Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013.(IX.5.) önkormányzati rendelete
Az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról
Hatályos: 2014. 01. 06- 2015. 02. 27Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013.(IX.5.) önkormányzati rendelete
Az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról
2014-01-06-tól 2015-02-28-ig
Bakonyjákó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 33. § (7) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőt rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott szociális feladat és hatásköröket:
a) a Képviselő-testület,
b) a polgármester,
c) a jegyző
gyakorolja.
(2) A Rendelet határozza meg az önkormányzat költségvetése terhére nyújtandó pénzbeli, természetbeni
szociális ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, a megállapításra vonatkozó eljárási szabályokat.
(3) A Rendeletben használt kifejezéseken az Sztv. 4. §-ában meghatározottakat kell érteni.
2. Eljárási rendelkezések
2. § (1) A Rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmeket
az Adászteveli Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Bakonyjákói Kirendeltségén
(Bakonyjákó, Rákóczi tér 9.) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelem benyújtására, ill.
visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény vonatkozó szakaszai az irányadók.
(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást.
(3) A Hivatalnál a közigazgatási hatósági eljárás során az ügyek elektronikus úton – azon ügyek
kivételével, amelyek esetében magasabb szintű jogszabály rendelkezései alapján biztosítani kell
- az elektronikus út ügyfél által történő igénybevételének lehetőségét – nem intézhetők.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást
igénylő részére a Hivatal formanyomtatványt biztosít.
(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el,
amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy
tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
(6) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres
ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön
kérelem esetén átutalással történik.
3. § (1) A jogosultsági feltételek közül kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó
személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó
bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.
A kérelemnek tartalmaznia kell az Sztv. 18. § a-h) pontjában szereplő adatokat.
(2) A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását
megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó
jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett
jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(3) Jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó
átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló
szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással, a társadalom-
biztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban
kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
vállalkozó esetében az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal - a kérelem benyújtását megelőző
gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló – igazolásával.
(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges, egyes speciális
igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
4. § A szociális ellátási formák tekintetében a
a) Képviselő-testület dönt
Ápolási díj – méltányossági
b) Polgármester dönt
ba) Önkormányzati segély
bb) Közgyógyellátás - méltányossági
bc) Szülési segély
bd) Köztemetés
be) Személyes gondoskodást nyújtó ellátás – étkeztetés
c) Jegyző dönt
ca) Aktív korúak ellátása
caa) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
cab) Rendszeres szociális segély
cb) Normatív lakásfenntartási támogatás
3. Együttműködési kötelezettség
5. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő köteles együttműködni, s az ellátást megállapító határozat
kézhezvételét követő 15 napon belül:
a) nyilvántartásba vetetni magát,
b) együttműködési megállapodást kötni a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Intézménye (a
továbbiakban: Intézmény) családgondozóival.
(2) Az (1) bekezdésbe foglalt együttműködés az alábbi, beilleszkedést segítő programokon való részvétellel
valósulhat meg:
a) munkaképesség-javító programok:
aa) munkára és pályára állítási csoportfoglalkozások,
ab) pályakorrekciós csoportfoglalkozások,
ac) munkavállalási és munkakeresési tréningek,
b) egyéni foglalkozások:
ba) képességfejlesztés,
bb) szocializációs hátrányok leküzdése,
bc) családfenntartó szerep erősítése,
c) közösségi szakmai programok
d) csoportfoglalkozások:
da) önismereti,
db) önsegítő,
dc) rehabilitációs,
dd) reintegrációs,
de) személyiségfejlesztő,
df) mentálhigiénés,
dg) kommunikációs
tréningek.
e) tanácsadások:
ea) egészségügyi,
eb) egyéni életvezetési,
ec) életformáló,
ed) jogi,
ee) mentális,
ef) munkaügyi,
eg) rehabilitációs.
(3) Az együttműködés során a rendszeres szociális segélyben részesülő köteles:
a) az Intézmény családgondozóit – előre egyeztetett időpontban – felkeresni,
b) a beilleszkedési terv elkészítésében, valamint a beilleszkedést segítő programokon aktívan részt venni.
(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködés során bekövetkezett mulasztása esetén 15
napon belül igazolási kérelmet nyújthat be az Intézményhez.
4. Az együttműködési kötelezettség megszegése
6. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő
személy neki felróható okból:
a) az 5. § (1) bekezdésében rögzített nyilvántartásba vételt elmulasztja,
b) az 5. § (2) bekezdésébe foglalt munkaképesség-javító programokon, egyéni foglalkozásokon, közösségi
szakmai programokon, csoportfoglalkozásokon, tanácsadásokon való részvételt elmulasztja,
c) az 5. § (3) bekezdésébe foglalt kötelezettségeit határidőben nem teljesíti.
7. § Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát annak a személynek, aki a rendszeres
szociális segély folyósításának időtartama alatt az Intézménnyel fennálló, a 5. §-ban előírt együttműködési köte-
lezettségét – neki felróhatóan – két éven belül, a 6. § szerint, ismételten megszegi.
5. Normatív lakásfenntartási támogatás
8. § A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az
ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására, életvitelszerűen lakott lakása, vagy családi
háza
a) udvarát, kertjét, kerítéssel kívül határos területét, járdát tisztán tartja,
b) állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát biztosítja.
6. Ápolási díj
9. § A Képviselő-testület méltányossági ápolási díjban részesíti azt a hozzátartozót, aki a Képviselő-testület
illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását,
gondozását végzi, feltéve, hogy
a) a gondozás más módon nem oldható meg, vagy a gondozás más módja a Képviselő-testület
számára nagyobb költséget jelentene, és
b) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat, továbbá, hogy
c) a gondozott családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összege
(továbbiakban: ÖNYLÖ) 100%-át – amennyiben a gondozott egyedülálló, az ÖNYLÖ 150%-át – nem
haladja meg.
7. Önkormányzati segély
10. § (1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:
a) akinek 1 főre számított havi nettó családi jövedelme az ÖNYLÖ-nek 130 %-át nem haladja meg,
b) egyedül élő esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az ÖNYLÖ-nek 160 %-át nem haladja
meg.
(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, hivatalból, vagy kérelemre önkormányzati segély adható annak a
személynek is, akinek a jövedelme az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat meghaladja.
(3) A (2) bekezdésbe foglalt rendkívüli méltánylást érdemlő esetek:
a) elemi csapás,
b) rendkívüli szükséghelyzet,
c) kórházi ápolással járó, súlyos betegség,
d) baleset.
(4) Az önkormányzati segély legkisebb összege nem lehet kevesebb 1.000,-Ft-nál.
8. Szülési segély
11. § (1) A Képviselő-testület szülési segélyt állapít meg annak a rászoruló anyának, aki a Rendelet hatálybalépése
után szüli meg gyermekét.
(2) Szülési segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:
a) akinek 1 főre számított havi nettó családi jövedelme az ÖNYLÖ összegének 400 %-át,
b) egyedül élő esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az ÖNYLÖ összegének 500 %-át
nem haladja meg.
(3) A szülési segély összege 20.000,- Ft.
(4) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek anyakönyvi kivonata másolatát, és a kérelmező és családja
jövedelemigazolásait.
(5) A szülési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
12. § (1) A Képviselő-testület az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati
segélyt állapít meg annak a hozzátartozónak, aki a temetésről gondoskodott
a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b) tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja lét-
fenntartását veszélyezteti,
és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított, 1
főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az ÖNYLÖ 300 %-át.
(2) Bakonyjákón a szokásos legolcsóbb temetés összege: 100.000,- Ft.
(3) A Képviselő-testület azt a kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el
a) az ÖNYLÖ összegét, egyedülálló esetében az ÖNYLÖ 150 %-át, 30.000,-Ft,
b) az ÖNYLÖ összegének kétszeresét, egyedülálló esetében az ÖNYLÖ 250 %-át, 20.000,-Ft,
c) az ÖNYLÖ összegének háromszorosát, 10.000,-Ft
önkormányzati segélyben részesíti.
(4) Az (1) bekezdésbe foglalt önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hó-
napon belül lehet benyújtani a Hivatal Bakonyjákói Kirendeltségén.
(5) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell:
a) a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkor-
mányzattól kérik az önkormányzati segélyt,
b) temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák
eredeti példányát.
(6) Az (1) bekezdésbe foglalt önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gya-
korolja.
9. Közgyógyellátás
13. § (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó
kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki.
(2) A Képviselő-testület kérelemre, méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot állapíthat meg minden
Bakonyjákón állandó lakóhellyel rendelkező lakó részére, aki szociálisan rászorult és gyógyító ellátása költ-
sége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(3) A szociális rászorultság megállapítása szempontjából, méltányosságból közgyógyellátási jogosultság állapít-
ható meg annak a személynek:
a) akinek az 1 főre számított havi nettó családi jövedelme az ÖNYLÖ összegének 150 %-át nem haladja
meg,
b) egyedül élő esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az ÖNYLÖ összegének 200 %-át nem
haladja meg.
(4) A (2) bekezdésbe foglalt közgyógyellátási kérelemhez – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – mellékelni kell
a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 10. sz. melléklete alapján kiállított háziorvosi igazolást a havi rendszeres
gyógyító ellátásról.
(5) A (2) bekezdésbe foglalt méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármes-
ter gyakorolja.
10. Étkeztetés
14. § (1) A Képviselő-testület a személyes gondoskodás keretében, a szociális rászorultaknak
- vásárolt élelmezéssel - napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít.
(2) Az (1) bekezdésbe foglalt ellátásra jogosultak az Sztv. 62. § (1) bekezdésébe foglalt személyek.
(3) A kérelmező az egészségi állapotát, fogyatékosságát, pszichiátriai betegségét és
szenvedélybetegségét szakorvosi igazolással, hajléktalanságát személyi okmányaival igazolja.
(4) Az (1) bekezdésbe foglalt ellátás megszűnik:
a) a jogosult halálával,
b) a határozott időtartam lejártával,
c) a jogosult kezdeményezésére, illetve ha két hónapot meghaladóan nem veszi igénybe a szolgáltatást.
(5) A szociális étkeztetés megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
11. Aktív korúak ellátása
15. § Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja a
lakókörnyezete rendezettségének biztosítására, életvitelszerűen lakott lakása, vagy családi háza
a) udvarát rendben tartja,
b) kertjét műveli, ill. a gazt kaszálja,
c) előtti járdát tisztán tartja, télen csúszásmentesíti, a havat eltakarítja,
d) előtti füves közterületen gondoskodik a fű nyírásáról,
e) rendeltetésszerű használatához szükséges épület-karbantartási munkák elvégzéséről gondoskodik.
12. Házi segítségnyújtás
16. § A Képviselő-testület a házi segítségnyújtás szolgáltatást az Intézmény által fenntartott házi szociális gondozói
hálózaton keresztül biztosítja.
13. Záró rendelkezések
17. § (1) A Rendelet 2013. szeptember 10. napján lép hatályba.
(2) A Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, hatályát veszti a Képviselő-testület az egyes szociális ellátási for-
mák szabályozásáról szóló, 17/2012.(XI.30.) önkormányzati rendelete.