Nemesvita Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete
Nemesvita község településkép védelméről
Hatályos: 2025. 09. 27Nemesvita Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete
Nemesvita község településkép védelméről
Nemesvita Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (l) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (l) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott véleményezési jogkörrel eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:
a) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
b) Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
c) Hirdetőberendezés, minden olyan reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklámhordozásra alkalmas berendezés; melynek felületén nem a településkép védelméről szóló törvény 11/F. § 3. pontja szerint meghatározott reklám van;
d) Pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
e) Üzletfelirat: Kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 - 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet
HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata
2. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése.
(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Nemesvita Község Önkormányzata Polgármesterénél.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),
c) a kezdeményezés indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.
(3) A jegyző, a főépítész, vagy a polgármester, a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára.
(4) A védelem megszűnik, ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát.
(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
3. Védett értékek nyilvántartása
4. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását
d) a védelem rövid indokolását, továbbá
e) fotódokumentációt.
(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell
a) helyszínrajzot,
b) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(4) Terület védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
(5) A helyi védett épületek, építmények listáját a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
4. A képviselő-testület testületi döntéseinek előkészítése
5. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész, annak hiányában a polgármester és a jegyző feladata.
(2) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéséhez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a tulajdonosokat értesíteni kell
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén írásban,
b) nem egyedi érték esetén az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás dokumentumait a döntés előtt legalább 15 nappal a polgármesteri hivatalban mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(6) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
6. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
(3) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. § A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek az 1. mellékletben lehatárolt
1. településközpont,
2. falusias lakóterületek,
3. átalakuló lakóterületi településrész,
4. tartalék lakóterületek
5. régészeti területek,
6. természetvédelmi szempontból településképet meghatározó területek.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
8. § Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, trapézlemez, valamint a bitumenes hullámlemez alkalmazása.
7. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9. § (1) Homlokzatok színezéséhez rikító színek (nem pasztellszínek) használata nem megengedett.
(2) Az épületek főtömegének, gerincirányának, a településközpont, a falusias lakóterületek, az átalakuló lakóterületi településrész és a tartalék lakóterületek településképi szempontból meghatározó területein, utcavonalra merőlegesnek kell lennie.
(3) Újonnan létesülő épületek tetőhajlásszöge 40-45 fok között alakítható ki. Előtető vagy bármi más melléktömeg esetén alacsonyabb hajlásszögű tető is kialakítható. Lapos tető semmilyen melléképület, épületrész esetén nem alakítható ki.
(4) Az épületek főtömegének tetőfedése égetett piros, barna, antracit, natúr cserépfedés, nád, természetes pala. Bitumenes zsindely, piros vagy barna síkpala, valamint fémszínű alumíniumfedés nem alkalmazható. Az épületek főtömegéhez csatlakozó, alacsonyabb hajlásszögű melléktömegen sötétárnyalatú matt barna vagy szürke korcolt lemezfedés is alkalmazható.
(5) Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzat burkolat, mázas kerámia burkolat, falszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
(6) Elsősorban hagyományos építőanyagok alkalmazandók: kő, fa, világos színű (elsősorban fehér) vakolat.
10. § (1) A tetőtér beépíthető. A tetőtéri ablakfelületek összmérete a tetőfelület max.20%-a lehet.
(2) Erkély nem építhető, az épület tömegébe foglalt loggia igen.
(3) Szerelt fém kémény önmagában nem létesíthető, azt burkolni szükséges, településképhez/tájhoz illeszkedő anyag- és színhasználattal (szerelt építőelemek, tégla, kő) Szerelt kémény az épületek külső falán nem vezethető.
(4) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.
(5) Utólagos redőny, roló csak a nyílászáróval megegyező színben helyezhető el.
(6) A klímaberendezéseket a szükséges szellőzés biztosításával nem láthatóan kell elhelyezni:
a) közterületről nem látható homlokzaton, eresz alatt,
b) bejárati előtető alatt, megfelelő takarással,
c) a vonatkozó szabályok szerint kialakított tetőfelépítményben,
d) falnyílásban, a környezetben alkalmazott, fa spalettával takarva.
11. § (1) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő
1. tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek főgerinceinek irányához,
2. kialakult párkánymagasságokhoz,
3. tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
4. homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(2) A fásításra, növénytelepítésre javasolt növényfajok listáját az 5. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(3) A tiltott növényfajok jegyzékét a 5. melléklet 2. pontja tartalmazza.
8. Településközpontra, falusias lakóterületekre, átalakuló lakóterületi településrészre, és tartalék lakóterületekre vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § Az utcai kerítés 1,5 m. max. magassággal készüljön. Anyaga lehet fa, tömör kő, világos színű vakolt tégla, kísérheti növényzet. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.
9. A természetvédelmi szempontból településképet meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § (1) Az épületek, építmények szabadon álló építési módban helyezendők el.
(2) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(3) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű formák alkalmazása fogadható el, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet építhető.
(4) A külterületen lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény nem helyezhető el.
(5) A meglévő épületek eredeti formában, ill. fenti építészeti előírások betartásával, tájba illő módon újíthatók fel, ill. építhetők újjá.
10. A természetvédelmi szempontból településképet meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezésű anyagok alkalmazhatóak.
11. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
15. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a település belterülete alkalmas.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az országos védelem alatt álló területek.
12. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) Cégtáblát, hirdető berendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.
(2) Az épületeken legfeljebb 2 m2 felületű cégtáblák, hirdetőberendezések helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 20 %-át.
(3) A közterületeken a hirdető berendezés, illetve a reklám:
a) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,
b) felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb. A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.
(4) Cégtábla, hirdető berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.
(5) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.
(6) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként, egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.
a) Reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése nem megengedett
aa) útpálya területén vagy útpálya felett,
ab) közúti jelzésen, vagy annak tartóelemén.
b) Reklám-és hirdető berendezés elhelyezése nem megengedett a közösségi közlekedési eszközök megállójában létesített utas váró pavilonokkal szerkezetileg egybefüggő, változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy- vagy kétoldalas, általában világító hirdető berendezések kivételével, a közút lakott területen belüli szakaszán a
ba) kijelölt gyalogos átkelőhely, ill. útkereszteződéstől 15 m-en belül,
bb) közösségi közlekedési eszközök megállójától 15 m-en belül.
(7) Nem megengedett reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.
(8) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.
(9) A kihelyezett reklám- és hirdetőberendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.
(10) Önkormányzati információs és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(11) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
13. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
17. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzé tevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzé tévőjének feladata.
(3) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
18. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Új nagy-, közép-, kisfeszültségű villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját elvégezni beépítésre szánt területen kizárólag földkábeles elhelyezéssel lehet.
(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.
(3) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el.
(4) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.
(5) Önálló antennatartó szerkezet a település belterületén nem helyezhető el.
(6) Kültéri világítás kialakítása külterületen csak biztonsági szempontok (különösen élet- vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges. Talajszintbe épített fényvető berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
20. § (1) Magas tetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl.
(2) Lapos tető esetén a tető széleihez igazodóan a tető teljes területe lefedhető.
(3) Napelem-cserép a tető teljes felületén alkalmazható.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
21. § Településképvédelmi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett személy vagy az általa megbízott tervező kérhet a 2. mellékletben szereplő kérelem alapján.
16. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció esetei
22. § (1) A főépítész a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) szerint kérelemre a településképi követelményekről településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (továbbiakban. szakmai konzultáció) biztosít.
(2) A szakmai konzultáció kötelező:
a) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében az egyszerű bejelentés megtétele előtt,
b) vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai elhelyezése előtt.
c) lakóépületek esetében terasz, erkély, loggia beépítése előtt.
17. A szakmai konzultáció részletes szabályai
23. § (1) A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre a szakmai konzultáció indokolt esetben az adott építési tevékenység helyszínén is lefolytatható.
(2) A szakmai konzultáció az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelményekre terjed ki és a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásokra kiterjedhet.
(3) A szakmai konzultációt az építtető vagy az általa megbízott tervező a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban kezdeményezi.
