Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018 (II.26.) önkormányzati rendelete
Bakonyjákó Község településkép védelméről
Hatályos: 2018. 03. 01Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018 (II.26.) önkormányzati rendelete
Bakonyjákó Község településkép védelméről
2018-03-01-tól
Bakonyjákó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, és a településkép védelméről
szóló 2016. évi LXXIV. törvény 16. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkor-mányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a település-fejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint
egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és
a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízot-
ti Park Igazgatóság és a Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája véleményének kikérésével, a következőket
rendeli el:
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendel-
kező szervezetre.
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
- § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökséggel kapcsolatban:
a) Az örökség meghatározása, dokumentálása.
b) A védetté nyilvánítás és nyilvántartás.
c) Az örökség megőrzése, megőriztetése.
d) Az örökség lakossággal történő megismertetése
e) Az építészeti örökség károsodásának megelőzése és a károsodás csökkentésének, vagy megszünteté-
sének elősegítése.
(2) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:
a) A helyi védelmet kezdeményezheti:
aa) a települési Önkormányzat Képviselő-testülete,
ab) a település valamennyi állampolgára.
b) A helyi védelem szakmai előkészítését, a védelem megszüntetését végezheti:
ba) építészkamarai tagsággal rendelkező okleveles építészmérnök,
bb) okleveles régész.
c) A helyi védelem alá helyezésben érdekeltek:
ca) a települési önkormányzat képviselő-testülete,
cb) a Kormányhivatal örökségvédelmi szerve,
cc) a település valamennyi állampolgára.
d) A védelem alá helyezés, megszüntetés nyilvánosságát a helyileg szokásos módon kell biztosítani:
da) hirdetőtáblán,
db) az önkormányzat honlapján,
dc) helyi sajtóban.
e) Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések:
ea) A helyi védelem alá helyezés szabályai a folyamatban lévő hatósági eljárásokra nem alkalmazhatók.
eb) A folyamatban lévő hatósági eljárás jogerős döntése után ellentmondás esetén a Rendelet megfele-
lő előírásait felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.
f) A védelem megszűnésének feltételei:
fa) A védett objektum fizikai megsemmisülése.
fb) A védetté nyilvánításban résztvevők egyetértésével meghozott önkormányzati rendelettel.
g) Helyi- és országos védelem összefüggései:
ga) Országos védelem alatt álló elem nem vonható helyi védelem alá.
gb) Országos védelem alatt álló elem helyi forrásból támogatható.
gc) Ha a helyi védelem alatt álló elem országos védelem alá kerül, úgy a helyi védelem – a Rende-
let módosításával – megszűnik.
h) Helyi védelem alatt álló elemek nyilvántartása:
ha) A helyi védelem alatt álló elemeket az önkormányzati rendeletekre vonatkozó előírások szerint
kell nyilvántartani.
hb) A nyilvántartásért felelős a jegyző.
hc) A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább az elem helyét (helyrajzi szám megjelöléssel), megne-
vezését, rövid leírását.
(3) Testületi döntéssel összefüggő feladat:
A védelem jelölése:
H Helyileg védett emlék
2. A területi védelem meghatározása
3. § Helyi területi védelem alá helyezendők a 2. Melléklet szerinti értékek:
(1) Településszerkezet:
- A Rákóczi F. u. Arany J. utcától a Rákóczi térig terjedő szakasza és a Kossuth L. u. teljes hossza.
(2) Telekstruktúra:
Az (1) bekezdésben meghatározott utcaszakaszokon kialakult telekstruktúra nem változtatható meg.
(3) Utcavonal-vezetés.
A Rákóczi F. és Kossuth L. u. íves vonalvezetése teljes hosszon a jelenlegi állapotában megtartandó.
(4) Utcakép, vagy utcakép részlet.
Az utcaképet a település területén, az épületek magasságát és a tetőformát az illeszkedés szabályai
szerint kell megállapítani.
(5) Település- és tájkarakter elemek.
a) A település belterületén jellemző, karakteres alábbi elemei megőrzendők, folytatandók:
aa) az (1) bekezdésben rögzített szakaszokon és az Arany J. utcában a telekszerkezet, az utca-
vonalas, oldalhatáron álló, földszintes beépítés, tetőtér beépítési lehetőséggel.
ab) Hagyományos építési anyagok, minták használata a homlokzatokon.
ac) A település egész belterületén az illeszkedés szabályai.
ad) Új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása magastetővel történhet.
ae) Közterületek általában nem építhetők be. Szükség esetén is csak a közhasználatra szolgá-
ló, alábbi létesítmények a környezet építési jellemzőinek figyelembe vételével, a közterü-
let rendeltetésszerű használatát nem zavarva, a látképet zavaró létesítményt növényzettel
takarva:
aea) legfeljebb 16 m2 alapterületű autóbusz-váró,
aeb) telefonfülke,
aec) közműépítmény, köztárgy,
aed) 1 m2-nél nem nagyobb, hirdető- és reklámtábla,
aee) emlékmű, képzőművészeti alkotás,
aef) utcabútor, játszótéri berendezések.
af) A település karakterét kedvezőtlenül befolyásoló beépítések, térrendezések, reklámberendezé- sek a település első épülete előtti 30 m-es szakaszon nem engedélyezhetők.
b) Külterületen a tájkarakter megőrzése miatt általában az alábbi rendelkezéseket kell betartani:
ba) Kerülni kell minden beavatkozást a kialakult termelési kultúráknál, melyek a tájkarakter gyöke-
res megváltozását kedvezőtlenül befolyásolnák.
bb) A táj karakterét jellemző fasorokat meg kell tartani, tovább kell fejleszteni.
bc) A külterületen az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően kell megépíteni.
bd) 10 m-nél magasabb épület, építmény csak technológiai szükségszerűség esetén - a tájba
simulóan - építhető (adótorony, gabonaszárító).
be) Az épületek építése csak a helyi hagyományok figyelembe vételével történhet.
bf) Nyomvonalas létesítmények építése a tájba illeszkedően történjen.
c) A kertes mezőgazdasági területen: (Rendezési Terv MK0 övezete)
ca) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített részét zöldfelület-
ként kell kialakítani, és fenn kell tartani.
cb) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel
lehet kialakítani. Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
cc) Országos ökológiai hálózat övezetei közül a magterület, tájképvédelmi szempontból kiemel-
ten kezelendő területek övezete.
3. Az egyedi védelem meghatározása
4. § Országos védelem alatt álló műemlék és műemléki környezetre vonatkozóan a kulturális örökség védelméről szó-
ló törvény az irányadó.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
5. § (1) A tulajdonosi kötelezettség a Rendelet vonatkozásában az egyedileg védett értékek jó karban tartását,
megvédését, gondos használatát jelenti.
(2) Az egyedileg védett elemekkel kapcsolatos tulajdonosi kötelezettségek:
a) Az átalakítás, korszerűsítés nem veszélyeztetheti a védett elem eredeti jellegét.
b) A bővítés az eredeti elem léptékében és stílusában történhet.
c) A védett elemet elbontani csak életveszély esetén szabad.
d) Elkerülhetetlen részleges bontás után a visszaépítés az eredeti léptékben és stílusban történhet.
e) Az építészeti örökség közvetlen közelében végzett bármilyen tevékenység az örökség épségét
nem veszélyeztetheti.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. § (1) Településképi szempontból meghatározó, lehatárolt területrészek megállapítása, kialakulásuk ideje, arculati
jellemzői, beépítési módja, településszerkezete szerint történt.
(2) Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke:
(A térképi megjelenítését az 1. Melléklet tartalmazza.)
Településrész elnevezése_______ Lehatárolása________ Jellemzői_____________
1. Településrész (Rákóczi F. u. bevezető szakasza)
a) A település D-i kapuja különösebb építészeti színvonal nélkül.
b) Földszintes, lényegében oldalhatáron álló lakóépületekkel.
c) Ívelt vonalvezetése kedvező utcaképet eredményez.
Átalakításoknál, bővítéseknél az utca kialakult léptékét be kell tartani.
2. Történeti településrész (Rákóczi F. u. az Arany J. utcától a Rákóczi F. térig)
a) A Bitva patakkal párhuzamosan vezetett utcavonal őrzi eredeti mivoltát.
b) Telekszerkezete keskeny, hosszútelkes, beépítési módja utcavonalas, oldalhatáros.
c) Lágyan ívelt utcavonal-vezetése és az utca szélessége nyugodt, harmonikus hatást eredményez.
A sok átépítés ellenére az utca tükrözi a hagyományok hangulatát.
d) A védett épületek nagy része itt található, de építészeti együttest csak 40-44. sz. épületek alkotnak.
e) Az utcában található az intézményi, közösségi épületek nagyobb része, de lényegében lakóövezet.
A telekszerkezet, a történetileg kialakult épület-tömegek megtartandók.
Építészetileg minden beavatkozás a hagyományok szellemében történjen.
3. Történeti településrész (Kossuth L. u.)
a) Telekszerkezetében és beépítésmódjában hasonlít a 2. településrészhez.
b) Útvonalvezetése, néhány hagyományos, ill. néhány példásan felújított/átépített épülete értékes elemei
az utcának.
Utcaképi, építészeti szempontból a 2. településrésznél leírtak szerint kell eljárni.
4.Településrész (Fenyves u. mindkét oldala)
a) Változó telekszerkezetű és beépítésű lakóterület.
b) Utcaképe és épületeinek színvonala változó.
c) Értékes színfoltja az imaház és harangtorony.
Mindenféle építészeti beavatkozásnál - akár a korszerű megoldások
mellett is - a hagyományok szellemében kell eljárni.
5.Településrész (Rózsa u. mindkét oldala)
Rendezett, árnyas utca, vegyes beépítéssel.
Az utcakép értékes elemei a fasorok. Ez az arculat megtartandó. Ezen kívül a 4. településrésznél
leírtak érvényesek.
6. Településrész (Arany J. u.)
a) Lakóterület újszerű épületekkel. Az épületek nagy része színvonalas, jó ará- nyú.
b) A dombra felfelé vezető utca hangulatos.
c) jó a rálátás a falu központjára, egyúttal jellegzetes ez a településkép-részlet a templommal.
Az utca arculata jellegében megtartandó.
7. Településrész (Kosár u.)
a) Új beépülő utca széles telkekkel, oldalhatáros, előkertes beépítéssel.
b) A főként sematikus épületek rendezett elhelyezkedésével harmonikus utca- képet eredményez.
Több növényzettel (kétoldali fasor) még kellemesebb utcakép alakulna ki.
8. A 83. sz. út melletti településrész
a) A forgalmas 83. sz. út Ny-i oldalán lévő településrészt az út megépítése elvágta a település többi
részétől.
b) A szabadon - rendezetlenül – beépülő területet a 83. sz. úttal párhuzamos zöldsáv szerencsésen takarja.
A 83. sz. út a területet a falutól elválasztja. Más szempontból viszont értékes terület. Értékeit településképi, építészeti eszközökkel is meg kell őrizni.
9. Lakóterület
Megegyezik a 8. sz területtel.
10. Sportterület
A 83. sz. út Ny-i oldalán természeti környezetben a sporttevékenység mellett a legkülönbözőbb szabad-
téri rendezvények céljára alkalmas terület.
11. Lakóterület a sportterület mellett
A településtől távol épült, „kastélyszerű” épület a maga nemében kellemes színfolt.
12. Mezőgazdasági üzem
a) A településhez Ék-en csatlakozik a terület.
b) A település összképét nem befolyásolja.
13. Járiföldi üzemi terület
a) A településtől távolabb a pápai út (83. sz) Ny-i oldalán egy rendezett üzemi terület működik.
b) A rendezett terület utcaképe az ott lévő épületek színvonala miatt kedvező.
A hasonló létesítményekhez képest szépen kialakított és fenntartott terület ugyanilyen
szinten tartása fontos településképi érdek.
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követel-
mények
7. § (1) Az 1., 2., 3. és 5. sz. településrészekre vonatkozó Területi építészeti követelmények:
a) A beépítési mód oldalhatáros, utcavonali.
b) Épületek magasságát - a tételes előírások mellett - az illeszkedés szabályai szerint kell megállapí- tani. Illeszkedés szempontjából a telek jobb és bal oldalán lévő, 3-3 épület átlagos magasságát
c) A kerti építmények, a telek azon oldalán építendők, ahol a főépület áll. Az építményeket, műtárgya-
kat a főépülettel hasonlóan, a helyi hagyományok figyelembe vételével kell kialakítani.
d) A területen építhető utcai kerítés-formák:
da) Hagyományos vakolt és kőkerítés.
db) Alacsony lábazatú, áttört kerítés.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
a) A 2. és 3. sz. terület teljes hosszán, a településképet befolyásolóan csak hagyományos és helyi
(kő, tégla) építési anyagok használhatók.
b) Az a) pontban megjelölt útszakaszokon az épületek átalakítás, bővítés során utcára merőleges
irányú nyeregtető alkalmazható.
c) A 30 m-nél szélesebb telkeknél a tetőforma egyedileg határozandó meg.
d) Az a) pontban megjelölt útszakaszokon átalakítás, újraépítés során a lakóépületek utcavonali szé-
lessége nem lehet nagyobb a meglévőnél, vagy 8 m-nél, középület esetén 9 m-nél, vagy a telekszé-
lesség 2/3-ánál.
e) Az épület és telekhatár között min. 3,0 m biztosítandó.
f) A kialakult utcavonali beépítés nem bontható meg.
g) Az utcai homlokzatok alakítása során a meglévő hagyományosan kialakított homlokzatokhoz kell
igazodni
ga) az alkalmazott anyagok
gb) hagyományos vakolat-architektúra,
gc) nyílászárók arányai, méretei és anyaga
vonatkozásában.
h) Utcai homlokzaton épületgépészeti és híradástechnikai berendezések nem helyezhetők el.
i) A közterületeken csak a hazai flórát reprezentáló lombhullató cserje- és fafajok telepíthetők.
j) A Rákóczi F. és Kossuth L. u. teljes hosszán a zöldterületeket a környezettel, kerti építmények-
kel, utcabútorokkal, burkolatokkal egységben kell kialakítani és fenntartani. A meglévő vezeté-
kek megtarthatók.
k) A 2.és 3. sz. területen előgyártott pavilonok nem helyezhetők el.
l) Kerítés-lábazatok a kialakult módon kőből, vagy vakoltan készítendők.
m) A 2. és 3. területen óriásplakát nem helyezhető el.
n) Információs táblákat, utcanév táblákat egységes formában megtervezetten kell kialakítani.
o) Hirdetőtáblákat úgy kell elhelyezni, hogy az utcaképet ne rontsa. Méretük ne legyen 1 m2-nél
nagyobb, egymástól való távolságuk pedig 50 m-nél kisebb.
p) Hulladékgyűjtő szigeteket természetes módon (növényzettel), vagy faszerkezetű fallal kell takarni.
2. Az egyes sajátos építmények műtárgyak elhelyezése
8. § Az alábbi előírások a település teljes területére érvényesek:
a) A jövőben szükséges infrastrukturális műtárgyakat a zöldterületen, felszín alatt, vagy takartan
és védetten kell elhelyezni.
b) Az infrastrukturális műtárgyak elhelyezhetők még - jellegüktől függően – gazdasági területen
és a külterületen, a bevezető utak mellett.
c) Az infrastrukturális műtárgyakat belterületi közterületen, csak teljesen a föld alatt, a forgalmat és biztonságot nem veszélyeztető módon lehet elhelyezni.
d) A felszíni sajátos építmények, műtárgyak anyaga, kialakítása a környezettel harmonikus mó-
don, anyagokkal és színekkel történjen.
3. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
9. § (1) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, mely
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,
b) nem korródálódik,
c) állékony,
d) karbantartása könnyű,
e) nem használ élénk színeket,
f) a reklám megjelenését nem befolyásolja,
g) másik reklámhordozót nem takar el.
(2) Reklám, reklámhordozó folyamatos karbantartásáról és megfelelő esztétikai állapotban való megjelenésé-
ről a tulajdonos köteles gondoskodni. Ennek el-maradása esetén - előzetes írásbeli felszólítás és teljesítési
határidő biztosítás után - a közterület kezelője a reklámot, reklámhordozót a tulajdonos költségére eltávolítja.
(3) Reklámhordozó 5 m-es körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el, azonban minden üzlet számá-
ra biztosítani kell legalább egy reklámhordozó kihelyezését.
(4) Építési reklámháló kihelyezésére az építési tevékenység időtartamára akkor van lehetőség, ha
a) a felújítás megkezdésének időpontja az építési naplóba történt bejegyzéssel igazolható,
b) építési napló vezetési kötelezettség nem áll fenn, azonban az érintettek vállalják azt, és ezzel igazol-
ják a felújítás megkezdését.
(5) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámhor-
dozót tartó berendezés kihelyezése évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen
megengedett.
(6) Az ökológiai hálózat magterületén a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében
reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
10. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy
azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához,
a nyílászárók kiosztásához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzé-
sével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmaz-
hatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés épületdíszítő
tagozatot nem takarhat el.
11. § Közvilágítási, hírközlési berendezéseken, oszlopon, egyéb közmű berendezésen kizárólag tájékozódást segítő
jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz helyezhető el, melynek száma oszloponként, berendezésenként legfel-
jebb 2 db, mérete legfeljebb 1 m2 lehet.
12. § (1) Megállító tábla
a) kizárólag
aa) akciós termékek hirdetése,
ab) rendezvények, programok népszerűsítése, hirdetése,
ac) standolás, szervezés céljából megengedett.
b) legfeljebb A0-ás méretű lehet.
(2) Megállító tábla csak otthelyezhető el, ahol a balesetmentes közlekedés biztosítva van, és az elhelyezés a
gyalogos forgalmat nem akadályozza.
(3) Reklámhordozóként utánfutó közterületen, vagy közterületről látható helyen nem helyezhető el.
13. § (1) A helyi védett, településképi szempontból meghatározó területekre (2. és 3. sz. településrész) teljes hosz-
szának területén reklámhordozók és egyéb műszaki be-rendezések
a) legnagyobb mérete 1 m2 lehet,
b) anyaga nem csillogó, vagy kirívóan élénk színű fém, vagy fa legyen,
c) elhelyezését úgy kell kialakítani, hogy a védett épületeket és építményeket ne takarja el.
(2) Nem helyezhető el hirdetőtábla
a) műemlék területén,
b) temető területén,
c) régészeti érdekű területen, régészeti lelőhely területén,
d) helyi jelentőségű védett érték területén,
e) közkert, közpark területén,
f) közjóléti területen,
g) köztereken,
h) intézményi területen.
(3) Cégtábla, üzletfelirat elhelyezhető
a) a vállalkozás épületén, az épülettel és környezettel összhangban,
b) a lakossági hirdetések céljára, az önkormányzat által biztosított felületeken,
c) gépjárműveken.
V. FEJEZET
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
Rendelkezés a szakmai konzultációról
14. § (1) A települési önkormányzat kérésre a szakmai konzultációt lehetővé teszi.
(2) A szakmai konzultációt a megbízott települési főépítész, vagy a polgármester folytatja le a polgármesteri hi-
vatalban, vagy az építkezés helyszínén.
(3) A konzultáción rögzíteni kell:
a) a konzultáció tartalmát,
b) a konzultációt kérő kérdéseit,
c) a főépítész/polgármester válaszait.
VI. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
A véleményezési eljárás részletes szabályai
15. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint.
a) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,
b) egyéb területen, ha a tervezett épület hasznos alapterülete eléri, vagy meghaladja az 500 m2-t.
(2) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A településképi véleményezés részletes szempontjai a jogszabályban meghatározottakon túl:
a) az országos, vagy helyi védelem alatt álló értékekre gyakorolt hatás,
b) közterületek forgalmi viszonyaira, műszaki állapotára gyakorolt hatás.
VII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A bejelentési eljárás részletes szabályai
16. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén
aa) településképi szempontból meghatározó területen és helyi területi építészeti védelem
alatt álló településrészen minden esetben,
ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy
meghaladja az 500 m2-t,
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak meg
felelően,
c) építmények rendeltetés-változása esetén,
d) feszületek, emlékművek elmozdítása átalakítása esetén.
(2) A reklám, a reklámhordozó telepítésével, építészeti kialakításával kapcsolatos részletes vizsgálati szem- pontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerke- zetbe,
b) nem zavarja-e a környezetében lévő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.
c) megfelel-e a település szabályozási tervének és helyi építési szabályzata előírásainak,
d) harmonikusan illeszkedik-e a környezetbe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
e) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rend-
szerének és a gazdaságos megvilágosítás követelményeinek.
(3) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását kö- vetően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.
(5) Amennyiben reklámok és reklámhordozók elhelyezésére kerül sor közterületen, a közterület-használati
engedély csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a polgármesteri határozat alap-
ján és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével bocsátható ki.
(6) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat ki- állításának dátumától számítva:
a) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egy-
ség működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,
b) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig.
VIII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
1. A településképi kötelezési eljárás
17. § (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester telepü-lésképi kötelezést bocsát ki,
mely az építmény, épületrész
a) felújítására,
b) átalakítására,
c) elbontására vonatkozik.
(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester az önkormányzat szerveként folytatja le.
(3) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények
teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le.
b) A polgármester szükség esetén kötelezést bocsát ki.
2. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
18. § (1) A önkormányzat képviselő-testülete településképi bírságot szabhat ki, ha az ingatlan tulajdonosa a telepü- lésképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette.
(2) A településképi bírság mértéke.
a) a bírság felső határa 100.000,-Ft lehet,
b) a bírság alsó összege 5.000,-Ft. lehet,
c) a bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok az alábbiak:
ca) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállítá-
sával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
cb) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,
cc) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,
cd) a jogsértő állapot időtartama,
ce) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
cf) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartás, valamint
cg) a jogsértést elkövető gazdasági súlya.
3. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
19. § (1) A megállapított bírságot Bakonyjákó települési önkormányzat 73600046-13610001 számlájára kell befizetni.
(2) A befizetés határideje: a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap.
IX. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
20. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete pénzügyi eszközökkel támogathatja:
a) az építészeti örökség megóvása,
b) településképi követelmények átfogó érvényesülése
érdekében tett intézkedéseket.
(2) A támogatás mértéke a tett intézkedés bekerülésének legfeljebb 50 %-a lehet.
X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
21. § (1) A Rendelet 2018. március 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, hatályát veszti Bakonyjákó Község településkép védelméről szóló 11/2017.(XII.31.) önkormányzati rendelete.
2. Melléklet a 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendelethez
Örökségvédelem
Országos védelem alatt áll:
Rákóczi F. u. 377 hrsz Római katolikus templom
Műemléki környezet 375/2, 376, 378/2, 349 út, 255, 256, 258, 259, 260 hrsz
3. Melléklet a 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendelethez
4. Melléklet a 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendelethez
5. Melléklet a 2/2018.(II.26.) önkormányzati rendelethez
OTrT és Veszprém M.TrT övezetei
A településképet közvetve befolyásolja a táj, ahol a település elhelyezkedik, a természeti környezet. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján Bakonyjákót egészben, vagy részben érintő alábbi területeket a területek szabályozása szerint figyelembe kell venni:
Országos ökológiai hálózat övezeti közül a magterület, pufferterület, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete,
Magas-bakonyi Tájképvédelmi Körzet,
Földvár, kunhalom, forrás, barlang,
Különleges madárvédelmi terület,
Kiemelt jelentőségű, természetmegőrzési terület.