Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (V.12.) önkormányzati rendelete
Bakonyjákó község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Hatályos: 2021. 05. 15Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (V. 12.) önkormányzati rendelete
Bakonyjákó község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Bakonyjákó Község Önkormányzat polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti hatáskörében, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021.(I.29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamit egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész Iroda, Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal, Megyei Főépítész, Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság Útügyi és Hajózási Hivatal, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki engedélyezési Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Megye Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium, Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Megyei Önkormányzat véleményének kikérésével, Bakonyjákó Község Önkormányzata 7/2017. (VI. 28.) számú a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján, a következőket rendeli el:
1. Általános előírások
1. § Az előírásokat e rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. mellékletét képező R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és a 2. mellékletét képező R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
2. § (1) Bakonyjákó község területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.
(2) A Rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amelyek alól az első fokú építési hatóság csak azon esetben és csak azon feltételekkel biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja.
(3) Helyi védettségű épületek törlése, újabbak védetté nyilvánítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel végrehajtható építészeti szakvélemény alapján.
(4) A Rendeletben rögzített sajátos jogintézmények követelményrendszere a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható.
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) Szabályozási vonal,
b) Területfelhasználás módja és határa,
c) Építési övezet, övezet előírásai és határa,
d) Építési határvonal.
(2) Irányadó szabályozási elemek
a) Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.
b) Megszüntető jel: a szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.
(4) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását az építési hatósági engedélyezheti. Ehhez szükség szerint településrendezési szakvéleményt kérhet.
4. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési engedély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényleges művelési ágnak megfelelően történjen.
(3) A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
(4) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
5. § (1) Vízfolyások mederközeli, mélyfekvésű, magas talajvízállású területein, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.
(2) Ahol magasabb szintű jogszabály, illetve jelen rendelet talajmechanikai szakvélemény (vizsgálat) készítését írja elő, ott az elvi építési és az építési engedélyezési eljárásba a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot is be kell vonni.
6. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás azt lehetővé teszi.
(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket általában az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások rögzítik.
(3) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:
a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
b) ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és ha a telekre vonatkozó országos és egyéb építési előírások betarthatók, a telek beépíthető,
c) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,
d) ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, amennyiben a telekszélesség az építési vonalon meghaladja a 20,0 métert, a telek szabadon álló beépítési móddal is beépíthető.
(6) Az előírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthető azokban az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód zártsorú beépítési módra változott, ha az épületnek a szomszédos telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tűzfalas kialakításúak.
7. § (1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.
(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(3) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény
a) a közterület felé néző,
b) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló
homlokzatainak magassága.
(4) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges át alakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(5) Az épületek homlokzatfelületének maximum 30 %-a fa burkolattal készülhet.
(6) A lakóépületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. A mindkét oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását kerülni kell.
8. § (1) Lakóterületen a lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.
(2) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK-ban rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.
d) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át.
(3) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényi adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(4) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(5) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását szomszéd telkére oldalhatáron álló beépítési mód esetén, valamint az épület fő (utcai) homlokzatára nem lehet elhelyezni.
(6) Hirdető- és reklámtáblákat, feliratokat, fényreklámokat épületek homlokzatain, tetőzetén, építési telkeken önállóan, támfalakon, kerítéseken, kerítéskapuk felett, közterületi korlátokon, közműoszlopokon, önálló hirdetőberendezésként lehet elhelyezni.
9. § A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
10. § (1) A település területét építési szempontból
a) beépített és beépítésre szánt
b) beépítésre nem szánt
területbe kell sorolni.
(2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:
a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
aa) lakóterület: falusias lakóterület,
ab) gazdasági terület: ipari terület,
ac) különleges terület:
aca) temető terület,
1. Beépített és beépítésre szánt területek
11. § (1) Beépítésre szánt területen a közművesítettséget az alábbi mértékben kell biztosítani:
a) a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés;
b) a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.
(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.
12. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,
c) a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari épület,
d) vendéglátó épület,
e) szálláshely szolgáltató épület,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) sportépítmény,
h) üzemanyagtöltő,
i) melléképítmény.
(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.
(4) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet.
(5) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
13. § (1) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.
