Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 21. és 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya Kékkút község közigazgatási területén kiterjed a magánszemélyekre, jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, amelyek a község területén telephellyel rendelkeznek, illetve amelyek állandó, vagy ideiglenes jelleggel a község [1]területén tartózkodnak és tevékenykednek (a továbbiakban: ingatlanhasználó[2]).

1a)[3] A közszolgáltatás ellátásra vonatkozó részletes feltételeket az önkormányzat és a szolgáltató által kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés rögzíti, mely a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottakon kívül tartalmazza:

a) a közszolgáltatási szerződés időbeli hatályát;

b) a közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyonnal és a finanszírozással kapcsolatos rendelkezéseket;

c) a szerződés módosításával kapcsolatos rendelkezéseket.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a folyékony hulladék kezelésére valamint a veszélyes hulladékokkal összefüggő tevékenységekre.

(3)[4]

2. §

(1) Kékkút Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a települési[1] hulladék rendszeres gyűjtéséről, elszállításáról, ártalmatlanításáról és kezeléséról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.

(3) A jelen rendeletben szabályozott közszolgáltatást a közszolgáltatással ellátott területen az ingatlanhasználó[2] – a jelen rendeletben meghatározott módon – köteles igénybe venni, ha jogszabály vagy hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik.

(4)[3]

(5) Tilos a hulladékot elhagyni; a gyűjtés, a begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni; ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni; és égetni.

(6)[4] [5] Kékkút község közigazgatási területén a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbi közszolgáltatók látják el:

a) Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium tagja, a Remondis Tapolca Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.[6] (a továbbiakban: Szolgáltató), melynek feladata a települési szilárd hulladék –ide értve a szelektíven gyűjtött és a lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladékot is – összegyűjtése és elszállítása;

b) Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft (a továbbiakban: ÉBH), melynek feladata a települési szilárd hulladék ártalmatlanítása.”

II. fejezet

A hulladékkezelési közszolgáltatás működtetése, rendje

Az Önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai

3. §

(1) Az Önkormányzat az ingatlanhasználóknál[1] keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn.

Feladata e tekintetben különösen:

a) a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési[2] hulladék rendszeres begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése;

b) a közszolgáltatás ellátására a Szolgáltató kiválasztása, a Szolgáltatóval szerződés    megkötése;

c)[3]

d) a települési[4] hulladékkal kapcsolatos egyes, - a jogszabályban meghatározott hatósági jogkörök gyakorlása;

e) a közszolgáltatással összefüggő – egyéb jogszabályban nem rendezett – önkormányzati feladat- és hatáskör megállapítása.

(2) A közszolgáltatás az annak ellátására feljogosított Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött, és a Szolgáltatónak átadott, a[5] települési[6] hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.

(3) Az Önkormányzat a települési[7] hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során, [8]céljainak elérése érdekében együttműködik más települési és térségi önkormányzatokkal.

Az ingatlantulajdonosok kötelezettségei

4. §

(1) Az ingatlanhasználók[1] kötelesek a keletkező települési[2] hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni.

Alapvető kötelességük e tekintetben, hogy:

a) a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtsék, illetve tárolják,

b) a keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegyék igénybe, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adják át.

c)[3] bejelenteni a Szolgáltatónak, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válnak.

(2)[4] Az ingatlanhasználó[5] köteles legalább egy darab a szolgáltató szállító járművéhez rendszeresített az ingatlanán keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő méretű 60, 80 vagy 120 l-es hulladékgyűjtő edényt használni.”

 (3)[6] [7]

(4) A települési[8] hulladéknak nem minősülő hulladék keletkezésének tényét az ingatlantulajdonos köteles az Önkormányzatnak bejelenteni. Köteles megjelölni azokat a körülményeket, amelyek miatt az adott hulladék nem minősül települési[9] hulladéknak, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek útján a hulladék kezeléséről gondoskodik.

(5) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.

(6) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési[10] hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési[11] hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési[12] hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy az ingatlanon keletkezett összes települési szilárd hulladékra nem a helyben szervezett kötelező közszolgáltatást veszi igénybe.

A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás ellátásának rendje

5. §

(1) Az ingatlanhasználó[1] köteles a Szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.

(2) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlanhasználó[2] és a Szolgáltató közötti jogviszonyt a települési[3] hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Szolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(3) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) a Szolgáltató Önkormányzattal kötött megállapodása tartalmazza

(4) A háztartási hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás nyújtásának lényeges feltételeiben bekövetkező változásról a Szolgáltató haladéktalanul – lehetőleg a változás bekövetkezte előtt – írásban köteles értesíteni az Önkormányzatot.

(5) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről, rendjéről, valamint a változásokról az Szolgáltató[4] az ingatlanhasználót[5] írásban köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni.

(6) Amennyiben a[6] települési[7] hulladéknak nem minősülő hulladék - árusító, szolgáltató vagy egyéb gazdasági tevékenység folytán - közterületen keletkezik, a tevékenység végzésére kiadott közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély birtokosa köteles az Önkormányzatnak bejelenteni, hogy hulladékának kezeléséről hogyan gondoskodik. A közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megadását az Önkormányzat az általa szervezett közszolgáltatás igénybevételéhez kötheti.

(8)[8]

Adatvédelem, adatkezelés

6. §

(1) A Szolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a az adatkezelésre és adavtédelemre vonatkozó szabályok[1] alapján és a jelen önkormányzati rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult.

(2) A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(3) A Szolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az adatokat védeni köteles, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(4) A Szolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az ingatlanhasználó[2] azonosítására, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra használhatja fel.

(5) A Szolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

A közszolgáltatás kötelező igénybevétele

7. §

(1) Az ingatlanhasználó[1] és a Szolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény, hogy a Szolgáltató a közszolgáltatást az ingatlantulajdonos részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.

(2) Gazdálkodó szervezet vonatkozásában a szerződés megkötésével jön létre a szolgáltatási jogviszony, a közszolgáltatási díjat a Szolgáltató és az igénybevevő közötti egyedi megállapodás rögzíti.

(3)[2] Az (1) bekezdés szerint létrejövő jogviszony esetén a Szolgáltató jelen rendelet szerint köteles szolgáltatni, az ingatlanhasználó[3] pedig a rendelet szerinti díjat fizetni.

A gyűjtőedények rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek

8. §[1]

(1) A szolgáltatást igénybevevők a települési[2] hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a Szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint a gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére a Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt kötelesek igénybe venni.

(2) [3]

(3) [4]

(4) A közszolgáltatás igénybevételének jogszerűtlen megtagadása esetén is köteles az ingatlanhasználó[5] a kötelező közszolgáltatás igénybevételére, és legalább a jelen rendeletben meghatározott, legkisebb gyűjtőedény méretet és szállítási gyakoriságot is figyelembe vevő közszolgáltatási díj megfizetésére.

(5) A gyűjtőedények hetente egyszer kerülnek ürítésre lakóingatlanok esetén évi 52 alkalommal, üdülőingatlanok esetén április 1-től szeptember 30-áig tartó időszakban.

(6) [6]

(7) Ha a szolgáltatást igénybevevők a Szolgáltató fele a valóságnak meg nem felelő mennyiséget vagy adatot közölnek, és ennek folytán az átadásra kerülő hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az átvett gyűjtőedények űrtartalmát, a Szolgáltató - a szolgáltatást igénybevevők megkeresésével egyidejűleg - jogosult a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényre cserélni az eredeti gyűjtőedényt, illetve jogosult megemelni az ürítési gyakoriságot vagy a gyűjtésre átadott gyűjtőedények számát.

(8) A szokásos mennyiségen felül keletkező hulladék eseti összegyűjtésére egyszeri díj fizetése mellett, a Szolgáltató telephelyén (Tapolca, Nyárfa u. 3.) és székhelyén (Tapolca, Halápi u. 33.) emblémázott 110 literes műanyag zsák beszerezhető. A zsák forgalmi ára magában foglalja az egyszeri szállítási díjat és a zsák előállítási költségét.

A gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

9. §

(1) Az ingatlanhasználó[1] az átvett gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni.

(2) Az ingatlanhasználó[2] köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(3) A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, és az ingatlanhasználó[3] a szállítást követően még a szállítás napján köteles azt onnan visszavinni.

(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) A hulladékgyűjtő edényzetbe tilos mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes hulladékot vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a szállítással foglalkozó dolgozó testi épségét vagy begyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezésében rongálást idézhet elő, és ártalmatlanítása során veszélyezteti a környezetet.

(6) A kihelyezett gyűjtőedényből guberálni tilos.

(7) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(8) A Szolgáltató köteles az ürítést úgy végezni, hogy a hulladékgyűjtő edényzetek a természetes elhasználódáson túli sérülést nem szenvedjenek, az ürítés során a közterület ne szennyeződjön.

10. §

(1) Az ingatlanhasználó[1] köteles gondoskodni a gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztántartásáról. Kivételt képeznek ez alól a közterületen elhelyezett gyűjtőedények, melyek tisztításáról, fertőtlenítéséről sz Önkormányzat gondoskodik.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés takarításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni

11. §

(1) A gyűjtőedényekben a hulladékot tömörítés nélkül és úgy kell elhelyezni, hogy az a hulladék elszállítása során alkalmazott gépi ürítést ne akadályozza.

(2) A 120 l űrmértékű gyűjtőedényben elhelyezhető háztartási hulladék súlya max. 30 kg lehet.

(3) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos a Szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni.

11/A. §[1]

 (1) A szelektív hulladékgyűjtés céljára közterületre kihelyezett konténer áll az ingatlanhasználó rendelkezésére, melybe kizárólag a rendeltetésének megfelelő anyag helyezhető.

(2) A szelektív hulladékgyűjtés céljára kihelyezett konténer kialakítása jelzi rendeltetését:

a) jelöléssel, felirattal ellátott vagy

b) speciális kialakítású, így különösen más színű.

(3) A szelektív hulladékgyűjtés céljára kihelyezett konténerek rendszeres ürítése a szolgáltató feladata.

A hulladék elhelyezésével, ártalmatlanításával, illetve hasznosításával kapcsolatos rendelkezések

12. §[1]

A települési[2] hulladék a Királyszentistváni Regionális Hulladékkezelő Központban kerül elhelyezésre.”

A lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladékra vonatkozó külön rendelkezések

13. §

(1) A[1] a lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a Szolgáltató gondoskodik.

(2) Lomtalanítást a Szolgáltató évente egy alkalommal, az Önkormányzattal egyeztetett időpontban szervez a Szolgálató által megadott útvonalbeosztás szerint. A lomtalanítás időpontjáról, útvonaláról az Önkormányzat tájékoztatja az ingatlanhasználókat[2] írásban vagy közzététel útján.

(3) A hulladék elszállítását, ártalmatlanítását, illetve hasznosítását a Szolgáltató végzi.

(4) A hulladékot az ingatlanhasználó[3] az előzetesen megjelölt időpontban és helyre helyezheti ki elszállítás céljából.

(5) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(6) Nem tartozik a lomtalanítás alá eső települési szilárd hulladék körébe:

a) építési hulladék;

b)mezőgazdasági hulladék;

c) veszélyes hulladék.

A települési szilárd hulladék elszállításának megtagadása

14. §

(1) A Szolgáltató a közszolgáltatás keretében megtagadhatja a hulladék elszállítását, ha

a) nem a Szolgáltató célgépéhez rendszeresített gyűjtőedényben kerül átadásra, vagy az túltelítettség miatt nem zárható le, továbbá ha az nem háztartási hulladékot tartalmaz;

b) a szállításra átadott hulladék az ürítés, illetve a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, továbbá a járműben vagy berendezésében kárt okozhat, illetve az ártalmatlanítás során a környezetet veszélyezteti;

c) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a gyűjtőedényzet mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési szilárd hulladékkal együtt nem gyűjthető, illetve nem ártalmatlanítható, illetve nem minősül települési szilárd hulladéknak.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a közszolgáltató az ingatlanhasználót[1] és az Önkormányzatot[2] haladéktalanul - írásban - értesíti az elszállítás megtagadásának tényéről és okáról. Az ingatlanhasználó[3] a megtagadási okot maga köteles megszüntetni vagy megszüntetéséről gondoskodni. Ha az ingatlanhasználó[4] e kötelezettségének a hulladék elszállításának újabb időpontjáig nem tesz eleget, a közszolgáltató a szolgáltatást igénybevevő költségére és felelősségére a hulladék elszállításának megtagadására okot adó körülményt megszünteti vagy megszüntetteti, s az azzal kapcsolatban felmerült költségét a közszolgáltató az ingatlanhasználóval[5] szemben külön tételként érvényesíti.