(4) A szakmai konzultáció iránti kérelemhez 2 példány papír alapú dokumentációt kell csatolni, melyből egy példányt a bejelentő a konzultáció emlékeztetőjével együtt hitelesítve visszakap:
a) helyszínrajz, homlokzat, a homlokzat- és tömegformálást indokoló alaprajzok, metszet
b) színterv, látványterv
c) utcakép bemutatását tartalmazó tervdokumentáció
d) fényképfelvételek.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
18. A településképi véleményezéshez kötött engedélyezési eljárások
24. § A 26. §-ban meghatározott területeken, építményeken, a belterület területén, településképi szempontból meghatározó területeken belül történő építési munkákra, valamint az ott meghatározott építményekre vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni:
a) új építmény építése, érvényben lévő építési engedély módosítása esetén,
b) meglévő építmény és tetőtér beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, az épület tömegének, homlokzatának jelentős megváltoztatásával járó, vagy a településképet jelentősen érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
19. A településképi véleményezési eljárással érintett területek és építmények
25. § A településképi véleményezési eljárás hatálya alá tartoznak:
a) a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen megvalósuló építmény,
b) helyi védelem alatt álló, illetve utcakép-védelem alá tartozó építmény,
c) közintézmények, önkormányzati beruházásban megvalósuló épület és a műemléki védelem alatt álló épületek kivételével az egyházi épületek,
d) szobor, emlékmű, köztéri alkotás,
e) a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó, egynél több lakóegységből álló, nem természetes személy által terveztetett lakóépület
f) kereskedelmi, szolgáltató és ipari épület jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervei, valamint
g) azon önkormányzati beruházások tervezési program meghatározása, programterve, amely megvalósítása jogszabályban építésügyi hatósági engedély köteles.
26. § (1) A polgármester településképi véleményét az Önkormányzati Főépítész szakmai véleményére alapozza, a 24-25. §-ok alapján településképi véleményezés hatálya alá tartozó alábbi tervezési és építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében:
a) a 25. § a) pontjában felsorolt minden építmény,
b) minden helyi védelem alatt álló építményt érintő,
c) minden közintézményt, egyházi épületet érintő,
d) minden önkormányzati beruházás programterve
e) minden önkormányzati beruházásban megvalósuló új épület,
f) az öt vagy több rendeltetési egységet tartalmazó új épülettel kapcsolatos,
g) településképi szempontból meghatározó területekbe tartozó ingatlanokra tervezett három szintnél magasabb, illetve 1000 m2-nél nagyobb szintterületű épülettel kapcsolatos,
h) a településképi szempontból meghatározó területeken kívüli területeken a településszerkezeti terv szerinti a kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági, valamint a különleges területekhez tartozó ingatlanokra tervezett 3000 m2-nél nagyobb szintterületű új építményt érintő,
jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervei építési tevékenység.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő, de a 28-29. §-ok szerint településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.
20. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
27. § A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú, az 3. melléklet szerinti formanyomtatványú kérelemre indul az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően.
28. § (1) A kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentációhoz a kormányrendeletben foglaltakon túl az alábbi munkarészek is kérhetők a terv jobb megértése érdekében:
a) műszaki leírást,
b) (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzatot,
f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) látványtervet vagy modellfotót.
(2) Helyi védelem alatt álló épület esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl indokolt esetben a védendő értékek felmérési dokumentációja és fotódokumentáció is kérhető: utcáról látható homlokzat, homlokzati nyílások rendje, nyílászárók, párkányok, tagozatok, lábazat, kapu, homlokzati díszek, tetőszerkezet.
21. A településképi véleményezés részletes szempontjai
29. § (1) A településképi véleményezési eljárás során az építészeti-műszaki tervdokumentációt a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben részletezett általános szempontok szerint kell vizsgálni.
(2) A telepítéssel kapcsolatos részletes szempontok:
a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatos részletes szempontok:
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése és kialakítása,
d) a terv településképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterület kapcsolattal összefüggő részletes szempontok:
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben meghatározott részletes szempontokat a tervtanácsi, valamint a főépítészi szakmai álláspont kialakítása során egyaránt figyelembe kell venni.
22. A településképi bejelentési eljárás
30. § (1) A településképi bejelentési eljárást – a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben első fokon a polgármester folytatja le.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) a (3)-(4) bekezdésben meghatározott építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez nem kötött építési tevékenységek megkezdése előtt, valamint az ott meghatározott rendeltetés-változások tekintetében,
b) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése előtt.