(2) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú természetes anyaggból készülő tömör lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(3) A lakótelkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.
(4) Az Lf-1. jelű falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
a) Beépítési mód: K - oldalhatáron álló,
b) Beépíthető telek területe: min. 500 m2
c) Beépíthető telek szélessége: min. 12 m,
d) Kialakítható telek területe: min. 900 m2,
e) Kialakítható telek szélessége: min. 16 m a telek homlokvonalán,
f) Megengedett legnagyobb beépítettség: K – 30 %,
g) Megengedett legkisebb építménymagasság: K – 2,0 m,
h) Megengedett legnagyobb építménymagasság: K – 4,5 m,
i) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.
j) Egy tömegben megjelenő épület alapterület: max. 400 m2.
14. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági ipari terület lehet:
a) jelentős mértékben zavaró hatású terület,
b) egyéb terület.
(2) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(3) Gazdasági területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30-45º között lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel építhetők. A tetőkön piros, barna, szürke és ezek árnyalataival színezett fedések alkalmazhatók.
(4) A telkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
15. § (1) Gazdasági területen az előkertben maximum 10 m2 alapterületű portaépület elhelyezhető.
(2) Környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján vizsgálni kell a gazdasági területen elhelyezett létesítmények védőtávolságát. A legközelebbi lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.
(3) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.
16. § (1) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület az alábbi építési övezetre tagozódik: mezőgazdasági üzem /GIPÜ/
(3) A GIPÜ jelű építési övezetben elhelyezhető:
a) a növénytermesztés és állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények,
b) a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény,
c) üzemanyagtöltő.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(5) A GIPÜ, jelű jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
a) Beépítési mód: K - szabadon álló,
b) Kialakítható telek területe: K - min. 4000 m2,
c) Kialakítható telek szélessége: min. 20 m a telek homlokvonalán,
d) Megengedett legnagyobb beépítettség: K – 30 %,
e) Megengedett legkisebb építménymagasság: K – 3,0 m,
f) Megengedett legnagyobb építménymagasság: K – 7,5 m,
g) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.
(6) A GIPÜ, jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.
17. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
a) egyéb ipari terület - ipar /GIPe/
b) egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/
(3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) egyéb irodaépületek,
c) üzemanyagtöltő.
(4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(5) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás (gázfogadó állomás), a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.
(6) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
18. § (1) A GIPe, GIPT. jelű egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
a) Beépítési mód: K - szabadon álló,
b) Kialakítható telek területe: K - min. 2000 m2,
c) Kialakítható telek szélessége: min. 20 m a telek homlokvonalán,
d) Megengedett legnagyobb beépítettség: K – 40 %,
e) Megengedett legkisebb építménymagasság: K – 2,0 m,
f) Megengedett legnagyobb építménymagasság: K – 7,5 m,
g) Megengedett legkisebb zöldfelület: 25 %,
h) Egy tömegben megjelenő épület alapterület: max. 1000 m2.
(2) A GIPT. jelű építési övezetében az elhelyezendő funkció technológiai igénye ismeretében az (1) bekezdésben rögzített legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb is engedélyezhető.
(3) A GIPe. jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.
19. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
a) KTE övezeti jelű temető terület,
b) KTT övezeti jelű turisztikai terület.
c) KSP övezeti jelű sport, szabadidő terület.
d) KB övezeti jelű bányaterület.
(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 1000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(6) Különleges területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-45º között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Kiegészítő elemként fémlemezfedések is alkalmazhatók. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.
20. § (1) Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
(2) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(3) A területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül biztosítani kell. A parkolók javasolt helyét a szabályozási terv tünteti fel, végleges helyét az OTÉK figyelembe vételével az elvi engedélyezési tervben kell rögzíteni. Négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a parkolót fásítva kell kialakítani, a parkolók felületét áttört (gyephézagos) burkolattal kell ellátni.
1. Közlekedési- és közműterület
21. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.
(3) A közlekedési és közműterületeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(4) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
(5) A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve alábbi szabályozási, építési szélességű területeket kell biztosítani:
a) országos főutak: 40 m, illetve a kialakult (K) állapot,
b) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,
c) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,
d) kiszolgáló utak: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot
e) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot,
f) egy telket feltáró magánút: minimum 4 m.
g) külterületi dűlőút: 8 m, illetve a kialakult (K) állapot
22. § (1) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.
