradási engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén, továbbá  

b)  meglévő építmény 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységek esetén.

                        19. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai


23. § (1) A településképi véleményezési eljárás megindításához a kérelmező (építtető) a 3. sz. melléklet szerinti kérelmet kitölti és papír alapon nyújtja be a polgármesternek címezve, továbbá a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre hiánytalanul feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.


(2) A polgármester a településképi véleményezési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) eljárási szabályai szerint folytatja le.


(3) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.


VII. Fejezet


Településképi bejelentési eljárás


20. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre


24. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.


                        21. Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


25. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településkép védelméről szóló törvényben, a Kr.-ben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.


(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 2. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.


(3)  A polgármester hatósági határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.


(4)  A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.


(5)  A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.


(6)A településképi bejelentési eljárás díj és illetékmentes.



VIII. Fejezet


Településképi kötelezés


22. A településképi kötelezési eljárás


26. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.


(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a)         építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében

aa) ha az építmény vagy környezete nem felel meg a településkép védelmi rendelet előírásainak,

ab) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ac) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,

ad) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.



b)         a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben

            ba) a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,

            bb) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén.

c)         a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében,

d)         a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények


megszegése esetén.


23.  A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke



27. § (1) Ha a kötelezett ha nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.


(2)  A településképi bírság

a)  felső határa 1 000 000 forint,

b)  alsó határa 10 000 forint.


(3) A településképi bírság kiszabásánál mérlegelni

a)  a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)   a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)   a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d)   a jogsértő állapot időtartamát,

e)   a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)    a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g)   a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. 



IX.Fejezet

24. Záró rendelkezések



28. § (1) Ez a rendelet   a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a hatályba lépést követően  indult eljárásokban kell alkalmazni.




(2) Hatályát veszti a Nemesvita község helyi építési szabályzatáról szóló 5/2005. (IV.30.) önkormányzati rendelet

  1. 5. § (3) bekezdés f) pontja,
  2. 6. §-a,
  3. 7. § (2) bekezdése,
  4. 8. § (2) és (3) bekezdése,
  5. 14. § a)-b), d)-i) és m) pontja.



                             Csali János Ferenc  s.k.                                                    Nagyné Simon Margit s.k.

                             polgármester                                                                  jegyző



Kihirdetve: 2017. december 29-én.



Nemesvita, 2017. december 29.




Nagyné Simon Margit s.k.

jegyző