A hulladékkezelési közszolgáltatási díj

15. §[1]

(1)[2]

(2)[3]

(3)[4]

(4)[5]

(5)[6]

(6) A közszolgáltatási díjat

a) a lakóingatlanok tulajdonosa évi 52 alkalommal történő ürítésnek megfelelően;

b) az üdülőingatlanok tulajdonosa az esetükben megállapított időszaknak megfelelő 26 alkalommal történő ürítésnek megfelelően

köteles megfizetni.

(7) Az Önkormányzat a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott tulajdonosok részére évi 10. 000 Ft, a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott tulajdonosok részére évi 5000 Ft díjkedvezményt biztosít. [7]

(8)[8]

(9)[9]

(10) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési[10] hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy számára a Szolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(11) Mentesül a közszolgáltatási díj ürítési díjrészének megfizetése alól az az ingatlanhasználó[11], akinek használaton kívüli ingatlanán települési hulladéka nem keletkezik, és lakóhelye máshol van. A folyamatosan használaton kívüli ingatlan használója[12] erre vonatkozó kérelmét a Szolgáltatónál nyújthatja be, aki az ürítési díjat erre tekintettel nem számlázza ki, vagy már kiszámlázott időszak esetén visszavonja. A kedvezményt igénybe vevő ingatlanhasználó[13] köteles a következő év január 31-éig a kedvezménnyel érintett időszakra vonatkozó nullás fogyasztást tartalmazó közüzemi számlát vagy igazolást a Szolgáltató részére bemutatni. Amennyiben az igazolások a használaton kívüliséget nem támasztják alá, az ingatlanhasználó[14] köteles az ürítési díjat az érintett időszakra a mindenkori jegybanki alapkamattal terhelten a Szolgáltató részére megfizetni.

(12) Mentesül a közszolgáltatási díj ürítési díjrészének megfizetése alól távollétének idejére az az ingatlanhasználó[15], aki ingatlanától megszakítás nélkül legalább 60 napig távol van, és a távollétét megelőzően legalább 15 nappal ezt a Szolgáltatónak írásban bejelentette. Az ingatlan újbóli használatba vételét az ezt követő 5 napon belül köteles a Szolgáltatónak bejelenteni, majd ezt követően 15 napon belül közüzemi számla vagy igazolás csatolásával köteles a használaton kívüliséget igazolni. Az időlegesen használaton kívüli ingatlanok esetén a kedvezménnyel érintett időszakra befizetett ürítési díj az ingatlantulajdonos részére visszafizetésre kerül.

(14) Tulajdonosváltozás esetén az ingatlan új tulajdonosa a tulajdonosváltozást követő hónap első napjától köteles a szolgáltatás díját megfizetni. Az újépítésű ingatlanok esetében a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell a közszolgáltatást igénybe venni, a közszolgáltatás díját megfizetni.

(15) Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új ingatlanhasználó[16] a korábbi ingatlanhasználóval[17] egyetemlegesen köteles 15 napon belül a változás tényét írásban bejelenteni a Szolgáltatónak. A bejelentés megtételéig a közszolgáltatási díjat a korábbi ingatlanhasználó[18] köteles megfizetni.

16. §[1]

17. §[1]

18. §[1]

19. §[1]

20. §[1]

21. §[1]

22. §[1]

23. § [1]

V. fejezet

Záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezések

24. §

(1) Jelen rendelet 2007. július 16-án lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kékkút Község Önkormányzat Képviselő-testülete a települési szilárd hulladékkezelésről szóló 23/2004. (VII. 5.) rendelete.

Pék László                                                                             dr. Szabó Tímea

Polgármester                                                                                      jegyző