(2) A meglévő és tervezett külterületi országos közútak tengelyétől mért 50,0 m-en, főútvonal esetén 100,0 m-en belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni.
(3) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.
(4) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.
(5) Új épület építése, meglévő korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése esetén az OTÉK vonatkozó előírásaiban meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét saját ingatlanon belül biztosítani kell. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az önkormányzat parkolási rendeletében szabályozott módon kell a hiányzó várakozóhelyeket elhelyezni.
23. § (1) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor telepíthető. A szabályozási terven jelölt helyen fasort kell kialakítani (kötelező fásítás). A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan meg kell oldani.
(2) Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni.
24. § (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket (beleértve az elektronikus hírközlést is) a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni. Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi, vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.
(2) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(4) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.
(5) Belterületen új villamos energia, közvilágítási, és hírközlő vezeték létesítésekor, a meglévő hálózat átépítésekor a vezetéket – terepszint alatt és felett – a forgalmat és biztonságot nem veszélyeztető módon lehet elhelyezni.
25. § (1) A település csapadékvízét elsősorban csapadékvíz csatornahálózatban, vagy nyílt árokhálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
(2) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.
(3) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.
26. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.
(3) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell. A pótlást tájhonos, lombhullató minimum 3-szor iskolázott példányok telepítésével kell végrehajtani.
(5) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.
27. § (1) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell elvégezni.
(2) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(3) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
(4) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a polgármester adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani.
(5) Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos.
28. § (1) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani.
(2) A zöldterületen elhelyezett sportpályákat többszintű növénytelepítéssel kell elhatárolni a szomszédos területektől.
(3) Zöldterületen elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje és fafajok telepíthetők, a tájrendezési munkarész fajlistája figyelembe vételével.
(4) Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő. Invazív, allergén és mérgező növényfajok nem telepíthetők.
29. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(2) Az erdőterüket az erdő elődleges rendeltetése szerint:
a) védelmi (EV)
b) gazdasági (EG)
rendeltetésű lehet.
30. § (1) Gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.
(2) A védelmi erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(3) Védelmi rendeltetésű erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.
(4) A védelmi erdőterületeken csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(5) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
31. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági terület lehet
a) általános mezőgazdasági terület,
b) kertes mezőgazdasági terület.
(3) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.
(4) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.
(5) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.
(6) Törekedni kell az összefüggő, nagy felületű szántóterületek erdő,- illetve cserjesávval történő megosztásáról természetvédelmi és gazdasági érdekből egyaránt.
32. § (1) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepük miatt a gyepterületeken az fás-cserjés foltok, erdő-gyep mozaikok megőrzése, a jelenlegi művelési ágak megtartása javasolt.
(2) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
(3) Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.
33. § (1) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők:
a) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),
b) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek.
(2) Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján, kétlépcsős engedélyezési eljárás – elvi építési engedély + építési engedély - szerint helyezhető el.
(3) Új állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb, a meglévő, illetve tervezett lakóterülettől 1000 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.
(4) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földrészlet út, illetve közműlétesítmény elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével nem alakítható ki.
(5) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(6) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.
34. § (1) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben új épület, építmény – a kilátók, hidak, és álcázott távközlési antennák kivételével – nem helyezhető el.
(2) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben:
a) szántóföldi művelés esetén, 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
b) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
c) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;
d) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 50 %-án meghatározó.
(3) A vonatkozó jogszabály szerint kialakított birtoktest esetében a (2) bekezdésben meghatározott beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább az 1 ha-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.
(4) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
(5) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 méter lehet.
35. § (1) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el.
(2) Meglévő épület felújítható, átalakítható.
36. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a) a folyóvizek medre és parti sávja,
b) állóvizek medre és parti sávja,
c) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
d) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),
e) a hullámterek,
f) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.
(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.
(5) A területen minden terület-felhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető.
1. Környezetvédelem
37. § (1) A föld védelme: az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(2) A levegő védelme
a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.
b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.
(3) Zaj és rezgés elleni védelem
a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
b) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.