(3) A település közigazgatási területén az alábbi esetekben:
a) helyi védelem bármely fajtája alá vont épületeken, építményeken és telkén a településképet érintő felújítási-, helyreállítási, átalakítási, korszerűsítési, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység megkezdése és végzése,
b) szobor, emlékmű, köztéri műalkotás elhelyezése,
c) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, egyéb tároló közterületen vagy közterületről látható módon történő elhelyezése esetén.
d) közterületen és közterületről látható magánterületen kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület, illetve építmény építése, bővítése esetén, melynek mérete az építési tevékenységet követően sem éri el a nettó 20,0 m2 alapterületet,
e) épületek, építmények díszkivilágítása során,
f) amennyiben a meglévő arculat megváltoztatásra kerül, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása során, az alábbi g) pontban meghatározott esetekben:
g) a legalább 4 rendeltetési egységet tartalmazó lakóépület, valamint a beépítésre szánt területen településképet jelentősen befolyásoló:
ga) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó, ipari épület,
gb) helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
gc) sportépítmény,
gd) szálláshely szolgáltató épület,
ge) igazgatási épület esetében.
h) Építményen vagy attól különállóan a vállalkozások, üzletek hirdetményei, feliratai elhelyezése, létesítése.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi esetekben:
a) amennyiben a meglévő arculat megváltoztatásra kerül, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
b) minden új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése,
c) közterületeken és közterületről látható épületek homlokzatához illesztett előtető, védőtető, sátorszerkezet építése, meglévő átalakítása, bővítése,
d) utcafronti kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása,
e) ablakokra, kirakatok üvegezésére fólia, betűkből vagy ábrából álló felirat elhelyezése, megváltoztatása,
f) vállalkozások, üzletek feliratainak elhelyezése, megváltoztatása
g) településképet befolyásoló, közterület felől látható napenergia-kollektor, szellőző, - klímaberendezés elhelyezése.
h) építési reklámháló kihelyezése, nem építőipari termék megjelenítés,
i) az építmények településképet befolyásoló rendeltetés változtatása esetén.
(5) Mentesül a településképi bejelentés eljárás alól az adventi időszakban – amely e rendelet alkalmazása tekintetében november 30-tól január 10- ig tart, az ünnepkörhöz kapcsolódó, mobil reklámcélú hirdetőberendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése.
(6) A bejelentési kérelmet és jogszabályban előírt mellékleteit, az erre célra rendszeresített, a 4. mellékletben szereplő nyomtatványon felhasználásával kell benyújtani a polgármesterhez. A benyújtás természetes személyek esetében papír alapon, vagy elektronikusan, egyéb szereplők esetében elektronikus úton történik.
(7) A reklámhordozó és információs kiegészítő elem elhelyezése előtt, a településképi bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan valamennyi tulajdonosának, haszonélvezőjének és kezelőjének a hozzájárulását.
31. § Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempont:
a) megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe, a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatósága.
b) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői településrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
c) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe és figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait.
d) rendeltetési mód változtatás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális követelményeinek.
32. § (1) A bejelentési kérelemhez az elbíráláshoz szükséges szakszerűségű tervdokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak a kormányrendeletben meghatározott munkarészeket, valamint – a bejelentés tárgyának megfelelően – a következőket kell tartalmaznia:
a) a tevékenység miatt történő változást bemutató tervet (meglévő- tervezett állapot),
b) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú - indokolt esetben a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,
c) reklám homlokzati felületen történő elhelyezése esetén az egész homlokzati felületet ábrázoló tervet,
d) a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.
(2) A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje:
a) a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni
b) reklám, reklámhordozó elhelyezéséről 6 hónapon belül gondoskodni kell
c) rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell.
(3) Amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának / társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
23. A településképi kötelezési eljárás
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, a bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére – a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben első fokon - a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) Kötelezési eljárást kell lefolytatni:
a) helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, ha:
aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,
ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja,
ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ae) a telek szabad területét nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,
af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,
b) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, ha:
ba) műszaki állapota nem megfelelő
bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,
bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg,
bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,
be) bejelentés nélkül helyezték el,
bf) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a település képben.
c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület létesítése esetén, akkor:
ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,
cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították,
cc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.
(3) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt felhívást küld az (1) bekezdésben meghatározott szabálytalanságot tartalmazó ingatlan tulajdonosának és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(4) A Polgármester a szabálytalanság észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást.
(5) Az (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése esetén a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege:
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint.
(6) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál a Polgármester mérlegeli
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(7) A településképi kötelezés keretében előirt feladatok végrehajtásának elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településkép-védelmi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapotot meg nem szüntetik.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. § Ez a rendelet 2021. november 1-jén lép hatályba. A Rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Nemesvita Község Önkormányzat a településkép védelméről szóló 18/2017.(XII. 29.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet2
A bevezető a Nemesvita Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Nemesvita Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.