Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések
   

1. §      Az Önkormányzat

            a) hivatalos megnevezése: Kékkút Község Önkormányzata;

            b) székhelye 8254 Kékkút, Fő u. 5.;

            c) igazgatási feladatait a Kővágóörsi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

 Feladatok és hatáskörök

2. §    Az Önkormányzat által használt kormányzati funkciókat^[1] az 1. melléklet tartalmazza.

3. §      A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/B. §-a szerinti ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése;

            b)^[2] jövedelmi viszonytól függő önkormányzati segély megállapítása;

            c) ^[3]jövedelmi viszonytól független önkormányzati segély megállapítása;

d) a képzési támogatások megállapítása;

            e) az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése;

            f) a közterület használat engedélyezése;

            g) a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés jóváhagyása;

            h) a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása;

i) a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele;

            j) az Önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalókkal kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog gyakorlása;      

           k)^[4] a köztemetés költségeinek megtérítése, méltányosság megállapítása,

            l)^[5] méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása.

3. A Képviselő-testület működése
   

4. §      A Képviselő-testület évente legalább hét ülést tart.

5. §      A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.

6. §      (1) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők és a jegyző  részére legalább az ülés időpontja előtt 5 nappal el kell juttatni. A meghívó és az írásbeli előterjesztések kézbesítése – a képviselővel egyeztetett módon - történhet nyomtatott formában nem tértivevényes, sima levélként hivatali kézbesítés útján vagy elektronikus formában.

            (2) A lakosságot a Képviselő-testület üléseinek időpontjáról az ülés meghívójának az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján kell tájékoztatni.

7. §      A meghívó tartalmazza

            a) az ülés helyét és idejét;

            b) a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit.

8. §      (1) Az előterjesztés tartalmazza

            a) az elemző részt, mely ismerteti az előterjesztés tárgyát, az azt érintő jogszabályi rendelkezéseket, az előzményeket, és mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek segítik, indokolják a döntéshozatalt;

            b) a döntési javaslat részt, mely lehet határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.

            (2) Egyszerűbb megítélésű ügyekben vagy halaszthatatlan esetben kerülhet sor szóbeli előterjesztésre, melynek ismertetése során az (1) bekezdésben szabályozott szerkezeti felépítést kell követni.

            (3) Kizárólag írásbeli előterjesztés nyújtható be:

            a) rendeletalkotáshoz;

            b) a gazdálkodás helyzetéről szóló tájékoztatók tárgyalásához;

            c) a költségvetési koncepcióról való döntéshozatalhoz;

            d) költségvetési szerv alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez.

            (4) Az előterjesztés benyújtására jogosult:

            a) a települési képviselő;

            b) a polgármester;

            c) a jegyző.

9. §    (1) Az önkormányzati rendeletek tervezetét és indokolását (a 9-12. § vonatkozásában a továbbiakban együtt: tervezet) társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek azokat véleményezhetik.

  (2) Nem kell társadalmi egyezetésre bocsátani azt a tervezetet, mely

   a) fizetési kötelezettségről szól;

   b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról rendelkezik;

c) sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik;

d) magasabb szintű jogszabálynak való megfelelést szolgálja, és megalkotását, továbbá tartalmát illetően a Képviselő-testületnek mérlegelési jogköre nincs.

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az egyeztetés Kékkút Község Önkormányzata különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(4) E szakasz alkalmazásában fizetési kötelezettség a Képviselő-testület vagy szervei, intézményei (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: Önkormányzat) javára közvetlen ellenszolgáltatás nélkül fizetendő adó, bírság, pótlék vagy más hasonló díj, valamint az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásért, eljárásért fizetendő bármely díj.

(5) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző tartozik felelősséggel.

10. §  (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet az önkormányzat honlapján kell közzétenni. Amennyiben valamely technikai oknál fogva az Önkormányzat honlapja nem üzemel, úgy a közzététel az Önkormányzat hirdetőtábláján történik, és ebben az esetben a honlap akadálytalan működésének helyreállásáig a társadalmi egyeztetés vonatkozásában a honlapon történő közzétételre előírt szabályokat az Önkormányzat hirdetőtábláján történő közzétételre kell megfelelően alkalmazni.

            (2) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetés céljából közzétett tervezetről.

            (3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

            (4) A jegyző a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – jelen rendeletben meghatározott feladatainak ellátása céljából – legkésőbb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított két évig kezeli. Amennyiben a véleményezett tervezet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell.

            (5) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a (3)-(4) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a véleményező figyelmét a honlapon keresztül fel kell hívni.

            (6) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

11. §   (1) A tervezetet olyan időpontban kell a honlapon közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 5 nap rendelkezésre álljon.

            (2) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról tipizált összefoglalót készít, melyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz.

            (3) A jegyzőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

            (4) A (2) bekezdésben meghatározott összefoglalót a tervezettel együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni, mellyel egy időpontban kell biztosítani az (2) bekezdésben meghatározott közzétételt.

            (5) A jegyző a 10. §-ban meghatározott egyeztetési formán túl más egyeztetési formákat is igénybe vehet.

12. §   Az Önkormányzat a honlapján megadott elektronikus levélcímen keresztül lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jegyzőnek.

13. §    (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a Képviselő-testület a 6. §-ban foglaltaktól eltérően, rövidebb határidővel, vagy akár rövid úton bármilyen célszerű értesítési mód alkalmazásával összehívható. Rövid úton történő összehívás esetén a meghívó hirdetőtáblán való kifüggesztésére vonatkozó szabálytól el lehet tekinteni. A sürgősség okát a Képviselő-testület tagjaival közölni kell.

            (2) A Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, rendkívüli üléseit - az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - a tervezett ülésekre vonatkozó szabályok alapján kell összehívni.

            (3) Mind a tervezett, mind a rendkívüli üléseken tárgyalhat a Képviselő-testület a meghívóban szereplő napirenden túl sürgősségi indítványként később kiküldött vagy akár az ülés elején kiosztott írásbeli vagy az ülésen szóban ismertetett előterjesztéseket. A sürgősségi indítványt indokolni kell. A sürgősségi indítványt az ülés vezetője a napirendi javaslat megtételekor ismerteti. A sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület a napirend megállapításával együtt dönt. Vita esetén az ülés vezetője önálló szavazásra bocsátja a sürgősségi indítványt. 

            (4) Amennyiben a Képviselő-testület tagjai nem jelennek meg határozatképes számban, a Képviselő-testület újabb ülése az elmaradt ülésnek megfelelő napirenddel akár az (1) bekezdésben meghatározott módon és határidővel összehívható. Amennyiben a feltételei fennállnak, a (3) bekezdésben szabályozott sürgősség indítvány ilyenkor is tárgyalható.

14. §    Az ülés vezetőjének feladatai:

            a) megnyitja az ülést;

            b) megállapítja, és figyelemmel kíséri a határozatképességet;

            c) ismerteti a napirendi javaslatot és a sürgősségi indítványokat;

            d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja, összefoglalja a vitát;

            e) a hozzászólók részére megadja a szót, azt megtagadja vagy megvonja;

            f) figyelmezteti a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgytól, vagy az üléshez nem illő vagy másokat sértő megfogalmazást használ;

            g) rendreutasítja, vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, vagy annak rendjét zavarja;

            h) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és a rendelettervezeteket;

            i) szünetet rendel el;

            j) berekeszti az ülést.

15. §    (1) A Képviselő-testület napirend előtt

            a) meghallgatja a polgármester beszámolóját a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről;

            b) dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, valamint az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról;

            c) dönt a képviselői interpellációra adott írásbeli válasz elfogadásáról.

            (2) Az ülés napirendjét a Képviselő-testület határozattal állapítja meg.

            (3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Amennyiben a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról dönt, akkor kitűzi az újratárgyalás időpontját vagy határidejét.

            (4) A napirend tárgyalását követően kerül sor a képviselői kérdések, interpellációk, javaslatok megtételére.

16. §    (1) A települési képviselő felvilágosítás kérési jogosultságát kérdés vagy interpelláció formájában gyakorolhatja. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozatát követően a Képviselő-testület dönt. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület nem hoz döntést.

            (2) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdésre vagy interpellációra csak akkor kötelező a következő testületi ülésen válaszolni, ha a benyújtás és a testületi ülés időpontja között legalább 15 nap van. Amennyiben nincs, akkor a válaszadás határideje a benyújtástól számított 15 nap.

            (3) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdéseket és interpellációkat, valamint az arra testületi ülésen kívül adott válaszokat valamennyi települési képviselővel ismertetni kell. Amennyiben az interpellációra történő válaszadásra nem képviselő-testületi ülésen kerül sor, akkor annak elfogadásáról a Képviselő-testület a következő testületi ülésen dönt.

17. §    (1) Az ülés vezetője a napirendek tárgyalását a Képviselő-testület által elfogadott sorrendben nyitja meg.

            (2) A napirend megnyitását követően először

a) írásbeli előterjesztés esetén az előterjesztő egészítheti ki szóban az előterjesztést;

            b) szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő ismerteti azt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat követően a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, ismertethetik véleményüket, a döntésre vonatkozóan javaslatot tehetnek.

(4) A hozzászólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(5) A hozzászólalás időtartamát az ülés vezetője 5 percre korlátozhatja, az idő túllépése miatt a szót a hozzászólótól megvonhatja.

(6) Azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, illetve aki a korábbiakban elhangzottakat ismétli, az ülés vezetője figyelmezteti, melynek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.

(7) Az ülés vezetője kivételesen engedélyezheti, hogy a vitához a hallgatóság hozzászóljon.

(8) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a Képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb összehívásra folytatható.

            (9) Amennyiben több hozzászóló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(10) Szavazás előtt a jegyzőnek, amennyiben ezt kéri, szót kell adni.

18. §    (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2) A titkos szava­zás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a Képviselő-testület által a Képviselő-testület ezzel megbízott tagja bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást lebonyolító tag nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(3) A név szerinti sza­vazásnál a polgármester felolvassa a képvise1ők nevét ABC sorrendben, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A szavazatok összeszámlálásáról a polgár­mester gondoskodik.

19. §    (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

            a) a polgármester;

            b) a képviselő;

            c) a jegyző.

(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetés napja a kifüggesztést követő ötödik nap.

20. §    (1) A Képviselő-testület valamennyi kérdésben számozott határozattal dönt.

            (2) A Képviselő-testület által hozott határozatok tartalmazzák

            a) a határozat megalkotójának teljes megjelölését;

            b) határozat sorszámát, a meghozatal dátumát;

            c) a határozat címét –ról, -ről raggal

            d) a Képviselő-testület által hozott döntést

e) a felelős és a határidő meghatározását, amennyiben a határozat utasítást, feladatot, felhatalmazást tartalmaz.

21. §    (1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza

a) a távolmaradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távollétét előzetesen jelezte vagy nem jelezte;

b) a napirendi pontonként az előadók nevét,

c) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, az azokra adott válaszokat;

d) az ülés megnyitásának és bezárásának idejét.

(2) A képviselő, polgármester, a jegyző kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(3) A képviselő, a polgármester vagy a jegyző javaslatára a Képviselő-testület dönthet arról, hogy a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendje tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

 22. §   (1) A Képviselő-testület által kötelezően legalább évente egyszer tartandó közmeghallgatáson legalább az alábbi napirendeket kell tárgyalni:

            a) beszámoló a Képviselő-testület munkájáról;

            b) tájékoztatás a környezet állapotáról;

            c) közérdekű, kérdések, javaslatok.

            (2) A közmeghallgatás meghívóját legalább annak időpontja előtt 8 nappal kell az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszteni.

23. §    (1) A települési képviselő köteles

            a) tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában;

b) olyan magatartást tanúsítani, ami méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) köteles a polgármesternek  legalább szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; a bejelentés elmaradása esetén a távollét igazolatlannak számít, kivéve, ha a képviselő a bejelentés megtételében is akadályoztatva volt, és az akadály elhárultát követően arról legkésőbb három munkanapon belül a polgármestert tájékoztatja;

e) a tudomására jutott titkot megőrizni.

(2) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő tiszteletdíját a Képviselő-testület legfeljebb 12 havi időtartamra legfeljebb 50 %-al csökkentheti. Ismételt mulasztás estén a csökkentés újra megállapítható azzal, hogy ilyenkor a csökkentés maximális mértéke a tiszteletdíj 75 %-a.

3. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

24. §^[6]   A polgármester tisztségét főállásban látja el.

25. §    A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

26. §    (1) A jegyző az Mötv. 82. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jelzési kötelezettségének a jogszabálysértés tudomására jutását követően haladéktalanul köteles eleget tenni.

(2) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Kővágóörsi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási csoportvezetője látja el.  

3. A társulások

27.§     Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Kővágóörs és Kékkút községek óvodai nevelést biztosító  Intézményfenntartó Társulás, melynek feladata az óvodai nevelés biztosítása.

b) ^[7]

c)^[8] a Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás, melynek feladata a gyermekjóléti, a szociális étkeztetési, házi segítségnyújtási, családsegítési és épület üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátása, valamint az egészségügyi alapellátáson belül a központi orvosi ügyelet szervezése és fenntartása.

e) Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás, melynek feladata szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.

3. Záró rendelkezések
   

28. §    (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (V. 2.) önkormányzati rendelet;

b) az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályairól szóló 10/2011. (X. 01.) önkormányzati rendelet.

                                Pék László                                                 Dr. Szabó Tímea

                                             polgármester                                                        jegyző