(4) A vizek védelme
a) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.
b) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-felhasználású, környezetkímélő, extenzív mezőgazdasági tevékenység folytatható.
c) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
d) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
e) Azon ingatlanokat amelyeken a közcsatorna már kiépült 1 éven belül a szennyvízelvezető rendszerre kell kötni. Új létesítmények elhelyezése csak közcsatornára történő rákötéssel engedélyezhető.
f) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
g) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.
h) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
(5) Hulladékgazdálkodás
a) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.
b) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
c) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.
d) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.
38. § (1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(2) A településre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
(3) A természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.
(4) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(5) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
39. § (1) Védett természeti területek övezete az országos jelentőségű természetvédelmi terület (Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet), melyet a szabályozási tervlap tüntet fel.
(2) A Natura 2000 védett területek tájhasználatának szabályozását a vonatkozó magasabb szintű jogszabály tartalmazza. (275/2004. (X. 8.) Korm. rendelete 7-9. §)
(3) Védett természeti területen új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül történhet.
(4) Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(5) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti létesítéssel engedélyezhetők.
40. § (1) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.
(2) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.
41. § (1) A természeti területen a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a művelési ág megváltoztatásához, gyep, nádas égetéséhez, valamint hozzájárulása szükséges a termőföld más célú hasznosításához és a művelés alól kivett területek újrahasznosításához.
(2) Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető.
(3) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.
42. § (1) Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezése során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésről. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág szerint történjen.
(2) Gondoskodni kell a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények új funkciójának megállapításáról, elbontásukról illetve a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.
(3) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(4) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.
(5) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.
43. § (1) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(2) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
(3) A területen törekedni kell az erdőterületek növelésére és a mezőgazdasági területeken belül a művelési ágak kialakult arányának megtartására. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető.
(4) Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor minden olyan esetben törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet.
(5) A tájképvédelmi területen bányanyitás nem engedélyezhető.
44. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.
(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.
(3) Az aktuális műszaki irányelv (MI-13-25) szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.
(4) Az egyedi tájértékek a Rendelet 5. mellékletben kerültek felsorolásra.
(5) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken kerültek feltüntetésre, és a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.
45. § (1) A helyi értékvédelem kiterjed: H1 az épület, építmény teljes egészére és részeire
(2) A védelem alatt álló építészeti értékek a 3. mellékletben kerültek felsorolásra.
(3) A helyileg védett építészeti értékek kezeléséről, fenntartásáról, felújításáról az építészeti értékek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján kell gondoskodni és eljárni.
46. § (1) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(2) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.
(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(4) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.
(6) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett szabad. Tűzrakás az országos, vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.
Záró rendelkezések
47. § (1) A Rendelet 6. mellékletét képező M-1 jelű tervlapon lehatárolt változással érintett terület normatartalma lép a Rendelet R-3 jelű szabályozási tervlap azonos területének normatartalma helyébe.
(2) A Rendelet 7. mellékletét képező M-2 jelű tervlapon lehatárolt változással érintett terület normatartalma lép a Rendelet R-3 jelű szabályozási tervlap azonos területének normatartalma helyébe.
(3) A Rendelet 8. mellékletét képező M-3 jelű tervlapon lehatárolt változással érintett terület normatartalma lép a Rendelet R-2 jelű szabályozási tervlap azonos területének normatartalma helyébe.
(4) A Rendelet 9. mellékletét képező M-4 jelű tervlapon lehatárolt változással érintett terület normatartalma lép a Rendelet R-2 jelű szabályozási tervlap azonos területének normatartalma helyébe.
(5) A Rendelet 10. mellékletét képező M-5 jelű tervlapon lehatárolt változással érintett terület normatartalma lép a Rendelet R-2 jelű szabályozási tervlap azonos területének normatartalma helyébe.
(6) A Rendelet R-2 jelű szabályozási tervlap normatartalma helyébe a 11. és 12. mellékletekben lévő, m-KSZA1 és m-KSZA2 tervlapok normatartalma lép.
48. § (1) A Rendelet 2021. május 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) A Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bakonyjákó Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 8/2006.(VII.26.) rendelete.
(3) A Rendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.
(4) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet.