1. § Jelen rendelet célja Kékkút község fejlődésének elősegítése, az Önkormányzat vagyona értékének megőrzése, gazdaságos hasznosításának biztosítása.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Kékkút község Önkormányzat vagyonára.

5. § (1)³

(2)⁴ Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából

(3)⁵ Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1)⁶ ;⁷ Az üzleti vagyon körébe – melyet a 4. melléklet tartalmaz – az Önkormányzat forgalomképes vagyona tartozik.

(2) A forgalomképes vagyoni kör elidegenítése; megterhelése; vállalkozásba, gazdasági társaságba bevitele, illetve egyéb hasznosítása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

7. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzati vagyon bővülését, a vagyonszerzést követően dönt a vagyonelem minősítéséről.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott döntés határideje: ingatlanoknál a Földhivatali bejegyző határozat kézhezvételét követő tervezett testületi ülés, ingóknál a szerződés vagy egyéb okirat aláírását követő tervezett testületi ülés.

8. § (1)⁸

(2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(3) A Képviselő-testületet – az adott kérdésben hozott határozata alapján - a polgármester képviseli.

(4) Vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá követelésről lemondani csak a Képviselő-testület döntése alapján lehet.

9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat feladatai hatékony ellátásának biztosítása, az önkormányzati vagyon, a bevételek gyarapítása.

(2) A vagyonhasznosítás az Önkormányzat feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

10. § (1) A vagyon elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület úgy dönt, hogy földterületet, vagy épületet értékesít, az értékesítés során be kell tartani a 97/C 209/03 Bizottsági Közlemény előírásait.

(3) A vagyon elidegenítésére csak forgalmi értékelés alapján kerülhet sor.

(4) A forgalmi értékelés alapján az eladási ár meghatározásáról a Képviselő-testület dönt.

11. § (1)⁹

(2) Az önkormányzati vagyon vállalkozásba, gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület dönt.

(3) A vállalkozások tekintetében minden tulajdonosi joggal kapcsolatos döntést – belel értve a részesedésekre, részvényekre, üzletrészekre, vagyoni betétekre vonatkozó döntéseket – a Képviselő-testület hozza meg.

12. § (1) Az önkormányzati vagyon használatának, hasznosításának átengedésére a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(2)¹⁰ A használat és a hasznosítás jogának átadása történhet ingyenesen vagy visszterhesen.

13. § (1)¹¹ Amennyiben az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatának ellátására intézményt alapít, az intézmény működéséhez szükséges vagyont az intézmény használatába adja.

(2) A használat és a vagyonkezelési jog átadása ingyenes, az Önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti.

(3) Az önkormányzati vagyon használója köteles teljesíteni az Önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

(4) Az intézmény vezetője felelős az általa irányított intézmény használatában lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért és az állagmegóvást szolgáló karbantartásért.

(5) Az intézményi használatba adott ingók és ingatlanok felújítása a tulajdonos és az intézmény közös feladata. A felújítás az intézmény és az Önkormányzat közötti külön megállapodásnak megfelelően történik.

(6) Az intézmény vezetője a használatába adott ingókat és ingatlanokat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását, és a vagyon állagát nem rontja. A vagyonhasznosításból befolyó bevétel az intézmény alapfeladatának ellátására, színvonalának javítására fordítható.

14. § (1) Az Önkormányzat vagyoni helyzetét leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A leltár az adott év december 31. fordulónappal készül.

(3) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), az Önkormányzat egyéb vagyonát és kötelezettségét.

(4) A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat.

(5) A vagyonleltárt a zárszámadás keretében kell elfogadni.

15. § ;;¹²¹³¹⁴

16. § (1) A pályáztatási eljárási szabályok megállapításának célja, hogy az önkormányzati vagyon elidegenítése, bérbeadása, a használat jogának átengedése, illetve más módon történő hasznosítása (a továbbiakban hasznosítás) során biztosítsa a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályáztatás szabályszerűségét.

(2) A pályázati eljárásban a kiíró köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a pályáztatás szabályszerűségét, illetve a nyilvánosságot.

(3) A kiírónak biztosítania kell az esélyegyenlőséget a pályázók számára, a pályázati felhívás közzététele után köteles a meghirdetett feltételeket megtartani és nyilvánosságra hozni.

(4) A pályázat nyilvános vagy zártkörű.

(5) Zártkörű pályázatot kell tartani akkor, ha a nyilvánosság jelentős önkormányzati vagy üzleti érdeket sértene. Zártkörű pályázatot lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott pályázók alkalmasak, illetve a 22. § (8) bekezdésében meghatározott esetben.

17. § (1) A pályázatról szóló felhívást a Képviselő-testület határozata alapján a Polgármester írja alá.

(2) A pályázatot meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik.

(3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a pályázat közzétételét követően az előírt határidőben a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújtott be.

(4) A pályázó a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt a részletes pályázati kiírást és a hasznosítani kívánt vagyontárgyat megtekintheti a kiírásban megjelölt időpontban.

(5) A részletes pályázati anyagot a Képviselő-testület határozatában szereplő összegért a Polgármesteri Hivatalban lehet igényelni.

18. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

19. § (1) A pályázat kiírása és benyújtási határideje között legalább 30 nap időtartamnak kell lennie, de ennél hosszabb idő is meghatározható.

(2) A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell közzétenni, és amennyiben ez szükséges a környékbeli, a megyei, illetve az országos sajtóban is meg kell hirdetni.

20. § (1) A pályázatot írásban a Polgármesternek címezve kell benyújtani.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, megnevezését, címét, képviselőjét, más megbízott esetén szabályszerű meghatalmazást, a pályázati feltételek elfogadását.

21. § (1) A pályázaton való részvételt a kiíró egy meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) előzetes megfizetéséhez kötheti, melynek összege a pályázati kiírásban szereplő alapár 10 %-a.

(2) A pályázat nyertese a bánatpénzt jogosult a vételárban érvényesíteni. A többi pályázónak a bánatpénzt a tárgyalást követő 3 munkanapon belül vissza kell utalni. Ha nem volt pályázati tárgyalás, akkor a képviselő-testület döntését követő 3 munkanapon belül.

(3) Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a bánatpénzre nem tarthat igényt, az a kiírót illeti meg.

22. § (1) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén a Képviselő-testület versenytárgyalást tart, melyen az ajánlattevőknek a vagyontárgy vételárára vagy bérleti díjára kell licitálni.

(2) Az induló alapár minden esetben a Képviselő-testület által – a forgalmi érték figyelembe vételével – meghatározott minimum eladási ár vagy bérleti díj.

(3) A vételár összegét minimum 10. 000 Ft-al növelni kell. Ettől magasabb licitlépcsőkről a pályázók megállapodhatnak.

(4) A pályázatot az a pályázó nyeri el, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű vételár, bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.

(5) A pályázat menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a tárgyalásvezető és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyv másolatát a pályázók – kérelem alapján – megkaphatják.

(6) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni.

(7) A nyertes személy a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül köteles a kiíróval szerződést kötni, és ezzel egyidejűleg a vételárat egyösszegben kiegyenlíteni, illetve az esedékes bérleti díjat megfizetni.

(8) Amennyiben a pályázat nyertese a (7) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, akkor az utána következő legmagasabb ajánlattevő pályázót kell az általa vállalt feltételekkel nyertesnek tekinteni. Amennyiben több azonos ajánlat van, közöttük zártkörű licitálást kell tartani.

23. § Eredménytelen a pályázat, ha az ajánlattevők egyike sem tett eleget a pályázat előírásainak, vagy a pályázat nyertese – tekintettel a 22. § (8) bekezdésének rendelkezéseire – nem köt szerződést az előírt időben.

24. § (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát a nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – névértéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben, legfeljebb 2 éven belül készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.

(4) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyon értékét 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

25. § (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve – ha az elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(3) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.

26. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül gyakorolhatja jogait.

(2) E rendelet keretében az Önkormányzat képviseletében a Polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.

(3) A portfolió vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén eseti, vagy általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonos.

28. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen átruházni ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén, továbbá kötelezettséget elengedni kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

29. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit hatályba lépése után keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

30. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kékkút község Önkormányzat Képviselő-testülete 1/1994. (II. 14.) számú Az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelete.