A rendelet preambulumát a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint indokolt módosítani.

A normaszövegben korrekciót igényel a köznevelési intézmények elnevezése: Balatonedericsi és Lesencetomaji Mesevár Óvoda, valamint Lesence Völgye Általános Iskola elnevezése.

2023. január 1-jétől a szociális rászorultságtól függő települési támogatások jövedelemhatárainak megállapításához már nem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege a megfelelő paraméter. Az már csak a központi jogszabályok alapján megállapítható nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások esetén alkalmazható. Minden más, beleértve az önkormányzat által megállapítható szociális ellátásokat, a szociális vetítési alappal mérendő. A szociális vetítési alap összegszerűen jelenleg megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegével: 28.500.-Ft.

A pénzbeli települési támogatások közül javaslom módosítani a rendkívüli települési támogatás esetében a jövedelmi határokat. Jelenleg az egyedül élő és a családban élő rászorult is azonos feltételek alapján lehet jogosult a támogatásra (az egy főre jutó jövedelem 99.750.-Ft/fő). Az egyedül élő kérelmezők számára az egy főre jut jövedelemelem határát a szociális vetítési alap 400%-ában (114.000.-Ft) javaslom megállapítani.

A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság keretében pl. elemi kár esetén is jelenleg csak az jogosult támogatásra, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 99.750.-Ft-ot. Az elemi károk definíciójába a tűz, robbanás, nagy sebességű szélvihar, földrengés, földcsuszamlás, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés tartozik. Indokolt ez esetben a jövedelemhatár emelése, akár 570.000.-Ft/fő összegre.

Módosítást javaslok a temetési költségekhez, valamint a gyermek születése kapcsán adható rendkívüli települési támogatásra vonatkozóan is.

Az e jogcímen megállapítható rendkívüli települési támogatás összege nem e rendeletben, hanem a költségvetési rendeletben került szabályozásra. „10. § (3) A képviselő-testület a születési támogatás összegét 50.000 Ft-ban, a temetési támogatás összegét 50.000 Ft-ban állapítja meg.”

A költségvetési rendeletben akkor indokolt a szabályozás, ha a képviselő-testület nem szociális rászorultság alapján dönt a támogatás megállapításáról, és a támogatás forrása nem a szociális támogatás jogcímen kapott központi költségvetési támogatás, hanem saját bevétel. Ez a tagolás szükségtelenül eredményez bizonytalanságot a támogatás iránt érdeklődő állampolgárokban, egyúttal nehezíti a tájékozódást.

A rendelet megfelelő tagolása érdekében is változtatásra van szükség. Jelenleg a pénzbeli ellátások között kerül szabályozásra a rendkívüli települési támogatások között a természetben nyújtott szociális tűzifa támogatás. Javaslom pénzbeli és természetbeni támogatások szerint külön szabályozni a támogatásokat.

A természetbeni támogatásként biztosított tűzifa támogatást javaslom szociális tűzifa helyett tűzifa támogatás megjelöléssel megállapítani. A szociális tűzifa pályázat alapján adható támogatást javaslom szociális tűzifa támogatás megnevezéssel biztosítani. Ez utóbbiról indokolt a pályázat feltételeinek megfelelően külön önkormányzati rendelet megalkotása. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) a természetbeni támogatások megállapítására és feltételeinek meghatározására ad felhatalmazást rendeletalkotásra az önkormányzatnak. A szociális tűzifa pályázat esetében más a felhatalmazó rendelkezés.

A települési ápolási támogatás összege 2025. január 1-jétől változott. A Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvényben foglalt ápolási díj havi alapösszege a 49 960 forint. Ez alapján a települési ápolási támogatás összege 39.968.-Ft.

Javaslom továbbá, hogy a nem szociális rászorultság alapján megállapított, és a nem a szociális célú állami támogatás terhére biztosított támogatási formák szabályozása kerüljön ki a rendeletből. Azokat a költségvetési rendelet keretein belül indokolt szabályozni. Ilyen a bölcsődei és óvodai ellátáshoz, iskoláztatáshoz nyújtott támogatás.